Délmagyarország, 1925. május (1. évfolyam, 1-13. szám)

1925-05-17 / 1. szám

Ára 3000 korona. DEMAGYARORSZAG 2. Telefon '3-33. Kiadóhivatal, Sw^Är ét iÄlä Dogonicí-tér И. Telefon 306. N™Ä ^ - IV lefonszám 16 34. Szeged, 1925 május 17, VASÁRNAP Előfizetési árak: Egy hénapra helyben 4P.IW kor., Budapesten és vidéken 45.000 kor. Egyes szán ára hétköznap 200J kor., vasár- és ünnepnap 3U0 korona. I. évfolyam, ). szám. umi^mmmmmmmmmmmmmmmm^msz Uj lap ... Éppen tizen* esztendeje, majdnem nap szerint «ló pontossággal, hogy 1910 22-én, vasárntpi napon megindít Szegeden egy újság, — Fölösleges azt írni, hogy liberá is újság, mert Szegeden más irányú lapot el se lehetett képzelni, attól kezdve, hogy Molnár Pál városi ff jegyző 1849 januárjában megindította ebben a városban a Tiszavidéki Újság- ot. Délmaqyararszág volt a címe ennek a lapnak és ebben a címben benne volt a program is. A magyar kultura szegedi őrtornyából sugározni világosságot a déli országrészre s a szellem frgyvei -¡ivei mintegy annektálni Szeged réizére azokat a területeket, amelyeket geográfiai és históriai kapcsolatok már zeréven át idefüitrk: ez volt a progimja az első Dilmagyarország- nak. hatvannégy oldalt s első számába lávay Lajos irta a vezércikket, Mikzáth Kálmán adta a tárcát, s vezető sztrák politikusok mondtak ma is akuális vé'eményeket a magyar — váíeztójogról, amelynek fontosságát már kkor is azzal jellemezték, bogy vele II, vagy bukik az ország: igazán >lyan teljesítménye vol» a bemutatozás a magyar vidéki újságírásnak, melyet a magáéval egyenrangúnak ellett elismernie a fővárosi sajtónak. . valóban nem kisebb ember, mint a tiagyar újságírás fejede me, Rákosi ;nő tette azt a nyilatkozatot, hogy lebb, üdvösebb, közhasznubb kul'urnunkát képzelni se lehet, mint amiyenre a Détmogyarerszág vállalkozott... Az a Dilmagyarország, amely e zámmal mint uj szegedi lap lép a özönség elé, nem kisebb <?s nem 4 ö nyebb hivatással indul útjára, mint lödje, de vitathatatlanul c«i.bai n*hc ebb körülmény oh között. Azóta más ett az ország, más lett a sajtó, más iz ellenség, akivel h'rcolni, más a cél, ; melyért harcolni kell. Egy nagy őrsi zág szabad s«jtója gazdag fölszereta ésre támaszkodva vállalhatott hódító jarcot itt Szegeden, a magyar „Her• 'ules oszlopai" nál, ahonnan délre a - leimetiségi óceán hullámai kavarogtak. Ma Szegt d változott Délmagyarországgá, lap címe csak szent szimbólum gyanánt merül föl az elsüyedt időkből, mint nagy köte'ességekre emlékeztető jelszó, amelyet minden lélekzetvé elünkkel szolgálnunk ke l, de közvetlen célunk nem a hódítás többé, meri nem 'ehet az, hanem a megtartás. Megtartani legalább azokat a nemzeti értékeket, amelyek a hajótörés után megmaradtak s egyre gyérülő számban hányatnak a keserű es szélvészes magyar tengeren és szárazra vánszorogva «elük, őket tend az újjáépítés fundamentumává : csak ez lehet ma a közös magyfr cél. Őszintén megvalljuk, sőt elszántán tesiünk rá hitet, hogy mi ezeket a varázserejü nemzeti értékeket a liberális tradíciókban találjuk, ajok®]n a tradíciókban, amelyeke! ebben a vatwjban négy szobor reprezentál: a |zobráé- a Kossuth Lajosé, '-^Ferencé és a városépítő Tiszáé. Néfev nemzedék, néev r Drezentáns államférfi, négj ffinvülg EL' és ro^imonumtntuma, de va«amennyinek egy sarkcsillaga van- ÍZ po SS™8' amc^t mi ncn minпетЙЛ1Р?г<рг02г.ал^ hanem mint jemzei! élelprinctpiumot kivánunk s:ov S""'. a maradék Magyarország sysL&gi Jri Ezekből mindenki •áthatj, hoev ez >er az újság, éppen ugy, i^ntV Ee," * iek nyomdokaiba lep, nem Vészül ^ iák, akik hátrafelé ska iik igazítani T*. idők óramutalóját, de nem készül azoknak sem, akik száz esz'endőt akarnak vele lejáratni egy nap alatt. Nem irjuk azoknak, akik fejszével akarják tető alá h zni a romokat és zö'djében akarják leszedni a jövrndő vetését. Nem írjuk azoknak, akik nem akarják elhagyni a gyűlölet sós pusztáit és mérget hn'entk a maradék magyarok apadt kutjaiba. Nem irjuk azoknak, afrk a magyar rors elkerülhetetlen nyomorúságát egy lelki polgárháború irgalmatlanságával tetőzik. Nem irjuk