Délmagyarország, 1925. május (1. évfolyam, 1-13. szám)

1925-05-17 / 1. szám

1925 májas 17. DELMA GYARORSZÄG Liga Szegedért! Néhány hit előtt egy fiatal magyar szobrász — Szeged szülötte — kiállí­totta a Hűi-szálló hil jában negyven­éves férfikorának java alkotást it és bi­zonyára azt hitte, a mikor a húszegy­néhány szoborral ulnak indult szülő­városa felé, hogy erkö'ci és anyagi sikerek várakoznak reá ebben a hatal­mas városban. Csodálatos, hogy mennyire észrevét­lenül múlott el ez a kiállítás a várcs szivében; milyen kevesen vettek róla tudomást és milyen halovány és tar­tózkodó volt azok érdeklődése is, akik a két vasárnap ünnepi csöndjében i finom és remek bronzokhoz, márvá­nyokhoz, fthér és patinás gipszekhez bevetődtek. A néma, de megragadó és talán nem egy látogatónak felet hetetlen srobrok csöndesen és sokáig Wrlák a látogató­kat, azok közöl is talán a legközeleb­bieket, az iskolatársakat és jóbarátokat, várták azokat a belátó férfiakat, a kik­nek szava van és érces suiyu elhatá­rozása a várost érdeklő kulturális egyek­ben és talán várták azt is, hogy vala­melyikük itt fog miradni a Tisza part­ján a közművelődésnek épült nagy palotában — hírmondójául a művész nagy képességeinek, gyönyörűségéül a művészet bará'ainak és bizonyságért annak, hogy itt megértéi van azok iráni, a kiknek küzködésea munkája a mátok gyümölcse gyanánt érik meg. Vártak a szobrok, de hiába vártak és hiába vártak, ¡mint, fájdalom, oly sokszor, társaik, a képek és testvéreik, a könyvek, a kóták; de a művész nem vári, mert fáj a csata elvesztése él szégyen érzését keltő akkor is, ha — a hadvezér legjobb zsenialitása is hiába­való volt. A művész elment, azután ntána mentek a szobrok i«, de itt ma­radi helyűkben egy nagy tanulság, smelyet talán érdemes szerényen és szemérmesen, de megtanulni. Szegeden, ebben a mi nagy és szép városunkban nagy a közöny, nagy a vállak felett elnéző nemtörödömség sok mindennel szemben, ami az élet java, sz egyes ember és az öiszeség dísze, a munka és kűzködések koronája, a hétköznapi gondok és törődések ju­talma. Minél inkább bizonyos az, hogy megnehezült az fdök járása felettünk és hogy inséges-szegények vagyunk, snnál bizonyosabb, hogy nem szabad csüggedni hagyni a jó ösztönöket és céltudatos erőket, hogy nem szabad belefásulni a dolgok szürke rendjébe, hogy fel kell fokozni a küzdelmet s műveltség, s művészei, a szellemi fino­modás megértésének, támogatásinak, erősítésének előmozdítása iránt. A szegedi emberrel, ugy látszik, vi­lágra születik a közönyösség. A sze­gedi ember nem sokat töiődik a má­sik szegedi emberrel és sajnos, nem sokat törődik a saját városával. A sze­gedi ember fatalista Is majdnem pató­páli gondolkodású. A szegedi ember megrögzik abban, hogy az Alföld ho­moktengerében fekvő városa szomjaz­zék s jó egészség elemi tényezőire. Szomjazza nyáron a bőséges, tiszta vizet, az flditő, tűdővészpuiztitó, meg­pihenlek zöld parkokat, sétálókat, gyermekjátszó kerteket; szomjazza té­len a téli testedzés minden alkalmát és lehetőségéi, de nem emeli fel sza­vát kutak fúrásáért, az ujszegedi villa­mos annyira szükséges megindításáért, * városi kertészet kibővítéséért és még sok-sok elérhető, racgvslósithstó dolo­gért, «mi é|elét 82ebbé> nyugodtabbá, tslán még hosszabbá is tenné. A szegedi ember megnyugszik abban, hogy hónapokon át üres a szinház, satnya a sajtója, hontalan a művésze és ö maga is elgyötörtje a hétköznapi gondoknak, mert — bár voltakéin aag" sem érzi ezt - sem magát, jem polgártársát, sem várását nem sze­a kn«nyir"' «mennyire kellene s ezért deklik lartoxő do,gok «"'"evesei ér­MttftyrtFVW * közöny, az alu­gondjai is ickéieic8cn ^.SíSü sincs ez sokkal máskfpen. Társadalmi uton kell küldeni a szegedi cltoyen lelki habitusának mrgreformálásáér'. Társadalmi uton kell küzdeni a szü­febb-egym/s és a város iránti szerete* felneveléséért, a közegészség és köz­műveltség feladatkörének tágításáért és az olyan városi közszellem kialakítá­sáéi, amely erőteljessé és cselekvővé fokozza fel a szivek mélyén lappangó és csupán tunya lokál patriótizmust (s intézményekben, baszké közérzületbeo