Délmagyarország, 1925. május (1. évfolyam, 1-13. szám)

1925-05-31 / 13. szám

1925 májas 28. DELMAGYARORSZÁG 207 Pünkösd vasárnapján nyilik meg a Belvárosi Mozi nyári helyisége a volt .VÍG SZÍNPAD' Horváth Mihály-utcai helyi­ségében a Csatával. Férfifisnői divatcikkek gazdag raktára 48 b pollák Testvéreknél Széchenyi-tér 17. Csekonics-utca 6. Tisztelettel értesítem b. vevőimet, hogy kézimunkaüzletemet megnagyobbítottam. Kézimunka, fehérnemű előnyomást és hímzést leg­szebb kivitelben legjutányosabban készítek. Kézi­munkaanyagok nagy választékban. Özv. Seelenfreund Bernátné Tisza LoJoi-kOrul 48. 242 HEGEDŰS NOL RUHA SZALONJA 261 GIZELLA-TÉR 5. SZ. al& helyeztem, ahol legszebb és legolcsóbb nOl ruhák készülnek. KÁR P I T O S tu))ini 1U1V DÓCZI IMRE DÍSZÍTŐ KÉSZÍT: Ottomán, matrac, függöny, ágy- és asztal­terítőt a legjobban; bőr, gobe­lín, moket, brokátselyem és brokit­plilsa uriszoba garnitúrákat a legszeb­ben ; bőrbutorok átfestését felelős­séggel; saját találmányú fotelágyat leg­olcsóbban. 211 IESSÉK ntaaTAzŐDNii Traub B. ésTrsa könyv-, írószer- és papir­nagykereskedése Klauzál-térés Kis-u. sarok Alapíttatott 1866-ban. 2)3 "ST Női kalapok Florentin, panama és filc újdonságok meg­érkeztek, Knittel Konrád Iskola - utca 26. Kóstolja meg és okkor meggyőződik arról, hogy ~ a legjobb siller bort csakis £ Szegedi Gazdák Hangya Szövetkezet­ben kaphat. Egy liter 14.000 korona. Az idény előrehaladottsága folytán kyfinomabb nyári 239 fé^f ¡szövetek mélyen leszállított áron FRIEDMANNÁL Korzó Mozi ház, SZÉCHENYI-TÉR. | Korz Szegedi vélemények a fővárosi torvényhatósági választás várható hatásáról. A fővárosi választások eredménye természetszerűleg mély nyomot hagy az ország közéletében. A hatalmas küz­delem impozáns győzelmet hozott a halad5 polgárság és a munká'ság blokk­jának és fényei bizonyítéka annak, hogy az ország lakosságának bijőzanult többsége végkép megnnta azt a kegyet­len játékot, amely közel nyolc eszten­deje folyik az ország sorsával és jólé­tével. Az Ores Jelszőpolitika elkopott, mindenki alkotó, komoly munkára, po­litikai és gazdasági konszolidációra vágyakozik. Eit az erős vágyakozást juttatta kifejezésre a demokratikus blokk fővárosi győzelme. A választás abszolút többséget ho­zott a demokratikus blokk számára, a főváros lakosságának abszolút többsége tehát nem kivan többet a Wolff-féle gazdálkodásból. Es az itélet jelszóvá válik, harcos, tartalmis, komoly lei­szóvá, amely bejárja majd az egész országot és felébreszti azokat is, akik még hittek a nyolc éves jelszópoliiika realitásában. Ez az itélet kiieduló pontja lesz az u| magyar politikának, alap, amelyen ujjáépQlbet az ország. Ez az itélet i iegaktutlisabb esemé­nye ma a forrongó magyar his'óriá­nak, mögötte eltörpül minden más és jelentfiségét, fontosságát még azok is el's merik, akik szivesebben nem ismer­nék el. Azt talá'gatjik, lato'gatják min­denütt, hogy a fővárosi választás ered­ményének milyen hatása lesz, vagy lehet az országos politikai helyzetre és milyen hatása lesz a vidékre, ahol már szintén készülnek a községi választá­sokra. Összegyűjtöttünk néhány véle­ményt, a szegedi közélet níhány rep­rezentánsának véleményét és itt közöl ­jük egész sorjában: Dr. Algner Károly: — Tekintve, hogy a budapesti vá­lasztások körűi bizonyos mértékig be­Igazoltnak látszó visszailisek történtek, annak következtében a választói