Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-31 / 73. szám

4 SZEGED 1925 március 25. menőleg előlegként folyósítja a fizetési különbözetet. A határozatra egyébként kimondta a közgyűlés a birtokonkivüliséget, ami azt jelenti, hogy felebbezésre való tekintet nélkül azonnal éleibe lép. Így jutott a polgármester a IV. fizetési osztályba, a tanács idősebb tagjai pedig az V-be, anélkül, hogy a közgyűlés nagyon feszegette volna, voltaképen miről is van szó, hogyan szervezett uj méltóságos urakat. Csak Wimmer Fülöp finom pénzügyi fülét ütötte meg a referáda, már emelkedett volna is szólásra, de csak ugy, ülve, kért röviden felvilágosítást. — Eőlegként megy, a jóváhagyástól van függővé téve, mondta a referens. — Köszönöm, ezt akartam tudni, felelte Wimmer és hamarosan már a tárgysorozat következő pontjánál tartott a közgyűlés. Ugy értesülünk, hogy a belügyminiszter most ezt a közgyűlési határozatot semmisttette meg mint olyant, amelyre nem volt joga a törvényhatósági bizottságnak. Az indokolást nem ismerjük, a mai tanácsülés nem foglalkozott a kérdéssel, de kétségtelen, hogy hivatkozás történik az 1923. évi IV. törvénycikkre, amely világosan állapítja meg egyes állások fizetési osztályba való sorozását. A közgyűlés pedig eltért ettől. Fényes ünnepség keretében avatták díszdoktorrá Berzeviczy Albertet. Szeged, március 30. (Saját tudósítónktól.) Szorongásig megtelt érdeklődőkkel vasárnap délben a Ferenc József tudományegyetem aulája abból az alkalomból, hogy a szegedi egyetem bölcsészeti kara honoris causa, díszdoktorrá avatta Berzcviczy Albertet, aki amellett, hogv elnöke a Tudományos Akadémiának és a Corvin MátyásTársaságnak, valamint éveken keresztül vezette Magyarország közoktatását, ötven éven keresztül dolgozott a magyar tudományos életért. Az egyetem disztanácsülés keretében avatta fel Berze viczyt, a hallgatóság soraiban ott voltak a társadalmi és hivatalos élet minden részének képviselői. Negyed 1 órakor lépett a terembe dr. Berzeviczy Albert, majd az egyetemi tanács és a professzori kar. Dr. Csengery János megnyitó szavai után dr. Erdélyi László bölcsészetkari dékán ismertette a dr. Csengery János és dr. Márki Sándor egyetemi tanárok által benyújtott javaslatot, amely szerint a kar dr. Berzeviczy Albertet irói működésének félszázados jubileuma alkalmából irodalmi és történetírói értékes és stilusmüvészeti szempontból is kiváló működéséért, továbbá a humanisztikus gimnáziumegyesület elnöki minőségében kifejtett buzgó működéséért a kar tiszteletbeli doktorává választását indítványozzák. Ezután dr. Berzeviczy Albert letette a fogadalmat, amelyet az egész közönség állva hallgatott végig. A rektor felszólítására dr. Erdélyi László a kar tisztéhez kötött hatalmánál fogva felruházta dr. Berzeviczy Albertet mindazokkal a jogokkal és kiváltságokkal, amelyek a honoris causa doktorokat megilletik. Dr. Berzeviczy Albert ezután a tanács tagjai elé járult, akik kézfogással az egyetem díszdoktorává fogadták. Az avatási szertartás után dr. Csengery János rektor- magnifikus üdvözölte elsőnek az uj doktort. Majd méltatta azt a lankadatlan és sikerekben gazdag tevékenységét, amelyet dr. Berzeviczy Albert mint vezető állásban működő politikus és mint vezérszerepre hivatott iró a magyar közélet, magyar tudományos irodalom és kultura fölépítése érdekében kifejtett. Ezzel a rektor átnyújtotta az olasz renaissance stílusban, a Korvin kódexek motívumaival diszitett díszdoktori oklevelet, amelynek átvétele után dr. Berzeviczy Albert a következő szavakban köszönte meg az egyetem által nyújtott kitüntetést: — A doktorráavatás hagyományos megszokott szertartása közben nem reményteljes ifjakat látnak itt, akikre nézve a doktorráavatás pályakérdés, jogosítás a hivatásos munkára, igéret és fogadalom egyúttal, hanem egy öreg ember áll önök előtt, aki egy hosszú életpálya és 50 éves munkásság jutalmául és díszéül kapta ezt az egyetemi gráciát és aki ebben a percben szintén erzi ezt a különbséget, ha