Délmagyarország, 1925. május (1. évfolyam, 1-13. szám)

1925-05-21 / 4. szám

DÉLMAQYARORSZÁG Május 26-án kezdődik a Csata. Férfi és női esőernyők rendkivfil olcsó árakon legszebb kivileiben 48 a Polláfc Testvéreknél Széchenyi-tér 17 Csekonics-utca 6. Két órai szakadatlan kacagás és szenzációk sorozata előadásai csütörtökön lfigszinpadon Hfl-Hfl cipőáruház szcoeD, Kelemen-u ca 12. M'elött cipöszlikségletét beszerzi, kérjük áras kirakatainkat megtekinteni! Olcsó occassió árusítás! a 50.000 K-tói váizoncipő K 135.000 "SK140.000 T w!°. K 160.000 Férfi chewro fűzős Nagy harisnyavásár, olcsó áiihitás, mig a készlet tart. Varga Mihály gyárosnál Szeged, Hridi-v. 4. Ttléfin 469 Mindennemű kötéláru, zsineg, zsák, ponyva, ixőlőkötöző fonalak és háló gyári áron kaphatö. A SZEGEDI ÁLTALÁNOS MUNKÁS DALEGYLET 1925. évi májas 31 én (pünkösd vasárnapján) a Tisza- szúlló nagytermében tánccal egybekötött DALESTÉLYT retdez. A tiszta jövedelem 50 száz ¡Uka a szegedi Munkásotthon alapjára fordlttatik •Hp Belépődíj személyenkint 25000korona a vigalmi adóval együtt. í jegyek előre válthatók a Dalrgylet tagjainál és a „Dümazyaronzlg" jegyirodáiban (Dugania-tér 11 sz.) Telefon 306. ** - 73 Ft lefizetéseket köszönettel fogadunk. KEZDETE ESTE 8 ÓRAKOR. SODORJON 1ANINA 1925 május 21. Amikor zsidó csillagot vésnek a görögdinnyébe. B1 4 PAPÍRT! Budapest május 20. Mult év nyarán történt, hogy Friedmann Alajos aszódi szatócs, miután unatkozott az üzletében, elővett egy gö ögdinnyét és abba belerajzolta a magyar állam címerét. Egy kicsit elrajzolta azt, mert a magyar koronára fölrajzolt kereszt nem sikerült és inkább egy zsidó csillagra, mint a keresztjelvényre hasonlított. Két fiatalember meglátta ezt a görögdinnyét az ajtónál s följelentésükre a csendőrség Frtedmannt nyomban letartóztatta és a bűnjel görögdinnyével együtt bekísérte az ügyészség Markó utcai joghdzába. Az ügyészség at e'járás befejezése után a magyar állam és nemzet megsértése cimen vádiratot sdott Friedmann ellen, akinek az ügyét ma tárgyalja dr. Töreky Géza kúriai bíró tanácsa. Amikor a vádlott elő t felolvasták a vádiratot és megkérdik tőle, hogy bür.ösnek érzi e magit, igy fe el: — Nagyon unatkoztam az üzletben és unalomból — úgyszólván minden terv nélkül — kezdtem rajzolgatni a dinnyére. Eleinte az volt a szándékom, hogy egy félhodat rajzolok, de ez nem sikerült, a rajzból magyar citrer lelt és miután a koronári tett kereszt is elrajzolódott, egy téglcaliku ábrát rajzoltam, anélkül, hogy azt akartsm volna, hogy abból egy dupla háromszög ábrárolódjék. Vetetlenül történt » egész, eszem ágában tem volt az államot, sem a vallást megsérteni — M ga nagyon jól tudta, hogy a sient korona nem ugy néz ki, mint ahogy maga azt lerajsolta. A szent koronát ugy kell most is rajzolni, — mint ezer évvel ezelőtt, — mondotta az elnök. — Véletlenül történt az egész. Torda Gyula evangélikus teo!ogus elmondja, hogy amikor meglátta a dinnyét, ugy találta, hogy az abba vésett zsidó esi lag megsérti a kegyeletet. Elmondot a barátainak is a dolgot, akikhez igy szólott: „Ébredők, most van jogotok beszllni " Ezután Moldovdnyl ügyész tartotta meg vádbesiédét, amelyben szigorú büntetést indítványozott, a védő felmentő Ítéletet kért. A bíróság bűnösnek mondotta ki Friedmannt a magyar állam és a magyar nemzet megsértésében és ezért vádlottat egyévi börtönbüntetésre itéite. Az ítélet megokolása szerint a b róság magáévá te te a vád álláspontját és a vádlott azon telte által, hogy a magyar koronára mógendóvtdot rajzolt, meggyalázta és megbecstelenltette a magyar nemzetet, azonkívül pedig a keresztény L kosok vallást érzését is