Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-11 / 57. szám

1925 március 11. SZEGED 8 61 napja van kitiltva az utcáról a Szeged! A betegápolási költségek áthárítása a városokra. (Budapesti tudósttónk telefonjelentése.) A Magyar Városok Országos Kongresszusa ma délelőtt Folkusházy Lajos alpolgármester elnöklésével ülést tartott a városháza tanácstermében. A kongresszus mai ü'ését az tette érdekessé, hogy napirenden szerepelt a kongresszus állásfoglalásának kidomboritása népjóléti minisztériumnak ama terve elen, hogy a nyilvános betegápolási költségeket a törvényhatósági városokra kivánja áthárítani. A napirend ennél a ponljánitl ismertették a minisztérium tervezetet és fölolvasták a főváros határozatát «rról az állásfogla ásról, amelyet a tervvel szemben már egy alkalommal fölterjesztés formájában kifejtett. A kongresszus beható tanácskozás után megáll piotia, hogy három tervezet merült fel a városokra annyira súlyos szóbanforgó tehertételnek a kiküszöbölése szempontjából. Az egyik az, hogy a kormány állítsa vissza a régi helyzetet, hogy a betegápolási póté dót újból kiveti és ebből fedezi az iyen cimtn fölmerülő kiadásokat. A másik terv az, hogy a jövedelemadó kulcsát emeljék tel és az igy bejövő többlelet for- , ditsák beíegSpolási cé'okra. A harmadik tervezet kifejti, hogy a betegípolási költségeket leghelyesebben a földadóból lehetne behozni, mer ez az adónem kevéssé van kihasználva és emellett nem 'erhel olyan napy rétegeket, mint a jövedelemadó. A városok kongresszusa ugy döntött, hogy mind a három alternatívát tanulmány tárgyává teszi és a legmegfelelőbbnek behozatalára a kormányhoz felierjesztést Intéz, Ezután tárgyalták a katonoi beszállásolásnak a városokra oly sérelmes msi rendszerét. Megállapították, hogy egy lisztnek a beszállásolása tizenkétmillió korona kiadást okozott az egyik vidéki városnak, de ezzel szemben mindössze hatvanezer koronu térítést kapott a kincstártól. Ennek a visszás helyzetnek kiküszöbölése ér dekeben dr. Somogyi Szilveszter szegedi polgármester vezetésével a mai napon küldöttség Kereste fel a honvédelmi minisztert és a pénzügyminisztert, akiktől kér ék ennek a régóta húzódó rendezetlen kérdésnek megfelelő meg oldását. Végül Eger város polgármesterének kérelmére elhatározták, hogy Eger város káiosultjainak segtésére nagyarányú akciót indítanak. Ismeretlen emberek a vonaton vakmerő rablótámadást követtek el. Teljesen összeszurkáltak és kifosztottak egy tizenhat éves inasgyereket. Szeged, március 10. (Saját tudósítónktól.) Vakmerő rablótámadást követtek el tegnap hajnalban a szeged—békéscsabai vonalon. Eddig még ismeretlen tettesek a Szeged felé haladó személyvonaton ki akartak fosztani egy tizenhat éves hentesinast, akit annyira összeszurkáltak, hogy súlyos, életveszedelmes állapotban, eszméletlenül hoztak be a szegedi közkórházba. Tegnap hajnalban ugyanis Szepesi István 16 éves hentesinas Nagyszénáson fölszállott a Szeged felé induló személyvonatra, hogy Szegeden munkát keressen magának. A teljes {sötétségben egyedül ült az egyik harmadosztályú kocsiban. Alig indult el az állomásról a vonat, amikor a nyilt pályán az üres, sötét kocsiba hirtelen behatolt két ismeretlen ember. Egy pillanat alatt lefogták a megijedt inasgyereket s még mielőtt kiáltani tudott volna, betömték a száját, majd az egyik merénylő harsány hangon kiáltott rá a 16 éves Szepesi Istvánra: — Add ide pénzedet! A fiatal inasgyerek kétségbeesetten integetett, hogy nincs pénze, mire a merénylők bicskájukkal össze-vissza szurkálták testét, ott^ahol érték. Néhány pillanat alatt Szepesi István vérbeborultan, eszméletlenül terült el a fülke padlóján. Az eddigi jelek szerint a merénylők ekkor átkutatták az inasgyerek podgyászát és zsebeit és még azt a néhány ezer korona pénzét is elvették, amit