Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-10 / 56. szám

2 SZEGED 1925 március 15. Azt a politikát, amely kizárólag rombolásra tör, azt én politikának nem nevezheem el; az sem nem épi fi, sem nem alkotó, hanem tisztán és kizárólag romboló. Nekünk nem világnézeti harcokra van szükségünk, hanem alkotó munkára. Azokkal nem haladunk együtt, akik a keresztény világnézet ürügye alatt a kitartást és az üldözést hirdetik ; etekkel nem mehetünk együtt, mert más céljiik vannak éj nem a valódi épitö munka az, amely őke! vezeti. De nem mehetünk együtt azon szélsőbaloldali poütiku okkal se ti, akik a maguk részéről olyan szélső jelszavak megvalósítása révén látják a magyar jövőt maguk előtt kiépíthetőnek, amelyeket időszerűnek nem tarthatunk. Nem foghatunk tehát kezet a szociáldemokrata párttal. Nem foghatunk ezért, mert ez a párt a lejtőre került. Amikor annak idején 1921-ben velük tárgyaltam, megmu'attam nekik azt az utat, amelyen haladva ezen országban hasznos tényezőkké válhattak volna De ennek az előfeltétele az volt, hogy szakítsanak idebent mindazokkal, akik nem szociáldemokraták, hanem kommunisták éi szakítsanak az emigránsokkal. (Ugy van, ugy vanl) Szakítsanak a forradalmi tendenciáknál, mert a mai időkben Magyarország furradalmositása kettős bün azon idővel szemben, amikor azt egyszer már megtelték. (Ugy van, ugy van 1 Lelkes hosszantartó taps.) Ok akkor a feltételeimet elfogadták, azonban becsap'ak engemet, de becsapták önmagukat is. — Van ezen társaságban egy másik parazita is, ez a demokrata párt. Ez a párt a polgári érdekekkel veszedelmes játékot flz. Óva intem nemesik a polgárságot, de intem « magyar kereskedelmi osztályt tzon úttól, amelyen most ujabb uszításoknak vannak kiteve bizonyos faktoroktól, akiknek bizonyos működése nsgyban hozzájárult ahhoz, hogy az áliambin a kereskedelem és az ipar nagy nenérsígekkel küzd. A magyar kormány igenis mindent meg fog tenni ezen a téren, amennyit a péniügyi lehetőség meg d. Nincs szüksége a magytr kereskedelmi társadalomnak arra, bogy felüljön máso* uszításának. Bízom abban, hogy a magyar fiváros polgárai megőrzik a józanságukat és követni fofiják azon utat, amelyet a becsületes és do!gcs férfiak nekik mutatnak. (Éljenzés) Mfcjd Rípka kormányDiitoi és dr. Kozma Jenő elnös beszéllek, mire a gyűlés véget ért. Rupert Rezső Bethlen beszédéről. (Budapesti tudósttónk telefonjelentése.) Rapert Rezső a legteljesebb mértéiben elitéli Bethlen gróf beszédét és azt mondja, h3gy az egész nem más, mint rosszhiszemű korlesbeszéd. Éveken at nem tesz mást, mint hitalmi eszközeivel, rendörséggel és h ízteli többségével üldözteti a liberális partokat. Forradalmositással vádol bennünket jubí) tudomása ellenére. Mi nem alakítottunk titkos szervezeteket, sem bombáink, sem fegyvereink nincsenek. Minket rágalmaznak és elfe'ejtik, hogy Beth'en a bolsevizmus után kereste a szocialisták barátságát és szövetségét és elfelejtik azt az orosz szovjettel kötött szerződést, amely az egész világon tönkreteszi jóhirűnket. A leglelkiismeretlenebb machiavelliztnussal dolgoznak, mi ellenbsn mindig tiszta eszközökkel harcolunk. Az Országos Függetlenségi Kossuth párt Rupert Rezső elnöklete alatt tegnap este ülést tartott és azt a hitározatot hoxta, hogy