Délmagyarország, 1925. május (1. évfolyam, 1-13. szám)

1925-05-24 / 7. szám

Ara 3000 k< DtlMAQYARORSZÄG Srerkcitfatg: Olk Percnc-u. 2. Trlrfon 13-33 Kiadóhivatal, fcfllcaflnkOnyvUr (> |efjiroda: L>u««iica-t*f II. Telefon 308 Nyomda Ittfll. Sándor-euglrut I. Ulm. Telelonaiám 16 34 Szeged, 1925 május 24, VASÁRNAP PIAtuete«i árak: P.«y hónapra helyben 40/0) kor. Budapeitrn ea vidéken «5.1*10 kor. egyei tzá n ára hMkflinap >«J kor., viiir- ea ünnepnap Juli korona. I. évfolyam, 1. ,iám. Magyarok Prágában. Kicsit különös vezére kk-léms ez azon a napon, ami ki r a magyarok megint Budtpcs en csináltak történelme . Azért mordjuk, hegy megint Budapesten, mert a iurzus évei alatt tötbizör voltak pillanatok, amelyekben ugy látszott, hogy Magyarország egyetlen világvárosa elvesztette történelmi szerepé', amely a Pelöfiék máicius lízenO'.Odiké-je óta örökkévalónak látszott. A magyar eőidőkben sQrün vál ozott a hazai történelem s:inhelye. Egyszer Estlergom volt ar, máskor Tisravátkory, egyazer Siklós váriban fordult meg nemzetünk sorsa, abol börtönre ve'etlOk egy királyunkat, bizonyára akkor is hangoztatván, hogy nálunk lojálisabb nemzet nincs a töld kerekén, máskor Ónodon, ihol elcsapták a Habsburgokat éa összekoncaiták szokat, akik híveiknek merték magukat valiari A szabadságharc óla nincs magyar lOrténeimi esemény, amelynek ne Bu iapest volna a színhelye, az a város, amelyet o szágunk szemettnyének tartó tak az iskolás kOnyvt k. E |öttek azonban azok az idCk, amikor hazájuk ffvárosát saját fiai hanggal és gyűlölettel .bűnös Budapestnek nevezték el és ugy látszott, hogy s hazafias tölbáborodás a Kossuth és Petőfi Budapestiét Akvinkum sorsára fogja juttatni. Példátlan dolog, hogy egy ország olyan dühvel é« megvetéslel beszéljen a aaját fővárosáról, mint abo0 ni unk izokátsá vált Budapesttől Beszélni és nétn határozottan ucy látszott, hogy a magyar történelem teljesen el fog onnét hurcolkodni. Csak még azt nem lehetett tudni, hogy Kecskemét Itsz e a magyarság uj föváross, vagy valamelyik kapcsolt része, például Izsák, vagy Orgovány. íme bebizonyosodott azonban, hegy magyar történelmet mégse lehet máshol csinálni, mint abban a várrsban, amely egy testvérharc révén lerül be eiősiOr ős krónikáinkba s amelyben egyik hun király megölte a másikat Van ebben némi szimbólum és pre desziinició és talál ezért van, hogy az egész történelmünkben ismétlőd k ez a harc és itt mindig testvér szúrja át a lestvér szivét és mindig magyar arai B

özeimet a magyar felett. Erről a nagy rcról kellene tra Írni, amelyet a világosság és iöiétség, a jövő és a múlt, a demokrácia és a középkeri teudaliz rnus vívott meg egymásul fa amely lyel Budapest negint átvette as ország irányítását. Azonban nem tehetünk róla, bogy mikor azt a n»gy szenzációi kellene méltslnunk, amely a kfz'udalban már előre mint fordulópont eszkump'állátott, nekünk mindig az a másik történelem jut eszünkbe, amit egy hétlel ezelőtt Prágában csináltak a magyarok és amitől esik bécsi lapban olvastunk )ár napja rövid