Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-04 / 51. szám

2 SZEGED 1925 március 4. A szegedi trafikok mától kezdve árusíthatnak kincstári értékjegyeket. Szeged, március 3. (Saját tudósító Mól.) Különös meglepetés érte kedden azokal, akik valamelyik szegedi trafikban posta-, okmány-, forgalmi adóbélyeget, vagy más valamilyen kincstári értékjegyet akartak vásárolni. A trafikotok közölték vevőikkel, hogy ki ncslári értékjegyet egy uj, kereskedelmi miniszteri rendelet értelmében nem árusíthatnak, azok árusítására kizárólag a föpost i és a fiókposták jogosultak. Ha tehát valaki levelet akar küldeni, csikis valamelyik postahivatalban vásárolhat] * meg a rávaló bélyege*. A kiszolgálatlan értékjegyvásárlók méltatlankodva vették tudomásul a kellemetlen rendsicrvállozásl, amelynek okát senki sem ismerle és vagy elmentek a postára, hogy ott szép, háborús időkre emlékeztető sorba áll/a megvásárolják a szükséges értékjegyeket, vagy pedig — ha nem érlek rá — elhalasztották a vásárlást kedvezőbb időre. A hirtelen kiadott és végrehajtott rendelet a trafikosok körében leírhatatlan izgalmat és méltatlankodást kelieit, mert a szegedi kistrafikcsok túlnyomó része nagyon rászorult arra a néhány százalékos jövedelemre, amit a bélyegárusítás jelentett számára. A legtöbb szegedi kistrafikos hadirokkant, vagy hadiözvegy, a trafik jövedelmén kivül más jövedelme niics és jövedelmének köiel ötven százaiékát veizti mo<t el a bélyegrendelet következtébm. Értesülésünk szerint a kistrafikosok egyesüleiük utján megkísérlik a rájuk nézve rendüvül méltánytalan, d: a közönség szempon jából is joggal sérelmezett rendelet visszavonatását. Hogy akciójuk sikerül e, ezt nem lehet tudni, mivel a kereskedelmi minisz er az ország súlyos pénzügyi helyzetével indokolta meg a r^nd eletet. Az államnak nagy szüksége van — ugy látszik — arra a ju alékra, amelyből eddig a kistrafikosok éllek Fölkerestük Márton Károlyt, a szegedi posta főnökét, aki a kérdésről érdeklődésünkre a követkelőket mondotta: — A kereskedelmi miniszter rendeletét ma közölte velünk Írásban a postaigazgatóság, de már tegnapelőtt kaptunk róla telefonértesítést azzal, hogy szüntessük be a kincstári értékjegyek viszontelárusitóinak való kiadását. A rendelkezés azonnali, te jes mértékben való végrehajtása természetesen technikai akadályokba ü között, de holnap, szerdán már minden vo.ialon életbeléptetjük. A rendelet értelmében megvon'uk az értékjegyárusi ás jogát azoktól a trafikoktól, amelyek vagy a főposta, vagy a hét fiókposta körzeébe esnek. A főposta körzete a Tisza Lajos-köru'on belől eső városrész. A Tisza Lajos-köruton levő trafikosok joga — a körút forgalmára való tekintettel — megmarad'. — A rendelet kiadására azért volt szükség, mert ujabban a pénzügyminiszter a pénzügyi értékjegyek forgalmának lebonyolításával is a postát bízta meg és a pénzügyigazgatóságokat fölmentette ez alól a kötelezettség alól. A posta igy ujabban nemcsak a postai értékjegyek árusításával foglalkozott, hanem az okmánybélyegeket, a forgalmi adóbélyegeket, söt még a marhaleveleket is a posta árusítja. A pénzügyi értékjegyek árusításáért, illetve közvetítéséért, ami meglehetfism nagy rru íkatöbblelel Jelenteti a hivatal számára, nem kapott a poita semmit sem. Most azonban, hogy közvetlenül a fogyasztóknak is árusit, a meghatározott jutalék a postát illeti. — A nelyzet egyébként még nem alakult ki vég'egesen, de most v«n kialakulóban. A rendelet végrehajtásával ugyanis nyilvánvaló sérelem ért nagyon sok trafikost és indokolatlan anyagi előnyööz jutottak azok a trafikosok, akik véletlenül nem tartoznak egyik postahivatal körzetébe sem és igy bélyegárusitó joguk épségben megmaradt. A rendelet sok szabály alanságnak lehet a szülőoka. Az