Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-08 / 55. szám

1925 március 8 SZEGED 3 58 napja van kitiltva az utcáról a Szeged! A Somogyi-telepi háborúság utóhangjai. Felvilágosító küldöttség a polgármesternél. beállítás nem fedi a Szeged, március 7. (Saját tadósitónktól.) Részletesen beszámolt a Szeged arról az áldatlan háboiuságról, amely a Somogyi-telep lakossága és szegedi békétlenek vezérei között kitört az ifjúsági egyesület cime miatt. Röviden az történt, hogy az ifjúsági egyesület hű maradt programjához és megakadályoz a szoknak az érvényesülését, akik a kizárólag kulturális célok eléiésére alakult egyesüleet saját külön politikai céljaikra kivánták felhasználni. A március 1-én tartott közgyűlésen úgyszólván egyhangúlag elhatározta az egyesület, hogy dinéből elhagyja a .keresztény" meghatározást, mert az a legutolsó öt esztendő alatt pártpolitikai zománcot kapott és igy ahelyett, hogy egyesítené a telep lakosságát, kiválóan alkalmas lehelne arra, hogy széthúzást és pártoskodást tereintsen. A Somogyi-telepi ifjúsági egyesület határozatát mindenáron destruktív pártpolitikai kihívásnak akarták minősíteni a szegedi fajvédők. Szinte nevetséges volt már az az erőlködés, amelyet kifej ettek, hogy minden égi és földi hatalmat sorompóba állítsanak a bűnös Somogyi-telepi ifjúság ellen. A tábornélküli vezérkar deputációval kereste fel a polgármestert, mint a Somogyi-telep alapító patrónu*át és dr. Aigner Károly főispánt és felháborodva „lep'ezték le" a Sorrogyi-telepi ifjúság kihivó maga artását. Ugy állüották be a történleket, hogy PZ egyesület határozata valami titokzatos internacionális propaganda eredményének megnyilatkozása és a hattérben a szociáldemokrata szakszervezetek bújnak meg. Elhíresztelték a telep lakossága körében, hogy Szeged város keresztéuy táisadalma és keresztény hatósága az ifjúsági egyesület határozatát kihívásnak vette és merényletnek tartja a keresztény gon* dolat ellen, amelynek elháríthatatlan következménye lesz, hogy az anyaváros kitagadja az uj telepít. A megfenyegetett Somogyi-telep lakossága nem nagyon ijedt meg etiől a fenyegetéstől, ameiy még sz ifjúsági egyesület határozata nyomán támadt általános megnyugvást setn zawrK A telep lakossága ugyanis a kiáltott izga'mak uán ötömmel vetle tudomásul, hogy a Somogyi-telepen semmiféle békebontó akció számára nincs megfelelő terep és hogy a szegeci fajvédelem nyughatatlan előőrsei a csúfos kudarc után csendesen visszavonultak. A Somogyi-telepi ifjúsági egyesület veze őségé szombaton délben küldöttségileg kereste fel dr. Sorrogyi Szilveszter polgármester., hogy tiltakozzon a fajvédők alap alan vádaskodásai ellen. Boros József, az egyesület elnöke kijelentette a pogái mester előtt, hogy a március elsején hozott határozat mögöit semmiféle titkos pártszeutpont és nemzeközi agitáció nem lappang. Az egyesület éppen azért határozta el címének megváltoztatását, mert igy akarta elhárítani azokat a törekvéseket, amelyek az egyesületi béke megbontását célozták és pártpollikát akaitak csempészni az egyesület politikamentes éíeiéoe. — Mi nem tértünk se jobbra, se balra — mondotta Boros József —, hanem megma.adiunk azon az uton, amelynek irányát egyesületünk kulturális programja szabja meg. Nem igaz az, hogy szociáldemokratákká váltunk, mert a szociáldemokrata parttól is éppen olyan messze áll eg' eaüietdnk, mint minden más politiksi párttól. Ügyseiető elnökünk, Tar József t^.iár ur atata közénk hozni a pírtpolitikát és az egyesületet páripolüikai célokra k<vánta fflhpsznalni. Az egyesület címének mrgvAltoz*ai^ra az ö akciójának a reakciója éi nem dokumentál mást, csak