kiveiti a lelkek vágyódását a szebb, s jobb, a nemesibb után. Társadalmi uton kell folytatni ezt a küzdelmet a béke igazi fegyvereivel: odaadó ügy­szeretettel, ideális' célok kitűzésével, tanulással és tanitással, jó gondolatai és ötletek felvetésével, azután pénzzel és áldozatkészséggel, mindig szem elölt tartva a tapasztalat egyszerű bö'csesé­gót, h)gy kicsiből lesz a nagy és az összetartásban van az erő. A társadalom példaadása a legbiz­tosabb ösztönzője az állami és a városi hatóságoknak. Sieged társadalmának kell megmoz­dulnia Szegedért és ez a cél talán el­érhető volna, ha egy olyan szabad tár sadalmi szervezet alakulna meg, a melynek semmi mis gondolata, céfj és érdeke nem volna, mint az urbs : Szeged. Hi megalakulna egyszer a Liga Szegedért, ha ez a szövetség soraiban felölelne egyszer m'ndenkit, aki ezt a várost tiven és iga?án szereti és aki ebben a városban a legtisztább és leg­nagyobb magyar város sorsát látja é* félti, ma egyik végvárát a magyar ku!­'urának és öntudatnak, — akkor meg­indulna a villamos Újszegedre, amely szebb lenne és nagyobb, mint volt, akkor nem volna vízhiány és olvadó aszfalt, akkor évről-évre gazdagodnék a város képtára, könyvtára, íruzeuma és tekintélye, — benépesednének <". szinház és a hangversenytermek, szü­letnének piros, zö!d játékterek a jörő nemzedék ma még kicsinyeinek, — mrgszilárdu'nának a kórház roskatag falai és még sokkal fe'emelőbb érzé lenne Szegeden egyszerű polgárnak lenni, vagy a vároz bárki vezetöjéiek, mint akár tegnap, akár ma. Dr. Eisner Manó. Francia-spanyol szövetség Abd el Krim leverésére Páris, május 16. A Chicago Tribüné érlesü ése szerint Malvy francia képvi­selőnek madridi tárgyalásai avv 1 a tervvel állnak összefüggésben, hogy a franciák és a spanyolok Marokkóban együttes támadást Intézzenek Abd el Ktim ellen. Painlevé és Brtand azért szemelték li erre a megbízatásra Malvyt, mert ő tudvalevően száműzetése alatt San Sebasiianban tartózkodott és alkalma volt közelről megismerkedni a spanyol viszonyokkal. Az együttműködés első­sorban a ra irányulna, hogy a franciák hadihajói a Földközi tengeren Tanger és Melilla között blokád alá vennék a partvidéket és ezzel lehetetlenné tenné­nek minden h:dianyagszállitást Abd el Krim számira. A spanyolok ezenkívül hozzájárulnának ahhoz is, hogy a francia csapatok spanyol protek'orátus alatt álló területen is üldözhessék a riffkabiloka*. Hír szerint Franciaország már előzetesen megegyezett az együtt­működés tekintetében Angliával és Olaszországgal. Párts, május 16. Hir szerint Tunisz­ban a francia kommunisták támogat­ják a rtffkabilokat és további lázon­gásokat szítanak a francia gyarmato­kon lakó benszülött törzsek körében. A budapesti Unio-szinházak nem tudják színészeiket fizetni. A szinészek átvették a színházak vezetését. (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése.) Az Unió-színházak igazgatósága | délután négy órára igazgatósági ülést hívott össze, amelyen Beöthy László elnökölt. Faladi Jenő bejelentette, hogy a szinészek gázsiját nem tudják ki­fizetni. Délután is voltak pénzügyi tárgyalásaik, de a szükséges összeget lehetetlen volt előteremteni. Ezt kény­telen bejelenteni és egyben azt az ajánlatot tenni, hogy a snnházakat az Unió augusztus 31-ig adja át az Unió szinészeinek, vezessék a színházakat ők és a jövedelmekből fedezzék a gázsikat. Ha a gázsiköltséget teljes összegben nem tudnák bevenni, vál­laljon az igazgatóság kötelezettséget arra, hogy a felmerülő differenciát utó­lag fedezze. Szep'ember elsején azu'án a színházak vezetése ismét szálljon viszza az Unióra. Ezt az ajánla'ot azonnal közölték a színészekkel, akik azt a határozatot hozták, hogy a színházakat minden­esetre átveszik, de csak egy esztendőre is nem csupán a nyárt hónapokra, mert aránylag ilyen rövid idő alatt nem tudnak kellő programot kifejteni, a közönség a színházaktól most tartóz­kodik, ezen felül nyári szünetet is kell tartani. A nyári időtartamra szóló át­vétel tehát nem kecsegtet azzal a re­ménnyel, hogy teljes gázsijuk»! meg tudjtk keresni. Ezt a határozatukat közölték az Unióval, az idő