Délmagyarország, 1925. május (1. évfolyam, 1-13. szám)

1925-05-23 / 5. szám

DELMAGYARORSZÁQ 1925 május 23. Pasics állapota rosszabbra fordult. Belgrád, május 22. Pasics miniszter­elnök már régebben beteg. Ma álla­pota hirtelen rosszabbra fordult. A bel­grádi nép aggódik a miniszterelnök éleiéért. ^ Caillaux terve az amerikai adósság rendezéséről. Pdrls, míjus 22. Ai adósságrendező ervröl, melyet a francia kormány az Egyesült-Á Iamo*nak legkésőbb 14 na­pon belül fog előterjeszteni, azt itt meg­jelenő amertkti lapok tobb részletet közölnek. Eszerint Caillaux az angol­amerikai rendezési tervhez hasonló egyezményt fog javasolni. Caillaux első­sorban moratóriumot fog kérni, egyéb­ként azonban minden érzelmi mozzanat kikapcsolásával a problémát tisztán kereskedelmi szempontból fogja tár­gyalni. A Daily Mail értesülése szerint a francia kormány be'yesnek tirtaná, ha a rendezési terv megvitatása végett az amerikai adósságrendező-bizotiság egy vagy több tatja hivatalos tárgyalások vége t Párisba jönne e1. Törvényjavaslat az Országos Közegészségügyi Intézet felállításáról. Budapest, május 22 A népjóié i és a munkaügyi miniszter állal a nemzet* gyűlés mai ülésén benyújtott és az Országos Közegészségügyi Intézet fel­állításáról szóló törvény jelentős lépés­sel viszi előre Magyarország közegész­ségűfyének a fejlődését. Végre valóra válhat dr. Fodor Józsefnek már évtize­dekkel ezelőtt felvetett terve, hogy léte­síttessék egy olyan intézmény, amely a tudomány legújabb vivmányait a gya­korlati közegészségügyi célok szolgi­nlézet felállítása csak vány fejedelmi áldo­lehetövé, amely erre 245.00) lataiba állítja. Az a Rockefeller alapi zatkészségével val a célra egysztrsmindenkorra dollárt szavazott meg. A törvényjavaslat tehát el ő szaka­szával törvénybe iktatja Rockefellernek a magyar közegészségügy fejlesztése iránt tanúsított érdemei*. Németországban az egyetemek fejlesztésére törekszenek. Budapest, május 22. Sokan vannak ná'unk, akik a takarékosság jelszavá­val a szegedi és pécsi egyetem meg­szüntetését követelik és akik az egye­temeket olyan luxusnak tekintik, amelyet Magyarország cs-k nagyon korlátolt mértékben engedhet meg magának. Ezzel a sajátságos fölfogással szemben az egész világon mindenütt azt a né­zetet vallják, hogy a f'iskolai okta'ás, azaz a magasabbrendü kultura nem luxus, hanem rendkívül fontos fegyver a nemzetek versenyében. Ezt bizonyítja az a tény, hogy az egyetemek leépí­tése helyett mindenü t az egyetemek fejlesztésé e törekszenek. Münster város a napokban nyitotta meg ünnepélyesen egyetemének orvosi fakultását. Münster városa és vele együtt egész Vesztfilia évtizedek óta harcjll azért, hogy egyeterét te jes; é tegye. Amikor III. Frigyes Vilmos az egyetemet Münsterből Bonnba helyezte, Münsterben csak a teoógiai fakultás maradt. Később megal'p tották a teo­lógiai, filozófiai és kulturai akadémiát. Eh ez a század első éveiben a jogi fakultást csa'ol ák, de 1906 ban már tanszéket áll ottak az anatómiának és fiziológiának. Ettől kezdve rendszere-en do'gozlak az orvosi fakuMás kiépítésén. A klini­kák számára Németország legtudósabb orvosait nyerték meg és miuán min­den orvosi tanszéknek megvolt már a professzora, az orvosi fakultást ünne­pélyesen megnyitották, V. 28-án kezdődik a Csata. Amundsen elindult az Északi-sarkra. Stockholm, május 22. A „Dagens Miheter" jelenti Kingsbayból: A sarki repülők tegnap délután 5 óra 15 perckor elindultak. Elsőnek Amund­sen gépe szállt