Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-13 / 59. szám

4 SZEGED 1925 március 15. Az örült sehogy sem akart lejönni a hid elejéről, ugy hogy végül is az örszemes rendőr 'által értesített tűzoltóknak kellett nagy nehézségek közt lehozniok a turulmadárról. Bevitték a főkapitányságra, ahol megállapították, hogy a turulmadárra felmászott őrült Rakovszkl Gyula, aki oz egyik állami elmegyógyintézetből szökött meg december 20-lka táján. A rendőrorvos rögtön megvizsgálta Rakovszkit és ugy találta, hogy ön- és közveszélyes örült. Minthogy a rendőrség megállapította azt, hogy a Teréz kőrúton az előző éjjel gyilkosság nem történt, nem tulajdonítottak jelen tőséget Rakovszki kijelentésének és azt hitték, hogy csak rögeszméje, hogy valakit meggyilkolt a Teréz körúton. Rakovszki Gyulát ezután beszállították az angyaljöldl tébotydába. A detektívek, mikor ezeket a szenzációs részleteket megállapították, még tegnap es*e autón sietlik az angyalföldi elmegyógyintézetbr, hogy onnét elCá)lit8*k az őrültet a főkapitányságra. Legnagyobb meglepetésükre azonban a téoolydában azt n felvilágosítást kap ák az igazgatóságtól, hogy Pödör Gyulát december 29 én reggel tényleg beszállították az elmegyógyintézetbe, onnét azonban körülbelül egy hónappal később megszökött. (Budapesti tudósítónk telefonon jelenti az éjszakai órákban.) Az ügyben ujabban kiderült események kapcsán mint érdekességet lehet felemlíteni, hogy akkor, amikor Halassy rendőrkapi ány elé vezették a két rovott multu egyént és a házkuatások alkalmával ezüstnemüeket ta áttak náluk a detektívek, a rendőrkapitány rögtön gyilkosság elkövetésére gondolt. A kapitányságon megje ent Kerstens elölt fel is mutat® t retikülről származó láncszemeket, de abban nem ismerte fel Leirer Amália tulajdonát. Igy aztán ezt a nyomot a rendőrség el is ej ette. A rendőrség előtt most már tisztái áll, hogy Pödör-Rakovszki követte el a gyilkosságot és Csehszlovákiába szökött. Azonnal átírtak a cseh hatóságokhoz, azonkívül a detektívek egész raja utazott Csehországba, A letartóztatott két fiatal embert gyilkosság és rablásban való bűnrészességgel vádolják. i A tábla helybenhagyta Nagy Sándor és Kopornyik Mária 15—15 évi fegyházbüntetését. Szeged, március 12. (Saját tudósítónktól.) Jelentettük tegnap, hogy a szegedi ítélőtábla Kovács Rókus tanácsa megkezdte Nagy Sándor és Kopornyik Mária gyilkossági bűnügyének főtárgybiásái és így cs az flgy immár ötödször került az ilélőbiróságok elé. Nagy Síndort ugyanis azzal vádolták, hogy 1922 nyarán Kopornyik Mária felbujtására megfojtó ta vásárhelyi tanyáján Kovács Gáspár gazdálkodót. A felebbviteli főtárgyalás, ctötörtöki második napját délután négy órakor nagv érdeklődés közepette nyitotta meg Kovács Rókus elnök. Először Boross Dtisö főügyész emelkedett tzólásrr, aki hosszabb beszédében reflektát a tegnap elhangzott védőbe* zédekre. Beszéde végén kijeleniette, hogy a közvád sem az a kőszívű, aminek mondják és ezért nem zárkózik el az elől, Kogy a tábla az enybitö 91-ik paragrafus! alkalmazza az itélet megkonstruálásánál. Ezután dr. Reich Zollán, majd dr. Eisner M író védők beszédek fuég, amelynek során kiemelték, bogy Kopornyii Mária felbujtáaára semmiféle bizonyíték nem merült Ifi. Amikor ezután az elnök felszóiiloita Nagy Sándort, hogy van-e még valami mondanivalója, a vádlott ujibb tanukat kért kihallgatni. — A tábla ezt már elutasította, jelentette ki az elnö>, mire Nagy Sándor leült. Kopornyik Mária szólt még az utolsó szó jogán. Hangoztatta ártatlanságát. — Én csak jót tettem mindig, mondotta. Test ék engem már szabadlábra helyezni, már három éve tartanak börtönben ártatlanul. Az ítélőtábla hosszas tanácskozás után este hat órakor hirdet e ki az itéietet, amely szerint helybenhagyta a törvényszék Ítéletét. Eszerint a tábla is'bűnösnek mondotta ki a vádlottakat a gyilkosság bűntettében, Nagy Sándort, mint tettest, Kopornyikot pedig, mint felbujtót és ezért az enyhítő szakaszok alkalmazásával 15—15 fegyháua itélte. Az előzetes letartóztatással