Délmagyarország, 1925. május (1. évfolyam, 1-13. szám)

1925-05-31 / 13. szám

\ >'5 rr Ára 3000 korona. . Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, Ó jegyiroda: Dugonics-tér 11. Telefon 306. Sándor-sugárut 1. szára. Telefonszám 16 34. Szeged, 1925 május 31, VASARNAP Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 40.C0Ű kor., Budapesten és vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 200J kor., vasár- és ünnepnap 3000 korona. I. évfolyam, 13. szám. Muékanyálakról és cserepekről. Előre kijelentjük, hogy ebben a cikk­ben nem azoktól a közéleti békanyálak­ról lesz sző, amelyek minden tisztát beszennyezvén, megrothasziják a ma­gyar élet vizeit és nem azokról a cse­repekről, amelyekkel a közélet vásott kölykei mindenkit meghajigálnak, aki nem az orditozásban látja a hazafisá­got, hanem a munkában és aki a tudatlanságra és ostobaságra cssk el­képped, de nem (ud meghatódni Nem, ez a kicíit szokatkn cimü cikk ezen az ünnepnap n elfordul az élet ország­utjától és a Megvilágosító Isten, a Te­remtő Lélek napján azok előtt a csön­des műhelyek előtt akar tisztelegni, amelyekben két szegedi folyóirat szü­htett meg, reklámok harsonája és dobpergése nélkül. Az egyik a Fo!ia Cryptogamica, amelyet Győrffy István szerkefzt, a szegedi egyetemnek a hazai határokon ul is megbecsült nevü botanika- professzora, a másik a Dolgo­zatok a szegedi egyetem archeológiai intézetéből, amelynek Buday Árpád professzor neve adja meg a fémjelzést. Olyan ikerszülöttei Szeged tudomány egyetemének, amelyeket csak azért nem nevezünk szenzációnak, mert ez a rikoltó szó megbántása volna ennek a két szelíd kék ruhás füzetnek, amelyek az általános pusztulásban a magyar megújhodás szimbóluma gyanár.t fe­küsznek előliünk. Miről van szó ? Arról, hogy mikor réveteg hírek az életképtelennek mon­dott szegedi egyetem halálos ítéletéről beszélnek s mikor a budapesti egyetem rektora a maga egye'emének védelmé­ben egy szerencsétlen hasonlat fejszé­jét fogja rá a v.déki sarjadék-egyete­mekre, akkor a szegedi egyetem élet­ereje kipattant két olyan folyóiratot, amelyikre büszke lehetne a vi ág akár­melyik föiskoláj 9. Az ősi voltával kér­kedő budapesti egyetem növénytani intéze'e soha még csak szerény kísér­letet se tett arra, hogy munkássága eredményeit önálló folyóiratban (egye közzé. Győrlfy professzor Folid-i, ame­lyeknek tartalmát Magyarorsiág virág­talan növényeire vonatkozó közlemé­nyek teszik, nemcsak te ső értékükkel, hanem kiálli'ásuk komoly diszével is becsületére válnának a kultura akár­melyik vezető nemzetének. Magyar­ország egye'len számottevő régészeti folyóirata, a Nemze i Muzeum és az Országos Régészeti Társulat által ki­adott Archaelogiai Értesítő négy év­tizedes hasznos és tisztes mult után néhány évvel ezelőtt megszűnt és fel­támadására gondolni se mernek. Buday Árpád folyóirata, a Do'gozatok, gazdag tartalmával és hozzá méltó ki­állításával ma az egyetlen régészeli folyóirata Magyarországnak és ennek a tudományszaknak az egyetlen fáklyája ma, airely kivilágít a irianoni futárok közül és hrrt visz róla a világ archae­ologusainak, hogy a magyar katona kardját összetörhették, de a magyar ré­gész kutató ásóját nem. Az újságnak, mint a szegedi éltt