azt, hogy nem kívánunk politizálni. Programunk legfontosabb pontja a Somogyi-telep templomalapjának gyarapítása, ami pedig nem nemzetközi, nem ha^ojiuttan és nem keresztényellenes cél. A polgármester hosszabban válaszolt a küldönséíceü. Elmondotta, hogy a történtekről őt ug/ értesítették, mintha s* ifjúsági egyesületben a szociáldemokraták egitációja érvényesülne, ami tl enkezik a törvénnyel, aieit a törvéuy éneimében táisadalroi egyesület nem foglalkozhaiik politikává'. Most meggyőződött arról, hogy ez a hir és ez a valóságot. — Hiba volt — úgymond —, hogy az egyesület eredetileg felvette cimébe a „keresztény" szót, de sokk?l natyobb hiba, hogy most, utólag törölte, mert ezt a kivül állók joggal láthatják provokációnak. Boros József ezután megkérdezte a polgármestertől, hogy az ifjúsági egyesület rendezhet-e hazafias ünnepélyt március 15-én, mert a telepen azt a hirt terjesztették el, hogy a történtek miatt megvonják az egyesület működési engedélyét. A polgármester kijelentette, hogy erről nincs ludomása, de a hírnek komoly alapja nem lehet, mert minden alapszabályszerűen működő egyesületnek van működési engedélye és azt csak alapszabályellenes működés után vonhatják msg tőle az illetékes hatóságok. A küldöttség ezután meghívta a polgármestert márciusi ünnepélyére, majd megnyugodva távozott. Viharos volt az uj szerb parlament alakuló ülése. ft korelnök és az ellenzék elhagyta az üléstermet. Belgrád, március 7. Az u] skupstinama tartotta elsö ülését. Pasics miniszterelnököt a kormánypárt tagjai terembelépésekor zsivió kiáltásokká üdvözölték. A házszabályok értelmében a korelnöki széket Lazics ellenzéki demokrata képviselő fogUlta el, itire a képviselők egyénenként kezdték átnyújtani megbízólevelüket. Radics István és letartóztatott társai mandátumát Trumblcs képviselő nyújtotta át. E mandátumok átnyújtása alkalmával lármás jelenitek játszottak le. Az ellenzéki képviselők azt kiáltozták a teremben, hogy gyalázat, hogy a nép képviselőit megakadályozzak megbízatásuk gyakorlásában. Sanics horvát képviselő, aki 40 napig volt rendőrségi őrizetben, állandóan ezt kiabálja: — Ez a csendőrök kegyelméből való parlament I Miután valamennyi mandátumot átnyújtották, a korelnök felolvastatja Macek és társai internált horvát képviselők beadványát, amelyben arról értesítik a p rlamentet, hogy a rendőrség erőszakkal akadályozza a parlamentben való megje'enésükel. A korelnök ennek alapján kérte a kormányt, hogy adjon utasítást az alantas hatóságoknak, hogy az alkotmány és a házszabályok rendelkeséseinek megfelelően azonnal helyezzék szabadlábra az internált képviselőket és adják meg nekik a lehetőséget a parlament ülésein való részvételre, A korelnök végül kijelenti, hogy a legközelebbi Ölést írásban hívja egybe. Az elnök erre elhagyja a termel és követi öt az egész ellenzék, kevesek kivételével. A teremben csak a kormánypárt és a kormány marad, valamint a német képviselők. A kormánytöbbség erre Obradovics radikális képviselőt kéri fel, mint másodelnököt, hoay foglalja el az elnöki széket. Obradovics ezt meg is teszi. Ezután Subotics radikális képviselőt 161 szavazattal a parlament ideiglenes elnökévé választják meg. A német képviselők üres lappal szavaztak. Subotics ideiglenes elnök a legközelebb ülést, amelyen az igazoló bizottságot választják meg, h lnap délelőttre tűzte, ezután az ülést bezárta. Átadja-e a város a közkórházat az egyetemnek? Városi tanácsnokok véleményei. Szeged, március 7. (Saját tudósítónktól.) A városi politika legfontosabb kérdése mostanában kélségteleiiüi a közkórház ügye. A polgármester tette aktuálissá, amennyiben ismét