Délmagyarország, 1925. május (1. évfolyam, 1-13. szám)

1925-05-19 / 2. szám

Ara 2000 horoiw. DQMAGYARORSZAG _J DUk hmm. I. ТМн IMI Kt«Mi,y.l», ИтОит и МгШЛш: D»|«alc*-Mr 1|. Т<к*я П HwSÜ NM Slalir nitral I. а*» ТМИмшАа ММ Szeged, 1925 május 19, KEDD BMicM*l énk E(T Maapn Mjbcn •/« tar. I«II)IIIM ét vidéken «¿00 kor. E«r«« ni« ára kHIIH—> »J kar., L ítfoíyi^, X ntfli> Karcagi beazédek. A karcagi állomáson vasárnap Csonloa Imre bátyánk fgadla »árosa díszpolgárait, Magyarország minisz erdnOkét ás belügyminiszterei és igazán nem szép a hivslalos tudísilóktól, hogy még cssk vázlatosan se WiOHék aen nevezetes Imre bácsi beszédét, skit karcagi L'oyd Oeorge néven iamer s msgyír kOzélet. Általában sst Upasztaliuk, hogy s kormánypárt saj'ója a baza bölcseinek tartja ugyan az András bácsikat és Imre bácsikat, mint csigolyákat .a nemzet gerincéiből, de ha valahol szavainak ezek a Jó emberek, akkor a tudósítások csak annyit mondanak, hogy nagy hatással beszéltek, de sst nem mondják meg, hogy mit. Isten látja a Mkflnk, bogv est nem reklamálásképen mondjuk. Siegéoy nemzetünkre ráférne ugysn egy kis derfl és azon bizonyosan lehetne derülni, mikor például Kuna P. András sokkal lobban elitéi a demokráciát, mint Apponyi Albert gróf, de hát ha már ezt a kis ötömet is irigyli tőlünk s a kormánypárti rajió, ebből se ctinátuok kámit Speciális okunk van arra, hogy a Csontos Imre karcigi miniszter köszőntíjét számon kérjük. Korunknak ed a reprezen áns politikusát pár nappal ezdölt aizal vádolták meg a parlameatben közönséges destruktív és fsj védő dedrukiiv oldalon, hogy kommunista volt és elvtárs mholtábiui akatztatai akart Karcag pircán. Kitűnő hazánk! a a patln mentben nem cáfolta meg ót a rettentő vádat, noha, mint a tudJblások kiemel ék, az elnök szeme szinte szuggerálta neki az erélyes tiltakozást. Most azt szerettük volna olvasni, hogy a kormányt támogstö kisgazdalársadalosnak ez a neves vezére legalább a karcagi állomáson tisztázta msgát, mielőtt istenhozottal kOsaOntőtte a magyar kormány fejét. Nekünk mindenesetre nagy megnyugvás kit tolna, ha a díszpolgárokat egy olyan karcagi körpolgir köszön i, aki elmondhatja magáról a klasszikusul, hogy ő „omnibus nurasris solutus Sajnos, a hivatalos nem derül ki Tehát tént meg. Nekünk ebből talán joggal azt, hogy a kormány útjára lépett, amikor tudósitásokkól ez nyilván nem tőrigy is j\ mert kOvet keztelhe'jük a kengesztdödés elfogadja a kő szöntést nemcsak oklcbrists, h nem kommunitta mui u politikustól is. Csontos Imre teizéde kirakat helyett a véka alá rejtetvén, be kdl érnünk azokkal a nyilatkozatokkal, amiket Kircag két uj díszpolgára tett. részben tájékoztatásira, részben mrgnjugtalásárs ss orsiágnsk. El kell ismernünk, hogy mind s két cél aikerfllt, különösen s miniszterelnöknek. Tájékozva vagyunk arról, bogy ha a miniszterelnök nem lépésről-lépésre építette volna le az ellenfoiradalmat, hanem például négy esztendő helyett két esztendő altü takarította volna el a konssolidic ó útjából Héjjis Ivánt és Budsváry Lászlói, abból borzssitó nagy baj lett vo'na. Továbbá meg vagyunk nyugodva afe!