a Kossuth-párt olyan alantas hangnak tekinti Bethlen beszédét, hogy azt minden megvitatásra érdemtelennek tartja. „Megelégeltük a politikai köpenyegforgatókat!" A szegedi kereskedők és iparosok v haros gyűlése. Szeged, március 9. (Saját tudósítónktól.) Mint ismeretes, a rendőrség nem engedélyezte, hogy a szegedi kereskedők és Iparosok nagygyűlésüket az egyik moziban tartsák meg. A gyűlést ezért az utolsó percben az ipartestület nagytermében tartották meg, amelyen a rendőrség intézkedése ellenére is nagy számmal jelentek meg Szeged kereskedői és iparosai, akik elkeseredett hangulatban tárgyalták a.okat a sérelmeket, amelyek tulajdonképpen már nem uj keletűek, de orvoslás, intézkedés még nem történt semmiféle irányban. A gyűlésen az összehivók meghívására megjelentek a különböző érdekképviseletek vezetői is, akik minden erejükkel nemcsak, hogy támogatják a kereskedőket és iparosokat, hanem, ha kell, vezetni fogják az akciókat, amelyek a sérelmek orvoslására és megszüntetésére irányulnak. A gyűlést Takács Béla ipartestületi alelnök nyitotta meg. Üdvözlő beszéde után Wimmer Fülöp, a kereskedelmi é3 iparkamara elnöke szólalt fel. Kijelentette, hogy a kamara mindig az iparosok és kereskedők érdekében dolgozik és a mostani sérelmek ügyében is ki fogja venni részét az akciókból. Kijelenti, hogy a gyűlés határozatát azonnal föl fogja terjeszteni a kamara a kormányhoz és ha ugy határozna a gyűlés, készséggel vállalkozik arra, hogy a monstreküldöttséget a miniszter elé vezeti. Lelkes éljenzés fogadta a kamara elnökének beszédét, majd Pálfy Dániel szólalt fel. Munkanélküli segély helyett munkaalkalmat kiván, mivel ezzel a kormány nemc3ak a munkáson, de az iparoson is segítene. Vértes Miksa volt a következő felszólaló. Örömének adott kifejezést, hogy végre együtt láthatja a kereskedőket és iparosokat, mert hiszen közöttük nincs semmi ellentét. Jároli Géza beszélt ezután a munkásbiztositó pénztárak körül mutatkozó sérelmekről. Egyenesen lehetetlen elképzelni, hogy pénztár mire költi a befolyó járulékokat. Az iparosság követeli a pénztárak autonómiáját, mert addig nem tesz rend a munkásbiztositöban. Amig ezt visszaállítják törvénnyel, rendeljék el legalább rendeleti szabályban. A késedelmi kamatot másfél százalékra kell leszállítani. Ezután határozati javaslatot terjeszt be erre vonatkozólag, amely határozottan követeli az autonomia visszaállítását. A nagygyűlés egyhangúlag elfogadta. Dr. Kertész Béla beszélt ezután az adózás legújabb sérelmeiről, amelyek már megsemmisüléssel fenyegetik a kereskedőket és az iparosságot. Az adót minden vonalon aranyban kell fizetni, egészen természetes, hogy ilyen viszonyok között olyan adókulcsot kell alkalmazni, mint az aranykorona idejében. A forgalmi adó már egészen megérett a gyökeres reformra, az állandó vexálás tűrhetetlen. Ma Magyarországon mindenki kivánja, 1 hogy forgalmi adót csak a termelőnél, vagy a vámnál kelljen leróni. Beszéde közben elkeseredett közbekiáltások hangzottak el. Szinte egyöntetűen hangoztatták az izgatott szavakban, hogy a kisegzisztenciák a végromláshoz közelednek. — Több forgalmi adót kell fizetni, mint a tényleges forgalom! — kiáltották. Dr. Kertész ezután a következő határozati javaslatot olvasta föl: t. A nagygyűlés nyomatékosan felhívja a kormány, valamint a pénzügyi hatóságok figyelmét arra, hogy a vidéki ipar és kereskedelem immár több, mint három hónap óta a legsúlyosabb gazdasági válság örvényében küzd, amellyel az adókivető és behajtó hatóságnak a legmesszebbmenő mértékben számot kell vetni. 