magával akart hozni Szegedre. A vonatban ekkor még mindig nem vették észre a borzalmas merényletet és igy a vakmerő merénylők a legközelebbi állomáson nyugodtan és feltűnés nélkül leszállhattak. Csak Szeged előtt vált ismeretessé a merénylet, amikor a szerencsétlen inasgyerek még mindig eszméletlenül feküdt a kocsiban. Szegeden azután azonnal értesítették a mentőket, akik eszméletlen állapotban vitték be Szepesi Istvánt a közkórházba. A kórházban magállapitották, hogy az egyik szúrás Szepesi tüdejét járta át. A fiatal inas még mindig súlyos állapotban fekszik a kórházban. Semmiféle felvilágosítást nem tud adni arról, hogy kik voltak a merénylők. Csak ingadozó személyleirást mondott be a detektiveknek, igy nehezen folyik a nyomozás. A valószínűség az, hogy a merénylők mást akartak kirabolni, csak a sötétben nem találtak más utast a kocsiban és igy lett az áldozat a szerencsétlen inasgyerek. Egy szalámigyári munkás összeszurkálta a feleségét és annak barátnőjét, majd magára gyújtotta anyósa házát és elvágta saját nyakát. Borzalmas családi dráma Felső városon. Szeged, március 10. (Saját tudósítónktól.) Kedden este alig néhány perccel nyolc óra előtt borzalmas családi dráma játssódott le Felsővároson. Egy szalámigyári munkás, aki évek óta különváltan élt teleségétől, az utcán megtámadta az asszonyt, valamint annak barátnőjét, késével össze-vissza szurkálta őket, majd anyósának lakására rohant, megtámadta fele ségének anyját, végül pedig föl akarta gyújtani a házat. Ezek után a szerencsétlen ember elvágta nyakát. A legutolsó hefek gyilkosságai között is megrendítő drámáról a Szeged munkatársa az éjszakai órákban a következőket jelenti: Nyári István szalámigyári munkás, aki kgulóbb a Pick-gyárbsn volt alkalmazva, már évek ó'a nem élt együtt feleségével, aki ugyanis éveke; töltőit a Csillagbörtönben, mivel a forradalmak után a kommün alatt tanusitott magatartásáért a törvényszék több évi börtönre itélte. Nyáriné azeőit a szegedi dohánygyárban dolgozott. Az assiony néhány hónap előtt szabadult ki a börtönből és amint ezt férje ir.egtudia, azonnal közeledett hozzá és kijelentette előtte, hogy továbbra is együtt akar vele élni. Az asszony azonban hallani sem akart erről, mert férje házasságuk alatt igen durrámk és iszákosnak bizonyult £s igy rossz családi életet éltek. Az asszonynak kiszabadulása után az volt az álláspontja, hogy végre nyugodtan akar élni, ő saját magát majd csak eltartja két keze munkájából. A kiszabadulás után igy nem egyszer volt a házastársak közölt izgalmas jelenet, majd amikor az asszony továbbra is kitartott elhatarozása mellett, Nyári megfenyegette, de később könyörgött, hogy jöjjön vissza hozzá. Az asszony azonban ridegen elutasította továbbra is. Kedden este azután Nyári a Vásárhelyisugáruton lévő Tombácz-korcma előtt várta feleségé', mert tud a, hogy erre szokott hazafelé menni. Félnyolc óra tájban még egészen nyugodtan beszélt a korcsma előtt ismerőseivel és megemlítette, hogy ma ismét beszélni fog feleségével. Körülbelül 8 óra előtt tiz perccel tünt fel Nyáriné alakja, a*i barátnőjével, Molnár Etával tartott hazafelé A Kecsikeméli utca és Vásárhelyi-sugárut sarkán állott elébök Nyári István. Hangos szóval szóiitotta fel feleségét, hogy térjen vissza hozzá. Nyáriné most is ridegen elutasította. Nyári ekkor hangos, durva szavakkal támadt feleségére, majd amikor az asszony visszafelelt, elő' vette kését és a sötétben a felesége testébe szúrt. A hangos jajveszékelésre egészen közel jött Nyáriekhoz Molnár Eta is és a szerencsétlen asszony védélmére akart kelni. Nyári ekkor dühében, káromkodva Molnür Etát is megszúrta, majd a szurkdlást másodpercekig szinte fölváltva folytatta. Néhány pillanat múlva mind a két asszony vérbe borultan, eszméletlenül esett össze az utcán. Nyári még