két é* nyolc hónapot kitöltöttnek vettek. Az itélít ínűokolása kimondja,hogy vakságnak Nagy Sándornak azt a val omását fogadták el, amelyei a nyomozás alalt tett és amelyben bevallotta a gyilkosságot, de nem fogadhatták el azt a roegiBiEéielt vallomás*, amelyben a birótágok elölt valótlannak mondta, hogy Kopornyik Miria bujtotta öt föl s gyilkosságra. Nagy Sándor, a tábla szerint, akkor követte el a gyilkosságot, amikor neki tetemes összeget ajánlottak fel. Ha Nagyot nem bujtották volna fel, ükior sfmmifáls személyes indoka nem lett volna arr?, hogy megölje Nagy Sándort. A tábla vígül megáliapitoita, hogy a törvényszék tényállása es íté.e>e egészen helyes. Boross Dezső főügyész megnyugodott az ítéletben, mig a védők es a vádlottak semmiségi panaszt jelentettek be. Igy ez az űgy most másodszor fog fölkerülni a Kúriához. Egy végkielégítés tragikomédiája. Szeged, március 12. (Saját tudósítónktól.) Huszonöt év előtt osztál^mérnök volt a városnál Sarkodl Nagy Lajos, egy szorgalmas, alacsonynövésü ember, aki 1907-ben egyszerre csak felmondta a szolgá'atot. Hosszú hercehurcának volt ez befejejő lépése s a város megadta neki egy évi, 2600 koronás végkielét

iiésé', mert a tiszti főorvos igazolta, hogy arkadi „gyenge testalkaté, rossz lápláltfága s huzamosabb idő óta tartó ideggyengesége folytán alászállott ellenállóképessége miatt a folytonos s kimetitő munkával járó mérnöki leendők kitartó elátásában — gyakran ismétlőleg — akadályozva van, testi 'örődottsége pedig valószínűvé tesíi, hogy idMeges szolgáiaihep'eiensége tö^bsiör ismétlődni fog". Nyi.vánvaló, hogy csak Szeged levegője ártott Sarkadinak, mert ezulán a vasút szolgálítába lépett, hegyi környezetbe jutott, egészségét visszanyer e, pályáján előrehaladt, ugy hogy ma már felügyelői rangban van. Tavaly nyáron Satkadi váratlanul megjelfnt a városi főpénztárban s 17 esztendők elteltével befizetett oit 2600 koronát, egyu tal hatósági bizonyitvmyt kert a tanácatól, amely igazolja, hOjty ő a város r isiéi öl végkielégítésben nem részesült, amennyiben azt vlsszajizette. Nem is igen titkolta, hogy a városnál eltöltött hit esztendejét szeretné a küszöbön álló nyugdíjaztatásánál beszámíttatni. Azonban a tanács csak azt volt hajlandó igazolni, hogy meddig állt Sarkadi a város szolgálatában s h)gy azalatt részese volt a nyugdíjalapnak. (Érdekes, hogy a valorizációról nyilván keveset halló mérrök csak a kérvényére 26.000 koronás bélyeget ragasztott s mai 2600 papitkoronáért szerette volna megszerezni 2600 aranykorona előnyeit.) A vasút nyilván teljes lelkiismeretességgel intézi a nyugdíjazás ügyét, mert most azt kerdezte meg a varostól, hogy-mit tenne Szeged abban sz eseiben, ha Sarkadi Nagy Lajost végkielégítése után ismét tényleges szolgála ába víisjavetíe volna? A végkielégi ést megelőzőleg eltöltött 'ényleges szo gálati idejét — tekintettel arra, hogy a végkielégítési összeget 17 év ulán lizette vissta — beszárnitaná-e nyugdíjra jogosító időnek? A tanács válasia egyszerű és rövid nem vo t. A nyugdijszabélyzat ug?an;s megehetős kacskaringós stilizálással kimondja, hogy ha a végkiel'gi'ett tisztviselő újból alkalmaztatnék, azonban ha a felmentése és újból való alkalmaztatása közö t még nem telt el egy esztendő, — a végkielégítési összeg annyi tize iketledrésie-t tartozik visszatéríteni, ahány teljes hónapi ujKtib alkalm ztaásban tölöit tényleges szot gálát erre az egj évre esik. (Szóval, ha a januárban végkiiiégi'éssel tavozot novemberben visszaveszik, csak hét havi részt fizet vissza a kielégítésül kapott összegből.) Tizenhét évi távolság azonban nem számíttatnék hozzá az előző szolgálat nyugdíjigényéhez. Csak akkor nem veszíti el folytatólagos igényét, ha a visszatérés, azaz inkább a visszafogadás, egy éven belül történik meg. A fanyüvö szegedi közönségről. Szeged, március 12. (Saját tudósítónktól.) Jön a tavasz hivatalosan is (bár változatosságból hideget, havat is hozott a természet), rendbehozzák a fák szakállát, az uj kosztüm most terveződik a pattanó