fel, amelyet Ehworih gépe követett. A start után mind­két gép eltűnt a Mttra foknál. A start, jólehet mindkét gép súlyosan meg voll terhelve, kezdettől fogva simán ment vlgbe. Tömeges merényletet terveztek Belgrádban. Belgrád, május 22. Az a hir, hogy a vezető személyiségek és a középüle­tek ellen Jugoszláviában is te veznek merényleteke', a közvéleményben élénk feltűnést kelt. Ugy tudjik, hogy a belg­rádi francia követ ebben az ügyben kü­lön érdeklődött a külügyminisztérium­ban, ahol Markovid, Nlncsics külügy­mini zter hel)e lese megerősi ette, hogy a merénylet tervéről megdönthetetlen MMMMMkMMMM^^ Beterjesztették a nyolcórás üléseket kívánó indítványt. Rassay beazéde a választójogról. okmányok vannak a kormány kezében. Ezekből az okmányokból kitülik, hogy a merénylet szálai Moszkvlból is Bécs­ből ereditek. Markovics kijelentette egy­úttal, hogy kezd kételkedni az osztrák korminy lojalitásában és hogy utolsó erélyes figyelmeztetést fog a bícsi kor­mányhoz intézni a kommu lista köz­pont üzelmei miatt. Budapest, május 22. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyi'o'.ta meg Scitovszky Bíla elnOk. Jelenti, hogy Dabasi Halász Móric és társi indi ványt terjesztet ek el5, amelyben az ülések Idejének 8 órára való megállapítását kirlk. Az indít­vány felett a legközelebbi ülés végén fog a nemzetgyűlés határozni. A napirenden lévő választójogi ja­vaslathoz Rassay Károly szólalt f 1 elsőnek. A javaslattal szemb»n főki­fogása az, hogy figyelmen kivül hagyta a fejlődés követelményét. Nem lehet itt összehasonítást tenni az eddigi választójoggal, meri azt nagyon régen állapították meg. Miná'unk a választójog gyakorlásá­nak egyik főkelléke a négy, illetve a hat elemi elvégzésének az igazolása. Ennek az lesz a kCvetkezménye, hogy több mint egymillió imi és olvasni tudó ember esik majd ki a választójogból, mert nem tudják igazolni az elemi iskola elvégzését. Helyte'eniti, hogy a földmunkások nagy részét kizárják a választójog gya­korlásából, holott ezek nem állanak a marxi elvek alapján. Fellege i a libe­rálizmus lényegét és jelentő .égét, ami­nek viligátalakitó hatása csak a ke­resz'énységgel hasonlítható össze. Grteger Miklós kö(beszól: A gazda­sági liberálizmus tönkretette az egész világot. Rassay: A mostani gazdasági libe­rá'izmus nem vallja már azokat a nagy eszméket, amelyekkel a liberálizmus útnak indult. Nem lehet a liberális haladás gondolatának kizárólagos kép­viseletét átengedni a szociáldemok­ratáknak. Szilágyi Lajos: Ezl nem akarják megírleni. Rassay. Lehet, hogy a liberálizmus valóban kapcsolatokat fog keresni jobbra vagy balra, de ez veszélyt je­lent az országra és a szab idei vüségre is káros. A veszíly ellen egyetlen vé­delem a liberálizmus elvitnek meg­valósítása. A javasla'ot nem fogadjad. Ezután Mass József népjóléti minisz­ter beterjeszti a m. kir. Országos Kéz­egészségügyi Intézet felállításáról szóló törvényjavaslatot. A javaslatot kiadják a pénzügyi és közigazgatási bizott­ságnak. Majd folyt*tják a választójog vitáját. Zstrkoy János szó al fe>. A javaslatot, minthogy sem nem általános, sem nem titkos, nen fogadja el. Az elnök ezután az ülést felfüggesz'i, Szilágyi Lajos a szünet után beszé­dének elhalasztását kéri, amihez a Ház hozzájárul. Az elnök javaslatára ki­mondja a Ház, hogy a legközelebbi üléséi holnap délelőtt tartja a mai napirenddel. Felolvassák az inditványkönyvet, amelybe Dínes István jegyzett be indít­ványt 1921. évi 40. t-c. módosításáról, vagyis