Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-11 / 57. szám

Egyes szám ára 2000 korona Szerkesztőség: Deák Perencntca 2 (FöreálUkoláyal izemben). Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és jegyiroda; Dugonics-tér 11. Telefon 306. Nyomda: Petőfi Sándor-sugárut 1. Telefon 18-34. Előfizetési árak: Egy htalpra helyben 40000, Budapesten é« vidéken 45000 kor. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 500, I hasábon 1000 kor. Szövegközt 50 százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szóig 2000, jeligés 3000 kor Szövegközti közlemények soronként 10.000, családi értesítés 50.000. Nyilttér és gyász jelentés 100 o/Q-al drágább VI. évfolyam. Szeged, 1925 március 11, SZERDA. 57-ik szám. Az aranyközéputas választójog. Vagy a gazdasági depresszió, vagy az elfásultság, talán a kettő együtt tesii, hogy az emberek szerte ez országban ugy viselkednek, mintha állandóan bekölött szemmel Járnának mély szakadékok meredek szélén. Nem iáljík a veszedelmet, mely rájuk ólálkodik s mely a politikai és közéleti kilátástalanság sivár horizontját tárja eléjük. Hiu reményeket akarnak a minden kis szalmaszál láttán repesve bizakodó eroberek lelkébe lopri. Prédikálják, inkább bit nélkü', mini meggyőződéssel, hogy bálba mégis sikerülni fog Vázsonyinak ét Szilágyinak fából vaskarikát csinálni. Mondanunk sem kell, ez a csuda sem fog siketülni s egészen bizonyos, hogy az ellenzéki blokk kizárólag taktikai szükségességnek és nem eredménnyel kecsegtető intézkedésnek szánta, amikor két tigjának roegenged'e a választójogi bizottságban való részvétett. A ma megalakult választójogi b zoHság, semmi kétség benne, precízen fog|» a munkáját elvégezni Preciien — a kormány iészéie. Nem állitjuk, hogy minden változtatás nélkül fogja a nemzetgyűlés elé terjeszteni az eléje került javaslatot. De e változtatásokban, legalább ami a demokráciát illeti, nem lesz Köszönet. Nem hogy Vázsonyi és Szilágyi, de maga az egységespárli liberális szárny szerény óhajai és céljai is megvalósítatlanok fognak maradni. Legyünk e aéazfllve: siellemének és rendelkezéseinek retrográd irányával a legvérmesebb reakciós várakozást is fölülmúló választójogi javaslatból törvény leisz. A stiláris módosítások és esetleges más változtatások nem fognak enyhíteni alapkarakterén. Az emberek bekölött szemekkel járnak mély szakadékok meredek szélén. Mintha még ma sem eszméltek volna rá, hogy ez az aranyközéputas választójog a Bethlen-féle aranyközéputas politika, magyarul a kurzus állandósítása. Ehhez a politikához fujt vasárnap is riadót a miniszterelnök, aki balfelé nagyobb gyűlölettel és elszán Sággal hadakozott, mint valaha. Igaz, nem maradt adós a szélső jobboldali politikának tCle már ismert korrekciójával sem. De rácáfol e kortesbeszidre, hogy a zsidók intézményesen és gyakorlatilag továbbra is mint az ország másodrendű polgárai kezeltetnek és hegy minden hivatalos megmozdulás, vagy passzivitás amellett tanúskodik, hogy eszük ágában sircs változtatni ezen az állapoton. Jól ismeri azonban az ország az aranyközéputas poiika égisz fegyvertarát, a sajtó pártállás S2érint való kezelésétől a tönkretett egzisztenciák hosszú soráig. Ha a választójogi javaslatból törvény lesz, beláthatatlan időre berendezkedbetik ez az aranyközéputss politika. Ennek a berendezkedésnek minden eddiginél összehasonlít hatatlanul erősebb pillére a most tárgyalás alá kerülő javaslat. Legalább is naivitás