Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-05 / 52. szám

466 SZEGED 1918 március 3. A nemzetgyűlés a leánykereskedelem ellen. A munkanélküliség kérdése. Budapest, március 4. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor elnök. Temesváry Imre, a pénzügyi bizottság előadója beterjeszti az appropriációs javaslatot a pénzügyi bizottság jelentésével együtt. A Ház mindkettőre kimondja a sürgősséget. Utána harmadszori olvasásban elfogadják a tegnap letárgyalt kisebb javaslatokat. Ezután a polgári pörös eljárás módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása következett, amelyet Héjj Imre előadó ismertetett. Östör József: Szerinte a kormány ahelyett, hogy nagyszabású reformot készitene elő, a toldás-foldozás munkáját végzi. A birói tanácsok megszüntetését nem szabad a szanálással indokolni. A külföldi hitelezők mindig azt mondják, hogy azért nem lehet Magyarországon a mezőgazdaságnak hitelt rendelkezésére bocsátani, mert nem teljes itt a jogbiztonság. Sürgeti a mezőgazdasági hitelre vonatkozó törvényjavaslatot. A javaslatot elfogadja. Az igazságügyminiszter nyilatkozata. Pesthy Pál igazságügyminiszter: Az egyes bíráskodás intézményének fenntartása a jogbiztonságot kivánja szolgálni. A háború után felmerült ügyek ugyanis szükségessé tették, hogy ezekkel az ügyekkel minél több bíró foglalkozzék, mert különben az ügyek letárgyalásának időtartama háromszor olyan hosszura nyúlt volna. Ez pedig jogbizonytalanságot idézett volna elö. A Kúriánál fenn kellett tartani az ötöstanácsokat, főleg a zavaros időkre való tekintettel. A háboruelőtti viszonyokhoz képest ma nem lehet a biró előképzettsége olyan, mint a háború előtt volt. Ha elkövetkeznek a megélhetés normális viszonyai, ismét odajutunk, hogy a magát mindig képző birói kar el fogja érni a békebeli nívót. Ezután a mezőgazdasági hitelkérdéssel foglalkozik, amelynek jogi alapját akarja megteremteni ez a törvényjavaslat. A bajok gyógyulását a mezőgazdaság talpraáliilásában keresi. Ez csak a mezőgazdasági hitel jogi alapjának megteremtésével érhető el. A kérdést ugy akarjuk rendezni, hogy az a földreformtörvényben, valamint a novellában lefektetett földbirtokpolitikai elveket ne érintse. Ami az elővásárlási jogot illeti, nem igen lehet hitelről ott beszélni, ahol a hitelező nem szerezhet kielégülést. Most a kérdésről az árveréssel való viszonyban beszél. Azt hiszi, most meg tudjuk teremteni azt a lehetőséget, hogy a hitelező belátható időn belül kielégítést szerezhessen. Az állam az árverés kitűzésétől számított 30 napig köteles nyilatkozni, hogy akar e elővásárlási joggal élni. Megvan róla győződve, hogy a hitelt biztosithatjuk a mezőgazdaság 6zámára. A nemzetgyűlés ezután általánosságban elfogadta a törvényjavaslatot és azonnal megkezdték a részletes tárgyalást. A törvényjavaslatot Erdélyi Aladár kisebb módosításaival, amelyeket az igazságügyminiszter is magáévá tett, részleteiben is elfogadták. Következik napirend szerint a nőkkel és gyermekekkel űzött kereskedés elnyomására vonatkozó genfi egyezmény becikkelyezésére vonatkozó törvényjavaslat Mózer Ernő előadó: Magyarországon alig foglalkozott a társadalom ezzel a kérdéssel, azonban nemcsak Magyarország, hanem úgyszólván az egész nyugati világ nem vette fel a küzdelmet abban a mértékben, amint az kötelessége lett volna. Felolvassa egy külföldi magyar levelét, amely megdöbbentő adatokat szolgáltat a magyar leányok Külföldi sorsáról. Triesztben egy nyilvános házban kilenc magyar leányt talált az illető. Milanóban, Nápolyban, Pernambucóban, Buenos Airesben, de a világ más részeiben is szánalmas helyzetben találta ezeket a magyar leányokat, akik közül a legtöbben egy Müller nevü emberre hivatkoznak, aki állítólag Budapesten lakik és előbb feleségül vette őket, azután átvitte őket a határon és ott az első kikötőben elhagyta őket. Magyarország ezzel a törvényjavaslattal belépett abba a nemzetközi szö vetkezetbe, amely egységesen üldözi a leánykereskedelmet. Elfogadásra ajánlja a javaslatot. A Ház a javaslatot általánosságban és részleteiben elfogadja. Ezután sor kerül a házasság érvényességéről és