visszagondol arra a 48 év előtti első doktoravatásra, amelyben része volt, amikor egy más egyetem, más kara egyetemi tudományai alapján nyújtotta neki a doktori fokozatot. — Ugy érzem és erre az imént letett fogadalom és a magnifikus Rektor urnák hozzám intézett meleg szavai is emlékeztetnek, hogy az én köszönetem nem zárja be azt a jó viszonyt, amelyet köztem és az egyetem közt ez a doktorráavatás létesít. Én ugy érzem, hogy ez a doktorráavatás maradandó köteléket hoz létre köztem és a Ferenc József-tudományegyetem s ennek filozófiai fakultása közt, sót azok közt a nálamnál sokkal fiatalabb doktorok közt is, akiket ez a kor olyanokká avatott, vagy fog avatni még ezután. E kötelék, amely az egyetemhez fűz, kötelességet is szab rám, amelyet örömmel akarok teljesíteni, amenynyire életidőm és erőm megengedi, azt tudniillik, hogy ennek a tisztes, sokat szenvedett, sok viszontagságon keresztül ment egyetemnek t érdekeit mindenütt, ahol tehetem, előmozdítsam. (Éljenzés.) — Legyen közöttünk olyan nemes verseny, amely hasonlít a régi görögök fáklya versenyéhez, ahol nem az volt a győztes, akt legelőbb ért a célhoz, hanem az akinek fáklyája legtovább maradt égve. Szolgáljuk a tudományt mindig elválaszthatatlanul a hazától. Ezt a szegény, ezt a megcsonkított, eltiprott, megalázott hazát a tudomány szolgáinak ma még inkább kell szeretniök, mint valaha. Ezután dr. Csengery János megköszönte az elhangzott lélekemelő szavakat és az ülést bezárta. Délután félkettíikor a Kass-szállóban negyven teritékes díszebéd volt dr. Berzeviczy Albert tiszteletére. Az első felköszöntőt dr. Erdélyi László bölcsészetkari dékán mondotta, mire dr. Berzeviczy Albert válaszolt. j — Mikor második izben láttam az egyetemet | 1905 őszén, mint miniszter, akkor már óriási változásnak lehettem szemlélője. Gyönyörű egyetemi intézetek sorakoztak akkor, uj épületek s az egyetem már minden tekintetben kiemelkedett a provinciális jelentőségből országos jelentőségre. Hiányok voltak még akkor is, emlékszem, hogy boldogult Apáthy István engemet, mint kultuszminisztert az ö intézetének küszöbén valóságos filippikával fogadott, szememre lobbantotta nekem is, mint elődeimnek, hogy még mindig a Mikó Imre villájában kénytelen dolgozni és tanítani, pedig intézetébe külföldről is sokan elvándorolnak. Azután Apáthy is megkapta a maga intézetét s az egyetem a gyönyörű könyvtárt s ez most mind a románoké. — A románokat az ő egyetemi megnyitásukkor a világ összes nemzelei, közöttük olyanok is, akiket mi barátainknak tartottunk, tartunk talán ma is, üdvözölték azért, hogy ők mily nagyszerű egyetemmel ajándékozták meg az európai kulturát. (Derültség.) Ez most a románok alkotása számba megy. Rólunk, magyarokról senki sem emlékezik meg. Ez is egyike azoknak a kimondhatatlan megalázásoknak, azoknak a felháboritó tapasztalásoknak, amelyeket uton-útfélen tapasztalnunk kell s amelyek az embert majdnem arra indítják, hogy nem tudja nevessen-e, vagy sírjon a tapasztalásai felett, mint ahogy ezt Beaumarhois mondja. A nagy lelkesedéssel fogadott pohárköszöntő után számos felköszöntőben üdvözölték Berzeviczy Albertet. Torontálmegye gazdasági helyzete. Szeged, március 30. (Saját tudósítónktól) A békeben TorontáLmegye a legszorosabb gazdaság! kapcsolatokkal volt Szegedhez fűzve és a szegedi kereskedelmi és ipari érdekeltség állandóan közvetlenül vo;t informálva a torontálme&yei áilapo októl. Ex a helyzet Torontálmegyének Magyarország ól való elszakítása óla megszűnt és csik esettől- esetre Ithet tudósítást kapni arról, hogy mi történik odaát. Annii érdekesebb a magyar érdekeltség S'á iiára is, hogy az összeomlás ulán Nagybecskereken felállított szerb kereskedelmi és iparkamara ruost összefoglaló jelentési adoít ki Torontálmegye közgazdasági viszonyúról. A jelentés, melynek egy példányát egy Jugoszláviában tárt szegedi kereskedő hoz'a magával, a kezünkbe került és eniek alpj'ín mi is képet adhatunk Toroniáimegye, gazdasági viszonyairól. Ez a jelentés mindennél ékesebb bizonyságát szolgáltai ja annak, hogy odaát seu minden fenékig fejtei, sől a jugoszláv gazdasági életnek is a legnagyobb bajokkal kell küzdenie. A pénzintézeteknek egyáltalán nincs pénzük és nem képesek a kereskedelemnek és iparnak a hiteligényeit kielégíteni. Éppen azért a gazdasági érdekftépvhele>ek széleskörű propsgandit indítottak, hogy megtakarított pén.