Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-05 / 52. szám

5 SZEGED 1918 március 3. A deszki erdőben felakasztotta magát egy szigorló orvos, mert megbukott a sebészeti szigorlaton. Egy osoport egyetemi hallgató ment ki a szerencsétlen Sámuel Jánosért. Szeged, március 4. (Saját tadósitónktól.) Vasár­napról hétfőre virradó éjszaka ismét megrendítő öngyilkossági tragédia játszódott le a Szegedtől néhány kilométerre levő Deszk község erdejében. Az erdőben ugyanis három nap előtt fölakasztotta magát egy huszonkilenc éves szigorló orvos, aki szombaton délelőtt megbukott egyik utolsó szi­gorlatán. Sámuel János egyetemi tanulmányait még Ko­lozsvárott kezdte, majd félbe kellett szakítani a stu­diumot, a háború alatt besorozták a hadseregbe. Hosszas küzdelmek után súlyosan megsebesült és idegbajt is szerzett a fronton s a haboru végén mint hadnagy szerelt le. Hazaérkezve azonban nem tudta mindjárt ismét megkezdeni tanulmányait, mert hónapokig kellett egészen csöndben pihennie, mig némileg kiheverte a fronton szerzett beteg­ségét. Amikor pedig valamennyire összeszedte ma­§ át, ismét nem tudott bejutni az egyetem falai özé, mert ekkor már románok voltak Kolozsvár utcáin. Hosszas hányódások után körülbelül négy évvel ezelőtt került Szegedre, majd a közben ideköitöz­ködött Ferenc József-tudományegyetem orvosi fakul­tásán hosszú szünet után ismét megkezdte a munkát. Mint egyedül ál'ó szegény, menekült diák, helyet kapott a DMKE palotában levő Diákinternátusban. Az elniult évek alatt Sámuelt a legszorgalmasabb és legcsöndesebb tanulónak ismerték, aki minden szabad idejét tanulással töltötte és nem rvett részt a vidám fiatalok éjszakai mulatozásain. Évről évre kitüntetéssel és dicsérettel tette le kollekiivumait, vizsgáit és szorgalmasan készült az utolsó vizs­gákra. Körülbelül négy hónap ejőtt abbahagyta az elő­adásokra járást és nagy energiával feküdt bele a készülésbe, hiszen most már szigorló orvos volt és csak a legutolsó vizsgák voltak nátra. Több mint három hónapon át szinte ki sem mozdult szobájából, hanem állandóan a stúdiumokkal fog­lalkozott, annak ellenére, hogy más hallgatók két hónap alatt is elkészülnek a ézigorlatra. Szombaton délelőttre volt kitűzve sebészeti szi­gorlata Vidákovics Kamilló professzor előtt. A szigorlatot megelŐ2Ő napokban éjjel-nappal ta­nult, ugy hogy már csaknem teljesen kimerült. Mielőtt elindult volna a szigorlatra, kijelentette társainak, hogy nagyon fél a vizsgától, mert annak ellenére, hogy jól elkészült, néhány fejezetet csak gyöngén vehetett át és neki az az érzése, hogy éppen ezekből a fejezetekből fogják kérdezni. A szigorlaton Sámuel jóslata beteljesedett. A kérdé­sekre csak akadozva tudott felelni s igy megbu­kott a sebészetből. Az eredmény kihirdetése után azonnal hazatért társaihoz és kijelentette, hogy ezt nem éli tul. Társai vigasztalni próbálták, hangoztatták, hogy ez a bukás nem sorsdöntő. Sámuel ekkor néhány perc múlva összecsomagolta holmiját és csöndesen eltűnt az épületből. Amikor társai látták, hogy még vasárnap reggel sem jött haza, bejelentették az esetet a hatóságoknak. Hiába kéresték azon­ban Sámuelt, sehol sem akadtak nyomára. Tegnap délután a Gerliczy-uradalmon lévő deszki erdőben egy csendőr azután cirkátása köz­ben megtalálta Sámuel holttestét az egyik fán. Megállapították, hogy az elkeseredett fiatalemberen a bukás után jelentkezett ismét regi idegbaja. Először iehorgasztott fővel Szőreg felé járkált az országúton, tnajd eljutott Deszkre. Vasárnap éjszaka pedig a deszki erdőben