öl, bogy a tempó ezután is megfontolt, józan és ovatos lesz s körülbelül egy siásid múlva amneazliát kapnak hazánkban a liberális rögeizmék is, amelyek közül a minit zterelnOk bizonyos szimpátiával meg is nevezett egyet: a demokrác ál. Siái év mulra az egységes párt büszkén fogja hangoztatni, begy az ő veaéresiméje tniajdockép mtndig a demokrácia to't, de azl előbb nem lebetell beval'ani, mert abból forradalom lett volna. Mint ahoiy az egységes párt is azért alakult, bogy felekezetre való tekintet nélkül ni denkit befogadjon a karánjába, — ca»k ípptn hogy ezt eddig okotslgből nem hingozistiák oljan nyíltan, mint shogy most tud tukta adja a minisztere n"k az idrg n fajos knak, atas hogy az izraelita polgártársaknak, vagy, bála isteniek, ma már in is khet Deiztlol: az israellis honfitársaknak... Igen isnulságos volt a belügyminiszter beszéde is, ski a díszpolgárság fejében arról tartott előadás*, hogy mi volt a törvényhatóságok bűne s múltban és miért érdemesek a dicséretre a jelenben. A múltban a törvényhatóságok poli iksi szervezet k voltak, amelyek dhanyag I ák a szociális kér désekd. Et nincs minden igtsság nélkül. A múltban a törvényhatóságok v. lóban sokkal löbbd foglalkoztak a kormányoknak való bizalom rzál ¡'ásókkal, mint például a műnk nélküliség problémájával. Srnki nem vonhatja kétségbe, bogy ezek ss időt már elmultak, ma a törvényhatósági közgyűlésen egyáltalán nem politizálnak, kormányoknak bizalmat nem stavaznak és aktiv minisztereknek nem udvaroltuk. A népszövetségi főbiztos visszaérkezett Budapsstre. A főbiztos letárgyalja a kormánnyal a Takarékossági Bizottság javaslatait Budapest, május 18. Smtth lereniás népszövetségi főbiztos hosszabb távol lét után ma reggel 7 frakor a Keletipálya udvaron visszatért a magyar fővárosba. Fogadatásán szűkebb körű környezetén kívül csak néhány hirlap Író jelent meg a pályaudvaron, akik dőlt a főbiztos örömének adott kfeje zésl afelett, hogy njból visszatéthdeit Budspestre és teljes egésztégben, ftko zott munkakedvvel folylsihatja annak a feladatnak befejezését, ametyd a Népszövetség akarata reá ruházott A hírlapírókkal folytatott beszélgetés során ürömmel állapitolta meg, hogy Bécaból Budapétire ntaztában vonata ablakán kitekintve, mindenűU rins kalásszal ékes szántóföldeket látott, smi szls reményt ébresz'ette benne, N>gy Magyarország jó termésnek néz elébe, egy jó termés pedg Magyarország mai htlyieiébeo beláthatatlan fontossággal bir és meg könny Ihdi ugy az ő munkáját, mint a kormány éa a magyar adófize'ö közönség terheit is. Budapest, május 18. Smtth főbiztos jelenlétében előreláthatólag a hét vé gén lódulnak meg azok a tanácskozások, amelyek előkészítik a genfi nép szövetsági tárgyalásokon előterjesztet dó anyagot. A Takarékossági Bizottság kdló terminusra elkészüli sz 1924. évi köliségve és restrinkcíólval, a jelen léseket már a legutóbbi minisztertaná cson is tárgyalták és a legközelebbi minisztertanácson a folyó ügyek ellnté zésén kívül folytatólag ismét ezeket a Jelentéseket tárgyalják. A minisztertanács előreláthatólag végez valamennyi reszortmlnisztérlam redukált költségve lésével és azután gróf Bethlen István miniszterelnök tárgyalásokat folytat Smtth népszövetségi főbiztossal, hogy a dót tő