Délmagyarország, 1925. május (1. évfolyam, 1-13. szám)

1925-05-17 / 1. szám

Ára 3000 korona. DEMAGYARORSZAG 2. Telefon '3-33. Kiadóhivatal, Sw^Är ét iÄlä Dogonicí-tér И. Telefon 306. N™Ä ^ - IV lefonszám 16 34. Szeged, 1925 május 17, VASÁRNAP Előfizetési árak: Egy hénapra helyben 4P.IW kor., Budapesten és vidéken 45.000 kor. Egyes szán ára hétköznap 200J kor., vasár- és ünnepnap 3U0 korona. I. évfolyam, ). szám. umi^mmmmmmmmmmmmmmmm^msz Uj lap ... Éppen tizen* esztendeje, majdnem nap szerint «ló pontossággal, hogy 1910 22-én, vasárntpi napon megindít Szegeden egy újság, — Fölösleges azt írni, hogy liberá is újság, mert Szegeden más irányú lapot el se lehetett képzelni, attól kezdve, hogy Molnár Pál városi ff jegyző 1849 ja­nuárjában megindította ebben a város­ban a Tiszavidéki Újság- ot. Délma­qyararszág volt a címe ennek a lap­nak és ebben a címben benne volt a program is. A magyar kultura szegedi őrtornyából sugározni világosságot a déli országrészre s a szellem frgyve­i -¡ivei mintegy annektálni Szeged ré­izére azokat a területeket, amelyeket geográfiai és históriai kapcsolatok már zeréven át idefüitrk: ez volt a prog­imja az első Dilmagyarország- nak. hatvannégy oldalt s első számába lávay Lajos irta a vezércikket, Mik­záth Kálmán adta a tárcát, s vezető sztrák politikusok mondtak ma is ak­uális vé'eményeket a magyar — vá­íeztójogról, amelynek fontosságát már kkor is azzal jellemezték, bogy vele II, vagy bukik az ország: igazán >lyan teljesítménye vol» a bemutat­ozás a magyar vidéki újságírásnak, melyet a magáéval egyenrangúnak ellett elismernie a fővárosi sajtónak. . valóban nem kisebb ember, mint a tiagyar újságírás fejede me, Rákosi ;nő tette azt a nyilatkozatot, hogy lebb, üdvösebb, közhasznubb kul'ur­nunkát képzelni se lehet, mint ami­yenre a Détmogyarerszág vállalkozott... Az a Dilmagyarország, amely e zámmal mint uj szegedi lap lép a özönség elé, nem kisebb <?s nem 4 ö nyebb hivatással indul útjára, mint lödje, de vitathatatlanul c«i.bai n*hc ebb körülmény oh között. Azóta más ett az ország, más lett a sajtó, más iz ellenség, akivel h'rcolni, más a cél, ; melyért harcolni kell. Egy nagy őr­si zág szabad s«jtója gazdag fölszere­ta ésre támaszkodva vállalhatott hódító jarcot itt Szegeden, a magyar „Her­• 'ules oszlopai" nál, ahonnan délre a - leimetiségi óceán hullámai kavarogtak. Ma Szegt d változott Délmagyarországgá, lap címe csak szent szimbólum gya­nánt merül föl az elsüyedt időkből, mint nagy köte'ességekre emlékeztető jelszó, amelyet minden lélekzetvé elünk­kel szolgálnunk ke l, de közvetlen cé­lunk nem a hódítás többé, meri nem 'ehet az, hanem a megtartás. Megtar­tani legalább azokat a nemzeti értéke­ket, amelyek a hajótörés után meg­maradtak s egyre gyérülő számban hányatnak a keserű es szélvészes ma­gyar tengeren és szárazra vánszorogva «elük, őket tend az újjáépítés funda­mentumává : csak ez lehet ma a közös magyfr cél. Őszintén megvalljuk, sőt elszántán tesiünk rá hitet, hogy mi ezeket a varázserejü nemzeti értékeket a liberális tradíciókban találjuk, ajok­®]n a tradíciókban, amelyeke! ebben a vatwjban négy szobor reprezentál: a |zobráé- a Kossuth Lajosé, '-^Ferencé és a városépítő Tiszáé. Néfev nemzedék, néev r Dre­zentáns államférfi, négj ffinvülg EL' és ro^imonumtntuma, de va­«amennyinek egy sarkcsillaga van- ÍZ po SS™8' amc^t mi ncn min­петЙЛ1Р?