felbontásáról, valamint a kiskorúak gyámságáról szóló hágai egyezmény becikkelyezésére vonatkozó törvényjavaslat, amelyet Nemes Bertalan előadó ismertetése után általánosságban és részleteiben elfogadnak. Huszár Károly elnök a tárgyalást az idő előre haladottságára való tekintettel félbeszakítja és napirendi indítványt tesz. A nemzetgyűlés az elnöki napirendet elfogadja. Ezután Perlaky György jegyző felolvassa Rakovszky Iván belügyminiszter válaszát Őri Szabó Dezső minapi interpellációjára. A Ház a választ tudomásul veszi. Áttérnek az interpellációkra. Az interpellációk. Perlaky György jegyző elsőnek Homonnay Tiva dar interpellációját olvassa fel, amelyben kéri, hogy a pesti Madarász-utcai csecsemókórház és gondozó a Stefánia Szövetségnek adassék át és azt a szövetség mielőbb megnyithassa. Vass József népjóléti miniszter: A költségvetésben 80.000 aranykoronát vettek fel az épitkezés befejezésére, ezt átengedi a Stefánia Szövetségnek, hogy azt mielőbb megnyithassa. A választ mind az interpelláló, mind a Ház tudomásul veszi. Ezután Csík Józsefnek az összkormányho^ bejegyzett interpellációját olvassa fel a jegyző. Ebben azt kérdezi a kormánytól Csik, hajlandó-e a tatabányai bányatársulat bevételeit és kiadásait felülvizsgálni, hajlandó-e a munkabéreket megállapítani paritásos munkabéregyeztető bizottság ulján. Csik József megindokolja interpellációját. Ha vizsgáljuk, hogy mik az okai a3zéniparban mutatkozó sztrájkoknak, megállapíthatjuk, hogy... Hegedűi György: A szocialista izgatás! Csik József... a sztrájk legfőbb oka a bányavállalatok önző kapzsisága. Kéri a kormányt, vegye elejét a sztrájknak, de nem csendőrszuronynyal, hanem a jogos igények kielégítésével. Paritásos munkabérbizottságot sürget. Az interpellációt kiadták a kereskedelmi minisaternek. Következik Csik József második interpellációja a munkanélküliségről: A munkanélküliek száma eléri a negyvenezret Szükséges volna, hogy egy bizottság vizsgálja felül az üzemeket és ahol indokolatlanul nagymértékben bocsátották el a mun(ásokat, ott kötelezné az egyes üzemeket arra, hogy nagyobb arányú munkát folytassanak és munkásaik egy részét visszavegyék. A népjóléti miniszter válasza. Vass József népjóléti miniszter: Kétségtelen, hogy az országban már hosszabb idő óta hiány van a munkaalkalmakban. Remélem, hogy most a tavaszi munkák megindulása idején a munkanélküliség csökkenni fog. Mindamellett félek, hogy az ipatban a munkanélküliek száma emelkedni fog. — Márciusban uj közmunkaakciót teszünk folyamatba, harmincmilliárd korona hitelt sikerült biztositanom a törvényhatóságok, városok, községek részére, útépítési javitási, esetleg vizlecsapolási munkákra. Remélem, sikerülni fog nem hosszú időn belül az építkezéseket megkezdeni. — A munkanélkülieket ruhával, pénzsegitséggel, ajándékcsomagokkal és élelmiszerrel látom el. A kormány nem vizsgálhatja meg, indokolt-e egyes iparvállalatoknál a munkáselbocsátás. A munkanélküliség ellen való biztosításról szóló törvényjavaslat már készen van, de csakis akkor kerülhet a törvényhozás elé, ha reálisan alkalmazható. (Zajos helyeslés.) Kérem válaszom tudomásulvételét. Csik József tudomásul veszi a miniszter válaszát. A Ház is tudomásul veszi a miniszter válaszát. Ezután Kiss Menyhért mondja el a hatvani földreform végrehajtása tárgyában a földmivelésügyi miniszterhez intézett interpellációját. Mayer János földmivelésügyi miniszter válaszában kijelentette, hogy Hatvan községben mindenki megkapta a házhelyet és a kiutalt földjét mindenki elfogadta. Nem is volt semmiféle intervencióra alkalma. Kiss Menyhért nem veszi tudomásul a választ. A Ház a választ tudomásul veszi. Ezután az elnök három óra 10 perckor bezárja az ülést. Tovább tart a szedősztrájk. Szeged, március 4. (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Uj Nemzedék igazgatósága és a sztrájkoló nyomdászok között a szerdai napon sem történt közeledés. A nyomdászok között az az egyöntetű lnnAu at, hogy a maguk részéről semmi esetre sem kezdeményezik a tárgyalások felvételét, miután jóleső érzéssel pihennek néhány napig az esztendők óta tarló napi 12—14 órai robot után. « A