név­Jegyzékek revíziója elrendeltetett s igy a végleges helyzet még nem alakult ki, időelöttinek tartom, hogy a budapesti választásokról nyilatkozatot tegyek. Egyébként a tóvárosi választások ered­ménye, akármilyen iránybin alakul is ki, véleményem szerint jelentős hitás­sal az országos politikára nem lesz, Az országos politikát a szanálás kéizel­fogható eredményei fogják kialakitani akkor, hogy ha az összes fársidalmi osztályok Jobb anyagi helyzetbe kerül­nek és politikai gondolkozásukat nem fogja befolyásolni az elkeseredés és a gyomor, hanem tűrhető anyigi hely­zetbe kerülve elfogulatlanul alakulhat ki a társadalmi osztályok és az egyesek politikai nézete. Dr. Somogyi Szilveszter: — Nézetem szerint a fővárosi válasz­tás a lehető leghelytelenebb alapbil in­dult ki, amikor országos politikai pártok mérkőztek a főváros uralmáért és azok hozták be a maguk embereit. Ezt azért tartom helytelennek, mert egy város ügyeinek intézésénél az országos politi­kának nem szabad érvényesülnie. Az a helye3 éslcélszerü, hogy ha a törvényható­sági választások alkalmával várospoliti­kai kérdés is és célok szerint tagozód­nak a választók. Nálunk, Szegeden pél­dául, program lehetne a város csatorná­zása, vagy a külvárosrészek rendezése. — Félek egyéként, hogy a fővárosi vá­lasztások hatása megfertőzi a vidéki vá­rosokat is, amelyekben az uj törvényha­tóságok országos pártok embereiből rek­rutálódnak. Például biztosra veszem, hogy a szociáldemokrata munkások csak szo­ciáldemokrata városatyára szavaznak, ami, ha a szociáldemokrácia csak világnézlet lenne, nem jelentene annyi veszedelmet, mint igy, amikor országos párt is egy­úttal. Ha a községi választásoknál itt is pártpolitikai szempontok érvényesülnek, akkor — tiSzetem szerint — a budapesti Wotff-párt is többséget kapna, mert a tanya világ javára döntené e! a küzdelmet. A város lakossn^a ugyanis körülbelül két egyforma nagyságú táborra oszlik. — A fővárosi vá'asztások eredményé­nek — szerintem — az országos politi­kai helyzetre semmi hatása nem lesz, mert a többség kérdésének eldöntése a kormányelnökön múlik, tőle függ, hogy Vázsonyiék, vagy pedigj/olflék kapják-e a többséget. A Ripka- J5art tagjai és a kinevezett, valamint a hivatalból beke­rülő városatyák a miniszterelnök inten­ciói szerint csatlakoznak majd egyik, vagy másik párthoz. A főváros sorsa tehát Bethlen István kezében van, ami szintén nem helyeselhető, — hiszen olyan körülmények között a a főváros autonó­miája — nem nevezhető teljesnek. Wimmer Füöp: — Azon kérdésünkre, hogy a fő­városi válaszfások mily kihatással lesz­nek az egész ország, különösen váro­sunk politikai életére, véleményem és meg­győződése n az, hogy ennek a válasz­fisnak a lehető legnehezebb viszonyok között kivivott oly rendkivül kedvező eredménye — ha a kormány ellenállá­sánál fogva talán egy kissé később is — de elmaradhatatlanul nagy mélyre­ható változást kell, hogy az ország politikájában előidézzen. — Nemcsak az ország szive, a f5­város szólalt meg e választásokon, ha­nem a fővárosi választások csak meg­erősítették azt, amit egyes városokban lezaj ott nemzetgyűlési választások már bizonyítottak, hogy hazánk összes vá­rosainak lakossága és nemcsak a na­gyobbaké, hanem mindegyiké, ahol intelligens polgári elem, — iparos, keres­kedő ho orácíó s<b. — tömörül, fel­tétlen liberális, demokratikusan gondol­kodó, amely ténnyel