az ország pénzügyi és szociális bajainak megoldására vonatkozólag. Végül az in erpellációs könyvet olvas­sák fel, amelyoen Etry-Szabi Dezső j gyzett be interpellációt, min'hogy azonban azt írásba nem terjesztette elő, az interpellációt őrlik. A ülés vége 2 óra előtt. ::tmttt»»»mmmmm«»»n»»»»»mmu:w»»»»»»in»»tmm: Lemondott a tápéi biró. Tápénak ismét s.enzác'ója van. Kozma Mihály, a falu bírája lemon­dott ivekig viselt Usztsigiről. Lemon­dását fáradtságával és gyenge egészségi állapotával indokolta meg, de a sabló­nos indokolás mögött sokkal érdeke­s:bb előzmények is rejtőzködnek, ame­lyekről annak idején megirt már egyet­mis! a Szeged. A tápéi biró lemondásinak közvetlen oka az, bogy a fa'u teljesen elfordult választott vezetőjétől, aki nem tudo'.t megbarátkozni népszerű lenségének gon­dolatával és végül is elbatáro.ta, bogy levonja a falu hangulatábó a levonhito egyetlen konzekvenciát és átengedi a biréi széket annak, aki utána követ­kezik. A tépíí biróság ugyan már ne n jár sorba, mint ih)gyan valarrikor ré­gen volt, de azért majd c«ak akad utóda Kozma Mihálynak. A lenondott biró akkor kesereiett el először, amikor a csendőrökkel tá­madt személyes affírji egy éjszakai mulatozás befejező aktusa gyanánt. Az eset ugy történt, hjgy össieaxó'alkö­zött a bíró néhány szabadnapos csend­őrrel. Az Indulat mindkét részről nagy volt, igy hát ölre mentek, püffögött az ököl és a lecsatolt derékszíj a tápíi éjszaka csendjébe». M:gjelent a telt színhelyén a csendőrőrjárat is és hiába tiltakozott a biró ur, bMsértik a csendőr­laktanyába, ahonnan másaip sajgó testtel, kékre vált ábrázattal vánszorgott hasa. Az indulatoskodó csendőröket né­hioy nap múlva elhelyezték Tápéról, de azért a lakosság többsége inkább azokkal érzett, semmint a bíróval, aki napokig nyomti ax ágyat él rakatta magira a borogatást. A csendőrökkel való afférnek is volt előzménye és a birónak a csendőrök iránt táplált antipátiája ebben az előz­ményben gyökerezik. Három tápíi em­bert a szegedi biróság ponyvalopás mia't a biró ur tanúságtétele alapján h Dsizabb-rövidebb szabadságvesztésre ítél«. Az elitélt tápéiak kiszabeduláiuk után szövetkeztek a biró ellen és szé­leskörű nyomozást iiditotlak meg. Később följelentetlék a bírót, hogy a ké déses ponyva az ő tanyáján rejtőzik. A csendőrök házkutatást is tartottak a tanyán és ott, a földbe á va meg is találták a ponyvát. A biróság azonban nem tárgyalhatta ezt a bűnügye», meri időközbe a a lopás ügye elévült, de a bíró személye ettől kezd re általános népszerűtlenségnek örvendezett Tápén. Közbejött azu án a kántorválasztás, amelynek eredményét megssmmisilette a váci püspök. Ez sem szolgált a biró javára, aki végül is az egyetlen kive­zető utat találta — illetékes helyen Írás­ban jelentette be tisztségéről való le­mondását.. Tápén mo.t biróválas :tásra készü­lődnek, amely minden bizonnyal izgal­mas lesz, tekintettel a tápéi népség belpolitikák temperamentumára, m. 1. A .Délmagyarország' telefonszámai: Szerkesztőség 13-33. Kiadóhivatal és jegyiroda. 