előre­haladottiáglra való tekintettet azonban csupán annyit határoztak, hogy a leg­közelebbi ülést holnap fogjik meg­tartani. A szinészek egyébként már szomba­ton esfe átvettik a színházak vezetését ugy, hogy mindegyik szinház élén két-két színész áll. A Magyar Színház­nál Törzs. Egy féllábú fiatalember a főváros déli forgatában ellopott egy konflist és az országúton két nap alatt Szegedre hajtotta. A szegedi rendőrség bűnügyi osz­tálya néhány nap óta igen érdekes és eddig még példa nélkül álló bűnügy­gyei foglalkozik. Egy féllábára rokkant fiatalember ugyanis a főváros legna­gyobb forgatagában ellopott egy buda­pesti taxaméteres konfliet és azt társá­val száznyolcvan kilométeren át, az országúton Szegedre hajtotta, hogy itt eladja a lovat és a konflist. Néhány nsppal ezelőtt a szegedi rendőrség központi ügyeletére egy táv­irat érkezett a budapesti főkapitány­ságtól — a szokásos és tómeges meg* keresésekhez hasonlatos —, amelyben jelen'ették, hogy aznap délben a leg­nagyobb forgalom közepette a Teréz­körúton egy ismeretien féllábú fiatal­ember ellopta özv. Csesznák Mátyásni bérkocsitulajdonosRak egyfogatú kon­jUsit. A távirat u'án azonnal ériesi ették a kapitányság minden őrszobiját, majd a deteklivek megkezdték a nyomozást. Huszonnégy óráig nem történt semmi, míg a következő napon a detektívek elfogtak egy gyanúsan viselkedő fél­lábú fiatalembert. Barta János az első percekben határozottan tagadta, hogy bármit is elkövetett volna, sőt tiltako­zott, hogy őt a rendőrségre vitték. Nemsokára azután a féllábú tiltakozó fiatalember dr. Borbola tanácsos és Bokor kapitány elé került, itt azután minden tisztázódott. Kiderítették, hogy kedden reggel éppen a déli forgalom közepette a fél'ábu Barta a Nyugati pályaudvarnál beszállott egy ecvfogaiu kocsiba. A Teréz-k'Srut és Király-utca sarkára hajla'ott, itt kiseállott, fölment az egyik hizba. Néhány perc múlva visszajött és azt mondotta a kocsii­nak, hogy menjen föl a második erce­idre, a sarokban megkppja kosarát és hozza le, trert ő rokkant és így nem bírja el. & A kocsis fölment, a kocsi és a ló magára maradt. Fönt a második eme­leten természetesen semmit sem tud­tak a féllábú fiatalember kosaráról és amikor a kocs's visszajött, a konflis már nem állott a ház előtt. Barta János ezalatt az idő alatt Mihájlovlts Ferenccel, — aki többszö­rösen rovottmultu — gyors tempóban elhajtotta a kocsit. Egyenesen kihaj­tottak a C'gtédre vezető országú'ra. Alig értek ki a főváros határába, asi­kor letörték a konflis taxaméteréi, egy kukoricásban elásták, majd befestették a számot. Rövid pihenő után azután elindultak — Szeged felé. Száznyolcvan kilométert tettek meg egyfolytában, éjjel-nappal haj'ották a lovat rövid pihenőkkel és rövid két nap alatt Szegedre érkeztek, anélkül, hogy valaki is feltartóztatta volna őket. Sze­geden azután mindjárt délelőtt eladták a konflist Ötmillió koronáért, mig a lovat kosziba adták. Amikor igy a szegedi rendőriégen teljesen tisztázták a vaktterő lopást, Bartát és Mihailovittot letartóitattdk és a budapestie kisérték. A konflis gazdája pedig leutazott Szegedre és mig a vonat rCpi'ette a két vakmerő fiatalembert, ő lassan Pest felé haj­totta a konflist az országúton, a fél­lábú Barla a vonat ablakából még rá is kacagott . . . I Mozdonnyal a lMoDteresztüll 1 ktddlila BttvAROSIBnW. j női harisnyák legnagyobb választékban 48 c pollák Testvéreknél Széchenyi-tér 17. Csekonics-utca 6. caéozju MjúnL-hciw. &i<k\ubál-li% 2. „Hfl-HH* cipőáruház 9 Z € Q € D, Kelemen-utca 12. M'elött cipőszUkség­letót beszerzi, kérjük áras kirakatainkat megtekinteni! Olcsó occassió árusítás! sE,ok 50.000K i TáncipsK 135.000 "ÍÜÜSSsK 140.000 T CX k 16Q.000 Férfi chwro fűzős Nagy harisnyavásár, olcsó áiúuitáe, m!g a készlet tart. Házak, földek, bérletek eladása. ¿akirközveMé*. 4 PeTRíK ANTAL nyug.állft. tanácsos,O.fJB. által en^edílyezett irgatUn formaim :i ¡¡áj«, tflrv. bej Ctv. Saeaedr: ( oda: \f< utca 7. Telelőn I—ce. Lik»» 8Uc c<> !«• 8;». Ím « j -SS Május 20-án, szerdán nyílik meg Weisz Imre vászon- és divatáruháza, Klauzál-tér 1. (fjú£)

Next

/
Thumbnails
Contents