szemben a kor­mány, vagyis Bethlen minisztereinek, mint ismert jó taktikus, maradi, reak­ciós, a felekezeti türelmetlenséget támogató politikáját nem folytathatja. — Különösen városunk liberális pol­gáraira a fővárosi választás eredménye kétszeresen kedvező és biztató, mivel igazolta liberális, demokratikusan gondolkodó nagy részének azon fel­fogását és meggyőződését, hogy az erősen reakciós és mindennap reak­ciósabbá váló, felekezeti alapon álló és ezen alapot naponta jobban kidomborító kormány és kormánytámogató pártok­kal szemben csak az egyesüli összes szabadelvűek, tehát polgárok és mun­kások együttes, erélyes fellépése hoz­hatja meg a kívánt eredményt. — Remélem is, hogy azon kevés kishitű, akik liberális felfogásuk dacára eddig a munkásokkal való együttes harc folytatása ellen állást foglaltak, a fővárosi eredménynél fogva most már belátják indokolatlan és túlzott, leg­inkább a kormánypártiak által soraink k'zé dobott, az együttes harcra vonat­kozó aggályaik Uvességé\ annál is inkább, mivel e tekintetben bekövet­kezni fog vagy az, amit egy korábbi cikkemben már kifejlettem, hogy mi­helyt a munkásokkal együttesen letör­tük a reakciót, külön-külön folytatjuk majd — itt a polgárok, ott a munká­sok — poltikai harcainkat, vagy a reskció közösen kivivő t és mindenáron elérendő letörése után a polgárság nagy zöme be fogja látni az', hogy nemcsak elfelejteni kell az 1919-et, de hogy minél közelebbre hozzuk magunkhoz a munkásokat, minél nagyobb tereken dolgozunk velük együtt, annál sikere­sebben és tartósabban tűzzük el az 1919 iki mumust, míg ellenkezően: foly­tatva a mai eljárást, eltaszítva őket magúiktól, kiszorítva őket minden gyü­lekezési és szabad szólás! jogtól, egye­nesen oda hajtjuk őket, ahová a soraik között kétségtelenül még létező túlzot­tak őket azután könnyebben magukkal ragadhatják. Lájer Dezső: — A baloldali blokk győzelmének ki­hatását a közeljövő orsrágós politiká­jára nagyon nehéz volna megmon­dani. Sokkal könnyebb a válasz arra, hogy a győzelemnek a távolabb jövő­ben mik lesznek a következményei. A győzelem értékelésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a de­mokratikus blokk győzelmi esélyeit súlyos in korlátolta maga a törvény a hat éves helybenlakással és a választó­kerületek beosztásával, de korlátozta a Wolff párt is az összeírás alapjául szolgáló nemzetgyűlési képviselőválasz­ték névjegyzékének mesteri összeálli á­sával, Bethlen pedig a Ripka-féle aranyközépu'as-párt életrekel'ésével. A küzdelmet megnehezítette még az is, hogy hatalmon lévő pártokkal szem­ben kellett harcba szállni. — Mindezen akadályok ellenére a főváro3 többsége a demokratikus blokk mellé állott, más szóval verdiktje ma­rasztaló Bethlen—Ripka — Wolffékra néive. A választás eredménye értelmé­ben joggal követelheti a baloldali blokk, hogy a főváros ügyeinek inté­zése őt illeti meg. — Merem állítani, hogy azonos tör­vény és azonos választási metódus ese­tében a vidék itétete is marasztaló volna a Beth'en-kormánynak bizalmat­szál'itó törvényhatóságokra nézve. — De még inkább állana ez a meg­nyilatkozása az ország lakossága nagy többségének a Jobboldali és közép­utas politikát ügyesen magábazáró Be hlen-kormánnyal szemben — ha mód adatnék akaratának szabad meg­nyilvánitására. — Minden kétségen felül áll, hogy az ország választóinak többsége a baloldali blokk politikája mögött