sztrájkoló nyomdászok a következő sorok közlétéie kértek fel bennünket: „A Szegedi Uj Nemzedék előállításánál a tegnap emiitett Ambrus László szervezetlen nyomdászon kivQl Burkus András volt nyomdatulajdonos, a Szent István-étkezde tulajdonosa segédkezik. Burkus András a nyomdai gépet kezeli, annak ellenére, hogy neki csak könyvkötői képesítése van. Miután a törvény értelmében gépet csak arra képesttett egyén vezethet, a törvénysértésre felhívjuk az iparfelügyelőség figyelmét A Kultura-nyomda annak a megállapítását kéri, hogy Ambrus László szervezetlen nyomdászt nem önként adta át a Tevéi-nyomdának, hanem a kurzusvállalat magasabb fizetési Ígéretével birla rá Ambrust a sztrájktörésre. A Tevéi-nyomda egyébként fáklyával keresi a sztrájktörőket a szomszédos városokban it, azonban minden eredmény nélkül. Makó, Hódmezővásárhely, Orosháia és Béléscsaba, ahol eddig tapogatództak, egyetlen olyan nyomdászt nem tudott adni, aki a jogos bérharcban álló szegedi nyomdászok ügyének elárulásdra vállalkozott volna. A nyomdászok egységesen álj&k tovább a harcot. Amennyiben a kurzusvá lalat igazgatósága minden politikai feltétel nélkül aldirja az árszabályt, a nyomdászok hajlandók azonnal munkába lépni. Utóhangok a katolikus hitközségek adószedési jogához. Szeged, március 4. (Saját tudósítónktól.) A hétfői tanácsülésen elhangzott vita alapjin részletesen beszámoltunk a Szeged tegnapi számában arról a bonyodalomról, amely a szegedi katolikus hitközség adókivető joga körül támadt dr. Márton József panaszos beadványa éi a hitközségnek a beadványra adott válaszirata alapján. Dr. Mírion J5zsef kéttégbevonta a katolikus hitközségek adókivető jogát, mert a katolikus hitközségeket törvényes alapnélkBli privát alakulatoknak tartja. A hitközség vezetősége ezzel szemben kimu!alj>% hogy a kormány előzetes tudtával és hozzájárulásával alakultak meg a szegedi hitközségek és azok megalaku lását az illetékes egyházi hatóságok jóvíhagyták, tehát törvényes joguk az adószedis. A tanács hosszú viia u án ugy határozott, hogy kiadja a kérdést a tiszti Cgyíszségnek véleményezés végett. A tiszti ügyésznek azt kell eldöntenie, hogy a szegedi katolikus hitközségek megahkulása szabályszerűi megalakulásnak tekinthető-e. A Szeged teljesen tárgyilagos cikke, amelynek más célja, mint az érdekes jogi probléma kommentár nélküli ismertelése volt — ugy látszik — különböző félreértésekre ado t alkalmat bizonyos körökben. Ezekben a körökben dr. Márton József nyugilmazolt táblabirót azzal vádolják, hogy a Szeged cikkét ő inspirálta. Dr. Márton József kívánságára készséggel jelentjak ki, nogy neki a cikkről nem is volt tudomása, annak minden adatát a hé fői tanácsülésen elhangzott vitából és az iratokból merítettük és dr. Márton Józseffel a kérdésről nem tárgyaltunk. Készseggel adjuk le a belvárosi római katolikus hitközség beküldött nyilatkozatát is, amely néhány olyan adatot tartalmaz, amely tegnapi tudósításunkban nem szerepelt. Az egyházközségi tanács nyilatkozata a következő: Nem való, hogy a szegedi római katolikus hitközség a kormány szóbelileg közölt hozzájárulásával alakult volna meg. A szeged-belvárosi római katolikus egyházközség az 1920 julius hó 27 én megtartott minisztertanács fölhatalmazása alapján, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter által 72103/1920/1. ü. o. szám alatt kibocsátott .Szabályzat" határozmányaihoz képest alakult s minthogy ugyanebben a minisztertanácsi felhatalmaiásban, valamint a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek fen i számú kisérő határozatában is világosan és határozottan ki van mondva, hogy a kormány által kibocsátott ezen szabályzat alapján létesítendő egyházközségi szervezetek külön kormányhatósági jóváhagyás nélkül is jogerősen megalakultaknak fognak tekintetni: a szeged-belvárosi római katolikus egyházközség külön kormányhatósígi jóváhagyást nem kért, de törvényes fönnállása szempontjából ilyenre nem is szorult. Dr. Muntyán István, világi elnök. Dr. Raszlavlczy Zoltán, jrg/ző. Beregi Oszkár filmje A rabszolgaklraiynO jttn a Belvárosiba. A zsidók átkelése a Vörös tengeren péntektől a Belvárosiban.