azoknak, akik égési sebeket tűzzel akarnak gyógyítani és azt hiszik, amit földrengések elpusztítottak, azt sár- és isz»pvulkánok kirob banása felépítheti. Nem írjuk azoknak, akik karajt акагпвк szegni, mikor kenyerük sincs, de nem irjuk azoknak sem, akik verej'ékes munka helye't ördögöt idéznek a keresztúton. Ellenben irjuk mindazoknak, akik a rettentő förgetegek után mi szivárványt, békét, rendet kívánó dolgos emberek; akik minden embert emberi értéke és munkája szerint bee ülnek. írjuk azoknak, akik tudatosan, vagy ösztönösen egy politikai programot köretnek, amelyiknek ez a foglalata: távol tartani a magyarságtól minden elkeiü hető s envedést és egymás támogatásával elviselhetőbbé tenni azt a martiriumot, ami balvégzetböl, ellenségek gonoszságából és a magunk botlásából ránk méretett; összefogr i e föld tr inden fiának minden erejét, hogy vezekelvén a bűnökért, amelyektói senkise mentes a ma élő nemzedékben, n inden áldozat meghozásával megmentsük a magyar rögből, ami még megmaradt és ébren tartruk benne azt a gravitációs erőt, amely a természet törvényével fogja visszakényszeriteni a világháború orkánjában letépett részeket. Lesznek, akiknek ez a p ogram sok és lesznek, akiknek kevés, — mi csak a magunk diktendijára hallgatunk és a Széchenyi lér négy szobráéra, ama négy sziliemére, akiket az utolsó ma gyar század történetéből házi géniuszaivá tett meg e város polgársága. Aki ak8r, félreérthet bennünket és köve he i Riche'ieu példíját, aki azzal dicsekedett, hogy nincs az a három írott szó, aminek az alapján ö akárkit le ne tudna csukatni. — Egy, ket ő, három, — irta föl valaki tréfásan a diktátor irómeppája szélérc« — Vigyétek a Bastillebe! — kiáltott a diktátor. — Kicsúfolta a Szentháromságot I Mi, az eszme gyönge írunkásai el vágjunk készülve mindenre és minket valóban nem nehéz félreállítani, el némítani, megbénítani. De azzal a szegedi liberalizmus nem némul el Akkor le kellene dönteni Szeged fő terén Széchenyit, Kossuthot, Deákot, Tiszát, az ércbe és köbe öröki'ett eszmét 1 A jobboldaliak nincsenek megelégedve Hindenburggal. Berlin, május 16. Revenslov gróf, a horogkeresztesek ismert vezetője az egyik lapban cikket irt Hindenburgról, amelyben azt mondja, h gy a jobboldaliak nincsenek megelégedve Hlnden burg eddigi cselekedeteivel, mert ők Hindenbargtöl teljes jebb»!dah pelitikdt vártak. Nincsics folytatja alaptalan vádjait Magyarország ellena Belgrád, május 16. Nincsics külügyminiszter ma este fogadia a jugoszláv sajtó képviselőit, akik előtt a kisántánt bukaresti konferenciájáról ezeket mondotta : — Az ausztriai kérdésben nemcsak Jugoszlávia és különösen Csehország, de Olaszország is érdekelve van és pedig olyan irányban, hogy erre az államra nézve a békeszerződésben megállapított helyzet fennmaradjon. Ebben a kérdésben különös kapcsolatot tartunk fent Itáliáva1. — Magyarországról beszélni kellett — mondotta Nincsics —, mert ez az állam költségvetésében a békeszerződésben, különösen annak katonai rendelkezéseiben előirt kereteket nem tartja be. A bukaresti konferencián megállapítottuk, hogy a magyar badget nem őszinte, minthogy ennek több tételében olyan tételek vannak elhelyezve, amelyeknek más a rendelkezésük, mint ahogy azt a költségvetés feltünteti. Bethlen István gróf magyar miniszterelnök nyilatkoza'a, amely a békeszerződés revíziójával foglalkozott, különös hatást kellett. Mi — folytatta a kül ügyminiszter — Magyarországgal jó és normális kapcsolatot a>arunk, azonban Magyarországnak mindent kerülnie kell, ami valamiképen bizalmatlanságot hagyhatna maga után. „Nem lehet az egyik szélsőséget a másik szélsőség talpraállitásával gyógyítani." A miniszterelnök beszéde a Ripka-párt küldöttségéhez. Budapest, május 16. A Ripka-párt fővárosi kerületi pártelnökei ma délben Ripka Ferenc vezetésével megjelen'ek Bethlen litván miniszterelnöknél. Ripka Ferenc bestédére Bethlen litván gróf miniszterelnök válaszo't: — Önök — mondotta a küldöttség tagjainak — utörök egy olyan bozó bin, amelyet a politikai gyűlölködés kuszált össze. Önök egy program érdekében küzdenek, amelynek egyik »*!]