Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-27 / 70. szám

2 SZEGED 1925 március 25. tárcájának jelenlegi állományi elérte ast a szin­tet, amelyen a legutóbbi binkkamatlábemelés alkalmával állott, u;y hogy ez is indokolttá telte a bankkamatlábnak mérséklésé'. A bank érckészlete is emelkedett s a bankjegyforga­lomnak mai állása mellett nagy pénzbőség vm a piacon, ami szintén előkészítette a bankráta mérséklését. A hivatalos bankkamatláb és a bankok által fölszámított kamitok kötött eddi? is jelenté­keny eltolódás van. Ha most a Nemzeti Bank leszállította a kamatlábat és ezzel a gazdasági élet forgalmában bizonyos megkflnnyeobüláM kivánt e'öidézrti, itt az ideje annak, hogy a bankok hitelpolitikájában is megnyilatkozzék az a törekvés, amellyel meg kell szüntetni a hiva­talos bankkamatldb és a magánkamatláb kőzött mutatkozó nagy különbséget. A Nemzeti Bank kamatlábmérsékléie köveikeziében most már a bankok sem fognak kitérhetni az elől a köte­lezettség elől, hogy szintén leszállítsák a ka­matlábat. A Magyar Nemieti Bank főtanácsi egyéb­ként Popovics Sindor elnökletével ma délben félegykor a Nemzeti Bank fötanácsi termébin ülést tartott. A főtanícs a bank vezérigazgató­jának, dr. Schober Béla udvari tanácsosnak az üzlethi éltől szóló jelentésének meghallgatása és tudomásulvétele után az üzletveietőség ja­vaslatára folyó hó 27-1 hatállyal a váltóleszá­mítolást kamatlábat 12.5 százalékról 11 száza­lékra, a kéztzálog ellenében nyújtott kölcsönök utánt kamatlábat 13.5 százalékról 12 száza­lékra szállította le. Harcolnak a titkosság ellen. Budapest, március 26. A nemzetgyűlésnek az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött külön bi­zottsági ma délelőtt 11 órakor Platthy György elnöki :te alatt gyűlést tartolt, amelyen folytatta a választójogi javaslat tárgyalását. Az ülésen a kormány részéről Rakovszky I /án belügyminisz • ter volt jelen. • A javaslathoz elsőnek Erdőhegyi Lajos szólalt fel. Az eddig elhangzott összes felszólalások a választójog kiterjesztése és a választások tiszta­ságának biztosiiéka, ezzel kapcsolatban a titkos­ság kötül foroglak. Megállapítja, bogy a sta­tisztikai adatok szerint az ország mai területén a 24 évet elért lakosságának majdnem 78 s á­zaléka fog válásztójoggal birni a javaslat szerint. Nem hiszi azt, mintha a titkosság egyedül is kép -s volna a választás tisztaságát biztosítani. Ezután Szabó József szólal f.-l, aki a keress­tényszocialista párt felfogását fej'i ki. Nem állitja, hogy a forradalmakat a válaszlójog ren­dezetlensége okozta, azonban tagadhatatlan, hogy ez is nagyban hozzájárult a forradalmak kitöréséhez, tehát nagyon fontos volna a vá­lasztójog melőbbi rendezése. A javaslat szűk­markú a jogok osztogatása terén, keresztény szempontból nincs különbség férfi és nő között. Törvényesen kell biz ositani, hogj^ #választá­soknál visszaélések ne fordulhassan&S elö. Szilágyi Lajos után Rubinek István szólalt fel, aki élesen kikelt a titkos választójog ellen. Szerinte az nem demokrácia és nem más egyesek lelki kényszerénél. Az általánosság és titkosság a mai törvények közt ellentétben 111 a remzet érdekeivel. A kisgazdaképviselők a he­gemóniát a falusi intelligencia és az értelmes kisgizdák számára fenn akarják tartani. Épp ezért akarják megóvni őket a titkos demagó­giától a nyilvánosság révén. A bizottság legközelebbi' ülésé! holnap dél­előtt 11 órakor tartja. A Kocsis nevü gyanúsított, akit Pötörnek hisznek, Kolozsvárott megszökött. Nagykároly, március 26. Pötör Gyula személy­leírása alapján az itt elfogott Kocsis Gyula a szi­gurancián azt vallotta, hogy biciklilopás miatt keresi a budapesti rendőrség és a detektívek elől Debrecenbe szökött, onnét Nyirábrányba akart menni, közben azonban áttévedt Romániába. A kerékpárügyre vonatkozóan azt adta elő, hogy egy este az utcán egy gyermek kerékpárral jött ki és midőn ő rákiáltott, a gyermek megijedt és elsza­ladt, a biciklit pedig az uton hagyta. Ó a kerék­párt egy mechanikushoz vitte átalakítás