г<рг02г.ал^ hanem mint jemzei! élelprinctpiumot kivánunk s:ov S""'. a maradék Magyarország sysL&gi Jri Ezekből mindenki •áthatj, hoev ez >er az újság, éppen ugy, i^ntV Ee," * iek nyomdokaiba lep, nem Vészül ^ iák, akik hátrafelé ska iik igazítani T*. idők óramutalóját, de nem készül azoknak sem, akik száz esz'endőt akar­nak vele lejáratni egy nap alatt. Nem irjuk azoknak, akik fejszével akarják tető alá h zni a romokat és zö'djében akarják leszedni a jövrndő vetését. Nem írjuk azoknak, akik nem akar­ják elhagyni a gyűlölet sós pusztáit és mérget hn'entk a maradék magyarok apadt kutjaiba. Nem irjuk azoknak, afrk a magyar rors elkerülhetetlen nyomorúságát egy lelki polgárháború irgalmatlanságával tetőzik. Nem irjuk azoknak, akik égési sebeket tűz­zel akarnak gyógyítani és azt hi­szik, amit földrengések elpusztítot­tak, azt sár- és isz»pvulkánok kirob banása felépítheti. Nem írjuk azok­nak, akik karajt акагпвк szegni, mikor kenyerük sincs, de nem irjuk azoknak sem, akik verej'ékes munka helye't ördögöt idéznek a keresztúton. Ellen­ben irjuk mindazoknak, akik a rettentő förgetegek után mi szivárványt, békét, rendet kívánó dolgos emberek; akik minden embert emberi értéke és mun­kája szerint bee ülnek. írjuk azoknak, akik tudatosan, vagy ösztönösen egy politikai programot köretnek, amelyik­nek ez a foglalata: távol tartani a magyarságtól minden elkeiü hető s en­vedést és egymás támogatásával el­viselhetőbbé tenni azt a martiriumot, ami balvégzetböl, ellenségek gonosz­ságából és a magunk botlásából ránk méretett; összefogr i e föld tr inden fiának minden erejét, hogy vezekelvén a bűnökért, amelyektói senkise mentes a ma élő nemzedékben, n inden áldo­zat meghozásával megmentsük a ma­gyar rögből, ami még megmaradt és ébren tartruk benne azt a gravitációs erőt, amely a természet törvényével fogja visszakényszeriteni a világháború orkánjában letépett részeket. Lesznek, akiknek ez a p ogram sok és lesznek, akiknek kevés, — mi csak a magunk diktendijára hallgatunk és a Széchenyi lér négy szobráéra, ama négy sziliemére, akiket az utolsó ma gyar század történetéből házi géniu­szaivá tett meg e város polgársága. Aki ak8r, félreérthet bennünket és kö­ve he i Riche'ieu példíját, aki azzal dicsekedett, hogy nincs az a három írott szó, aminek az alapján ö akárkit le ne tudna csukatni. — Egy, ket ő, három, — irta föl valaki tréfásan a diktátor irómeppája szélérc« — Vigyétek a Bastillebe! — kiáltott a diktátor. — Kicsúfolta a Szent­háromságot I Mi, az eszme gyönge írunkásai el vágjunk készülve mindenre és minket valóban nem nehéz félreállítani, el némítani, megbénítani. De azzal a szegedi liberalizmus nem némul el Akkor le kellene dönteni Szeged fő terén Széchenyit, Kossuthot, Deákot, Tiszát, az ércbe és köbe öröki'ett eszmét 1 A jobboldaliak