Délmagyarország, 1925. május (1. évfolyam, 1-13. szám)

1925-05-31 / 13. szám

1925 májas 28. DELMAGYARORSZÁG 205 Ilit. <h >g íg 5rt aila in ii11 5rt w d- ' eaék Fríz árok Iáim )bi zni leien ín. íean us isi 5ptóörie80Véíbf s dig tál aáanjár. va1/ L tan )nBiimrtapa íek ma, íek. né1 a van )est szt. ha:ed/an, íznl öntkolesz »hát hat. idoí cosseliögrtfOS aí & rád» № ikor lyaí a* iln* S5 ehei Szakállszáritó. írja: Juhász Gyula. Aforizmák. Akinek nem inge, ne vegye magára. De vannak emberek, akiknek mindenáron tng kell. * Minden méltóságtól megfoszthatna\ de emberi méltóságomtól nem. * Bocsássatok meg ellenségeileknek — mondotta az Istenember. A kurzusembtr ellenben azt mondja: kérj bocsánatot ellenségeidtől! * Némely ostobák különös üldözési mániában szenvednek.' Azt gondolják, hogy amit a bölcsek az ostobaságtól beszélnek, az mind őrájuk v/natkozik. * Akik a forradalomban a legsunyibb módon lapulta'*, azok kiabálnak legbátrabban az elle forradj lomban. * Még mindig nagyon sokan vannak, akiknél az ember az urnái kezdődik. * Igen sok mai ember keresz'énysége csak szenteltvizes pogányság csupán. * Az őseim juhászok lehettek. A nagyapám már asztalos volt: Közeledett az Íróasztalhoz, amelynél én dolgozom. * / Az édesapám távírász volt. Én is az vagyok, fe'eket küldök a világba. Kár, hogy kevesen fogják föl őket. * Egy kegyelres ur emlékkönyvébe: Könnyebb történelmet csinálni, mint történelmet irni. * A stilus az ember — mondotta Buffon. A stílusa után ítélve nagyon sok majom ír ezen a földön. * Légy szerény I — mondja a katángkóró az ibolyának. * A farkas és bárány meséjét t orunk ugy modernizálta, hogy a farkas bd ránybörbe bujt. A vértanuk vetéséi a hűbérurak aratták. * Pilátus azért mossa kezét, mert nem tiszta a lelkiismerete. A kutya megugatja a holdat, de a hold — csodálatos — sohasem vála szol erre. « A korhadt fakeresztek alatt éppen olyan pihenés esik, mint a márványobeliszkek alatt. * Az egyik magyar lekszikonban ólvasom : Arany középút, lásd Arany középszerűség. Ez a lekszikon, ugy látszik, az egységes pártra gondolt. * A kegyelmes urak is lehetnek keg) etlenek. * > — Ezt az embert hazámra nézve vétkes egyénnek ismerem — mondotta az ország szine előtt egy hazafi arról az emberről, akit ma ez az ország ünnepel, mint arany embert és örök magyart. Petőfi Sándorról valami Zerjfy is irt lesújtó bírálatot. így Zerffy is belekerült a magy r irodalomba. * Nincs szomorúbb látvány, mint mikor a paraszt feudálispárti. * Ha a csalánba leüt a mennykő, akkor Q csalán nagyzási mániában szenved. * A nagy forradalom olyan volt, mint <* nagy Brutus: a saját fiait is ki Végezte. * Az ellenforradalmárok nagy része a forradalomból él. * WféAki a demokráciától fél, az a jövőtől r / W A nap még egyetlen éjszaka után sem felejtett el fölktlni és világítani. * Kazinczy Ferenc börtönében indította meg az irodalom szabadságharcán * A háborúban hallgatnak a mú?sák. Annál hangosabbak a hadseregszállítók. Cambronne káromkodása éppen ugy belekerült a francia történelembe, mint Jeanne d'Arc fohászkodása. * Minden vád ellen lehet védekezni, csak az önvád ellen nem. * A tudósok az egész középkoron át hiába keresték az örök élet titkát. A * | művészek már régen megtalálták. A miniszterelnök és Bud miniszter Genfbe utaztak. A genfi tárgyalásokon döntenek a szorzószám leszáiiitásáró', a