Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-12 / 58. szám

Eüfgg s«ám ára 2000 korona Szerkesztőség: Deák Ferenc­utca 2 (FOreá iskolával szem­ben). Telefon 13-33. Kiadó­hivatal, kölcsönkönyvtár és jegyiroda: Dugonics-tér 11. Telefon 306. Nyomda: Petőfi Sándor-sugárut 1. Telefon 16-34. ElOfizetési árak: Egy b ntprn helyben 40CC0, Buda­p itea és vidéken «C00 kor. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mi. 500, 1 hasábon 1( 00 kor. Szövegközi ÍO százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szóig 2000, jeligés 3000 kor Szövegközti közlemények soronként 10.000, családi érte­sítés 50.000. Nyilttér és gyász jelentés 100 0/()-al drágább. VI. évfolyam. Szeged, 1925 március 12, CSÜTÖRTÖK. 58-ik szám. A népszövetsgéi tanács magyar albizottságának határozati javaslata A tanács a javaslatot elfogadta. Genf, március 11. A népszövetségi tanács mapyír albizottsága a kCveUező határozati ja­vaslatot terjesztette elő: 1. Tudomásul veszi a magyarországi főbiz­tos jelentését, továbbá a pénzügyi bizottság jelentését sz ujjáép tési program folytán fei­meifllt kérdések tárgyéban. 2. Megerőei i azo­kat tz ir diiványokat, emelyeket a pénzCgyi albizottság lett. 3. Megelégedését nyilvániija afelett a figyelemreméltó haladás felett, amely az ujjáépiiés müvének folyamán eléretett. 4. Megjegyzi, bogy ax a színvonal, amelyen a kölhégvetés egyensúlyát biztosították, számot­tevő módon magasabb annál s színvonalnál, amelyet az 1924. év márciusában kötölt egyez­mény megállapított. 5. Felhit ja a bizottság figyelmét a bizottság kebelében elhangzott észrevételekre és fe kéri, h gy szives) edljék utólagos behütó vizsgálat céljából a szükséges felvilágosításokat megadni. A tanács külónös figyelemmel vesz tudo* mást a pénzügyi albizottságnak és a főbiztos­nak amaz észrevételeiről, amelyek Magyar­ország állami igazgaási szolgálatának gyöke­res reformjára es ciökíentétére vonatkoznak f abból a célból, hogy azokat össihangzésba hozzák az ország jelenlegi szükségétéivé!. Végül reméli, hogy a magyar állami kormány folytatja szoros együttműködését a főbiztossal s hisii, hogy ilyen módon az újjáépítés jó eredménnyel fog végződni. Genf, március 11. A népszövetség tanácsa Chamberlain elnöklőiével nyilvános ülést tar tott. Az előidó Scialoja voh Scialoja néhány szavas bevezetés után' előterjesztette a tanács magyar albizottságának határozati javaslatát, amelyet egyhangúlag elfogadtak. Pacher magyar delegátus erre a következő nyilatkozatot, tette: — A magyar kormány szilárdan el van tö­kélve, hogy az uijáipités müvét folytatja ugyan­abban a szellemben, amely eddig őt áthatotta. Az ország továbbra is meghozza az áldozato­kat, hogy a megkezdett munka kedvező befeje­zésit biztosítsa. Mulasztanék kötelességem ellen, ha nem emléseznim me? azokról a kiváló szol­gálatokról, amelyeket a főbiztos tett Magyar­országnak a szanálás során. A határozati javaslatot a kisáalánt képviselői szintén e fogadták. A Rote Hilfe körül. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés szerdai ülésének volt szenzációja a Rote Hilfe bécsi kommunista bizottság, amely­nek pénzéből olyan családokat segélyeztek Bu­dapesten, amelyeknek eltartói politikai okokból internálva, vagy börtönben voltak. E^y fajvédő képviselő, Lendvai-Lehner interpellált ebben az ügyben és a belügyminiszter válaszában a faj­védők helyeslése mellett azt felelte, hogy az eddigi vizsgálat szerint a szociáldemokraták a pénzt csak ínséges családok segítésére fordítot­ták, de ha bebizonyul, hogy más célokra is használták a pénzt, akkor a kormány a leg­nagyobb szigorral fog eljárni. A belügyminiszter beszédéről Peyer Károly