nincsenek megelégedve Hindenburggal. Berlin, május 16. Revenslov gróf, a horogkeresztesek ismert vezetője az egyik lapban cikket irt Hindenburgról, amelyben azt mondja, h gy a jobb­oldaliak nincsenek megelégedve Hlnden burg eddigi cselekedeteivel, mert ők Hindenbargtöl teljes jebb»!dah peliti­kdt vártak. Nincsics folytatja alaptalan vádjait Magyarország ellena Belgrád, május 16. Nincsics külügy­miniszter ma este fogadia a jugoszláv sajtó képviselőit, akik előtt a kisántánt bukaresti konferenciájáról ezeket mon­dotta : — Az ausztriai kérdésben nemcsak Jugoszlávia és különösen Csehország, de Olaszország is érdekelve van és pedig olyan irányban, hogy erre az államra nézve a békeszerződésben meg­állapított helyzet fennmaradjon. Ebben a kérdésben különös kapcsolatot tar­tunk fent Itáliáva1. — Magyarországról beszélni kellett — mondotta Nincsics —, mert ez az állam költségvetésében a békeszerződés­ben, különösen annak katonai rendel­kezéseiben előirt kereteket nem tartja be. A bukaresti konferencián megállapítot­tuk, hogy a magyar badget nem őszinte, minthogy ennek több tételében olyan tételek vannak elhelyezve, amelyeknek más a rendelkezésük, mint ahogy azt a költségvetés feltünteti. Bethlen István gróf magyar miniszter­elnök nyilatkoza'a, amely a békeszer­ződés revíziójával foglalkozott, különös hatást kellett. Mi — folytatta a kül ügyminiszter — Magyarországgal jó és normális kapcsolatot a>arunk, azonban Magyarországnak mindent kerülnie kell, ami valamiképen bizalmatlanságot hagyhatna maga után. „Nem lehet az egyik szélsőséget a másik szélsőség talpraállitásával gyógyítani." A miniszterelnök beszéde a Ripka-párt küldöttségéhez. Budapest, május 16. A Ripka-párt fővárosi kerületi pártelnökei ma délben Ripka Ferenc vezetésével megjelen'ek Bethlen litván miniszterelnöknél. Ripka Ferenc bestédére Bethlen litván gróf miniszterelnök válaszo't: — Önök — mondotta a küldött­ség tagjainak — utörök egy olyan bozó bin, amelyet a politikai gyűlöl­ködés kuszált össze. Önök egy program érdekében küzdenek, amelynek egyik »*!]« az, hogy a közéletben mindenki aszerint érvényesüljön, hogy milyen beccsel éc aás értékekkel bir, nem pedig aszerint, öfgy milyen társadalmi osztályhoz, vallási felekezethez tartozik. A főváros közvitzonyainak megjavulíss attól is függ, bogy a külföld II VÍSSSB­nyerje 6 bizalmát a főváros iránt. Márpedig ogy kommun'.tds, amely gyűlölködés fásában és polUtkoi harcokban látja * maga fdadatái ki­merülni, kifelé sohasem kelt bizalmat. A külföld bizalmát nem lehet meg­szerezni, ha olyan jelenségeknek le szűnk szemtanúi, miit amilyeneknek a múltban voltunk. A miniszterelnök végül arra kérte a küldöttséget, hogy ne csüggedjenek még akkor lem, ha az általános több­ségei nem nyerik el. — Vannak jelek, amelyek azt mu­tatják — úgymond —, hogy az önök munkájának van lényeges sikere, de vannak jelek, amelyek arra vallanak, hogy a munkájuk nincs még befejeive, hanem ujabb nshéz feladat előtt álle­n«. Nem lehet az ördJgöt Bahebub­I, ílk,efKttl5- Nem lehet az egyik 5n 8A36get a rflá8ik 'zéiíöaég talpra­allttásáíal