tisztviselők fizetésrendezéséről és a valutareformról. Bupopest. május 30. Bethlen Islván gróf minisz'erelnök ma reggel 7 óra 20 perckor a Keleli-pályaudvarról Genfbe utazott a Népszövetség pénzügyi bizottságának ülésezésére. A miniszterelnök kíséretében utaztak Genfbe Bud János pénzügyminisz'er, Siabóky Alajos államtitkár és Khuen-Héderváry kivetségi tanácsos. A Népszöve'séj pénzügyi bizottságának ülése több fontos magyar gazdasági kérdéBt tárgyal. A miniszterelnök Smith főbiztossal közös jelentést terjeszt a pénzügyminiszter elé a kormány pénzügyi programjáról, amelyet a bizottság tagjai megvitatnak. A bizottsági döntéstől függ a köztisztviselői fizetésrendezés, a szorzószám leszállítása és a valutareform. A bizottság döntésének jelentőségét hangsúlyozza az a nyilatkozat is, amelyet az elutazó miniszterek tettek elutazásuk előtt. Bethlen ¡István grdf minisztereit ök ezeket mondta: — Etőre'áthatólag junius közepéig kell Genfben maradnunk, mert junius 4-én kezdődik a nemzett k szövetsége pénzügyi bizottságának ülése, amelyen nagyfontosságú magyar gazdasági kérdésekről lesz szó. A tizettsági ülést tanácsülés követi. Remélem, hogy tanácskozásaim eredménnyel fognak végződni. Bud Jár ós pénzügyminiszter igy nyilatkozott: — Genfi tanácskozásainkon a kői ségvctéa és az ezzel kapcsolatos gazdasági kérdések sorsa dől el. A politikai életben a miniszterelnök hazaérkezése előtt döntő fordulat nem válható. I lletíkes helyen ugyanis közölték, hogy sem az országos, sem a fővárosi politikában nem lesz döntés a miniszterelnök hazaérkezése előtt. A nemzetgyűlésen folytatják a választó jogi törvényjavaslat vi'áját, amit Rakoszky Iván belügyminiszter képvisel A fővárosnál pedig a főpolgármesteri szék beiölléte ugy is csak az első köz gyűlés Ö88zebi\áia után lesz aktuálir, nár pedig az uj törvényhatósági bi zottság első ülését csak [uriut köze pére hívják össze. A szegedi munkásság ujabb erélyes akciót indított az építkezések megindítása ügyében. A Délmagyaronzág már nem egysier foglalkozo t hasábjain talán a legszomorúbb aktuális kéi déssel: az egyre szomorúbb és oggasztóbb munkanélküliség kérdésévet. Beszámo'tunk legutóbb arról, hogy ma a sok ezere rugó munkanélküliek száma sokkal magasabb, mint volt a legkeményebb télben. Eien az egyre aggasztóbb nyomoron csak intézményesen, csak kormányintézkedésekkel lehet segi'eni, de a nyomorgók sersát momentán enyhiteni (udná a város hatósága is. Le&u'óbb az ipartestület foglalkozott az építkezés megindi ásával és a köznyelésen memorandumot fogadtak el. Ezt a memorandumot s kamara u'ján terjesztették be a város tanácsához és kérték a tanácsot, hogy az iparosság érdekében is keidjen mrg nagyobb építkezés'. A tanács e re a beadványra még nem válaszolt. Most azután a Délmagyarország munkatársának értesülése szerint a szegedi szociáldemokrata párt, illetve a szakszervezeti bizottság ujabb erélyes akciót kezdett az építkezések megindítása tárgyában. A párt ugyanis memorandumot n(éieít ismét a tanácshoz, amelyben számokkal állapítja meg, hogy a munkásság tiz éve szenved az építkezések megszűnése miatt. Voltak étek, ami tor tízezrek állottak mur kanéit ül, miután 1914-ben minden megdermedt. Az épi'és Migyarországon — ősipor és félszázezer ember dolgozik ebben az iparágban. Mird zideig illetékes fak orok az épitések