felszínre hozta a városi közkórház egyetemesitésének a tervét, amely egyszer már teljes fiaskóval került sutba. A polgármester pesti útjáról mondott referádájában röviden ismertette álláspontját, amely szerint a várói nem vállalkozhatok arra, bogy a közkórháx szegénybetegeinek gyógykezelési és ápolási költségeit fedezze és igy a leghelyesebb megoldásnak a közkórháznak az egyetem számára való átadását tartja. A polgá> mester nyilatkozatával kapcsolatban röviden megemlékeztünk már arról, hogy a tanács többsége ellenzi a közkórháx átadását. Moit körintervjut csináltunk a tanács tagjai között és meggyőződtünk arról, hogy a polgármester úgyszólván teljesen egyedül áll felfogásával. A tanács megkérdezett tagjai között senkisem mondotta az), hogy a kórházat át kell adni az egyetemnek és hogy Szeged városának nincsen szüksége köz^órházra. A tanácstagok tulnyomóiéize ezzel szemben ugy nyilatkozott, hogy a városnak még nagyobb áldozatok árán is kötelessége a közkórház fenntartása. Legelőször Taschler Endre főjegyzőt kerestük fel, aki kérdésünkre a következőket mondotta : — Hát kérem, ilyen nagy városnatr, mint Szeged, feltétlenül szüksége van közkórházra, mert a klinika is más, meg a közkórház is más. A klinikákon tudományos szempontból veszik fel és gyógykezelik a betegeket, a közkórház pedig szociális missziót tölt be. Ez a két szempont nagyon nehezen egyezteihtiő össze ugy, hogy aká. egyik, akár másik érdek csorbát ne szenvedjen. Igaz, hogy a várost rendkívül nehéz helyzet elé állitja a népjóléti min'szter az országos bstegápoIáBi alap terhére előlegezett másfélmilliárd korona kiadás megténlisuek megtagadásává', mert a szegény betegek gyógyítása olyan nagy terhet jelent a városra, amely alatt könnyen összeroskadhat. Ez azonoan nem lehet ok arra, hogy a város kitérjen szociális kötelezettségének teljesítése elől, még ha elvérzik is miatta. Rack Lipót pénzügyi tanácsnok óvatos volt, — nem kívánt nyilatkozni. Amikor kijelentettük előtte, hogy hallgatásával arra lehet következtetni, miszerint felfogása a kórház kérdésében nem teljesen egyezik a polgármester felfogásával, szintén hallgatással felelt. Nem vonta kétségbe következtelésünk helyességét. Dr. Gaál Endre kulturtanácsnokot kerestük fel ezután, akitől a következő nyilatkozatot kaptuk: — Nekem ebben az ügyben nincsen álláspontom, mert felfogásom szerint a közkórházat papíron már akkor átadta a város az egyetemnek, amikor idekö'tözködött az egyetem. Ez az átadás a gyakorlatban nem történt meg. Más kérdés az, hogy a városnak kell-e közkótházat fenntartania. Véleményem szerint, ha másért nem, fenn kell tartania azért, hogy a közkórház jelenlegi vezető orvosainak működését a köz javára továbbra is biztosíts*. A kérdés elbírálásánál ezenkivül fontos az is, vájjon az egyetem biztosítaná-e a közkórház közkórház jellegének megtartását. Ha kötelezné is magát erre az egyetem, vállalt kötelezettségét nagyon nehezen teljesíthetné, mert oktatási célból kénytelen lenne vidéki betegeket is felvenni és igy kérdés, vájjon maradna-e hely a különben is szük közkórházban szegedi Illetőségű szegény betegek számára. Dr. Szendrey Jenő tanácsnok, az előljárdsSgi ügyosztály vezetője, a következőket mondotta: — A közkórház feladata teljesen ellentétes az egyetemi klinikák feladatával. A városnak vannak elháríthatatlan szociális kötelezettségei, kötelessége többek között a szegedi illetőségű szegény betegek kórházi gyógykezeltetése. Ezt a köielezettsé^éi csak közkórház fenntartásával teljesítheti, már pedig abban az esetben, ba a kórházat átsdná az egyetemnek, veszélyeztetni annak közkórházi jellegét. Az egyetemi klinika