Szeged, 1925. április (6. évfolyam, 74-77. szám)

1925-04-03 / 76. szám

698 SZEGED 1925 április 2. Művésszet A szinház heti műsora. Legkényelmesebben valamennyi előadásra a Szeged jegyirodájában válthatja meg jegyét. Dugonics-tér 11. Telefon 306. Péntek, a Renaissance-Szinház vendégjátéka: Szeretni, színjáték. Szombat: Déry Rózsi vendégielléptével Juhászlegény, gény juhászlegény, operett. A-bérlet I. vasárnap délután, mérsékelt helyárakkal: Álarcosbál, opera. Vasárnap este: Déry Rózsi vendégfelléptével Juhász­legény, szegény juhászlegény, operett. Bérletszünet. Hétfő: Déry Rózsi vendégfelléptével Juhászlegény, szegény juhászlegény, operett. B-bérlet 1. X Szeged jegyirodájában minden előadásra telefonon is megrendelheti színházjegyét. — Telefon 306. Asszotyáldozat. — A budapesti Renaissance Szinház vendégjátéka. — A Renaissance Szinház csütörtöki vendégjátéka előtt Bárdos Arthur igazgató bekonferálta Kaiser Georgot, a szerzőt és az „Asszonyáldozaiu-ot, a darabot. A kis esztétikai prológus nemcsak terje­delemben, haneni az ajánlás melegségében is mértéktartó volt s a szerző, vagy iránya felett való itéletmondás helyett nagyon helyesen inkább iro­dalmi és esztétikai adatközlésekre szorítkozott. Mi, már helyszűke miatt is, tartózkodni fogunk az esztetizálásnak ettől a nemétől is és kizárólag a bemutatott színjátékra korlátozzuk mondaniva­lónkat. Az „Asszonyáldozat* néhány erőteljes szín­padi hatással megkonstruált, de meseszövésében és jelenetezésében többször mesterségesen kom­ponált darab. A legfőbb baja azonban, hogy egyet­len izén sem érezzük a költő kezét. Sokan mond­ják — és ugy látszik, Bárdos is efelé a vélemény felé hajlik —, hogy hatalmas problémát feszeget. Ez a felfogás téves. Amit a darab problémájának akarnak feltűntetni, az egyáltalán nem problema­tikus. A férfi tisztának akarja tudni a szeretett nő testét s elidegenedik tőle, érzése esetleg gyűlöletté deformálódik, ha a nő, mint mondani szokták, beszennyeződik. Az sem változtat ezen, mert nem változtathat, ha a nő az imádott férfi megmenté­séért dobta oda magát, az idegen, éhes és céda férfivágynak. Más lapra tartozik, hogy ez igazságos-e? Aki szeret, az nem igazságot keres. Aki mélyen szeret, az tisztán szeret. Annak ez az egy igazság van. Egyébként is a színjátékban, minden ellenkező véleménynyilvání­tással szemben, elég világosan meg van mondva, hogy itt egy asszonyról van szó, akinek jobban kell az imádott férfi, mint a levegő. E végzet­szerű szerelmének nagyszerű nyűgében hozza meg asszonyi áldozatait. Arról beszélni lehetne, hogy csak az asszony képes e nagy áldozatokra azért, akit szeret. Lehet, hogy a nagy napoleoni idők­ben ez is megtörtént. A darab extremitásaihoz simuló előadás érdekes és több jelenetében megragadó műélvezet volt. Simonyi Mária erővel, elmélyedéssel, a tragikus sorsú nőben dűlő szenvedéseknek teljes kitárásá­val játszolt. Megható, költői és egyben megrázó volt, amikor a nemrég még második nászáról ál­modó férfi ajtaja előtt reménytelenül mondja el háromszor, hogy várlak. Érdekes és értékes szinész­egyéniség Táray Ferenc. És kitűnő volt a pompá san fegyelmezett, egységes stilusu előadás többi szereplője is. A szegediek is. k. s. * Bartók Béla zongoraestje. Csütörtökön este Szegeden hangversenyezett a magyar zene ezidőszerint egyik legnagyobb reprezentánsa, Bartók Bíla. A Kass-termében csak kevesen, nem több, mint száz ember gyűlt egybe, hogy hallgassa. Ugyanakkor, talán ugyanazon órá­ban aratta nagy sikerét Bartók Weimarban, Goethe városában. Csütörtökön este mutatták be ugyanis Weimarban Bartók egyik régebbi müvét, a nFából