távirati tudósítás'. Arról vsn szó, hogy Prágában, abol utcljíra fán azok a magyarok járlak íjongvs, akik Hunyadi I át hazahozták I cseh fogságtól, Prégíban ejy hét el ezelőtt bokréta», ünneplő- ruhás magyarok jártak, akik zászlót lengetlek és íjen-l kiabáltak a cseh köztársaság ellóként k éa a cseh kormány földművelési liniszleténtk lisz'eletéte. Egész Prága ámulatára négyezer csallóköti magyar ~rult netze i visele ben a Hradsin (s lerakta hódoatát Matsaryk és sa lábaihoz, ak k meghatva köszön meg Rudolf császár egykori palok mi. fány erkélyéről a raagyaok hódola'áf. .E'jen Massarvk I" ÉlN a köztársasági- - kiálloltá a '««sült tömeg és a zászlókkai egyC't oagasra emelték a j'lszavas táblákat, •«tlyeken ilyen felírások votik: .fol «t adjttek nekünk I" és .azé a f-ld, *u megti unkálja I' A ludósilás hozzá,e»zi. hogy a Cs llótöz sz'nmsgyar n'Pe háláját aktrta kifejezni ezzel a hódoló leivonulással a cseh köztársaság vezetőinek — az igaiságos föld reformirt. A magyar lapok nem vetlek tudomást erről a fájdalmas szenzációról, talán mert nem vetlék észre a pesti hsre izgalmaiban, vagy talán mert caonka országunk megszaggatott címerébe a turulmadár helyett a sfruccot kellene beválasztani, mivel az ö nevéhez fűződik az a politika, amely r.em akarja meglátn', ami kellemetlen. Még csak art se olvastuk, amit ilyenkor szokás mondini: hegy ezek a ^allóközi magyarok nem is négyezren vo'tak, csak negyvenen és nem is magyarok voltak, hanem magyaroknak ö lözteett szlovákok, akik napidíj ellenében játazolták el ezt a hídoló komédiá'. Mi szívesen bolonditanánt magunkat ilyen felievésekkel, de sajnos, a maiunk elbolonditása nem má'itja meg a fényeket. Az igazságos földreformért hálálkodtak a csallóközi magyirok és ez olyan fájdalmaaan vaKsz nűnek hangzik,hogy le kell sülnünk a fejünket és megvallani magunknak, hogy ilt egy nagy caatavesitésről van szú, amelyet ezen a frontszakaszon már aligha tudunk jóvá'enni. .Azé a feld, aki mrgnrankálja* éa aki földet éd a munkáskezeknek, az lelkeket vesz magának. Minálunk is vi n Kid reform. — de hol vannak itt a hálálkodó tömegek és hódoló lelke*? Ma még nemzti viseletben vonullak fel Prága utcáin a csal óközi magyarok, de vájjon az unokáiknak ilyen !esz-e még a nemzeti viseletük? Mindössze hat év lelt el Magyarország megcsonkítása óta és a Csallóközből hído'ó küldöttség megy Massarykhoz, az erdélyi magyar párt elnöke lemond, mert a magyarok nem érdeklődnek a párt dolgai iráni és a Délvidéken meg te tudott alaku'ni egy erőteljes magyar párt. Mi itthon megcsináltuk a nagy szavak, a rossz versek, a helyke káró Tikod!sok írredt nlizmusá», de nem csináluk meg az egyetlen hstha ós irredentát: iz élet politikáját, amely ter míszetes gravitációval vonzaná ide a letépett részeke*, amelyek oda fognak forrni, ahol kCnnyebb az éet. Attól félünk, a magyarok megjelenése Prágában olyan szomotu mozzanata a ír agyar történelemnek, amelyet már nem lehet megmási ani, akárhogy alakul a történelem Budapesten. A kurzus atrocitásai közül talán az a