a következőket mondotta: — Végre azt is elértük, hogy a belügymi­niszter a fajvédők helyeslését is megkapta. Pe­dig hát, amikor az ebredők elleni vádakról volt szó, — amikor nem pénzeket, hanem bom­bákat osztogattak — nem volt olyan határo­zott, mint most. Ami a Rote Hllfet ileli, nost halljuk először, hogy bün az, ha a fogságban lévCk nyomorgó családtagjait segélyben része­sitik. Ehhez kommentár igazán nem kell. A szakszervezetekre vonatkozólag azt mon­dotta Peyer, hogy nagyfokú tájékozatlanságot áiu'nak el a jobboldalon, mikor azt mondják, hogy a szakszervezetekben politizálnak. Erre a célra politikai párt van. A beígért vizsgálatot éppen ezér! legnyugodtabb^ várjuk és örü­lünk annak, szeretnénk azonban, ha ezt más társadalmi egyesületekben Is foganatosítanák. Ugrón kivonulása az Erzsébetvárosi Kórból (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Isme­retes, hogy az Eizsébetvárosi Kör kedden este Ehrlich elnök ele alatt ülést tartolt, amelyen kimondották, hogy feltétlenül szükséges, hogy a fővárosi választásoknál együtt küzdjenek a demokratákkal és a szociáldemokratákkal. Ugrón Gábor azzal, hogy ott most már nincs semmi keresnivalója, elhagyta a kör helyiségét. Mivel aztán a kör egyes tagjai azt hangoztatták, hogy a határozatot nem teljes választmány hozta, szerdára újból értekezletet hívtak össze, ame­lyen mintegy hatvanan jelentek meg. Az ülésen éténk vita indult meg, amelynek vége az lett, hogy leszögezték, hogy ezután most már formai kérdésekről lehet szó. Elhatározták, hogy Ugrón Gábornak bizalmat fognak szavazni, de a har­cot a passzivlsták oldalán fogják megvívni. A kérdés végleges elintézése érdekében azonban még egy ülést fognak összehívni. :»ntin»:tt»:»i»t:«»::unntttttttittKU3?K^ Sándor Pál beszéde a kereskedelem súlyos helyzetéről. Interpelláció a szociáldemokraták bécsi segelypénzéről. Budapest, március 11. A nemzetgyűlés mai ülé­sét 11 óra után nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Nikovényi Jenő a mentelmi bizottság több je­lentését terjesztette elö, majd az appropriációs javaslat folytatólagos tárgyalására tér át a Ház. Az első felszólaló Sándor Pá). Az appropriációs javaslat tekintetében csatlakozik Strausz István fejtegetéseihez. Felszólalásában kizárólag gazda­sági kérdésekkel és kereskedelemügyi problémák­kal kiván foglalkozni. A kereskedelem ma válsá­gos helyzetben van. Egymás után kerülnek csődbe régi, hires cégeink és vállalataink.'Rettenetes ter­hek nyomják a kereskedőket, ugy hogy nem tud­nak prosperálni. Szemére veti a kormánynak, hogy nem foglalkozik eleget e kérdéssel, pedig, ha a helyzeten nem segítünk, akkor könnyen ka­tasztrófába kerülhet az ország. Kifogásolja, hogy egymás után öt vagyonváltságot róttak ki a pol­gárságra. Mi a főoka a kereskedelmi válságnak? A kereskedelmi válságnak főokát abban látja, hogy a közönség nem képes vásárolni. A magas vámoknak tulajdonítja, hogy nálunk nagyobb a drágaság, mint bárhol a világon. Rámutat arra, hogy a bankok, amikor jött a krizis, ahelyett, hogy segítettek volna, megszorították a hiteleket és a legbiztosabb cégeknek sem adtak kölcsönö­ket. Kéri a oénzügyminisztert, hogy gyakoroljon nyomást a TÉBE-re, hogy ez az állapot megvál­tozzék, esetleg olyan formában, hogy a Jegybank ne adjon hiteleket azon intézeteknek, amelyek nem folyósítanak kölcsönöket. Helyesnek tartaná azt is, hogy a kormány egy garancia-alapot létesítsen, vagy egyes cégek mo­ratóriumot kapnának a pénzügyminisztertől. (Bud pénzügyminiszter: Ez lehetetlenség.) Kifejti ezután, hogy a kereskedők csak a va­gyonuk konzerválása érdekében mentek a tőzs­dére, ahol amikor beütött a krach, elvesztették