megindítása ügyébennem (ettek mást, mint ígéreteket, mondja tovább a beadvány. Ezért a izegedi munkásnág az utolsó pillanatban arra kéri a tanácsol, hogy most már tegyen meg mindent az építkezések megindítása érdekében, jírja ki — szükség «étén — a szükséges hiteleket. A város tanácsa még nem válaszolt erre a beadványra, amely immár talán a tre^zámláihatatlanadik, de mindenesetre az egész szegedi munkásság érdekében végre v«res építkezéseket ke'lene ke.deni. Ltkásokra Vin szüksége a polgároknak, csatornákra és utakra a városnak és — n unkára a nyomorgóknak. A kényszeregyezség reformjáról. Irta: dr. Kertész Béla. A csfdönkivüli kényszeregyezséji eljárás intézménye háborús gyermekként költözött jogéletünkbe és ez sok minden fogyatékosságára elfogadhat mentséget jelent. A háborús moratóriummal függőit Össze és tulajdonképeni célja az volt, hogy az önhibáján kivfil fizetési nehézségekbe került adóst egyei hitelezők ne kergetbeisék csődbe, mely csődeljárás a jelenlegi formában az adós teljes erkölcsi és anyagi tönkretétele mellett a hitelezők érdekét sem szo'gálja. £< az intézmény nagyszerűen bevált, amig csak szórványosan fordult elő, — hlte'eiő és adós egyformán magasztalták, amig elenyésző csekély számban adódtak ily esetek, de nyomban felmondta a szolgálatot, mihelyt tömegjelenséggé vált. Kielégítő szabályozása éppen ezért váiik nagyfontosságú gazdasági kérdéssé, mert tömeges esetei hitéletünk súlyos megrázkódtatásával járnak. Jól tudjuk, ho(y a kényszeregyeztégi esetek csak tünetei a soktal mélyebben fekvő nagy gazdasági válságnak és középkori gyógy kezeléshez hasonló eljárás volna, ha a betegség gyökerei helyett a tünetek gyógykezelésével foglalkoznánk. Tüneti gyógykezelés volna, ha a kényszeregyezségi eljárás szabályozását helyeznők elébe annak, hogy a gazdasági válság igazi okait kutassuk k*. Azonban a kényszeregyezségi eljárás mai elhibázott formájában kétségtelenül miga is hozzájárul ahhoz, hogy a gazdasági válságot és az ezzel járó hitelválságot kimélyítse, ezért kereskedelmi köreink ennek reform|át programjukba vették. Sem a hitelezői, sem az adóii szempont nem vezethet bennünket akkor, amikor a kényszeregyeiségi eljárást mai alakjában közgazdaságilag károsnak tartjuk és reformját sürgetjük. Egyedül a tiszta kereskedői etika az, amely irányító fáklya letel az intézmény ujabb és helyesebb szabályozásánál. A csődCnhivüli kényszeregyezségi eljárás sze renctés alapgondolata ma is megtámadhatatlanul áll. Megkímélni az adóst a ' költséges és beaüieífoíz'ó csődeljárás I tói és azáltal használni a hitelezőnek is, aki az adósnak csődköltségekkel nem csökkentett vagyonából kaphat gyorsabb kielégítést, — mindenki által helyeinek tartolt alapelv. Ennek az elvnek kedvéért helyesnek tartjuk, hogy az adós élvezhesse a kényszeregyezségi eljárás előnyei', a kérelmének előterjesztésétől kezdve meneküljön a zaklató végrehajtásoktól, folytathassa akadálytalanul üzletét a vagyonfelügyelő többnyire jóakaratú feEOgyelete mellett és többségi hitelezői majcrizá'hassák az okvetetlenkedő kisebb hitelezőket. Azonban miként Patcal mondj«, a megszokottság a dolgokat lényegüktől fosztja meg, — azt, — a tön: eges kényszeregyezségi esetek is szemünk elöl tévesztik a lényeget — azt, hogy a fizetésképtelenség bejelentése a kereskedői etika parancsszava szerint a kereskedő