áll, kiábrándult nemcsak a kurzusból, ha­nem a Bethlen-féle középutas politi­kából is. — Ez pedig azt jelenti, hogy az or­szág dolgos népe — munkás, tiszt­viselő, iparos, kereskedő egyaránt — dolgozni és élni akar, békét, szabad­ságot, jogot követel; követeli az egyenlő elbánást, az egész vonalon a sérelmek ellen oltalmat, egyesülési és gyülekezési jogát, a síjtó szabadságát, a közterhek igazságos elosztását, a politikai elitéllek számára amnesztiát, a politikai menekültek visszatérésének lehetővé té elét és mindezek valóra váltásához az egyetlen utat: — a ha­misittattan demokráciát. Követeli pedig ezeket azért, mert az ország újjáépí­tése és a jólét visszaállítása máskép el sem képzelhető. — Ha a Bethlen-kormány négy éves kormányzását nézzük, tisztában lehe­tünk azzal, hogy a fővárosi választá­sok eredményéből nem hajlandó eze­ket a tanulságokat levonni és eddig követett politikájával szakítani. Látjuk ezt abból a taktikázásból, ami a fő­városban a választások eredménye körül folyik, de különösen látjuk a kormány választójogi javaslatából, amit ha sikerül is törvényerőre emelni és ennek segítségével a hatalmat meg­tartani, nekem szilárd meggyőződésem, hogy ez csak rövid ideig sikerülhet, mert az ország többsége minden mes­terséges akadály ellenére is érvényt fog szerezni akaratának. Hogy pedig ez mielőbb elkövetkeznék, álljon ennek a célnak szolgálatába minden dolgozó, legyen az munkás, tisztviselő, iparos vagy kereskedő. Dr. £isner Manó: — Felelős kormányférfiak nyilatkozatá­ból és a kormánypárti sajtóban tükrö­ződő pártfelfogásból megállapítható, hogy a választások eredménye nem volt meg­lepetés a kormánypolitika számára. Józan megítélés szerint nem is lehetett, mert a fővárosi szavazók túlnyomó többségének politikai akarata — már csak azok társa­dalmi tagozódásánál fogva is — nem volt ismeretien és a választások titkos­sága folytán nagyjában-egészében szaba­don érvényesülhetett. — A forradalmi kilengések óta meg­szilárdult kormányzati politika főbb vo­násaiban nem változott és ez a kor­mányzati politika soha nem ismerte el a székesfőváros lakosságát az országos politikai közvélemény hivatott képviselő­jének, sőt — nyilván a teljesen elvérte­lenedett kisgazdatörekvések örökségeként — általában teret adott a városok] la­kossága politikai, valamint gazdasági háttérbeszoritásának. Ez egyrészt a vá­rosi lakosság politikai tekintélyének sü­lyedésével és befolyásának gyengülésével járt, másrészt pedig növelte az érzelmi távolságot a í.em városi és a városi la­kosság között, ami erős fegyvernek bi­zonyult a konzervatívnak gondolt kor­mánypolitika állandóságáért folytatott küz­delemben. — Ilyen körülmények között nem is­merhető fel olyan ok, amely az uralmon levő partokat arra kényszerítené, hogy a fővárosi választások eredményéből az or­szágos politikára kiható következtetések levonását lássák szükségesnek Ezért én annak ellenére, hogy jelertős erkölcsi erőt tulajdonitok a választási eredmény­nek és azt tartom, hogy az a községi kormányzat szempontjain tul és azoktól elválaszthatatlanul az országos politika felé ís kiéleződik, — nem hiszem, hogy annak közvetlen befolyása lenne a kor­mányzati politika irányára. Né. ^ero rint ez a választási eredn ^ry, v az országnak csupán ku íurális de politikai értelemből vett vt.e'o "'t sége akaratát tükrözi vissza -i csak

Next

/
Thumbnails
Contents