« az, hogy a közéletben mindenki aszerint érvényesüljön, hogy milyen beccsel éc aás értékekkel bir, nem pedig aszerint, öfgy milyen társadalmi osztályhoz, vallási felekezethez tartozik. A főváros közvitzonyainak megjavulíss attól is függ, bogy a külföld II VÍSSSBnyerje 6 bizalmát a főváros iránt. Márpedig ogy kommun'.tds, amely gyűlölködés fásában és polUtkoi harcokban látja * maga fdadatái kimerülni, kifelé sohasem kelt bizalmat. A külföld bizalmát nem lehet megszerezni, ha olyan jelenségeknek le szűnk szemtanúi, miit amilyeneknek a múltban voltunk. A miniszterelnök végül arra kérte a küldöttséget, hogy ne csüggedjenek még akkor lem, ha az általános többségei nem nyerik el. — Vannak jelek, amelyek azt mutatják — úgymond —, hogy az önök munkájának van lényeges sikere, de vannak jelek, amelyek arra vallanak, hogy a munkájuk nincs még befejeive, hanem ujabb nshéz feladat előtt állen«. Nem lehet az ördJgöt BahebubI, ílk,efKttl5- Nem lehet az egyik 5n 8A36get a rflá8ik 'zéiíöaég talpraallttásáíal gyógyít mi. Csak az lesz a KVógyitő munks, ha siáerül mind a ket szélsőségét a háttérbe szorítani. A minisz creinök végül kitartásra butditotta a külcötséget él íregfgétte, hogy a maga részéről továbbra is támegatni fogja ezt az irányzatot munkájában. A külügyi bizottság ülése. Poli ikai kérőkben nagy érdeklődés snl várják a külügyi bizoltság jövö héten tartandó ülését, amelyet Pékár Gyula elnök szerdára, május 20. délután 6 órára tűzött ki. Az ü'éstárgya: Karafiá h Jenő nemzetgyűlési képviselőnek a minisztere'nCk és a külügyrcinisz'erhez intézendő kérdése a bukaresti konferencia tárgyában. Értesülésünk szerint Btihlen István gróf miniszterelnök azonnal válaszolni fog Karafiá h Jenő felszólalására. A Nemzeti Bank megszerette a magyar pénzjegynyomda részvényeit. Budapest, május 16. A Magyar Nemzeti Bank — mint ismeretes — tárgyalásokat folytatott a kormánnyal és az Orel és Füssli svájci céggel a magyar pém jegynyomda részvényeinek megszerzése végett. Ezek a tárgyalások simán folytak le, a svájciak készséggel adták át a Magyar Nemzeti Banknak a pínzjegynyomda részvényeket. A kormánnyal a napokban fejezték be a tárgyalást és a Magyar Nemzeli Bank átvette a magyar kormány birtokában volt magyar pénzjegynyomda részvényeket s így annak egyedüli tulajdonosa lett. Hir szerint a Nemzeti Bank fö számoltatja a Magyar Pénzjegynyomda Részvénytársaságot. A Nemzeti Bank azt reméli, hogy legalább 50 százalékkal csökkentheti a bankjegykészilés költségeit, ugy hogy feleannyiba fog kerülni M gyarországon a magyar bankjegyek nyomatása, mint amennyit a magyar kormány a svájciaknak éveken keresztül fizetett. A közgazdasági egyetem megszüntetése ellen. Budapest, május 16 Ismeretes, hogy a Takarékossági Bizottság a szegedi, a pécsi egyetemek és a budapes'i közgazdasági egyetem beszüntetésének kérdését ve'e te fel. A közgazdasági egyetemnek ma egy küldöttsége ke reste fel Zichy János gróf vezetésével Bethlen gróf miniszterelnököt és Rle behberg gróf kultuszminisztert. A kül döttsíg vezetője rámutatott arra, hogy milyen nagy érdekek fűződnek a köz gazdasági egyetem fentartásihoz. A miniszterelnök kijelentette, hogy a Takarékos?ági Bizottság érdemben még nem határozott s különben is a kor mány tudatában van a közgazdasági egyetem jel-nlőségének. A kultuszminiszter kijelentette; hogy Igyekszik lehetőséget találni a közgazdasági fakultás katedráinak megmentésére. MMMWMWMMM Shioppa nuncius elutazott Budapestről. Budapest, május 16. Schloppa Lőnnc ciazetes érsek, pápai nuncius, akit XI. Pius pápa Hollandiába nevezett ki, ma es!e 10 óra 20 perckor a nyugati pályaudvarról uj állomáshelyére utazott. Búcsúztatására megjelent a kormányzó képviseletében Vetter Antal izázidos hadsegéd, a miniszterelnök képviseletében bárciházi Bárczy Islván -Mlarlitkár, továbbá gríf Klebe'sberg Kunó kultuszniniszter és felesége, valamint diplomáciai kar majdnem teljes számban. Megje'en! ezenk'vai a különce ksiolikus intézmények és testünk számos képviselőjével, a fővárosi pan• Ság számos ta«;*