életében a legvégzetesebb horderejű lépés kell hogy legyen, amelyre cask va'óságos végső szükt égben, el nem háritható kényszerítő körülmények nyomása alatt és az összes segélyforrások kimerítése után sztbid a kereskedőnek msgát elhatározni. Legkevésbé lehet ez az eljárát baiznotbajtó, vagy bármily anyagi előnyt Juttató. A kereskedő-társadalomra, elsősorban az ezt tömörítő kereskedelmi érdekképviseletekre vár az a jelealős feladat, hogv egy oly társadalai közvéleményt alakítsanak ki, amely egyrészről méltányos megértést tanúsít az önhibáján kívül elhárithatlan anyagi válságba jutott kereskedővel szemben, másrészt társadalmi megtorlást alkalmaz minden olyan kereskedővel szemben, aki akár könnyelműségből jelent fizetésképtelenséget anélkül, hogy elő őleg minden rendelkezésére álló anyagi erőforrást kimerítette volna, akár csalárd üzletvitellel, vagy anyagi haszonra irányuló szándékkal a kereskedő-társadalom elnézésére magát érdem!e1cnné tette. A kényszeregyezkedő kereskedő irányában ily közfelfogás kialakítása volna az első és legfontosabb reform: a kényszeregyezségi eljárás erkölcsi reformja. Szükség van azonban« melleit másirányu szabályozásra is. A kormány a minden oldalról megnyilvánult sürgető kívánságra kibocsátotta ujabb rendeleté', amelynek legfontosabb része, hogy egy minimális (40 százalékot) egyezségi hányadot állapított meg, amelyen alul egyezségi ajánlatot csak kivételes esetben lehet előterjeszteni. Sokan voltak, akik ellenezték a minimális kvóta megállapítását és ezeknek aggodalma be is teljesedet'. Miként a nem éppen dicsőséges multu árvizsgáló-bizottságok ármegállapításaiból emlékezünk, az egykori maximális árak a gazdasági életben azonnal minimális árakká váltak, amelyen alul áru kapható nem volt, — itt a kényszeregyezségi gyakorlatban ennek megforditottja jelentkezett: a rendelettel megállapított minimális kvóta egyúttal maximálissá is v.lf, amelyen felül egyezségi ajánlatot adósok csak a legritkább ese ben terjesztenek elő. Ez a kormányintézkedés tehát, sajnos, nem jelentett orvoslást. Oly s?sbályozásra van szükség, amely biztosítja a hitelezeket, hogy a kényszeregyezségi eljárás kedvezményét érdemeden adós ne vehesse igénybe, hogy rosszhiszemű özletvezeés, áruelrejtés, könnyelmű gazdálkodás, a hitelezők megkárosítására irányuló szándék ne tar.hasson számot a kényszeregyezségi eljárásnak csak a jóbiszenü adóst megillető előnyeire. A birói kényszeregyezségi eljárást tehát meg kell hogy előzze egy oly eljárás, amelynek so án kereskedői szakférfiakból, főként szakmabeli kereskedőkből álló bizottság vizszgátja felül a fizetésképtelenséget Jelentett kereskedő egész üzletvitelét, gazdálkodásé', anyagi helyzetét és ítélje meg, vájjon tényleg nem kinálkozott-e szorult helyzetéből a kereskedő számára más kiut. Ezt a pártatlan, a helyi és szakmabeli viszonyokkal ismerős kereskedőkből álló bizottságot egy a kereskedelmi és iparkamara kebelén belül Iéle8itett állandó zsűri küldené ki, amelynek szervezete és C .tele hasonló lenne a tisztességtelen ínyről szó ó törvényben és végrehajtási utasításban, ugyancsak a kereskedelmi kamarán belül szervezett zsűriével. A megejtett vizsgálat u'án ez a zsűri tenne javaslatot a törvényszéknek a kényszeregyeiségi eljárás megindítása, vagy az erre irányuló kérelem elutasítása iránt. A zsűri véleménye e ösegi-