gyógyít mi. Csak az lesz a KVógyitő munks, ha siáerül mind a ket szélsőségét a háttérbe szorítani. A minisz creinök végül kitartásra but­ditotta a külcötséget él íregfgétte, hogy a maga részéről továbbra is támegatni fogja ezt az irányzatot mun­kájában. A külügyi bizottság ülése. Poli ikai kérőkben nagy érdeklődés snl várják a külügyi bizoltság jövö héten tartandó ülését, amelyet Pékár Gyula elnök szerdára, május 20. dél­után 6 órára tűzött ki. Az ü'éstárgya: Karafiá h Jenő nemzetgyűlési képviselő­nek a minisztere'nCk és a külügy­rcinisz'erhez intézendő kérdése a buka­resti konferencia tárgyában. Értesülé­sünk szerint Btihlen István gróf mi­niszterelnök azonnal válaszolni fog Karafiá h Jenő felszólalására. A Nemzeti Bank megszerette a magyar pénzjegynyomda rész­vényeit. Budapest, május 16. A Magyar Nem­zeti Bank — mint ismeretes — tár­gyalásokat folytatott a kormánnyal és az Orel és Füssli svájci céggel a ma­gyar pém jegynyomda részvényeinek megszerzése végett. Ezek a tárgyalá­sok simán folytak le, a svájciak kész­séggel adták át a Magyar Nemzeti Banknak a pínzjegynyomda részvénye­ket. A kormánnyal a napokban fejez­ték be a tárgyalást és a Magyar Nem­zeli Bank átvette a magyar kormány birtokában volt magyar pénzjegynyomda részvényeket s így annak egyedüli tulajdonosa lett. Hir szerint a Nemzeti Bank fö számoltatja a Magyar Pénz­jegynyomda Részvénytársaságot. A Nemzeti Bank azt reméli, hogy leg­alább 50 százalékkal csökkentheti a bankjegykészilés költségeit, ugy hogy feleannyiba fog kerülni M gyarországon a magyar bankjegyek nyomatása, mint amennyit a magyar kormány a sváj­ciaknak éveken keresztül fizetett. A közgazdasági egyetem megszüntetése ellen. Budapest, május 16 Ismeretes, hogy a Takarékossági Bizottság a szegedi, a pécsi egyetemek és a budapes'i köz­gazdasági egyetem beszüntetésének kérdését ve'e te fel. A közgazdasági egyetemnek ma egy küldöttsége ke reste fel Zichy János gróf vezetésével Bethlen gróf miniszterelnököt és Rle behberg gróf kultuszminisztert. A kül döttsíg vezetője rámutatott arra, hogy milyen nagy érdekek fűződnek a köz gazdasági egyetem fentartásihoz. A miniszterelnök kijelentette, hogy a Takarékos?ági Bizottság érdemben még nem határozott s különben is a kor mány tudatában van a közgazdasági egyetem jel-nlőségének. A kultuszmi­niszter kijelentette; hogy Igyekszik lehetőséget találni a közgazdasági fakultás katedráinak megmentésére. MMMWMWMMM Shioppa nuncius elutazott Budapestről. Budapest, május 16. Schloppa Lő­nnc ciazetes érsek, pápai nuncius, akit XI. Pius pápa Hollandiába nevezett ki, ma es!e 10 óra 20 perckor a nyugati pályaudvarról uj állomáshelyére utazott. Búcsúztatására megjelent a kormányzó képviseletében Vetter Antal izázidos hadsegéd, a miniszterelnök képvisele­tében bárciházi Bárczy Islván -Mlar­litkár, továbbá gríf Klebe'sberg Kunó kultuszniniszter és felesége, valamint diplomáciai kar majdnem teljes szám­ban. Megje'en! ezenk'vai a különce ksiolikus intézmények és testünk számos képviselőjével, a fővárosi pan­• Ság számos ta«;*

Next

/
Thumbnails
Contents