Szeged, 1925. április (6. évfolyam, 74-77. szám)

1925-04-02 / 75. szám

4 SZEGED 1925 április 2. dr. Györki Imre nemzetgyűlési képviselő fogja ismertetni a kérdéseket. Értesülésünk szerint a rendőrség ez alkalom* mai nem fog nehézségeket gőrditeni a gyűlés megtartása iránt, hanem engedélyezni fogja. A gyűlést — amely iránt nagy érdeklődés nyilvá­nul meg — aztrl kell a nyári, nyilt helyiség­ben megtartani, mert az egyik legújabb rende­let szerint a mozihelyiségekben tilos politikai természeti gyűléseket rendezni. BARTÓK BELA zongoraestje ma fél 9-kor Kass-szálló. Jegyek 15—60ezer koronáért HARMÓNIA pénztáránál Belvárosi Mozi A Ferenc József Tudományegyetem Földrajzi Intézete április 5-én, -vasárnap d e.tél 11 órai Kezdettel FILM-MATINÉT rendez, melynek előadója Dr. K0GUT0WICZ KÁROLY egyetemi tanár lesz. Tárgy : Az ezer tő országa. Ezen előadás egyúttal beszámoló az 19 4. évi gróf Teleki - Kogutowicz féle finnországi és lappföldi útról. Bemutatásra kerülnek a finn kormány által rendelkezésre bocsá­tott t) felvonásos (2500 méter) grandiózus természeti fefvételek. Az előadást a Székely Egyetemi él Főiskolai Hallgatók zenekara eredeti finn-dalokkal kiséri Egyes (elvonások részel: 1. Az éjféli nap országa 4. A finn mezőgazdaság Finnország kulturáJa 5. A finn hadsereg 3. A finn sportnagyság titka Ö. A finn táj szépségei Képek az olimpiászrúl A nagyközönség részére osak egyetlen előadást tartunk. Rendes helyárak 8ooo K-tól ioooo koronáig, legyek előre is válthatók az előadást rendező Belvárosi Mozi pénztáránál. 1 Lé£fi FEHERNEMUEKET megrendelésre készit Pollák Testvérek Széchenyi-tér 17. m Csekonics-utca 6. Újdonság! Újdonság! A Park-kávéházban muveszies 296 női tamburazenekar muzsikál. Kellemes és olcsó szórakozás !!! Különleges muzsika! Szabad bemenet S!! Rendes kávéházi árak. Újdonság! Újdonság! Párisi ruhaéskalap­modelljeim megérkeztek Megrendelést vállalok. Reich Erzsi Vár-utca 7. szám. 252 (Széchenyi-tér sarok.) Megnyílt! Megnyílt! Dékány István festéküzlete Tábor-utca, az uj városi bérpalotában (uj adó­hivatal). Mindennemű festékáruk és Ház­tartási cikkek a legolcsóbb áron kaphatók. 19 A város nem kapja meg állami járandóságait. Eredménytelen harc a jogtalanul viaszatartott kereseti adókért. Szeged, április 1. (Saját tudósítónktól.) A város pénztára április elsejével meglehetősen nehéz hely­zetbe keveredett. Az alkalmazottak illetményei kö­zel kétmilliárd korona készpénzt emésztettek fel, a minden vonalon nekiinditott építkezési és egyéb városrendezési munkálatok szintén nagymérték­ben veszik igénybe a pénztár fizetőképességét. Fennakadás ugyan nem történt, de a pénztár pénz­készlete alaposan megfogyatkozott, pedig a pénz­gyarapodás szempontjából teljesen meddő április hónap keresztüllábolása meglehetősen nagy gondot jelent. Apri'is azért meddő, mert bevétele nem igen van a városnak ebben a hónapban, a föld bérek ugyanis legnagyobb részben májusban vál­nak esedékessé. Papíron van ugyan a városnak pénze rengeteg, de csupa kintlevőség és nagyon nehezen megy az inkasszó. A legrosszabbul fizető adós az állam. Közel kétmilliárd koronával tartozik betegápolást dijak cimén és hiába sürgeti a hátralék kiutalását, a népjóléti miniszter egyelőre még csak nem is gondol arra, hogy kiutalja. Ezért szeretné a pol­gármester átjátszani a közkórházat az egyetem ke­zére, mert azt reméli, hogy igy megszabadul az örökös rettegés kellemetlenségétől, de megszaba­dítaná igy a várost is magától a közkórháztól. Jelentékeny, de meghatározhatatlan nagyságú ösz­szeggel tartozik a városnak a pénz-, i letve a belügyminiszter is: az áliami tisztviselők vissza­tartott kereseti adójával, amely a kereseti adóról szóló törvény értelmében teljes egészében a várost illeti. Erről a kérdésről irtunk már egyszer. Közöltük, hogy a kormány milyen cimen tartja vissza a vá­ros pénzét. A kereseti adótörvény életbeléptetése­kor hárította át a városra az állam a városi tiszt­viselők illetményeit és hogy a kezdet nehézségein átsegítse a városokat, a kereseti adóra nagyobb előleget utalt ki azzal, hogy az előleg törlesztésére a kereseti adónak azt a részét tartja vissza, ame­lyet az állami alkalmazottak fizetnek. A város tanácsa — tekintettel arra, hogy Szege­den közel ötezer állami alkalmazott van — ugy gondolta, hogy a kapott előleg már régen amor­tizálódott. Hiába kísérelte meg azonban, hogy pon­tos adatok birtokába jusson és hiába sürgette meg a visszatartott bizonytalan nagyságú többlet vissza­utalását, nem ért el semmiféle eredményt. Kiderült, hogy a belügyminisztérium számvevőségénél he­vernek az iratok, de a minisztériumnak sürgősebb dolga is van, igy hozzá sem kezdett ehhez a meg­lehetősen hosszadalmas