2 Nyomatékosan sürgeti a nagygyűlés az általános forgalmi adó reformjának mielőbb megvalósulását, mellyel a forgalmi adó a termelési helyen, valamint a vámnál fog lerovást nyerni, hogy ezáltal az ipar és kereskedelem a zaklató eljárással összekötött sok adminisztratív tehertől megszabaduljon. 3. Szükségesnek tartja a nagygyűlés, hogy az általános forgalmi adó átalányösszege a megváltozott kereseti viszonyokra, főként a pangó gazdasági forgalomra való tekintettel sürgősen felülvizsgáltassák. Ezzel kapcsolatosan sürgeti a nagygyűlés az 1925. évi forgalmi adóátalány fizetésére vonatkozó munkálatok megkezdését is, hogy a még normális gazdasági viszonyok között megállapított átalányösszegnek ma már elvisel hetetlen terhéől mihamarabb megszabaduljon. Az uj átalányösszegek kivetése csak az esetben lehet megnyugtató, ha a kivetést az iparosság és a pénzügyi hatósegok kiküldötteiből alakított bizottság eszközli olyképen, hogy minden egyes adózót forgalmi és kereseti viszonyai tekintetében személyesen meghallgat és az általa szolgáltatott adatokat mérlegeli. 4 Sürgeti a nagygyűlés a pénzügyigazgatóságnak oly intézkedését, hogy az anyagi erejében kimerült kézmüiparosság ne legyen kénytelen minden hó 5-ig előlegezni a forgalmi adót a kincstá' számára, hanem jogosult legyen a mindenkor esedékes havi forgalmi adó összegét az illető hónap utolsó napjáig befizetni. í. Végül, amikor az iparos- és kereskedőtársadalom rámutat gazdasági életünk katasztrófális válságára, elvárja, hogy a folyamatban levő kereseti és jövedelmi adók kivetésénél ugy az elsőfokú adókivető hatóságok, valamint a felszólamlási bizottságok is számoljanak a su'yosan megváltozott viszonyokkal s indokolt kimélettel fogják a teherbírásban végsőkig feszitett ipar és kereskedelem adóterheit megállapi ani. Evégből a nagygyűlés felterjesztéssel fordul'az ipartestület, a Kereskedők Szövetsége és a kereskedelmi és iparkamara utján a pénzügyi kormányhoz s megkeresi a szegedi kir. pénzügyigazgatóságot. A javaslatot elfogadták, majd Marosán Milán szólalt fel. Beszédét azzal kezdte, hogy a rendőrség nem engedélyezte a gyűlés megtartását a Korzó Moziban. A rendőrsegi megbízott erre kijelentette, hogy nem engedheti meg a rendőrség eljárásának bírálatát. Óriási vihar tört ki erre a teremben. Zajosan követelték, hogy beszéljen tovább Marosán. — Ha van adófizetési jogunk — mondotta — kell, hogy legyenek polgári jogaink is! Dehát, mint latható, igy fest nálunk a szabadság! Most már nem csak a munkásságot nem hagyják gyűlésezni, de akadályokat gördítenek, hogy mi, iparosok, összejöjjünk! Ezután a forgalmi adó ügyére tért át. Ezt a rendszert el kell törülni és az osztrák rendszer szerint kell beszedni a forgalmi adót. Ezután a munkásbizio3itó autonómiájának kérdését tárgyalta. Abba az intézménybe, amelyet a munkások és munkaadók tartanak fönt, nekik nincs beleszólási joguk. A szegedi pénztár orvosai egy hónapban 90 milliót vesznek föl, ebből