krónikásának különös oka is van rá, hogy ezt az ünnepnapi hasábot éppen ennek a két egyetemi folyóiratnak szen­telje. Hiszen ami a világ kullurközös­ségébe való bt kapcsolódásunkat illeti, azt már évek óta nagy igyekezettel és sikerrel szolgálják egyetemünk tudó­sainak azon munkái, amelyek a Sze­gedi Fav«embaráfok Egyesületének ti adáb-jciennek meg. De ennek a két folyóiratnak a ni siemünkben az ád különös szegedi jelentőséget, hogy mindakeltőnek nemcsak a szülőföldje Szeged, hanem a farialmát is az adja. A Fetid-kban lemb.rgi és rigai szak­tudósok n unkái mellet! Kot Erzsébet, Győrffy professzor asszisztense pom­pás színes lábiákkal iKuszIráll dolgoza­tában Szeged és a szeg,di határ algá-W ismerteti és hetvennyolc uj mcszaifélét serol fel az Alföldröl és harmincnégy olyan speciest, amelynek magyar föl­dön való előfordulásáról eddig nem tudott a szaktudomány a Dolgozatok­ban Móra Ferenc a. szegedi muzeum ismeretlen prekisztorikus kincseit mu­tatja be, Brunner Jáncs dr. a szegedi szükségpénzekröl számol be hatalmas tanulmányban, fotográfiákon is be­mutatván a város állal kibocsátott szük­ségbankókat, ugyan ö irja meg első­nek a szegedi halászbárka monográfiá­ját egész sor illusztrációval, mig Cs. Sebestyén Káro'y a szent Demeter­templom bontásáról számol be, rajzok­ban is bemutatván a bontás eredmé­nyét, a hétszáz éves műemléket, amely­nek egye'len magyar városban sincs párja. Szeged, az Alföld fővárosa, a mi természeti viszonyainak, néprajzának és őstörténetének feldolgozását illeti, eddig fehér folt volt az ország tudományos megismertetésének térképén és felfede­zése tulajdonkép ezzel a két folyóirat­tal kezdődik meg, amelyek e tekintet­ben elsőknek vitznek réla hirt nemcsak a hazai szakkCröknek, hanem az egész világ tudományosságának. Mert ezek a folyóiratok, amelyekben a magyar nyelvű cikkeket rövid német kivonat is ki­séri, eljutnak az öt világrész minden nagyobb egyetemére és muzeumába és valahol Melbcurneban, vagy Kiotoban talán rgy zöld fonalas békanyál, vagy egy különös rajzú cserép képe révén tudják meg először, hogy van valahol a világon egy Szeged nevü város is, amely szintén hordja a követ a kultura babil ni tornyához. A város kulturális jelentőségének tör ténetében uj fejezetet kezd ez a két folyóirat, amely egyelőre míg nagyon kis helyen elfér könyves polcainkon, de nagy perspek'ivát nyti meg. Nagy bün volna az egyetemes kultura és a magyarság ellen egy halálos Ítélet aktá­jával elzárni ezt az alig megnyílt pers • pektivát és lehetetlenné tenni azt, hogy ezek a füzetek pionírjai legyenek ha­talmas ketetek nagy hadseregének. Megszűnik a vízum Ausztria és Németország közt (Budapesti tudósítónk telt fon jelentése.) Bécsből jelen ik : Ma tefejeiödlek azok a tárgyalások, amelyek a viiumok kér­désében irdutfak meg Ausztria és Né metország között. Tetetnisen leszállí­tották a vízum diját és megállapodtak abban, hogy őszre fokozatosan majd teljesen megszüntetik a két állam kö­zöitivizumkény szert. ..JtefjS (Bl t. ­A marokkói harcok. Pdrts, május 30. A Havis-ügynökség jelenti Fezből: A riff lakók ama ki sérleleit, hegy a honitól keletre lévő (erőieteken egyes törzseket te'ivon­jenak a harcba, a reguláris csapatok gyors beavatkozása, valanint