Délmagyarország, 1925. május (1. évfolyam, 1-13. szám)

1925-05-21 / 4. szám

Ára 3000 korona. DÉLMAGYARORSZAG Szerkesztőséi: Deák Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és jegyiroda: Dugonics-tér 11. Telefon 306. Nyomda: Petőfi Sándor-sugárnt 1. szám. Telefonszám 16 34. Szeged, 1925 május 21, CSÜTÖRTÖK Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 40.C00 kor, Budapesten és vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 2C0J kor., vasár- és ünnepnap 3UO korona. I. évfolyam, 4. szám. Nyugati kultura ... — A teknősbéka és Achilles verse­nyében Thétiszfia csak a lát»zat sze rlnt győz és nem a valótágban, hiába nevezte ót a vak lantos gyorslábúnak — hirdette Zcno, a flozófus, aki ta­gada, begy mozgás létezik, szóval hogy haladás is van a világon. Nehogy egy percig is tévedés legyen a dolog­ban és hiba legyen a kréta körül, itt most nem Bessenyei Zénóról van szó, az arany középút egységes filozófusá­ról, aki Apponyival szemben megvédie a hazát és a nyilt váhsztójogot, hanen Eleai Zénóról beszélünk, aki P«rmeni­desz ani ványa volt néhány ezer évvel ezelőtt, amikor az a nyugati kultura, amelyet Bessenyei Zénó kele'i lelke nem igen nagyon kedvel és pártol, még gyermekkorát élte, vagy, ha ugy tetszik, csecsemőkoré». Bizony azóta sok viz lefolyt az Itz ieren és a Tibiszkuszon, vagy, ha ugy tetszik, a Dunán és a Tiszán és ma már egy Bessenyei Zénó a haíálh :ran­got kongatja a nyugati kultura föött. Igaz, bo y ennek a harangnak kötele nemrégiben még egy igazán kiváló és komoly nyugatt filozófusnak, Oswald Spenglernek a kezében lógott, de hát ilyen kicsiségekre nem nézünk, leg­fö jebb azt vesszük észre, hogy a kö­tél nem jól áll Besienyei Zénó kezé­ben és hogy a harang túlságosan félte beszél. Mindenekelőtt nem tudjuk meg­érteni a magunk e lenzéki eszével, hogy mitrl kell Bethlen István és az egy­séges párt, egyszóval a nemzet éi a haza érdekében megtagadni, lenézni és kiközt si'eni azt a bizonyos napnyugati kulturát, amely, akármit mond is a hűséges eiységespárti DJnich Vidor Karcaion és akármit beszél is Kiss Menyhért a parlamentben, mégis csak kultura, ír égis csak több ezer évei, mégis csak keresztényt éget és alkot­mányt adott nekünk és igy, bár végső eredményben Bessenyei Zénót is neki köszönhetjük, hatalmas és tartalmas történeti hivatást teljesitett e földön és talán még mindig teljesit. Mi legalább nem gondoljuk, hogy az a kultura, amely még ma is Bergsont és E nstein», Hauptmannt és Romáin Hollandot, Edisont és Curiet termel ki magából — és nem utolsó sóiban Oswald Spenglert —, talán még sem °Iyan nagyon haldoklik, mint »zt egy­séges zenoi boicselmetek álmodja? Kissé túlságosan egocentrikusnak lát­szik előttünk az a másik egységes «nói kijelentés is, amely körülbelül ugy veti fel a kérdést, hogy válasszatok Síe.\,/s/vdn gróf, vagy a nyugati civilizáció közötti .JS L,c8a,ábl> is túlzás. Mi bizony Hl,«w ,ed'éér'» semmi esetre sem mon­rAi le, arril a nyugati Civilizáció­rinl ameIyet tegiobb tudomásunk sie­«írfcM Be,hIen Is!ván akar első­de , wm fogunk lemondani a eau ulturáról sem, ha mindjárt » halálharangját. Aki egyszer ním kU,iUráb> heleszületelt, az többé k^lrnud„ rae£,enni nélküle. Akii a KjUura ellen be.zélnek, azok nem él­X ?gy, nem akarnak élni azzal a Jurával. r a. ép za, J Saí lemondani erről, dfTj* a kulturához t rtnl1®' K8mi 82intén Spengler kfliönbf n i?" 0éwald mond és egészen mi misl mint az egységespátü ^énók m°nd,a' csupán » k.i aKar,ak ,enn> és nem cselekerfw . ellen teszéltek és ditani n i visszafdé akarták for­Sl ? V1 ág kerekét és a hábo­rújába taszították be e Európát és kap­csolt részeit. A fe'elösségrCl ám vitat­kozzanak egymás között azok, akik kezdték és ak.k folytat ák, annyi bizo­nyos, hogy aki most a nyugati c vilizáció és kultura ellenségének csap föl — és ezt jó hsz megjegyeznie minden egységes es késég-s Zénónak — az a keleti, ázsiai világpropaganda vörös malmára hajtja a vizet. Bessenyei Zénóéknak nem (etizbe'ik túlságosan sem Apponyi Albert állam­férfiúi bölceesége, sem a