ebben a prrcben is szúrt késével összevissza. Ebben a percben a hangos kiáltozásra csoportosulni kezdtek a közeli házakból az emberek; amitor ezt Nyári észrevette, a sötét Debreceni-utcán elmenekült. A most már OnkivQleiben lévő Nyári István bőszülten rohant be anyósának a közeli Hóbldrt basa utca 30. szám alatt lévő lakásába. Érthetei len, dühös szavakat kiabált, berontott anyósához. — Meggyilkoltam a lányodat 1 — kiáltotta, majd ráronant a megijedt öregasszonyra is. Az öregasszony elmenekült és igy Nyiri kése öt nem érhette. A bőszült ember ekkor néhány percnyi tétovázás ulán kiszórta a főidre a szalmazsák szalmáját és azt magára gyújtotta. Mikor már javában égett a szoba, lefeküdt a díványra és ugyanazzal a késsel, amellyel feleségét összeszurkálta, elvágta saját nyakát. A mentők alig vitték be a Vásárhelyi-sugárutról a két haldokló, borzalmasan összeszurkált asszonyt, amikor a tűzoltóknak kellett kimenniök az égő házhoz. A közeli lakók hamarosan észrevették a tüzet és igy a tűzoltók azt rövidesen eloltották. Ezután eszméletlen állapotban, haldokolva vitték b: a közkórházba Nyári Istvánt is, aki, ha csak néhány percet késtek volna a tűzoltók, összeégett volna anyósának házában. Az éjszakai órákban Nyáii és felesége haldokolva feküsznek a kórházban. Bokor Miklös rendőrkapitány csak a rövid ideig eszméletre tért Molnár Etát hallgathatta ki. Az a rövid kihallgatás leírhatatlanul izgalmas és megrendítő volt. A barátnő csak haza akarta kisérni Nyárinét és közben öt is életveszélyesen összeszurkálta Nyári István. A borzalmas családi dráma szerencsétlen szereplői a kórházban a halállal vívódnak. •wwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwe • II /|i Szerda. Kom tat. et urotetiáns Sulárd f 111/II* tjor. tat. Porfir. Nat tel 6 jra 23 perckor, nyugszik 5 úra 59 perikor. Somogyi-könyvtár nyitva d. e. 10— l-ig, d. u. 4—7-ig. Muzeum nyitva d. e. 10— l-ig. Egyetemi könyvtár (központi egyetem I. emelet) nyitva délelőtt 8-tól l-ig éa délután 3-tól 8 óráig. A szinházi előadás este fél 8 órakor fcezdődik. Szegeden a gyógyszertárak közül szolgálatot tartanak: Franki Antal Szentgyörgy-tér (telefon 118), Zakár Sándor Valéria-tér (telefon 69í>), Temesváry József Dugonics-ter (telefon 793), Salgó Péter Mátyás-tér (telefon 296), Moldvány Lajos Újszeged (telefon 846). — A fővárosi választások. Budapestről jelentik: A fővárosi választásokat április hónap második felében fogják megtartani. A pontos határnapot még nem állapították meg véglegesen, de több mint valószínű, hogy április utolsó vasárnapját, 26- át tűzik ki a választás első napjául. — Ringhoffer Lsjos halála. A lelkiismeretes jó biró példányképe volt Ringhojfer Lajos nyugalmazott ítélőtáblai tanácselnök, aki hétfőn este 69 éves korában csendeseti elhunyt. Fiatalkora óta az igazságot szolgálta, volt királyi ügyész Szabadkán, törvényszéki elnök Újvidéken, táblai biró Budapesten, onnan nevezték ki Szegedre tanácselnökké. Gyönyörű, harmonikus életét szeszélyesen megtépázta a sors, egyetlen fia rokkantja lelt a háborúnak és bizonyára sokan emlékeznek még a nyomorék fi-ttai tisztre, akit tolókocsijában aggódó siere'stlel kisérték az utcán a szülei. Nem is győzte sokáig, hamar meghalt s néhány év múlva követte »z édesanyja, a szegedi jótékony akciók nemeslelkü nagyasszonya. Ringhoffer Lajcs akkor egészen magára maiadt, ettől kezdve csak níhány emberrel érintkezet'. Altaában magába vonult és elgondolkodó lett, köszöntéseket alig fogadott, de jegendík sz'rnysifak róla, hogy milyen fanatikusa az ig .zság áresésnek, joboan mini Hrmikor. Ho--zu magányos sétákra indul, az időjárás ne n zivarta, de minrMg cs V magár? k éli, meg a ícmetőnek, aJ-.jl si lestjei pihen' Must megtért hozzájuk, 11 szerdán f 'tán 3 órakor helyezik a lutheránus ttmploru elől örök |nyu-