legsúlyosabb, hogy nemcsak nem ludja megakadályozni, de elősegítette a lelkek elszakadását, ami nagyon illuzóriussá teszi a békerevizió reménye t. MMMMMMMMMMVWWMWMMMM Budapest népe abszolút többséget adott a Wolffffallenes pártqknak. Felér« csökkent 1« a Wolff-p&rti mandátumok száma. A Demokratikus Blokk abszolút többséget: 128 mandátumot nyárt (Budapesti tudóstónk telefonjelentise.) A Délmagyarország rendkívüli kiadása már szombaton a kora délelőt'í órákbtn hírül adta Sxeged egész nyilvánosságának, hogy a gyűlölet politikusul, Budopest megrontói, Wolffik abszolút vereséget szenvedtek a kétnapi izgalmas fővárosi választásokon és előre nem várt nagyságú, abszolút győzelmet aratott az a Demokratikus Blokk, amelynek vezérel között nem kisebb egyéniségek állanak, mint Bdrciy István, aki kulturvárost épt ett Budapestből, Peidl Gyula, aki a tudás nagy és meggyőző erejével küzd, higgadt harccal a tömegek kény eréértés életéért, Vázsonyi Vilmos, aki a kisemberek egyenjogúságát hirdeti hosszú évtizedek óta. Budapest népe csütörtökön és pénteken megmutatta, hogy elég volt az ötéves bünökból, elég volt a gyű ölet bői, a rombolásból, Budapest népe csűlörtökö] nem a gyflölet politikusainak adott többséget, hanem a szeretet. a megértés és az épUés embereinek. Hossza hónapok erélyes aglládéjának eredménye volt a kétnapos vált sztis, amely elsöpri azokat az embereket Budapest bárionyszékébf I, akik lerombolták a demokratikus városháza évtizedes alkotásait, de helyébe nem ¿pite lek mist, mint politikát a gyermekek közé, gyűlöletet az emberek közé, k:ns(ruál'ak állástalan tanítókat, emelték a villamos-jegy árát, drágitolták a kenyeret és nem törődlek az emberi ludás koronájával: a kuli urával és az igazi értik*, kkei Mint a Délmogyarország tegnapi száma jelentette, a kétnapos választáson a lecsökkenteit számú választópolgárok mintegy nyolc százaléka Jelent meg at urnák előtt. A szavazást pénteken este nyolc órakor zár ák le, de a szavazatok Oí sieszámolásáhaz csak az éjfél u'áni ótákban fogtak hozzá. A választás eredménye az, hogy a főváros teljéid ssukitmU a Wo'ff-rezsimmel, a 250 mandátumból 159 mandátumot nyertek á Wo'ff ellenes pártok, mlg az a Wotff párt, amelynek 173 lógja volt öt Mg a városházán, csupán 91 tagot tud bevonultatni a városházára. Megválasztottak 128 Deaokratíkue Blokkba tartozót, nyolc szabadelv«, 23 Ripka-párttt és 91 Woltfpártü A Wolff párt mandá umainak száms tehát mofdnem Jelire csökkenA főváros lözönsége jóval tul az abszolút többségen küldölt Wolff • ellenes embereket a városházára, mert hiszen a 250 mandátum abszolút többsége 12S és a Wolff-ellenes pártok 159 mandátumot nyertek. A választott városatyák abszolút többségét különben eUr'e egymaga a Demokratikus B okk is, amely 128 emberév.l vezeti maid a városházát. A parlamenti viharokból még emlékezetes, hogy a kormány igy élezett gordoskodni Wolffékról még arra az esetre is, ba abszolút kisebbségben maradnak. A törvénybe ugyanis bevették, bogy a törvényhatóság kiegészül 21 kinevezett