nyugiteurópai kultura kincse, de nekünk a magyar­ság megmaradása és előhalac'ása, kul­turál s és gazdasági gyarapodása és emelkedése mindennél fontosabb, min d-nnél előbbrevaló, mert mi rem ai eleai Zénó tanitványai akarunk lenni, aki azt hirdette, hogy r.incsen mozgás, hanem inkább az efezusi Heraklei oszé, aki először vallotta, hogy panta rei! Ami Széchenyi István és Kost uh Lajos nyelvén annyit jelent, hogy: haladás I Chamberlain ragaszkodik Köln kiürítéséhez. Párls, május 20. A pátisi és londoni korirány meg nem tudott megegyezni annak a jegyzéknek szövegében, me­lyet a mulasztások ügyében Berlinbe küldenének. Ennek következében a nagyköveti konferenciát, melynek ülé­sét bélfőről mára halasz'otfák, ma bi­zonytalan időre halasztották el. A nagyköveti konferencia ehalasztá­sát Jules Cambon kezdeményezte, ak rámutatott arra, hogy a kölni zóna ki­ürítéséről még mindig erős nézeteltéré­sek vannak. Az angolok azt kívánják, hogf Köln kiürítése minél előbb men­jen végbe, a francia álláspont az, hogy a kiürítés csak akkor történhetik meg, ha Németország maradékta'anul teje­sitette a leszerelési klauzulákat. A nagyköveti konferencia nyolc napon te'ül semmiesetie sem fog összeülni. Londonban a brit kdlügyminiszté­riutn tegnap Fieutiau francia nagykö­vetnek nemhivalalos vélemény-nyi^á­nitást nyújtott át a francia válaszjegy­rék tervezetéről. A marokkói harcok. Megingott a Painlevé-kormány helyzete. Párls, május 20. Ugy lálizik, Abd el Krím nemcsak a spanyoloknak, de a franciáknak fs kemény dtó lesz. Alii néhány hete, hogy megkezdődlek az ellenségeskedések a rilf kabüok és a francia csapatok kCzölf, de Párii már teli van témhirekkkel. A vad, fölkelő törzsek épp ugy verik a franciákat, mint ahogy eddig a spanyolokat verték. A kommunista sajtó naponta ször­gyü rémhíreket lözöl, hegy hány fran­cia katona bafyta már eddig is ¿leiét a marokkői haiclíren. De ma már az Inlransigeant is jelenti, hegy a francit» csapatok visszavonulnak. A rémbiiek­kel szerben a kormány a Havas ügynökség utján kijelenti, hegy azok a külföldi jelentések, amelyek szerint a frarciák Marokkóban vereséget szen­vedtek volaa, egy tőt-egyig rosszakaratú hazugságok. De a londoni lapok ia pesszimisztikusan Írnak a francia csa­patokról. Akár igazik a hirek, akár nem, a Painlevé-kormány helyzete megingott a marokkói probléma mtatl. A jobboldal el van keseredve amiatt, mert Malvyt kfl'dték ki Sparyolorszégba tárgyalnia hadműveletek felől, a baloldal, külö­nösen a kommunisták hevesen lámad­ják a ptcllista kormányt, amely alatt annyi francia vér folyik, Junius végén dönt a szocialista kongresszus a végleges passzivitásról. Budapest, május 20. Ptytr Káioly szociáldemokrata képviselő kimentette, bojt y bc az egységespárt elzárkózik a választójogi javaslat módosltósa elől, akkor a szociáldemokraták a teljes ne­gáció álláspontjára helyezkednek. A szocialista kongresszus junius végén dönt a végleges passitvitás kérdéséről. Megkezdődik a fővárosi választás. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Május 21-én, Áldoz'csülör:ök napj'n kezdődik meg a fővárosi választás és píneken fejeződik be. Kétszáz urnához járulnak szavazócéduláikkal a választók. A választás izgalmasnak Ígérkezik. Gömbös Gyula és Wolf Kiroly ki­jelenté; ei szerint a falvédők ,ott áll­nak majd a ki púknál". Erre a burkolt bejelentésre Vázsonyi (s Peyer Károly feleltek ma és kijelentették, hogy vá­lasztóik semmiféle terrortól sem ijed­nek meg. A választások alatt egyéb­ként az egész rendőrség teljes ptrma­nerciában lesz. A választójogi javaslat nyolcórás tárgyalása. ft kormánypárt értekezlete. Budapest, május 20. A kormány­párt Almássy László elnökletével ma este 7 órakor éifekezletet t-rtott, ame lyen a kormány tagjai közül Bethlen ísván gróf miniszterelnök, Rakovizky Iván és Klebelsberg Kunó miniszterek vettek rész*. Széchenyi Viktor gróf a legutóbb ki­adott belügyminiszteri tüzrendészeti rendeletet (ette szóvá, mely aziránt in­tézkedik, hogy a községek a hiányzó és fogyatékos tüzrendészeti felszerelé­seket egészítsék