az következik, hogy közel egymilliárdot vesz be a pénztár. Kérdi, hogy mit csinálnak azzal a rengeteg pénzzel ? — A mi pénzünk mellett — mondotta — nem mi irányithatunk! Miskolcon az egész magyar iparosság kívánta az autonómia visszaállítását. Meg kell szüntetni a kormány biztosságot! Egészséges munkaerő kell, ezért kell, hogy a pénztárt munkaadók és munkások vezessék és ne tartsák azt megszállva idegenek! — Ugy van, ugy van! — hangzik mindenfelől. Nagy éljenzés után Gyurits, a dorozsmai ipartestület elnöke beszélt. Eckhardték működéséről szólt, majd harsány hangon jelentette ki: — Megelégeltük a politikai köpönyegforgatókat! (Éljenzés.) Ábrahám Mátyás beszélt még, aki kijelenti nagy helyeslés közben, hogy a tőnk szélén álló iparosságnak a munkássággal kell együtt szavazni. Végül Takács Béla bezárta a viharos gyűlést. Mivel tartozik a kormánynak a szociáldemokrácia és a zsidóság — Vass népjóléti miniszter beszéde. — Budapest, március 9. Homonnay Tivadar nemzetgyűlési képviselő beszámo'ót tartott vasárnap s azon részt ve t l'ass József népjóléti miniszter is, aki hosszabb beszédet mondott. Vass miniszter beszédének igen érdekes, a miniszterelnök szavainál jóval kevésbé aranyközéputas része a következő: — Elérkeztünk odáig, hogy nem értünk többé egyet azokkal, akikkel 1920 bun egy program és egy célkitűzés alapján szövetkeztünk. Aióta megnövekedtek azok is, akik sohasem akartak velünk egyetérteni. Értsék meg a jobboldalról ezen figyelmeztető szavaimat. A bordó tetejéről való pi8zkolódással nem szolgálják a baza ügyét. — A másik intelmem balteli szól. A kormány 1921 óta óriási politikai áldozatot hozott a konszolidáció és beltő béke érdekében. Et azt eredményeve, hogy a szociáldemokrata frakció huszonöt taggal vonult be a parlamentbe, a zsidók pedig félelem nélkül járhatnak az utcákon: ennek az ára a keresztény tömegek előtt a kormány népszerűséginek óriási százaléka volt. Én is ugy álltam bosszú ideig a keresztény tömegek előtt, mini áruló. Értse meg ezt a szociáldemokrata párt és értse meg a zsidóság, amely mindjobban agresszívvá kezd válni. Értse meg, mert mindazért, ami történt, hálával és csendességgel tartozik. Terjed a németországi vasutassztrájk. Berlin, március 9. A birodalom területén a bö/ponthoz érkezett jelentések alapján a drezdai vasú igazgatóság körletében a 30.000 vasúti munkás kösül ma is csak mintegy 5000 sztrájkolt és a forgalom alig szenved fennakadást, a berlini pályaudvarok közül azonban ma két további állomásra terjedt át a munkabeszüntetés és a gyoráruforgalmat csak ugy lehet fenntartani, hogy sok vasúti tisztviselő jelentkezett kisegítésre. Igy aztán a berlini pályaudvarokon majdnem zavartalan a teheráru továbbítása. A tárgyalások a vasuli szakszervezetek megbízottai és a birodalmi vasúttársaság közölt tovább tartanak s minden a sztrájkolók mai gyűlésén hozandó határozattól függ. Japán a kommunizmus ellen. Páris, március 9. Tokióból táviratozzák: A kamara 280 szavazatfal 18 ellen törvényjavaslatot emelt határorattá, amely szerint börtönbüntetéssel sújtandó mindenki, aki olyan titkos szervezetnek a tagja, amely az alkotmány, az államforma és a magántulajdon ellen irányul. — A SZEGED jegyirodája nyitva van d. e. 9-1 és d. u. 3-6. Telefon: 306.