tehát föltételt zni, hogy egy politikai alku során clyan módon gyúrja ma|d at a kormány ezt a munkajá', hogy ki tudja vele elégíteni a demokrácia, mondjuk, legnagyobb mértékben lecsökkenteit követelmányeit. A közsxabadságokért, a polgári jogok teljességéért és egyenlőségéért folyó barc egyelőre eldőlt. A kormány nem fog komolyan mérlegelhető engedményeket tenni, mert ezzel az arany középutas po.iiika fölött huzrá meg a lélekharangot. Pedig a demokráciát akarja tartósan bénává tenni. Ezt a tervmrü munkáját koronázta be a mosl inscenáll parlamenti ff unka során az araoyközéputas választójog. Ausztria pénzügyi talpraállitásának kérdése a Nemzetek Szövetségének tanácsa előtt. Genf, március 10. A Nemzelek Szövetségének tanácsa mai ülésén Ausztria pénzügyi talpraállitásával foglalkozott. Az osztrák albizottság nevében Chamberlain tett jelentést a tarácsnak. Kijelentet e, hogy az albizottság magáévá tette a pénzügyi biioltság nézeteit. Benes utalt arra, hogy Csehország és Ausztria gazdaságilag közeledik egymáshoz, aminek útját a két áilam rendkivül méltányos keresktd Imi szerződése nyitotta meg. PflBgel osztrák delegátus köszönetet mondott a bizottságnak, v lamint Benesnek a talpraállitán akció erőteljes előmo.ditá8áért. i^MTMMAMMMMMMMMMMMMMMM Herriot kijelentette, hogy visszavonul a miniszterelnökségtől. Páris, március 10. Az Associated Press párisi tudósítója a következőit et táviratozza Ntwyorkba: Herriot egészségi ailapota aggodalmat kelt családja és barátai kö'ében. Azok, akik gyakran érintkeznek vele, azt mondják, bofy a miniszterelnök beteg;ége nem annyira testi, mint inkább le ki természetű. A háborúból és a háború utáni idősből származó bonyodalmak mind nehezebbé leazik a kormányzást, annál is inkább, miután az ellenzék egyre élesebben lép fel Herriot ellen. Herriot ugy tnmssnsmuuuuwKuuinatuastttttntt^ A választójogi javaslat a kormánypártban. nyilatkozott barátai elölt, hogy netn tudja végrehajtani programját és ezért szeretné helyét áUdni valaki másnak, aki olyan megoldást tudna találni, hogy a koalicó legalább még egy ideig egyült maradbmon és aki le tudná szerelni az ellenzéket. Herriot már löbbizben kinyilvánította azt a szándékát, hogy visszavonul a miniszterelnökségtől, a kormányzó parlamenti többség azonban nagy aggodalommal látrá ez a változást. Budap.st, március 10. Akeiesztény-keresilyén, kisgazda, földműves és polgári párt kedden délu'án 5 órakor Almássy László enöklete alatt értekezletet tartott, amelyen a választójogi törvényjavaslatot iá gyalták. Napirend előtt Afmá sy László kegyeletes szavakkal emlékezett meg az elhunyt Hegyeshal tiy Lajos volt kereskedelmi miniszterről. Puhy Endre, a választójogi javaslat előadója ismertette ezután behatóan a javaslatot. Bethlen István gróf miniszterelnök azokat a szempontokat ismerteti, amelyek a javaslat megalkotásánál a kormányt veze ték. — A választójog olyan instrumentum, amely egy nemzet helyes politikai működésének szabályozására van hivatva. Cs»k eszköz arra, hogy a satus rei publice minden körülmények közt általa biztositlassék. Vannak elméletek, amelyek szerint minden polgárnak veleszületett joga a válasz ójog. Ennek azonban ellentmond ai, hogy a választójog állandóan politikai barc tárgya. A demokrácia Magyarországon tartalmilag mást jelent, mint a nyugaton. A gazdag nyugati államok megérettek már a demokrácia legtágabb értelmezésére is, de Magyarország még nem. Ezulán