fölakasztott ma­gát. Nem is hagyott hátra semmi irást A holttestet ezután bevitték a deszki hullaházba. A csendőrök értesítették az egyetemet, internátus­ból pedig egy csoport egyetemi hallgató ment ki a holttestért az egyetem kocsiján. Hosszas utána­járások után végre szerdán délután elindultak a bajtársak Szeged felé Sámuel János holttestével. ÍAtechnika legnagyobb bravúrja I a Vörös tenderi átkelés rekunstrakciója. | Letartóztatták Leirer Lőrincet. Bűnösségét álhatatosan tagadja. Budapest, március 4. Leirer Lőrinc előtt Sooky királyi ügyész szerdán este nyolc órakor az ügyészség és a rendőrség tanácskozásának eredményeként kihirdette az előzetes letartózta­tásától szóló végzést. A rendőrség munkája ezzel az aktussal befejeződött, anélkül azonban, hogy a rendőri nyomozás ujabb tárgyi bizo­nyítékokat produkált volna Leirer Lőrinc bű­nösségére vonatkozólag. A keddi kihallgatáson papot kért Leirer. Kedden az esti kihallgatás u án v sszavit ék Leirer Lőrincet cellájába, de később, az éjjelt órákban ismét kihallgatták. Különös élennédjá­ról kéltek tőle felvilágosítást, mire Leirer Lőrinc a kövekető img'epő kijelentést tette: — Kérem, ha küöt-ös életmódomat el akar­nám mondani, akkor nem a rendőrségnek, ha­nem p pnak mondom el. Hozassanak papo I ... A rendőrségen nem teljesítették ezt a kíván­ságát, hanem visszavezették celájába. Leirer Lőrinc azonnal lefeküdt és reggel hat óráig zavartalanul aludt. A főkapitányságon szerda délelő t újból hozzáfogtak kihallgatásához, egyben a rendőr­ség megkereste az ügyészséget, hogy határoz­zon Leirer Lőrinc további sorsáról. A főkapitányságon megjelent a Leirer-család töbtj hozzátartozója, akiket szintén kihallgattak Leirer előéletére vonatkozóan. Leirer Lőrincet ma újra dr. Horváth Antal rendőifőtanácsos elé veaeiték a déli órákban, aki pár kérdést intézeti hozzá arra az állítására vonatkozóan, hogy az arcán lévő karcolás tényleg a lakásán lévő villamosfcon'raktoriól ered. L*irer a rendőtfólanácsoinak igen zava­ros válaszokat adott. A tegnapi helyszíni szemlének igen érdekes momentuma még az is, hogy Leirer lakáfán huszonnégy dar«o különböző arcképet találtak, amelyek tgylől-egyig Amália leánvát ábrázoljál. Este nyolc órakor egy rendőr Leirer Lőrincet Katona Rezső rendőrfőtanácsos szobájába ve­zette. A 65 éves öreg ember előtt Sooky ki­rályi ügyész hirdette ki az előzetes letartózta­tásról szóló végzést, amely szeriut gyilkosság és rablás bűntettének súlyos gyanuokai alap­ján helyezik előzetes letartóztatásba. A végzést Lurer Lőrinc nyugodtan hallgatta végig, majd igy felelt: — Nem nyugszom meg, előterjesztéssel élek majd ellene. Majd engedelmet kért arra, hogy védőjével beszélhessen. Amikor az engedelmet erre meg­kap a, az épp jelenlévő dr Sándor László ügy­védhez a következő szavakkal fordult: — Esküszöm az Istenre, a törvényre és min­denre, amit az ügyvéd ur kiván, hogy ártatlan vagyok. Semmi közöm sincs szerencsétlen leányom tragédiájához. Nem tudtam róla sem­mit, nem is sejteitem, hogy mi történt vele. Egészen nyugodtan vállalhatja ügyvéd ur vi­delmemet. Leiier ezután vacsorája felől intézkedett. Há­rom pohár tejet rendeli. Majd megkérdezte, hogyan füg történni az ügyészségre vdló át­szállítása. Amikor megengedték neki, hogy bér­kocsin vihessék át, akkor megjegyezte, hogy köszöni, de cs<k egy lovason. Ezután dr. Katona főtanácsoshoz fordult: — Köszönön a meleg takarót és azt, hogy melegebb szobában helyeztek el. Köszönöm a szívességüket. Ugy látszik, a rendőrségnek én kellettem áldozati báránynak. Majd ügyvédjéhez