taggal és 65 olyan emberrel, akik hivatalból tagjai a közgyűlésnek. Ebből a 86 emberből legalább negyven — mint illetékes helyen kijelentették — a Wolff el enes pinokhoz tartozik és így a demokratikus pártok győzelmit még ezzel a manőverrel sem lehet krontani. A választás részletes eredménye. I. választókerület (Vár, Krisztinaváros . Tabán egy része): Demokratikus ellenzék 4 mandátum lVol/f-pdrt 7 Rlpka-párt 3 A ;ö:vényln'ósági bizot'ság írtjai lettek: Demokratikus ellenzik: Szilágyi Lajcs, Ké hiy Annn, Kabakorics József, Bánóczi L'szló. Wolff párt: Wo ff Károly, Jovanovics Pál. Szigeti János, Lampl Vilmos, II választókerület (Lágymányos, Kelenföld): Demokratikus ellenzék 3 itardá'um Woiff-párt 5 Rlpka-párt 2 . A törvényhatósági bízottság tagjai lettek: Demokratikus ellenzék: F'nyes László, Rácz Vilmos, Tkalcsecz János. Wolff páti: Platthy György, B'nárd Ágosfo \ Bittér Illés, Sztkely János, Kossilka Jínos. Rlpka-párt : Bectey An'al és Dinich Vidor. III. vzlaszlőker&let (Ki isztinaváros belső része): Demokratikus ellenzék 3 mandátum Wolff-párt 5 Ripkapárt 2 . A törvényhatósági tizottság tagjai lettek: Demokratikus ellenzék: Benedek János, Katona S<muel, Bechtler Péter. Wolff párt: Perczel Béla, Up hay Lajos, Krizs Árpád, SQdy Aladár, Kiss M. Rlpka-párt: Zigler Géza, Hobeoburger AnlaJ. IV. választókerület (Víziváros) Országét): Demokratikus ellenzék 5 mandátum Woiff párt 7 Ripka párt 2 „ A tCrvén;hitóság bizottság tagjai lettek: Demokratikus ellenék: Pakioy Fererc, István. Ripka párt: 'Zel'lger Vilmos, ránfzky Gyula éa Garaul G za. Payr Vilmos és Máté Batagjai Ferenc Blasdito Ar*w. Woiff-párt : Erna! Sándor, Endre, Csonka Lajos, BrmbL, Divényt Károly, I ackuhfchei Qj&Ty, Gyu'ay János v Rlpka-párt: Kozaa Jenő,' Kollár Lajo*. V. választókerület (óbada-Újlak:; autokratikus ellené» 5 mandátum Wolff-párt . f . Rlpka-párt 1 A törvényhatóság bizottság tagjai lettek: ; > ^^ Demokratikus ellenzik: BOch'er József, Vöfösváry Miklós, Vitéz Eaam, Schubert Sándor, Knur Pátné. Wolff-párt: Bosenhardt Jánoa, Kontra A'adár, Btunecker Lajos, Banknecht Tam's. Rlpka-pirt: Andréka Károly. VL választókerület (Betvároe): Demokratikus ellenzék: 6 Woiff párt: 7 Polgári párt : 3 A 'örvényhatósági bizottság lettek: Demokratikus ellenzik: Posta Sándor, Kertész Miklós, Vér es Emil, Fehénráry Sándor, Deu'sch Mór, dr. Melba Armand. Wolff-párt: Friedrkk István, Rattay Sándor, Frühwirth Mátyás, Bednárc Róbert, Szőke Gyula, Miklós Ferenc, dr. Nsgy Ferenc „ P*gáil párt : Qaár VUrnos, Holczer Sándor, Sí ege? cu József. VIL választókerűlet (Belső Lipótváros): Demokratikus ellenzik: 5 mandátum. Wo'ff-piti: 3 Szebcdelva párt: 4 . A törvényhatósági b zoltság tagjai Demokratikus ellenzik: Baracs Marcel. Erdőssy Antsl, Fischer Ödön. Wildner Odfn, Schmarilla Géza. Wolff-párt: Lázár Fr--nC, Ortray Rezső, Kcós Jenő. Szabadelvű-párt : Sándor Pál, dr. Qlückí'ahl Samu, Bídy Tivadar és Nagy Andor. VIII. választóker. (Kfllső Lipótváros). DemokratHus ellenzik 8 mandátum Woiff párt 2 . Liberális párt 2