ki és a legszüksége­sebbeket szerezzék be. Te kin ellel arra, hogy köiülbelfil ezer köztégben hiány­zik a lüzfecskendő, attól tart, hogy mivel ezek be földön alig szerezhetők br, az árak igen magasra fegnak emelkedni, ami a községeknek súlyos anyagi megleihe'ését fogja előidézni. Rakovszky Iván belügyminiszter ki­jelentette, hogy maga is gondolt trre a a szempontra és a rendelet végrehaj­tásánál már ugy intézkedett, hogy in­dokolt esetekben^a községek megfelelő, esetleg egy évi halasztást kapjanak a tüzfecskendö beszerzésére. Az értekezlet ezután eihatározta, hogy pénteken a kormánypárt |indi'ványt nyújt be aziránt, hogy a nemze'gyülés 8 órás ülésekben tárgyalja a választó­jogi javaslatot. A nemzetgyűlés ennél­fogva szombaton Is ülést fog tartani és határoz az indítvány feleit. Tekin­tetűi arra, hogy a Ház többsége az irdiiványt magát vi fogja tenni, hétfő­től kezdve már 8 órás ülésen fogják a választójogi jtvailatot tárgyalni. Szuhányi Ferenc a pénzügyminisz­terhez intézett kérdést oIy<n irányban, hogy a gazdáknak engedélyezett vető­ma« hitelt az OKH továbbra is, leg­alább az őtzi hönapok''g prolongálj?. Bethlen István gróf kijelentette, hogy a kérést a pénzügyminiszter figyel* mébe fogja ajánlani Az értekezlet után pírtvacsora volt. A pénzintézeti tisztviselők nyugdíjügye. (Budapesti tudósilónk teiefonjelen­tése.) A Pénzintézeti Tisztviselők Or­szágos Egyesületének egyik küldött­sége fölke este Pesthy Pált. Felkérték a minisztert, tám g sia azt a kíván­ságukat, hogy a nyugdíjas tisztviselők nyugdiját ötven százalékra valorizálják. A minit zter megigérle, hogy kérésüket a minisztertanácsban támogatni fogja. A franciák elégedetlenek Stresemann külpolitikai fejtegetéseivel. Párls, május 20. Stresemann német külügyminiszter beszéde, miként meg­állap tható, a párisi politikai kötökre ked­vezőtlenül hatott. Hangoztatják, hogy Stresemann beszéde könnyen ujabb szerephez juttathatja a Poüiciré és Mil­lercnd vezetése alatt álló nacionalistákat. A Temps kifejti, hogy Stresemann beszéde világos bizonyítéka a jószán­dék hiányának. A beszéd lerontja a német biztonsági tervezet jelentősegét. A lap fölveti a kérdést, vájjon S rese­mann beszéd« nem tekinthető e ra­vaszul leplezett visszavonulás elókészi­té ének, mely abból a megfontolásból indul ki, hogy ilyen beszéd megrontja az atmoszférát és lehetetlenné teszi a további tárgyalásokat. London, május 20. Stresemann biro­dalmi külügyminiszter beszédét alapk nem kommentálják bőségesen. A gyér meyjegyzétékből kitűnik, hogy a beszéd nem tett rossz benyomást és hogy azt olyanmk tartják, mint amely alkalmas a német nép egysé e$ felsorakoztatá­sára Sresemati politikája mögött. Hatezer tisztviselői állást szüntetnek meg. Budapest, május 20. A közalkalma­zottak körében az u'óbbi napokban ismét igen nagy izgalom uralkodik ama híresztelések miatt, amelyek az ismét fenyegető létszámcsökkentésből kerül­tek forgalomba. Beavatott helyen e hitekről a következő információkat adták: —Az 1924. é»i IV. t. c. tudvalevően előirj», hogy I5.000-re! kell ap sz ani az állami alkalmazottak létszámát. 9000 alkalmazottal már csökkentették a létsiámo', tehát 6000 á'láat kellene még 1926 juniu* h5 végéig megszün­tetni. A létszámapasztás ez év junius 30-án és december 30-án történik. Nagyobb aránju kényszerelboc át/s azonban alig lesz, m rt nagy számban vannak állások üresedésben és ameny­nyiben ezeket megszűnte ik és teljesi­tik azokat a kérelmeket, amelyek az önkéntes távozásra vonatkoznak, ezek­nek a száma együttesen majdnem meg­közelítené a 6000 ret. — A második lé számcsökkentést a Takarékossági Bizottság Javaslata alap • Ián 1926 január l-től óhajtanák ke­resztülvinni : ezt öl évre tervezik. Itt szintén csak állások megszüntetéséről lesz szó, természetes apasztás alapján történik majd a létszámcsökkentés s tényleges elbocsátás ekkor már ne» igen lesz. —• Kinevezések egyelőre nem igen lesznek, amig a stá us megállapítása tárgyában döntés nem történik, ami augusztus, szeptember előtt aligha várható.

Next

/
Thumbnails
Contents