faragott királyfi* cinfl pantomimet. Balga játéka ez a végzetnek és furc»a sorsa a magyar zseninek. A hang­versenyen Liszt, Beethoven, Chopin, Debussy és saját müvei szerepeltek. Mint művész mélyen látó és igazi megértője Bartók a tragikus életnek. Nem törölik semmivel, ami csak az érzékszervekkel felfogható, tulérez minden vizuális és népszerüsiiően közlékeny formán. Belső létezéseket, harcokat tár fel a nyugtalan lélek robbanó forradalmiságával. Bele­égeti magát egy előadott műbe, anélkül azonban, hogy saját egyéniségét elveszítené. Ezért van az, hogy Bartók nem kimondott zongoravirtuoi, sokkal erősebb egyéniség, sok­kal inkább egyéni alkotó művész, mint­hogy teljesséfében reprodukáló lehessen. Leg­közelebb fekszik szivéhez talán Beethoven, Chopinben nem s betegesen vágyó és fájóan érzékeny lírikust kaptuk, hanem a hazájáért vérző szabadsághős), iki lelkében háborúkat fiz és tehetetlen könnyeket hullat a megtaposott rögre. Nagy hatást keltett Debussyvel és Liszttel, de legfőbb és legnagyobb érdeklődést saját szer­zeményei váltottak ki. A gyermekdalokban, a Suite-ben és a Régi román táncokban. Bartók legmélyebb szenvedései drámai formát kap nak. A pentatónikus hanglétra sajátságosan bús elemeiben szivárvánnyá bomlanak mű­vészetének valamennyi színei a vad szittyától a mélabús ábrándozóig. A közönség bálával és nagy lelkesedéssel ünnepelte, amit két ráadás­sal köszönt meg. I. v. * A színház valamennyi előadására leg­kényelmesebben a Szeged jegyirodájában sze­rezheti be jegyét, mert a jegyiroda lakására kfildl a jegyeket. Telefonszám 306 * Szeretni... (Aimer.) Ez a a'medr. Bárdos Arthur társulata által péntekre kitűzött színműnek. Paut Geraldy a szerzője e kitűnő darabnak, amellyel világ­hírnévre tett szert ma már a dicsőség zenitjén álló iró. Simonyi Mária, Táray Ferenc éa Sármássy Miklós játszák. A Renaissance e kitünö együttese egyik leg­nagyobb sikerét aratta Budapesten. Az előadást dr. Bárdos Arthur értekezlete vezeti be. * Jnháazlegény, szegény jnháazlegény, e nagysikerű magva r daljáték kerül bemutatásra szombaton Rátkai Sándor rendezésében. A végtelen mulatságos bájos magyar zenéjü darab a budapesti Városi Szinház ezidei legnagyobb sikere volt és biztos, hogy nálunk is hosszú ideig lesz műsoron A főszerepeket Déry Rózsi, Eöry Erzsi, Virág, Fenyves, Delly játsza. * Vasárnap délután mérsékelt helyárakkal a hirde­tett Carmen helyett Verdi világhirü Álarcosbál operája kerül szinre. * A Szeged jegyirodája kívánatra hazaküldi a megrendelt jegyeket. PÉNTEK ESTE: Szeretni. .. (Aimer). Paul Geraldy 3 felvonásos színmüve szini Gyula fordításában. Rendező: Bárdos Arthur. Díszlettervező: Márkus László. Személyek: Henri _ — — — — __ Táray Ferenc Helén — _ — — — — -. Simonyi Mária Chaliange — — .— ___ Sármássy Miklót Az előadás fél 8 órakor kezdődik. I I Telefon: irodai 2 58 BELVÁROSI MOZI Telefon: pénztári 5-82. I Április 3., 4. és 5-én, pénteken, szombaton és vasárnap: I Minden idők leghatalmasabb filmje!!! • | A „Paramount" Rádius-filmgyár ez idei nagy attrakciója!!! j ___ — - - - - ^ ^ ^ - - — • ^ Szózat az emberiséghez 2 részben 14 felvonásban, mindkét rész egyszerre. ^ | Gyönyörű természetes színezésű felvételek! I Eredeti zenekisérettel! Mérsékelten felemelt helyárak! ! TÍZPARANCSOLAT I Előadások kezdete hétköznap fél 6 és fél 9 órakor; vasárnap 3, fél 6 és fél 9 órakor. I w I w I Kun Jenő Legújabb és legelegánsabb {Lichfmann és Köröndi cipők { ! megérkeztek. ! | ábonyi ésTársa 1;| ékszert és órát vásároljon leszállított árban ^C ékszerész és órásnál Szécfteiyi-iér 2. (Tisza-szálló mellett)*

Next

/
Thumbnails
Contents