a fran­ciák pártján lévő brnszülötiek, meg­akadályozták. A bécsi egyetem kapuit rendőrök szállták meg. Bécsből jelentik a Délmagyarorszdg­nak: A bécsi egyelem ki púit ma rend­őrök szállották meg, nem engednek seri kit sem be a ka púkon. így azután az egész nap teljesen nyugodtan teltei. A tüntetőket egyébként maguk a ve! zetík is felhívták ír ár, hegy a tovább1 tüntetésektől tartózkodjanak. A rendőri megszállásnak talán biztosabb hatása les*. Miket követel az ántánt^-^ L i kölni zóna kifiritéseért ?.£ g, Pdris, iráius 30. A Chlccgo Tribüné párisi hiradísa szerint a Irt ncia kölögy­minisitériumbsn tegnap befedezték an­nak a jegyzéknek a megszövegeiését, amelyet a szövetségesek Köln kiürítése tárgyában Berlinben át Jognak nyúj­tani. A vég'egts siöveg a francia és britt kormány megegyezésén a'apizik. A jrgyzék a mai napon a nagykövetek értekezlete elé keiül és ha itt is jóvá­hagyják, akkor az ünnepek után, ked­den fegják áUdni. Beilinben tz angol, francia, olasz, belga és a i? pán nagy­követek egyidejüjeg fognak megjelenni Stresemann külügyminiszternél, hogy azonos szövegű jegyzéküket elCterjesz szik. A jegyzék egyszerűen megálla­pít ja, hegy Németország mulasztásokat követett el a xersalllesl szerződésben Jogialt leszerelési határozatok teljesítése körül és ezért nem részesülhet a szer­ződés kedvezményében, amely kimondjo, hogy a kölni hídfői a ratifikálás után 5 ívvel kiürítik, lit a. után kö\e kezik t leszerelési határozatok megsértésérr, vagy vég e nem hajtására vonatkozó etetek felsorolása. Ránulatnsk arra, hogy i németek a nagy vezér kart újból megteremtették. A birodalmi véderő­csapatoknak létszáma meghaladja az előirt legmagasabb határt, a hadianya­gok terén is meg nem engedett felesleg vi n, a lőszergyárakai nem alakították á», az államrendőrséget pedig katonailag építették ki. OptimÍ8ztikus felfogás szerint Német­ország 3 hónapon belül elélheti Köln kiürítését, ha nyomban megkezdi a feltételek teljesítését és azon elnu'asz­tott kötelezettségeknek a végrehajtását, amelyet a jrgyzék kiemel. Pdris, május 30. A nagykövetek kon­ferenciája ma egjhargulag elfogadta a lefegyverzésekre és a mulasztásokra vonatkozólag Németországhoz intézendő jegyzék szövegét. Az okmányokat ked­den vagy szerdán a szövetséges nagy­követek kollektiv együttes megjelenése alkalmával lord Abernon berlini argói nagykövet nyújtja át dr. Stresemann külügyminiszternek. A nagykövetek kon­ferenciája elhatározta azt is, hogy a bolgár kormány a 10.000 főnyi kiegé­szítő miliciát május 30-án eltocsájtani köteles. Zimmermann főbiztosnak afférja támadt a vám miatt (Budapesti tudósítónk tel*fon jelentése.) Béceből jelenlik: Zimmermann nép szövetségi lőbiz csnak ma isméi afférje támadt B eiben. Autóján ugyinis W,e­ner-NiUbtadt felé halad», amikor a vám­nál mrgállitották. Egy shilling vámol kértek tőle, amin nagyen fölháborodott és kijelentette, hogy nem fizet. A vám­őrök erre rendőrt hívtak, araikor Zim­mermann igazolta magát, a rendőrök azonnal elengrdíék. A népszövetségi főbiz­tos XII. jelentése. Budopfst, május 30. A Nemzetek Szövetsége magyarországi föbiz osának XII. jelentése a pénzügyi újjáépítésnek áp ilis 1-től 30-ig terjedő időszakáról számol be. A lekötött bevételek