megbántotta. A védő felebbeze t. „Lendvaimint egy égö fáklyaég a magyarnemzet szivében" A Tábla Lendvai Lehnert egynapi fogházra itéite felekezeti izgatásért. Budapest, május 20. Lendvai-Lehner István nemzetgyűlési képviselő A Nép 1922 okióber 22 ki számában „Faj-e vagy felekezet cimmel cikket irt. Cikkében ismert modorában támadta a zsidóságot, mint fajt. A budaprsti büntetőtörvényszék Töreky-tanácsa egynapi fogházbüntetésre itéite a képviselőt. Az indokolásban kimondotta a bíróság, ho^y a zsidóság nem Jelekezet, hanem osztály és enyhítő körülménynek tud a be, hogy Lendvai Lehnert cikkének megírás »kor a tiszta hazafias meggyőződés vezérelte. Fe ebbezés foíylán ma az ítélőtábla Degré-Unácsa elé került az Ügy. Az iratok ísneitetése után Kéler Béla főÜgy éízhelyettes az el őfoku bíróság íteletének megváltoztatását kérte, azt fejtegetvén, hogy a Kurta többszöri megállapítása és döntése szerint a zsidóság nem osztály, hanem Jelekezet. Lendvai-Lehner védője hosszú véíőbeuédében a Zsidószemlével és <z Egyenlőséggel igyekezett bizonyítani, hogy a zsidóság Majyarorezágon faj és nem fe ekezet. HOSSÍU beszédét igy végezte : „Lendvai mint egy égő fáklya, ég a magyar höivélemény szivében." Lendvai-Lehner is felszólalt. Azt hangoztatta, hogy a isidóságot nen mint felekeze'et, rem mint osztályt timidta, hanem mint fajt. A bíróság a Tóreky-tanács {'életével szemben nem osztály elleni, hanem hitfelekezet elleni izgatásban mondotta kl bűnösnek Lendvait, az elsőfokú bíróság büntetését azonban helybenhagyta. Az iidokolásbHi kifejtette a tábla, hogy csak azért nem emelte a büntetés tételét, mert oz ügyész a büntetés súlyosbítása miatt nem jelentett be felebbezést. MMMMMMMMMMMMMMWM A készülő uj luxusadó-rendelet tönkreteszi a magyar ékszerészeket Sok panasz hangzik el mostanában ott, ahol az ország pénzügyeit intézik, hogy az adójövedelmekhez fűzött és állítólag reális alapokra épített reménységek nem válnak valóra és minden vonalon jelentékeny, szinte katasztrofális csökkenés mu'atkozik. Ez a jelenség egyébként azt bizonyítja, hogy szokat a bizonyos adóreménységeket még sem építették valóban reális alapokra, mert a legreálisabb szetr pontról, az ország gazdasági viszonyairól megfeledkeztek. Az általános pangás, amelynek kis'rő tünetei a tömeges kényszeregvezségek, a csődök, a bukások, az adójövedelmek csökkenését eredményezi, mert hiszen a magyar adórendszer ^alapja — sa nos — a fogyasztás, amely a pangás következtében szintén erősen csökkent. A kormány ezeket a várat an adódeficiteket most ki akarja egyenlíteni valahogy és egyre-másra dolgozza ki azokat a rendele tervezeteket, ¿melyek kiadására a szanálási törvényben nyert felhatalmazása alapján vitatha atlan joga van, de amelyek az eddigi tapasztalatok szerint egyáltalában nem szolgálják az ország gazdasági helyzetének szanálását. Legutóbb a f nyüzési adó „reformjira" dolgozott ki a pénzügyminiszter ilyen rendelettervezetet és azt — szokás szerint — véleményezés végeit megküldte az érdekképviseletnek. A fényűzési adó körül ugyanis az történt, hogy a kontemplált jövedelemnek csupán ötvenegy százaléka folyt be az állampénztárba, ami nem az adókulcs kicsiségét, hanem a fogyasztók fényűzési hajlandóságának énhelő csökkenését bizonyítja. A rendelettervezet szerint a kormány ugy óhajtja megszerezni ezt az elveszett negyvenkilenc százalékot, hogy felemeli a fényűzési adó kulcsát körű'belül száz percenttel. Ennek az adóemelésrek, ha valóban megtörténik, ismét nem az lesz az eredménye, amit a pénzügyminiszter vár töle, hanem az, hogy a fényüzísi hajlandóság még jobban redukálódik ebben az cgyonszanált