végett és midőn másnap a felesége azzal fogadta, hogy de­tektívek keresik, ijedtségében megugrott Budapest­ről. Kocsis nem tudja foglalkozását meghatározni. Egy darabig azt állította, hogy sodronykészitő munkás volt, de a nála talált fényképek egyikén mint magyar ruhás táncos szerepel egy nővel, a másik fénykép boxbajnokot ábrázol. Nagykároly­ból beküldték a kolozsvári hadbiróságra, a kolozs­vári pályaudvaron az óriási tolongásban megszökött kísérőjétől és mivel a detektív a tolongás miatt a fegyverét nem használhatta, sikerült elmenekülnie. A város inkább eladja üzemeit, semhogy megszüntesse. A készülő állítólagos rendeletről nem tudnak a városházán. Szeged, március 26. (Saját tudósítónktól.) Az utóbbi időben mar-mar ugy látszott, hogy a hatósági üzemek körül támadt harc végleg elcsendesedett. A város hatósága — mint is­meretes — kötelezte magát arra, hogy uj üze­meket nem létesít és a meglévőket tovább nem fejleszti, jelenlegi kereteik között azonban to­vábbra is fenntartja azokat. Kivétel volt a vá­rosi kenyérgyár, amelynek Üzemét lényegesen redukálták annyira, hogy rn? már a hatósági intézmények szükségleten köifogyssztásra alig számbivehetö mennyiseget termel. A béke azonban mégis ciak látszólagos f;gy­verizünet volt. Az iparosok nem voltak meg­elégedve az elért eredményekkel és tovább h«i­collak a hatósági üzemek teljes megszünteté­séért. Beszámolt a Szeged arról, hogy a kereskedők budapesti országos nagygyűlésén a hatósági üzemek is szóba kerültek éi a vidéki kereske­dők éi ipirosok a kereskedelmi miniszter előtt is állást foglaltak ellenük. Egy szegedi küldött ség sorra |árta az illetékes minisztériumokat. A belügyminisztériumban a küldöttség megnyug­tató Ígéretet is kapott. Az igéret szerint a kor­mány rövidesen rendeletet ad ki a halósági üzemek ügyében és a rendelet értelmében a szegedi iparosok husvéli ajándékul megkapják a város által fenntartott üzemek teljes beszün­telését. A hír megiepsiést keltett a városházán, ahol még semnit sem tudnak a városi üzemek halálos ítéletének aláírásáról. Pedig a város bitóságának állandó összeköttetése van a kor­mány hatóságokkal, különOsin a belügyminisz­tériumnál, ahol a polgármester havon'a leg­alább kétsier tesz látogatást. Éppen ezért kér­dést i ítéztünk a polgármesterhez ebben a rend­kivül fontos ügyben. A polgármester kérdé­seinkre a köveikezőset mondotta: — Az állítólagos rendelet eddig még nem érkezeit Szegedre, söt arról sem íudluak, hogy a kormány foglalkozik ilyen rendelet gondola­tával. Ha komoly a hir és va'óban megjelenik ex a rendelet, amely üzemeinek megszüntetéiére kötelezné a várost, a tanács össze fogja hivatni a közgyűlést és a közgyűlésre bizza annak el­döntését, vájjon a kormánynak van-e törvényes joga arra, hogy a várost törvényes jogainak gyakoilásában megakadályozza, vagy korlátozza? Az uj ipattörvény kimondja ugyan, hogy a ható­ságok nem fejleszthetik tovíob meglévő üze­meidet, de a meglévő üzemek beszüntetésére nem kötelezi a várost. A városnak igy éppen az uj ipartörvény ad jogot arra, hogy üzemeit továbbra is fenntartsa. Abban az esetben, ha a város virágzó és föltétlenül közérdeket szolgáló üze­meit mé^is csak be kellene szüntetni, akkor a halálraítélt üzemeket ugy, ahogyan most álla­nak — nyilvános árverésen a legtöbbet Ígérőnek el fogjuk adni. Az üzemek beszüntetése ugyanis egyértelmű lenne az üzemek ériékének az abla­kon való könnyelmű kidobásával. A város, saj­nos, nincsen olyan rózsás anyagi helyzetben, hogy ezt a könnyelműséget —- nogyon számos és súlyos milliárdokról van szó — elkövethesse. Hjgy az iparotok egységesen, valamennyien a rendkívül nagy értéket képviselő városi üze­mek egysierü beszüntetése mellett foglalnának állást, ait nem lehet elhinni. Hisz a város egész közönségének roppint kára volna abból, hi a városi vigyonnak ilyen értékes részét min­den kárpótlás nélkül eldobnák. MMMMAAMÍMMMMMMMMMMMMM Az érvénytelen végrendelet következményei. Szeged, március 26. (Saját tudósítónktól.) Érde­kes