a vagyonukat. Ezután a népszövetségi főbiztos legutóbbi je­lentésével foglalkozik és ezzel kapcsolatban bí­rálja a főbiztos működését. Csalódott a főbiztos­ban, ugy látszik, hogy nem azért küldték ide, hogy Magyarországot szanálja, hanem inkább azért jött Magyarországra, hogy ellenőrizze azt, vájjon a külföldi kölcsön biztonságban van-e. A főbiztos nem elég gerinces, mert ha az volna, akkor nem engedné az egész ország lakosságát kiuzsorázni. Kérdezi, hogy miért nem tett a kor­mány kísérletet arra, hogy a zsoldos hadsereg helyett rendes hadseregünk legyen. (Pesthy Pál igazságügyminiszter: Tettünk kísérletet.) Meg kell mondani a nagy nemzeteknek, hogy nem bírjuk ezt a kiadást. Miért nem tett Smith főbiztos erre vonatkozólag csak egyetlen lépést is. A földreform sincs véleménye szerint megfelelően végrehajtva. Foglalkozik ezután az ellenzéki passzivitással. Ezt a passzivitást egyáltalán nem helyesli, mert a képviselőt azért választják meg, hogy fejtse ki nézeteit ott, ahol tudja és a kép­viselőnek minden körülmények között itt, a par­lamentben van a helye. A miniszterelnök ur a Vigadóban Ripka mel­lett beszélt és közben saját pártjának tagjai Ripka ellen fordulnak és Wolffékkal mennek. Bismarck két vasat tartott a tűzbe. Bethlen tizet tart. Bárczy István: Az államnak pedig egy vasa sincs l Liberális, vagy nem liberális a kormány? Sándor Pál (a kormánypárt felé): Mik Önök? Liberálisok, vagy nem liberálisok? Wolffékkal mennek ? Buday Dezső: Keresztény nemzeti alapon ál­lanak. Sándor Pál: Önök a legszentebb szimbólumok­kal jöttek és nemrég még pogány isteneket imád­tak. Nagyon jól tudják, hogy mire gondolok. Apró, kis vallásfelekezetet üldöztek. Mondja meg végre az egységes párt, hogy mi a felfogása: liberális, vagy nem liberális. Ripkát támogatják, akit Beth­len a városházára küldött, vagy Wolffékat támo­gatják. őszintén meg kell mondanom, hogy né­hány év óta haladást is látunk, a személy- és vagyonbiztonságot a kormány helyreállította. Dénes István: Csak a nagy vagyon biztonságát. Sándor Pál: Meggyőződésem szerint azonban addig nem lesz rend, amig nem áll helyre a bi­zalom, mig az ország újra nem tér vissza a tör­vényes királysághoz. Hol vannak a régi liberá­lisok ? Bartos Andor: Nem választották tneg őket. Sándor Pál: Mit csinálnak ezek? Passzivitásba vonultak vissza ? Sváb neveket látunk mindenütt. Wolff Károly: Jobb magyarok, mint az uj ma­gyar nevüek. Léndvai- Lehner István: Schlesinger ős turáni. Sándor Pál: Mindenesetre előbb voltam itt, mint ön I Wolff Károly: Négyszáz esztendeje jöttünk ide és szereztük meg itt a jogot. Nem ötven krajcár­ral szereztük meg itt a jogot. Ötven krajcáros magyarok. Sándor Pál: Én ötven krajcáros magyar va­gyok, de az én magyarságom többet ér, mint az önöké! Én nem csatlakoztam Károlyihoz, én nem dolgoztam ki elaborátumot a bolsevikieknek. Va­gyok olyan magyar, mint Ön... Folytonos közbeszólások hangzanak. Az elnök kéri, hogy ne szóljanak közbe s egy­ben kéri a szónokot, hogy ne ragadtassa el magát. Sándor Pál: El tudok képzelni konzervatív kor­mányt, amely liberális irányban dolgozik. Nem a név fontos itt. Romániában például népszerű libe­rális kormány van, pedig ez a kormány a legutá­latosabb reakciót képviseli. Meg vagyok győződve arról, hogy Bethlen 24 óra alatt rendet tudna csi­nálni hacsak tőle függne. — Nagyon sajnálom azokat, amiket Vass József mondott. Bethlen és Vass József beszéde ellentét­ben is van, mert Bethlen azt mondotta, hogy neki mindegy, zsidó vagy nem zsidó, aki bűnös, azt függetlenül attól, hogy milyen vallású, meg kell büntetni. A zsidóságnak különben sincs nagyobb

Next

/
Thumbnails
Contents