ét mindenki helyezze el az intézeteknél, hogy ezeknek mód jukban legyen segítségére lenni a kereskedelemnek és iparnak. A propaganda azonban nem sok eredménnyel járt. Főleg a kézműtperosok és kisiparosok azok, akik egyáltalán nem tudnak hitelhez hozzájutni és amsiiett az általános gazdasági krízis folytán a legnagyobb munkahiánnyal is küzdenek. A kormány, hogy a kézműiparnak a heiyze.én aegitsen, ugyanugv, mint Magyarországon is történi, a Nemzeti Bankot utasította a kisipari hiteleknek a folyósítására. Ezek a hitelek azonban igen drágák és amelle:t megszerzésük is olyan formalitásokkal van egybekötve, hogy a kisiparotok alig vehetik idénybe. A nagybecskereki kamsra kimutatása szerint Toromál megye mintegy 14 — 15.000 kiiiparoia közű1, egy év leforgása alatt a kisipari hitelt mindössze 180 Iparos vette igénybe. A pénzügyi válság azonban a nagyipari vállalatokat is igtn erősen sújtja és ezes sem tódnak prosperálni. Torontálxegyének legfontosabb nar.y ipari ágaza'a a malomipar, a mcgyar vállalatoktól eltérően rendelkezik ugyan elég feldolgozandó nyersanyaggal, de ezzel szemben nincsenek meg az elhelyezési lehetőségei. A torontáli malmok főleg amiatt panaszkodnak, hogy é szerb államvasutak tarifái ugy vannak mgáliapitva, hogy Jugoszláviának gtbonabevítelte sxorult részeire, igy elsősorban Dalmáciába éi a horvát tengerpirtra nem szállíthatni k, mert ott az oLsz malmokkal izemben teljesen versenyképtelenek. Rendk v.il tok panasz merült fel Torontálmegyében, ds általában egész Jugoszláviában is, a vasúti szállítás ki nem elégítő volta miatt. A szerb államvasutnak nincsen elegendő fedett kocsija. Az építkezés Torontálraegjében is teljesen p«ng éi a tcrontálmegyei téglagyárak egy ét leforgása alatt üzemük termelését körülbelül 50 százalékra volt-k kénytelenek redukálni. A régi összeköttetések megszakadása köve keltében az egész ipar és kereskedelem uj iránybin kénytelenek orientálódni, de ezekben az irányokban nem találja meg a megfelelő elhelyezési lehetőségeket. A jelentésből kiteíszöleg mindennél nagyobb baj azonban az adóügyi közigazgatásnak a tökéletes csődje. Nemcsak rendkívül nagy, szinte minden fogalmat felülmúló adókat szednek, hanem az adóztatás terén ál alánosságban a legnagyobb káosz uralkodik és az adóhivatalom m?guk sem tudják megállapítani, hogy eleget teit-e valaki adófizetési kötelezettségének, vagy sem. Erre vonatkozólag a jelentés níhány igen érdekfs példát sorol fel: Egy vállalatra például, amelyik az 1924 évről szóló ménegében 52 000 dinár tiszta nyereséget mutitott ki, különböző állami éi helyi hatöiági adók címén 150 000 dinárt vetettek ki. Mikor ezt a horribilis összeget rajta behajtották, a vállalat igazgatója nyugtát kért az illetékes adóhivataltól, hogy minden adófizetési kötelezelttégének eleget tetr. Az adóhivatal azzal sz indokolással megtagadta, hogy a felülvizsgálati eljárás során esetleg még megállapíthatják bizonyos pótlékilletékek fizetesének a kötelezettségét. Egy másik nagyon jellegzetes példa, amelyik az általános pénzkrizist bizonyítja, az, hogy egy olyan vállalat, amelyik az 1924. évben 20,000.000 dinár forgalmat bonyolított le, a Nemzeti Banknál nem volt képes egy 225.000 dináros kölcsönt szerezni termelési cé'okra. Bartók zongoraest 2-án csütörtökön este fél 9 órakor HARMÓNIA Legszebb női harisnyák legnagyobb választékban PoRlák Testvéreknél Széchenyi-tér 17. m Csekonics-utca 6. IRITZ JÓZSEFNÉ női és gyermekruha divatterme Kelemen-utca 11. szám, I. em. Elvállal a legújabb divatú kosztümöket, estélyi, utcai és gyermekruhákat a legolcsóbb árban. Tisztviselőknek árkedvezmény. 883