munkához. A polgármester, hogy siettesse az elintézést, mert hát a városnak nagy szüksége van arra a jó néhány százmillió koronára, a városi számvevőség egyik tisztviselőjét küldte fel Pestre, a belügyminisztérium számvevő­ségébe, azzal, hogy végezze el a kérdéses munkát. A kiküldött számtiszt a napokban érkezett vissza egyheti munka után — szintén eredmény nélkül. Nem tudott eligazodni az akta- és számrengeteg­ben, mert az állami alkalmazottak kereseti adójáról külön kimutatást nem készítettek. A polgármester nagyon mérges volt a fiaskó hí­rére. Mondják, hogy meg akarja interpelláltatni a kormányt. A tanács pedig elhatározta, hogy mél­tatlankodó feliratot intéz a belügyminiszterhez. A finnek 2000 méteres filmet küldtek Szegedre, az éjféli nap országáról. Szeged, április 1. (Saját tudósítónktól.) Ma­gyarországon évtizedek óta mérhetetlen mennyi­ségű pénzeket költenek külföldi propagandára és ezzel szembsn az a h:lyzet, hogy ez a pro­paganda semmit sem ér,'a távolt államokban semmit sem tudnak Magyarországról, ha csik nem ismerik a Léderer-, a Leirer- gyilkosságok minden részletét. Párisbsn még ma is az a helyzet, hogy a hivatalos rendőri prefekturákon Is az osztrák követség cimét mondják meg a magyar helyett, mert a prefekturán semmit sen tudnak Magyarországról ... És e«el szemben csak néhány éve él és lélekzik a szabad Finnország és néhány év alatt kevés költséggel, de okos eszközökkel a legtávolibb helyeken is elérik azt, hogy tudnak és beszélnek a fölszabaduít Finnországról. Csak az elmúlt nyáron történt, hogy egy nagy ma­gyar társaságot örömmel és készséggel vittek végig egés?en a Jeges tengerig, mig most egy külön 2000 méteres filmet készítettek Finnország kultúrájáról, művészetéről, tájairól, iparáról, kereskedelméről, történetéről, sportjáról és vá­rosairól. Ezt a külön erre a célra készített művészi filmet Szegedre küldték, hogy Steged népe lássa az alig pár éves szabad Finnország minden kincsét. Es a művészi szépségű film a finnek naiv époszával, a remek szépségű kalevalá-val kez­dődik, amely magában foglalja az elragadó erdő mondáját. Az „ezertó orszdgá"-nak — amelynek tulajdoriképea 18.000 tava van —• festői tájai következnek ezutín. A sűrű, átlátha­tatlan, v«d őserdők, amelyekben traktoroknak kell utat törni, hogy ki lehessen jutni a gletse­reken és tundrákon keresztül — a Jeges­tengerig. Itt már szinte elhalt a növiny- és állatvilág, csak néöol röp&ödmk szinestollu madarak. Ez az ország az éjféli nap országa, ahol két hónapon keresztül a nap hideg fénye csil­log a bómezőkön, két hónapig ptdig sötét, sűrű éjsz ka borul a tengerre. Ez a film ezután Helsinki- be vezet, a szabad finnek fővárosába, ahol állandó alkoholtilalom van és a kultura, a művészet ragyogása tölti be a tereket. Az utcákon minden idöcen nyilt zenekarok hangversenyeznek, a kikötőben pedig két ölelő kar fogadja a messzi tengerekről ér­kező hajókat, amelyek Ritolát és Nurmtt hozták az olimpiai dicsőségek u án. Westerhalm t's Wickström birkózó világ­bajnokok mutatják be ezután a finn sport művé szeé', majd torra kerül az a tömegsport, amely a Nurmikat nevelte. Érdekes f: jezekk beszélnek a finn mezőgazdaságról, ahol minden három polgárra jut egy szarvasmarha. Egymillió­kétszázezer darab szarvasmarha legel a finn mezőkön! Itt szinte viz helyett fejel isznak: a tejgazdaság évi 400 millió finn márkát jöve­delmez az államnak: ami nyolcszázmllllárd magyar koronát jelent! A hadsereg fölvonulása után az ezer tó or­szágának csodálatos természeti csodái következ­nek. Az Imaira vízesése, ahol most dolgoznak a hatalmas turbinákon, mert ezek fogják haj­tani villamos árammal a finn vasutakat! Ebben az országban szinte mindenki vizenjáro, apró gyerekek, asszonyok halásszák a lazacot. Husz méteres zuhatagjáró csolnakokon 60 kilométeres sebességgel rohannak a folyóvá szűkült nagy esésű tavakon. Ezer csoda árad ki ebből a filmből, amelyet néhány év alatt teremteltek a szabad finnek Kogutovitz Károly európai hirü geografikus tanár — aki az elmúlt ryári magyar csapatot is vezette az éjféli nap országában — fogja elő­adással kisérni ezt a filmet, amelyet díjtalanul mutatnak be vasárnap, csak azért, hogy Sze­geden is lássák: mit tudtak csinálni néhány év alatt az éjféli nap és az ezer tó szabad or­szágában. !S?n KORZO MOZI T?ÍS Április 2., 3>-ár, csütörtökön, pénteken Csak egy kislány... Amerikai vígjáték 7 felvonásban. Főszereplő: B A B Y P E G G Y. Azonkívül: Két felvonásos Virágáruház. burleszk. Előadások kezdete 5, 7 és 9 órakor. Férfi és nöi divatcikkek gazdag raktára Pollák Testvéreknél Széchenyi-tér 17. m Csekonics-utca 6. Ragálvos betegségeknél nélkülözhetetlen a B713

Next

/
Thumbnails
Contents