ügyben ítélkezett a napokban a szegedi ki­rályi ítélőtábla pjlgári Elekes-tanácsa, azaz in­kább maga az ítélet az érdekes, amely hivatva van rá, hogy helyrehozza mások tévedését. Egy Kis József nevü csanádmegyei lakos vala­mikor régen magához vette a kétéves Takács Já­nost. Nem volt ez örökbefogadás, azonban a bá­násmód melegsége fölért azzal. A kis János fel­nőtt, elvégzett néhány szükséges iskolát s meg­maradt Kis gazdaságában munkásnak 1900 után is, amikor megnősült. Felesége, későbbi gyerme­kei, mind ott éltek a portán, Kis földjein dolgoz­tak, teljes ellátásban részesültek. Kis halála után sem változott ez a viszony, amely olyan békés volt, hogy 1921-ben az özvegy végrendeletet csinált s abban egyik örökösének Takács Jánost tüntette föl, aki — az időközben napvilágra jutott hivatalos adatok szerint — szinte bizalmi állást töltött be, mert intézkedett, felügyelt a munkásokra, ő adott ki utasításokat, parancsokat. özvegy Kis Józsefné végrendelete elkészítése­kor Takács még életben volt, de rövidesen meg­halt és meghalt özvegy Kísné is. Ekkor három oldalági örökös lépett a birtok tulajdonjogába, mert a végrendeletet a biróság érvénytelenítette. Kisné ugyanis nem tudott sem írni, sem olvasni, az utolsó akaratát irásba foglaló községi jegyző pedig formahibát követett el. A végrendelet zára­dékából kihagyta azt a részt, amely szerint azt felolvasták s ugy látták el kézjeggyel. Takács János özvegye ekkor föllépett az örökö­sök ellen, kérve visszamenőleg mintegy harminc­millió munkadíj megállapítását azokért a szolgála­tokért, amiket az ura, ő, meg a családjuk tel­jesített a Kis-birtokon. A szegedi törvényszék alaptalannak találta a kérelmet, nem is derítette ki a végzett munka ér­tékét s a keresetet elutasította. Takácsék, úgy­mond, a teljes ellátást megkapták s ilyen esetben munkadíj csak akkor jár, ha az külön ki van kötve. Az ítélőtábla egészen más álláspontra helyezke­dett s figyelembe vette azt, hogy amiért egy falusi jegyző nem tud szabályszerű végrendeletet kiállí­tani, még nem lehet valakit elütni a jussától. Mert ha a munkadíjra nézve forma szerinti kikötés nem is volt, de volt a felek között akaratmegegyezés. Eszerint Kisné végrendeleti gondoskodással kí­vánta jutalmazni Takácsék munkáját, viszont Ta­kácsék ennek a végrendeletben juttatott anyagi kártérítésnek a tudatában nem léptek föl külön munkabér-igénnyel. Megállapította az ítélőtábla, hogy Kisnének komoly volt a szándéka, amely szerint az ellátáson kivül külön is díjazza Taká­csékat. Mivel pedig a törvényszék a mennyiség tekin­tetében nem derítette ki a tényállást, a tábla köz­benszóló Ítéletet hozott s visszaküldte az iratokat a törvényszékhez, állapítsa meg, hogy mennyi jár a pört folytató özvegynek, illetőleg családjának. Bandi Benjámin közhonvéd országos hírnevet akart szerezni a rej­télyes gyilkosság elkövetésével. Budapeit, március 26. Ismeretes, hogy kedden este a főkapitányság közeonti ügyeletét arról értesítették, hogy az Üllői uti Ferenc József gyalogsági laktanyában jelentkezett Bandi Ben­jámin küzhonvéd, aki előadta, hogy néhány nappal ezelőtt a dunai összekötő vasúti hídról a vízbe dobott egy fiatalembert. Hirtelen harag­jában Bandi állítólag e örántotta oldalfegyverét és mellbeszurta az ismeretlent, majd a hid kor­látján keresztül belehajt otta a holttestet a Du­nába, maga pedig megszökött és három napig nem mert jelentkezni ezredénél. Szerdán délelőtt a közhonvédet újból kihall­gatták az állítólagos gyilkosság ügyében és ekkor kiderült, hogy Bandi Benjámin csak ki­találta az egész gyilkossági mesét, mert azt hitte, hogy ilyenformán országos hírnévre fog szert tenni s a lapok majd heteken keresztül foglalkoznak vele, mint mostanában a löbbi gyilkossági eset hőseivel. Bandi a kihallgatás alkalmával állandó ellen mondásokba keveredett, ugy hogy hamarosan megállapították, hogy a közhonvéd, aki meglehetősen korlátolt egyén, csak magát akarta reklámozni, amikor a mesét kitalálta.

Next

/
Thumbnails
Contents