élelmesebb célyefárusitásra is jogosu't trafikosok ugyanis fokozott mértékben és fokoioít eredménnyel tehe'.i meg a jövőben azf, hogy nagyobb kereskedelmi vállalatok hatalmas értékjegy szükségletét, a forgalmi adóbélyegeket és a poslabílyegeket — házhoz szállítják, ső(, hogy a vállalatok síivesebbea szerezték be tőlük bélyeg szükségletüket, bizonyos árengedményre is hajlandók. Ezzel nemcsak indokolatlan jövedelemtöbblethez jutnak, hanem mtgká osiják a kiucitáit is. Ha. a posta tudomás! szerez ilyen visszeélésről, a trafikos ellen megindítja az eljárást, azonban tudomást szerezni róla nagyon bajos. — Ismétlem, az uj rendszer mos! van kialakulóban. A rendelet följugositja a postaigazgatóságot, hogy bizonyos, méltányos esetekcen kivételt legyen. Azok a trafikosok tehá', akik sérelmes ek tartják a bélyegárusitási joguk megvonását, a postafőnökség határozatát megfelebbezheti a postaigazgatósághoz, amely esetenkint birálja el a kérdést és méltányos esetben visszaadhatja a jogot. — A rendelet egyébként —|megi'élésem szerint — a hadirokkant és hadiözvegy trafikosokat érinti legsu yosabban, mert vin sok olyan trafikos, akinek a trafik csak mellékjövedelmet jelent ts megélhetését mis jövedelemforrásból is biztosithatja. Az a hadirokkant azonban, akinek a trafik jelenti egyedüli kereselforrását, a béiyegárusi ás megvonása miatt nagyon érzékenyen károsodik, sőt exisztenciája kerül végveszedelembe. A p)stífőnök nyilatkozatában találhatnak némi megnyugtatót az érdekelt kistrafikosok, az a kérdés azonban, hogy a postaigazgatóság a benyújtandó felebbezések elintézésekor milyen álláspontra helyezkedik. Egyelőre a helyzet az, hogy a kisköruti és a külvárosi kistrafikokon kivül csak a postahivatalokban szerezheti be a közönség értékjegy szükségletét. megnyílik Szeged, március 3. (Saját tudósilónktól.) Évek óta Szegtd összes tényezőinek és elsősorban magának a városnak legkomolyabb sérelme az, bogy a békeszerződések ratifikálása ellenére sem nyitották meg a szeged—temesvári vonalat, amely pedig igen fontos és jílentős volt Szeged életére a boldog béke napjaiban. Amióta S;eged a trianoni rajzolás után végváros lett, ahelyett, hogy a többi végváros mintájára hatalmas lendülettel fejlődött volna előre, nemcsak hogy megállott a fejlődés utján, hanem határozottan visszafejlődött. Szeged állomása, végállomást jelent, ahol megáll minden forgalom. A forgalom hiánya miatt nem tud boldogulni Szeged kereskedelme, üresek a raktárházak és üres Szeged kereskedelme. A forgalom teljesen elterelődött Szegedről. A szeged—temesvári vonal megnyitása érdekében hosszú évtk óla harcot vívnak a különböző siegedi érdekeltségek, intézmények és hatóságok és ehhez a harchoz legutóbb csatlakoztak a román, Illetve a szerb érdekeltségek is. Ennek azegyütes harcnak most már ugy látszik meg is lett az eredménye, amely szerint a szeged—temesvári vonal rövidesen és hat évi szünet után meg fog nyílni. A Szeged munkatársának ugyanis alsalma volt beszélni egy olyan illetékes Jaktorral, akt maga is résztvett a legutolsó tanácsktidsokon és aki teljesen ismeri ezt a fontos ügyet. Az ille'étei faktor a következőket mondotta: — A nemrégiben megtartott génuai menetrendi konferenciái hosszasan tárgyaltak a sze„Két hónapon belül ~ -temesvári forgalom." ged—temesvári vonal sorsáról és a tárgyalások folyamán a különböző aemielközt érdekeltségek azt a határozott kijelentést tették, hogy kívánatosnak tartják a vonal sürgős megnyitását. — A konferencián ezenkívül az egyes vasutak •zt az óhajtást tolmácsolták hitározott formában, hogy kívánatosnak tartják azt, hogy az Orlent expressz — ugy mint régen — Szegeden haladjon keresztül. A né Hány hét előtti belgrádi magyar-szerb kereskedelmi tárgyalások torán is