arany­ban körülbelül ugyanakkora végössze­get mutatnak, mint az előző negyedév havi átlaga. Némi csökkenés mutatko­zik a cukoradó és sójövedék bevételé­nél, mig a dohánylövedéknél emelke­dés vo!t, mert áprilisban 3 2 miliiárd papírkorona értékű dohányt adott el a kincstár küllőidre, azonkívül a belső fogyasztás is növekedett. A cukoradó csökkenése az adók tételének leszállí­tásában találja magyarázatát. Április 6 án ugyanis az adót 4 aranyfillérrel csökkentették. A lekntölt bevétel szám­lája április 30-án 552-2 milliárd papír­korona aktiv egyenleggel záródott. Az összes forrásokból eredő nyers­bevételek április folyamán a legkiseb­bek voltak, amelyek 1924 szeptember óta befolytak. A bevételeknek ez a visszaesése előrelátható volt és a korábbi jelentések ezt be is jósolták, mint ter­mészetes dolgot. A májusi eredmény valószínűleg az áprilisi hiánynál is nagyobb lesz, ebből még sem lehet azt a következtetést levonni, mintha az újjá­építési terv bármi tekintetben is veszé­lyeztetve lenne. Az ezekben a hónapok­ban mutatkozó költségvetési hiányok évszaki okokból folynak, ezekkel a hiányokkal az újjáépítési terv számol és ezek fedezetüket fogják találni azok­ból a többletekből, amelyek az évnek az adóztatás szempontjából legjobb hónapjai folyamán Összegyűlnek. Mi­után az egyenes adók májusban, augusztusban, novemberben és február­ban válnak esedékesekké, április az egyenes adóbevételek tekintetében egyike a leggyengébb hónapoknak. A for­galmi adóból, illetékekbői és fogyasz­tási adókból az előirányzatnál jelentő­sen nagyobb összegek folytak be. A májusra szóló löltségvitési elő­irányzat 2 682 941 aranykorona hiány­nyal számol, miz az u/jáépitisi elő­irányzatba 9,583 333 aranykorona hiányt vettek fel. A kiadások májusi előirány­zata 2.3 millió aranykoronával meg­haladja az áprilisit. Ez az előirányzat magában foglalja a 2 5 millió arany­koronát tévő második részletét az ál­lami alkalmazottak rendkívüli segélyé­nek, továbbá az állami alkalmazottak lakáspénzének egyik további részletét. A májusban várható költségvetési hiány fedezésére nem kellett az újjáépítési kölcsön számláján rendelkezésre álló egyenleget igénybevenni. Az ujjáépi ési kölcsönből április 30 án a rer delkezésre álló egyenleg 184,428111 71 aranykorona. A N mieti Bank érckés ilete április­ban folytatólagosan növekedett, ami nagyon kedvező je enség s kétségtele­nül a kereskedelmi mérleg javulása okozta. A Nemze i Bank érckészlete mintegy 80 milliárddal szaporodott, de szaporodott a jegyforgalom is 256 milliárddal. A valóságos jegyforgalom­mk aranyban kifejezett értéke április 30 án nagyobb volt, mint a Nemzeti Bank alapítása óta bármikor a a la­kossághoz viszonyítva majdnem 8 dol­lárt jelent fejenként. Békében, normá­lis időben, átlag 50- 60 koronát tett fejenként a bankjegyforgalom. A Ma­gyar Nemze'! Bank jegyforgalma 1925 április 30 án á lagban, fejenként mint­egy 40 aranykoronának feleli meg. Ausztriában a jegyforgalom ugyanezen a napon fejenként mín'egy 55 arany­koronán k felelt meg. Megemléíezík a főbiztos a valuta­szabályoz1s kérdéséről is, de egyben kijelenti, Logy ez ügyten nem kíván állást foglalt i, mert az uj pénzegység­nek megválasztása be'sö tigf.

Next

/
Thumbnails
Contents