országban. A rendelettervezet legsulyo sabban az ékszerészeket érinti, akik nagyon megérzik a gazdasági pjngást. A szegedi ékszerészek egyesülete már felemelte a fényűzési adó magasabb! tétele ellen tiltakozó s avát, amennyiben felkérte az otszágos egyesület vezetőségét a szükséges lépés.k megtételére. A sérelmes rendelettervezetről érdeklődésünkre Fischer szegedi ékszerész a követ ke. őket mondotta: — A most érvényben levő rendelet a fényűzési adónál csak egy kategóriát ismer és a fényűzési adó kuktát egységesen 10 százalékban á'lapitja meg. A rendelettervezet szerint ez az egységes rendszer megszűnne és a fényűzési adó alá eső tárgyakat négy kategóriába soroznák. Az első ka egóriába kerülő tárgyak után busz százalék, a másodikba tizenöt, a harmadikba tizennői harisnyák legnagyobb választékban 48 c Pollák Testvéreknél Széchenyi-tér 17. Csekonics-utca 6. oeazjts 44w^Mué. oKíau+át-tU 2. Varrógépek, Kerékpárok, 32 Gyermekkocsik részkifizetésre ti otRV EDt gépáruhlzítban, Szeged, Kiss-uti'«, Keletl-palo'a *<hy |«»Hómúhelyj. kettő, a negyedikbe tiz százalék lenne a fényűzési adó.) Ez a rendelet — ha a pénzügyminiszter tiltakozásunk ellenére is kiadja — csak arra lesz alkalmas, hogy rgy csapásra agyonüsse a magyar ékszerészszakmát, mert a mai gazdasági v szonyok következtében alig van már igy is forgalmunk. A rendelettervezetnek egyébként más su'yos fonákságai is vannak. Kimondja többek között, hogy a javításra hozott ékszerek után nemcsak a munkadíj kerül adóztatás alá, hanem a javítandó anyag ér éke is. Lehet azonban, hogy ez az abszurdum csak félreértés, amennyiben a tervezet szövegezése rendkívül homályos, ugy is magyarázható, hogy csak a munkadíj esik fényűzési adó alá, de ez is sérelmes lenne, mert eddig csak forgalmi adót kellett u'ána fize ni. Homályos a rendelettervezetnek az a része is, amely a viss avítt és v sszafogadott ékszerek fényűzési adójára vonatkozik. Vannak, akik ugy magyarázzák, hogy az adót — ha brilliáns ékszerről van szó, húsz százalékot — az eladáskor is le kell róni, a visszavásír'áskor is, tehát ugyanegy tárgy után negyven százalék az adó, a tárgy értékének majd a fele. Más magyarázat szerint csak az eladáskor fizetendő az adó, de a visszavásárláskor ez az adó elvész. Fölkeres ük Retch Mórt is, a szegedi ékszerészek elnökét, aki szintén a legnagyobb kétségbeesés hangján beszélt a rendelettervezetről. Elmondotta, hogy az állam az ékszereken már eddig is, a mostani fiz tzázalékos adóval (öbbet keres az ékszereken, mint az ékszerészek, akik az etflst evőeszközön például csak ryolc százalékot keresnek. — A rendelettervezet szerint megtörténheik a következő abszurdum is: Valaki behoz egy hárommillió koronát érő brilliánsot, hogy foglaljuk aranygyűrűbe. A munkadíj és a fölhasznált anyag ára mondjuk 300.00o korona. Ez után fizetendő hatvanezer korona fényűzési adó, a brilliáns után külön hatszázezer, Csszesen hatszázhatvanezer korona. Azért, mert valaki átalakíttatott egy meglevő ékszert. Nem hiszem egyébként, hogy rendelet legyen ebből a tehetetlen tervezetből most, amikor minden külföldi állam megszünteti, vagy o érsékli sz ilyenféle adónemeket. Szerintem a leghelyesebb az lenne, ha — már föltétlenül kell fényűzési adónak lenni — azt az adótárgy termelési helyén, vagy a vámnál fizettesse le egyszer és mindenkorra a kormány. Ilyen körülmények között föltétlenül elpusztul a magyar ékszetfsz-ipar. A rende'et ervezet hasonló elkeseredést kel elt mindenütt, ahol luxuscikknek minősített áruk gyártásával, vagy eladásával foglalkoznak. KOSSUTH LAJOS-SUGARUT 4. SZÁM; ízletes jó konyha. Elsőrangú sör és kiváló fajborok kimérése-