hosszasan vitattál ennek a vonalnak kérdését és a tárgyalások végén már konkrét tervek ts készültek a vonal megnyitására. Ezekről a konkrét tervekről ebben a pillanatban még korai lenne nyilatkozni, de az tény, hogy az összes érdekeltségek kívánják a vonal megnyitását. — A vonal megnyitásának jelenleg csupán egyetlen akadálya van; ez pedig iz, bogy Oroszlánosnál még 1919 ben körülbelül egy kilométernyi távolsájgban felszedték a pályatestet. A belgrádi tárgyalásoson erről a kérdésről is történtek konkrét megállapodások, amennyiben a szerb államvasút hajlandónak mutatkozott helyrehozatal a pályát. Ennek megtörténte után pedig semmi akadálya nem lesz a vonal megnyitásának. A helyzet ma az, hogy körülbelül két hónap múlva Szegeden keresztül fog jutni az osztende—bukaresti vonal. Ezt a hirt Szeged összes tényezői örömmel fogadták, meri hiszen mindenki tudatában van annak, hogy csak a temesvári vonal megnyitása vonhatja maga után Szeged forgalmának és kereskedelmi életének fejlödisét. Igazságuk tudatában — tovább sztrájkolnak a nyomdászok Szeged, március 3. (Saját tadósitónktól.) Ma délelőtt ismét beidézték a rendőrségre a Szegedi Uj Nemzedék sztrájkoló nyomdászait és ujólig kihallgatták őket követeléseikre nézve. A nyomdászok ujtbb megidézése valószínűen azért történt, mert a kedden reggel két oldalon megjelenő kutzusujság tovább folytatta politikai vádaskodásait és azt irta, hogy a Tevéi-nyomda személyzete ugyanolyan fizetést kapott, mint a szervezett nyomdászok. A rendőrségen azonban bebizonyosodott, hogy a Tevéi nyomda személyzetének lényeges összeget kitevő olyan követelései vannak, amelyek az drszabilyzat szerint a szervezett munkásoknak járnak. A szervezeti nyomdászok ugyanis csak nyolc órát kötelesek dolgozni naponta, ezenfelül pedig csak akkor, ha valamely rendkívüli és sürgős munka elvégzéséről «an szó, auiért megállapított túlóradíj jár. A Tevéi-nyomda személyzete ezzel szemben állandóan 12, sőt sokszor 14 órát dolgozott naponta, de a túlórákért az árszabályban megállapltolt összegnél jóval kevesebbet kaptak, sőt a nyolcórás munkadíjból Is levontak tőlük öt százalékot. Megállapítást nyert tehát, hogy a nyomdászok jogos bérkövetelések miatt léptek sztrájkba és így sehogyan sem sikerült annak a kurxusfelterésnek bizonyítása, hogy ez a sztrájk— politikai sztrájk. A nyomdászokat ezért isméi elbocsátották a rendőrségről. A kurzusujság igazgalósági kedden levelet küldölt szét a nyomdaszoknak, amelyben felszólítja őket, bogy az ipartörvény értelmé >en kétheti felmondási idejüket töltsék ki. A nyomdászok ma elhatározták, bogy a felszólításra nem válaszolnak és azt figyelembe ve veszik. A nyomdászok ma nyilatkoztak munka'ársunk előtt és kijelentették, hogy azt sem bánják, ha soha vissza nem térhetnek munkahelyükre, mer a két esztendeje tarló napi 12 órai munka annyira kimerítette őket, hogy nemcsak munkakedvüket, hanem egészségüket Is elvesztették. A Tetrél-nyomda igazgatósága, hogy a kurzuslap megjelenését biztosíthassa — miután Budapesten nem boldogult —, most a kisebb vidéki városokban igyekszik szervezetlen munkásokat összeszedni. A jelenlegi késoldalas újság elállításához megnyerték a szegedi Kaltura-nyomda egyik szervezetlen munkását, Ambrus Lászltt, azonkívül a Kjrzó Mozi egyik gépészét, valamint egy volt siegeli nyomdatulajdonos! is. Ez azonban a sztrájt kimenetelére nincs befolyással, miután a nyomdá zok meg vannak győződve arrói, hogy a gyakorlatlan munkások beállítása a nyomdanak nem hisznol, hanem •<etemes károkat fog oxozni. A bérharcban álió felek között ezideíg semmiféle közeledéi, vagy annak kszdjményezése nem történt. MMMMMWMMMMMMMMMMMMWMMftM A SZEGEID telefonszámai: Szerkesztőség 13—33. Kiadóhivatal és jegyiroda . 306. Nyomda 16—34.