a titkosság kérdéséről beszél. A titkos szavazás hivei azzal argumentálnak, hogy különösen Magyaior8zágon a szavazók nagyon befolyásolhatók és ezzel szemben egyedüli orvosszer a titkosság. Megfeledkeznek azonban arról, hogy a szavazót nemcsak felülről, bancm alulról is lehet befolyásolni, utóbbira pedig a titkos szavazás az alkalmasabb és az bizonyos viszonylatban a demagógia íegha'almasabb fegyvere. Az alulról jövő terror ellen kötelesség megvédeni a védtelen tömegeket. A szerzett jogoktól azonban a jkvaslat nem akarja megfosztani a választókat. Ajánlja a páitnak a javaslat elfogadását. Szily Tamás állást foglal a nők választójoga és a titkosság ellen. Mivel azonban a miniszterelnök kijelen etie, hogy a titkosság kérdésében való állásfoglalást nem tefzi pártkérdéssé, a javaslatot elfogadja. Halász Mórc felszólalása után Csontos Imre a kisgazdák nevében kijelentette, hogy sem a nők válasitójogánik, sem a titkosságnak nem hive. A kisgazdapárti többi félszóialúk közül Borgulya Pál szerint igaz ugyan, hogy nagyatádi Szabóval valamennyien magukévá tették a titkosságot, de ezzel szakítottak. Bethlen István válaszolt az elhangzóit felszólalásokra, kijelentette, hogy súlyos politikai hibának larlaná a nők teljes kizárásit. A titkosságra vonatkozólag megismétli azt a minapi kijelentését, hogy azt nem tekinti pártkérdésnek, de rá kell mu'ainia arra, hogy a párt eredeti programjában benne van a titkosság. Ez azt jelenti, hogy a párt a titkos szavazást fokozatosan akarja megvalósítani. Nem tartja elfogadhatónak a kisgazdáknak azt a kívánságát, hogy a váiosokban és faivakban egyenlő valasztati rendszert léptessenek életbe. Miután a j>vashtot elfogadták, a főrendházi javaslat vitáját kezdték meg, amelyet azonban az idő előrehaladó tsága miatt a jövö pártértekezleten fognak részletesen tovább tárgyalni. A népjóléti miniszter két javaslata. (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) VŰSS József népjóléti miniszter ket törvényjavaslatot terjesztett a nemzetgyűlés elé. Az egyik a nyilvános betegápolási dijakról szól, a másik pedig az állami gyermekvidelmet szabályozza. A javaslat szerint az állami gyermekmenbelyre felvételt igényelbetnek azok a 15 évet lul nem halad! gyermekek, akiket a hatóság elhagyottaknak nyi.vánit. Az elhagyatottnak való nyilvánítás történbet anyrgi és történhet erkölcsi alapon. A más k javaslat tervezete szerint a törvinyhatóságokra lenne áthárítandó a beteg« ápolási költség. Ez a pont az, amely ellen a városok kongresszusa tiltakozott. A kisgazdák megtagadják Nagyatádi követelőiét a választás titkosságáról. (Budapesti tudósilónk telefonjelentise.) Igen fetünö volt, hogy az' utóbbi időten a kisgazdák mind élesebben foglaltak állást a Bethlen—Rakovszky- féle reakciós választójogi törvényjavaslat ellen; Külön tartották értekezleteiket, megbeszéléseiket és folyton azt hangoztatták, hogy ők nincsenek a választójoggal megelégedve és ragaszkodnak Nagyatádi tizenhat pontjához, amelynek egyike az oltalános titkos választójogit követeli. Éppen ezért nagy érdeklődéssel nézett mindenki az egységespári értekezlete elé, mert minden politikai pártban azt várták, hogy a kisgazdák fel fognak szólalni és tiltakozni fognak. Ezzel szemben a:ónban nem kis meglepetésre az történt, hogy akisgazdák egyáltalán nem exponálták magukat a titkosságért, hanem ellenkezőleg azt teljesen feladták. Igy péld'ul Borgulya Pál nyiltan ki is je'enlette,