rügyek alatt,- könnyelműbb természetű fák kibontották a leveleiket is. Szabó Kálmán városi főkertész, aki nemcsak sok igyekezettel, de hozzáértéssel és ízléssel; is végzi a város szépítését, elkeseredetten panaszkodik : — Sehol a világon nem olyan kinos a munka, mint Szegeden, itt tönkre tesznek mindent, az emberekből hiányzik a virágnak, a fának szeretete, megbecsülése. Körülbelül eier fát kell a tavasszal elültetnünk, de csakis pótlásként. Azok helyébe, amik két év óta mentek tönkre. Nálunk ugyanis napirenden van, hogy az uj ültetést tövestől kiszaggatják, kettétörik és eldobják. A tempót jól ismerjük. Duhaj, komisz, megfékezheletlen parasztvirlus ez, amit korbáccsal kell gyógyítani rajtakapás esetén. A részeg suhancot hasztalan tanítják az iskolában, hogy kímélje a fiát, — mintha csak azt is el akarná pusztítani, amelyik az ő végső tiszteletére nő. Szegedi tempó, hogy egy fürtöcske orgonáért hatalmas agakat nyúznak le, nálunk pusztul el a közterek legszebb gyepszőnyege, mert keresztül-kasul gázolnak rajta, mintha gyönyörűségük telnék a vandalizmusban. — A Rákóczi-teret most fásitjuk be, beszéli Szabó főkertész, körülbelül száz bignonia kerül ide. Kedves, fürtös lila virágja ennek juniusban nyílik. A teret eleven sövénykerités veszi körül, hogy a tanyai kocsik ne tekintsék standnak. A pótlás elsősorban a nagykörútra kell, ahol sokáig csupaszon égtek a házak a nyári napsütésben. Itt 200 akác pusztult el. — Szándékosan? — Ugy is. De meg vadul nekihajt a kocsi, vagy jön haza a csorda s a tehén szeret valamihez dörgölőzni. Annyi esze nincs, hogy megítélje, elég erős-e a fa, csak nekimegy s kitöri. De sokat pusztítanak a gyerekek is, akikkel tengernyi bajom van a város minden részén. A labdarúgás sportja olyan népszerű lett, hogy a 3—4 éves gyerek is állandóan rugdal valamit s tönkreteszik igy a fákat, a parkokat. Már a Dugonics-téren is futoalloznak az aprÓ3ágok s összetörték a buxusokat. Hogy azonban a háziszemetet ki hordja ide össze és milyen céllal? — azt nem sikerült megállapítani. Szépen eldugják a bokrok alá, mindenüvé. El se tudom képzelni, hogy mikor csinálják. Éjjel? Lehetetlen mindenhová őrt állítani, mint ahogy az egyes fákat sem védhetjük meg. Szabályrendeletben kellene kötelezni a házigazdákat, hogy ők legyenek felelősek a fák épségeért, hiszen ők sürgették a legjobban az ültetést is. Csak a Vásárhelyi-sugáruton 60, a Csongrádin pedig 100 a pótlólag elültetni való fa. A szőlőtermelők tele vannak panasszal, hogy kevés bor fogy. Azt hiszem, még mindig sokkal több, mint amennyitől lelohadhatna a részeges duhaj kedv. Egyébként a tanács, közkerti dolgokkal foglalkozva, már elhatározta, hogy rokkant katonákból szervez őrséget, mert hiábavalónak bizonyult a táblákon való intés, hogy nem szabad a gyepre lépni s kímélje mindenki a fát. Újszegeden, a Stefánián, minden téren lesznek ilyen őrök. A magunk részéről is fölkérünk mindenkit, legyen a hatóságok segítségére s irgalom' nélkül jelentse föl a komisz kártevőt. Ha az egész város lakossága közreműködik az őrzésben s kipellengérezik az ártókat, talán fölébred bennük a becsületérzés szikrája. — A Rozália-kápolna környékét rendbehoztam, — harmadnapra lefutballozták, kesereg Szabó főkertész. A kultúrpalota följáróját két oldalt repkénnyel láttam el, — tessék megnézni, mi maradt meg belőle. Szép a sport és hasznos, de tessék a kijelölt helyeken gyakorolni, nem ott, ahol éretlen észszel kárt okoznak vele. A Stefánia gyermekjátszó terét kerítéssel választják el a parktól, amelyből szintén száműzik a futballt. Elhatározta a tanács, hogy az Erzsébetszoborhoz eső legközelebbi bejáratot — átellenben a színházzal — elzárja. Ezt úgyis egyetlen alkalomra nyitották meg, a szoborleleplezésre, azóta aztán ugy maradt. Fölmerült a városi tanácsban az a gondolat, (nem is először, bizonyos, hogy nem utoljára), hogy a köztereken szaporítani kell a padok számát. A legutóbbi napsütéses időben egész ellepte a közönség a kis parkokat, viszont csak néhányan Sodorjon JANINA papírt