306. Nyomda 16 -34. m Miért nem engedheti meg Franciaország Ausztria csatla­kozását Németországhoz? Párls, május 22 A Sans-Fll hosx­szabb cikkben fejtegeti, hogy Francia­ország semmi körülmények közt sem engedheti meg Ausztria csatlakozását Németországhoz. Németország ezzel helyrehozná a versaillesi szerződés leg­súlyosabb kihatásait és területi veszte­ségeiért bőséges kárpótláshoz ju'na egy tekintélyes tartomány annektálásával, lakosai számának meggyarapodásával, Bécs megszerzésével és különösen az­zal a stratégiai előnnyel, melyet Közép­Európa szivében közvetlen Magyar* ország kapuinál a Duna mindkét p rt* ján elhelyezkedve élvezne, veszélyez- p . tetve mindazokat az ifjú államokat, °{j amelyek a volt osztrák-magyar mo­narchia rovására alakultak ti, vagy nőttek nagyra. / da kö rek i a 1 Tu tan sen lik fels val, van kod tgy mer V mer s S3 ben lön< ták szóL nek szelt mine den, Bi «gye hódi Az A román szenátus megszavazta a magánoktatásról sióló törvényjavaslatot Bukarest, május 22. A szenátus m;g­szavaz'a a magánoktatásról szóló tör­vényjavaslata'. Weiielberger szenátor felolvasta a zsidó nemzeti szövetség sége menifesztumát és azt kérte, hogy a ner zsidó iskolákba fakultative vezessék be a héber nyelvet. Anghelesca minisz'er kijelentette, hogy a módosításhoz nem járulhat hozzá, mert a héber nem élő dog. nyelv. Schulterns szász szenátor kérte, teni hogy a kongregációs iskolákban ne lést, tegyék kötelezővé a román tanítást, véget Anghilescu kijelenti, hogy nem en* sérelt gedheti meg, hogy i-t az előadás nyel* lyett vét Budapest, vagy Berlin állapitsi békés meg. — Snclu balázsfalvi metropolita ifj. k kérle, hogy a gCr. kat. középiskolák heted továbbra is megtarthassák eddigi jel- iából, legüket. Aighelescu miniszter meg* Ez ígérte, bogy külön törvényjavaslatot volt, fog e tárgyban beterjeszteni. Végül I rek a javaslatot harmadik olvasásban Ts le* amiké tárgyaiák és 75 szavazattal négy elles!«alam elfogadták. idején * volt ej Albirt - vei. a polyklinika ^ elnöke. Budapestről Jelentik: Tegnap ve№ez< délelőtt tartotta meg a budapes'.i poly* Polgár klinikai egyesület közgyűlését Szöret- Azonki senkiét Hint a Azor ség utcai palotájának dísztermében. A közgyütésen megjelent József királyi herceg, Auguszta királyi hercegasszony radtak és Zsófia királyi hercegasszony, va- tienv, lamínt számos előkelősíg. Apponyi Jök, 'a elnöki megnyitójában vázoita a poly- Jft elt klinika válságos helyze'él. Utána df. Vas Bernát egyetemi tanár terjesztette Ej^ elő titkári jelentését, majd dr. Qross ¡Jr8eny Emil egyetemi tanár ajánlatára a köz gyűlés egyhangú lelkesedéssel gróf Jbályt E* '«iiszte Apponyi Albertet választotta meg el* nőknek és dr. Szterényi József bárót gj---­alelnöknek. A közgyűlés gróf Apponyi orR3ánj Albert zárószavaival ért véget. ^oidal Bjrzsvlczy Albert rómsl elő* hu8*1 n *dása Jókairól. Rómából jelenük Vtn J? Tegnap tartotta meg előadását Berze'£*erül( vlczy Alberl Jókai Mórról. Az egyetem ff*?1 nagytermét ebből az alkalonbil zsu^*11 : folásig megtöltötte az előkelő közön- iVl előadót Casatt volt közokta-^j tásügyi miniszter, Del Vecchto pro­'legedi ség. Az előadót Casatt volt közokta- to "eü tásügyi miniszter, Del Vecchlo pro- Cn'et,e rektor és Federzonl belügyminiszter ak üdvözölték rendkívül meleg szavakba» tC U1 A felolvasást a közönség igen nagyL,' ~~ tetszéssel fogadta és Birzeviczy AH ki 8. * bertet lelkesedéssel ünnepel e. A lap;ku?,18« sokból kiju'ott Betlininek is, aki Jókai ej »pró elbeszéléseiből olvasott fel. II' a* ^ emltjük meg, hogy Mussolini minist feledt terelnök tegnap kihallgatáson jogadtí w « Berzevtczy Albertet. Ht •"I1' ' a bt ü éa Sya yosi ÉS él b„ van " muii , Pc »ikerr hiv íj * tol Jí8yc r' hunt Munkásoknakf tisztviselőknek 12.000, mindenki másnak 15.000 K a havidíj a DÉLMAGYARORSZÁG kölcsönkönyvtárában Dugonics-tér II. Telefon: 306. OVUDÉK naneas

Next

/
Thumbnails
Contents