tárgyalások anyagát előkészítse. Mint ismeretes, sz 1924. évi költ ségvetésben majdne n 80 millió arany' koronát lesz ki az a defici', amely a tisztviselői illetmények miatt állott dó. Hs ebhez bozzászámi juk az üzemek költségvetéséből adódó 20 mim korona deficitet, az egész deficit mintegy 100 millió aranykoronára rag. A Takarékossági Bizottság dsőtorban arra törekedett, logy a tisztviselők létizárnának; csökkentésével és státusának rendé!késésével érjen d bizonyos megtsk. ritásokat. A megtakarításokat ugy akarják fe használói, bogv a létszámcsökkentés után megmaradt viselők segítségére alapot " Az a deficit, amely az 1924. évi ségvelé.ben a tisztviselők illetményei folylán előállolt, a szanálási program értelmében a kölföldt kölcsönnel fidezendő és igy, miu án a kormánynak elhatározott szándéka, hogy a tisztviselők helyzetén könnyítsen, a közIgazgatás egyszerüittésével megtakart tolt össtegből kivánjs megteremteni a.t az alapot, amely a megmaradt tisztviselők jsbb javadalmazását tehetővé teszi. A miniszterelnök beszéde a karcagi díszpolgárává avatáson. Budapest, májút 18. Oróf Bethlen Isivé n minisztereinokot és Ra kovszky Iván belügyminisztert Karcag viros díszpolgáraivá aval'a. A miniszterelnök és belügyminiszter vasárnap vette ál Karcagon a díszpolgári oklevele. Ebből az alkalomból a rri niszlerc nök Csontos Imre képviselő üdvözlő szavai ulán beszédet mondot', amelyben a kisgazdacsoporlról, irint az egységespárt lenge ének sziklájáról emlékezett meg- ígérte, hogy a jövőben is ki'arl a Nagyatádi féle p.ogram mellett. Kívánatosnak tartja, hogy a kisgazdatársadalon a magyar demokráciában vezető szerepet játszék. A demokratikus fe|lődés — úgymond — nindnyájunk célja, de nem igaz bará'ja ennek az, aki egyik napról a m si-ra akarja ttegvalcsilani a de tokráciát. A sajtó s minisz erelnCk szerint Magyarországon ms nagyrés ben nen a felvilágosítás feladatát teljeai i, hanem azon dolgo zik, hogy az elméket elbomályosl'si és öaszebogozza a politikai kérdéseket. A külpolitikában le kel mondani olyan cselekvésről éa o'yan kijelentésekről, amelyek tatán momentán hizeegnek nemzeti hiúságunknak, de a nemietek konsze njében nem alkalmasak Magyarország pretzlizsének erf »¡lésére. Szilágyi és Vázsonyi válasza a miniszterelnök karcagi beszédére. (Budapesti tudósítónk te lefeojelentése.) A demokratikus ellenzéki blokk kerületi vezetősége hétfőn este s Demokratapirt Thököly-ul belyiaégében vacsorát rendeiett, amelyen érdekes beazédek hangzottak el. Bárczy litván kijeentettr, hogy a po'gárság és trunkásság neircsik a fővárosi váiasztÉsokra fogolt Cssze és dolgoiik egjön'e'üen, hanem a jövőben is szoros egyti (működésben maradnak és egjesli't irOvel fognak küzdeni a demokrácia győzelméért. Szilágyi Laj< s h isz s.bban foglalkozott s miniszterelnök karcigi beszédével. Tagaija és visszautasitjs, hogy bárki is aözülök szélsöiéges vo'na. Beszéde további részében rámutatott arra, hogy ha egy liberális ember mert vo'na ugy beszélni Istenről, mint a miniszterelnök, ki ludja, mi történt volna. Visszautasítja azt a vádat, m'n'ha ők n indig ellenségeskedő* és makacskodók lettek vo'na s hogy nem lehetett velük tárgyalásokba