fordult: — Ma különben meggyóntam a címzetes püspök urnák. Nem azért, mintha lelkiismere­tem nyugtalan volna, hanem mert ma volt leányont lelkiüdvéért a rekviem s engem nem engedtek oda. Igy tóttam le kegyeletemet Iránta. Leirer Lőrincet ezulán cellájába vezették és az ügy rendőrségi része ezzel az aktussal be­fejeződött. Cigányesküvő a felsővárosi templomban — vitriollal* Szeged, március 4. (Saját tudósítónktól.) Ha­talmas segédlettel és fényes pompával tartották meg tegnap délután azt az esküvőt a felsővárosi templomban, amelynek során az egyik ismertebb cigányzenész törvényesen feleségül vett egy 16 éves hajadont. Az esküvőre összegyűltek a temp­lom előtt a felsővárosi cigányok, valamint na­gyobb tömeg is verődött össze, akik mind ott akartak lenni az ünnepségen. A cigányok minden előkészületet megteltek, nogy az esküvő fényesen sikerüljön — és az esküvőt majdnem végzetes következményű súlyos merénylet zavarta meg. Kocsikon érkeztek a templom elé a család tag­jai, majd a menyasszony és vőlegény is. Ekkor már hatalmas csoport násznép sereglett össze a templom előtt. Lassú ünnepélyességgel vonult be a násznép a tempfomba. majd amikor az utolsó párok lépték át a küszöböt, hirtelen egy 18-20 éves fiatal leány törte magát át a nézők sorain és utána akarta vetni magát a násznépnek. Né­hány néző akadályozta meg a leányt abban, hogy neki ne rontson a pároknak. Ekkor derült csak ki, hogy a lány egy kis zöld üveget takargat ka­bátja alatt. amikor megkezdődött a szertartás, a leány be­jutott a templomba, izgatottan előre akart menni, majd meggondolta magát és csöndesen a bejárat felé tartott. A hosszú szertartás alatt állandóan belesett a templomba, majd amikor a párok kezd­tek kifelé vonulni, biztos állásba helyezkedett. A nézők ekkor már figyelmesek kezdtek lenni az izgatott viselkedésű, kopott öltözetű leányra. Mosolygó arccal lépett ki a kapun néhány perc múlva az uj pár, alig leheltek azonban pár lé­pést, hirtelen erőszakkal elébük termett a fiatal leány és hangosan kiáltotta az ifjú férj felé: — Elhagytál gazembert... Szerencsétlenné tet­tél... ígértél... Gazember, majd én' megmu­tatom. Ebben a percben hirtelen elő akarta kapni a kis rejtegetett üveget, másik kezét pedig ütésre emelte. A bejárat körül állók ekkor hirtelen fogták az izgatott fiatal lányt, még mielőtt bár­mit is tehetett volna. Az ifjú pár tovább akart vo­nulni a kocsikhoz, a lefogott leány pedig izgatot­tan kiáltozott tovább, majd átkozódott. Néhány másodperc alatt kiszabadult a gyűrűből, egyene­sen a kocsik felé rohant a meglepett tömege" keresztül: — Ne élj tovább gazember! — kiáltozta. Már-már az volt a helyzet, hogy az üveg tar­talmát ráönti a fiatal férjre, aki sápadtan állt 2 kocsi mellett, amikor egyszerre öten is előuíj' róttak és erősen lefogták a leányt ismét. Egy pjj* lanat alatt kicsavarták kezéből az üveget és ek­kor derült ki, hogy vitriol volt benne. Mig a m°3 már verekedő leányt erősen fogták, a kocsik meg' indultak fagyos csöndben a templom elő. A fiat*1 férj nem mert ránézni 16 éves fiatal feleségére. A násznép, valamint a kíváncsi tömeg azonWj még percek múlva sem kezdett szétoszlani. A Wj" dogtalan leány egyre kiá'tozott és fenyegetődzöi'' — Majd találkozunk még! Mikor a kocsik már messzi voltak, csak ak&> engedték el a leányt, aki hangosan zokog1" kezdett. A SZEGED telefonszám^' Szerkesztőség 13—33. Kiadóhivatal és jegyiroda. 306. Nyomda 16-34. | Beregi Oszkár es Korda Máriá -val jRabszolgakirályno l péntektől a Belvárosiban.

Next

/
Thumbnails
Contents