bocsátkozni, mert ők ig nis k>ptntók vilak bármikor a békés m< gegyezésre. Ptyer Károly röv.d felszólalása ulán Nagy Vince esdkedett szólásra. Kifej ette, bogy kű'politiksi szempontból mily fon'os és nagy horderejű jelentősége van a fővárosi választásoknak. Hs ugyanis a küllőid a váltulások eredményéből megtudja, bogy az ország reakciós kormányával szemben az ország fővárosában liberális és demokrata többség van, akkor erkMcii és anyagi támogatásban fogja részesiteni a fővárost Nagy Vince lelkes áljenzéssd dott beszéde után Vázsonyi Vil •oldott ana, hogy neg kdl dönteni a reskdót Az ennek érdekében folyó LJ. * • — - • . - * B_, küzaeiem győzetem rtet kecsegtet, ezt fulja a miniszterelnök és ennek a Maiéban csinálta a Ripka-pártot. Wolflék garázdálkodásáért — mosdotta Vázsonyi — teljes mértékben Iddnie kdl a kormánynak. Üldözzenek minket — fejezte be beszédéi -, gúnyoljanak, igyekezzenek elnyomni, de ad egy üti maradunk. meg aaai tántorodunk és egyfltt viuzűk győzelemre a Apponyi nagy beszéde a Külügyi Társaság győri dlszOtásán. A Külügyi Tániság Apponyi Albert gróf elnöklete alatt vasárnap déielö t Győrben "n-tp* ülést tartett Darányi Kálmán d-. főísptn megnyitó bes éde után Apponyi Albert gróf tartotta meg előadását Beesádáben ismertette a Népszövetségi Ligák Unkájáé, amelynek as _ -sas- f, n ,, ш — a_ a. j_ai I CCJ^t n?Jf 9 ncniMI aSOfCISqfCt •¡^^^^mf'ámms'"a^S lené a magyarság ügyét a Szövetségében. Szólott etután Apponyi arról a n unkáról, amely« a kieebboégl fia fejtett Külügyi Társatág és rámntalott hogy a közvéleménynek milyen düntő tzerepe ven a világesemények kialakulásává'. Ezután sz általános lelegyvereaésről szólt, majd batalmu beszédét azad fejezte be, hogy a nemzetek rmsJogosttdsdt kell kivívni és akkor a többi magától fog következni A kötöttség éljenzéssd ét percekig tartó tapssal ünnepdte Apponyi Albert grófot, maid több felszólaló as skiuális külügyi kérdéseket Ismertette. A takarékossá*) bizottság sérelemről p. ..szkodik Budapest, májúi 15. Az Országos Takarékossági Bizottság 1925. évi mátns 7-én tartott űl/sében foglalkozott az egyetemek kérdésivel, azonban végleget ha'ározatot nem hozott. A lapokban megjelent oly közlések, minlna a bizottság az egyetemek megszüntetése mellett foglalt volna állást, a valódi tényállást nem íedik. A bizottság tagjai az egyetemek kérdéaében elfoglalt különböző álláapontjuk ellenére tdjes szolidari ást vállalnak a főiskolai albizottság tagjain állásfoglalásoknak helytelen színben történt betlli'ása által ejtett sérelem tekintetében, amely sérelem ellen, titoktariád kötelezettségűk folytán, a nyí'vánosság előtt megfelelően nem védekethdnek. A bizottság tiltakozik az ellen, hogy tárgyalásairól a nyilvá'osság döti illetéktelen közlések télettek, különösen pedig, hogy e közlések a vJDdi tényállásnak mm nem felelök és olysnok voltak, ame'yek a bizottság ál lát foglalásának befolyásolását célzó mozgalniakra vezettek. Y1<rilot-t lámát megválasztották Lyon polglraaittrávé. Páriából táviratozzák : A legtfbb francia küzt égben ms tartották meg a poigármestuválasztásoka*. Lyonban Htnioi-t 56 azauzatial 57 le-dott szavasai közül választoltak mef.