Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-25 / 69. szám

925 máfjcius 25 SZEGED Április 1-én megnyílik a Szeged kölcsönkönyotara. Beiratkozni lehet egész nap Dugonics-tér 11. alatt. Telefon 306. Havidíj 15.000 K. lisztviselőknek, munkásoknak 12.000 K. Nagy botrány a tőzsdén. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A mai tő; sdén lecsengetés után az utótözsde elején parázs botrány keletkezett, amelynek csaknem súlyos következményei lettek. A botrányt Heidelberg Vilmos bankárnak egy könnyelmű és a tőzsdeügynököket rendkívül sértő kijelentése okozta. Heidelberg Vilmos ugyanis többek előtt kijelentette, hogy minden tőzsdeügynök csal és Schwartz Jakab is. Schwartz Jakab tőzsdetanácsos, akit az ügynökkarbői delegáltak erre a díszes pozícióra és a tőzsde egyik tekinté'yes tagja. A sértő kifejezésen sokan megütköztek és Heidelberg köré gyűlve felvilágosítást kértek tőle, hogy kijelentését hogyan értette. A hangos csoportra még többen lettek figyelmesek, ugy hogy csakhamar a tőzsde egész közönsége ott szorongott Heidelberg bankárkörül, akihez odalépett StUler Mihály tőzsdeügynök és sértő szavakkal utasitotta rendre. Stiller Mihály tellépésére, aki kitűnő vivó hirében áll, a tőzsdeügynökök nagy csoportja hangosan követelte, hogy Heidelberg Vilmost távolítsák el a tőzsdeteremből. Amikor már a helyzet fenyegetővé vált, a tőzsdeterem altisztjei Heidelberg Vilmost közrefogták és a tőzsdetagok hatalmas gyűrűjétől körülvéve kikisérték a teremből. Az izgatott hangulatban Hei delberg Vilmos revolvert rántott és azzal fenyegetődzött, hogy lelövi azt, aki hozzányúl. Erre azonban nem került sor, mert sikerült a tőzsdei altisztek védelme alatt bántatlanul elhagynia a termet. A botrány után még sokáig élénken pertraktálták a jelenetet és nagyon sokan már védelmére is keltek Heidelbergnek. Azt mondották, hogy kijelentéseinek nem volt sértő célzata és csupán azt a tőzsdei gyakorlatot perhoreszkálta, amely szerint a bankok a megbízások feladásánál az ügynököktől a középárfolyamon való elszámolást követelnek. A bankoknak ez a magatartása — hanf

oztatták Heidelberg védelmezői — tényleg ráényszeriti az ügynököket, hogy a kivánt középárfolyam érdekében az áralakulást esetleg irreálisan irányítsák, vagy mint tőzdei nyelven mondják, lámpakötéseket jegyezzenek. A tőzsdei ügynökök egyesülete legközelebb ülést tart, amelyen követelni fogják a tőzsdetanácstól, hogy Heidelberget a tőzsdeügynököket sértő magatartása miatt a tőzsdéről fegyelmi uton zárja ki. Addig is, amig a tanács ebben az ügyben határoz, a tőzdeügynökök Heidelberggel a tőzsdén üzleli összeköttetésbe nem lépnek és vele üzletet nem kötnek. A 17.000 koronás paprikát 20.000 korona osztrák behozatali vám és 1245 korona magyar illeték terheli. Hogy lesz-e eredménye a miniszterelnök akciójanik és ba lesz, mi lesz, nem ludjuk, de hogy egyhamar nem lesz, az biionyor. Addig csődbe juihaf nyugodtan az egész magyar piprikatermelés. Cíődbe juthat egész bátran, mert minden külföldi veszedelemtől eltekintve, súlyos belföldi veszedelmekkel is birkóznia kell, mert a paprikatermelés', feldolgozást és árusítást olyan súlyos terhek szotiiják, amelyek alatt előbbutóbb össze kell roskadnia. Dr. Aigner Károly főispán most terjedelmes fölterjesztést intézett Mayer János földművelésügyi miniszterhez ebben az ügyben. Ebben a következőket mondja: Szeged város földmivelőinek és bérlőinek túlnyomó része paprikatermeléssel foglalkozik, amelyet szakértelmével és a szegedi talaj különlegességének segítségével világhírűvé fejlesztett. A gyönyörűen fellendült paprikaterelés, feldolgozás és kereskedelem városunknak egyik legjelentősebb tényezője volt a múltban s ma, sajnos, oda jutunk, hogy a legnagyobb válsággal küzd, úgyannyira, hogy ez Szeged város háztartását is erősen sújtja. A város néhány holdas parcellákban bérbeadott földjeit a paprikalermelők ezen termelési ág jövedelmezősége folytán magasabb bérért vehették bérbe, de a mai viszonyok között Szeged város hatósága ezeket a bérösszegeket önként leszállította, de ennek ellenére a szegedi paprikatermelők s velük együtt a kikészitők is vagyonuk nagyrészét elvesztették, mert a paprika ára 40.000 koronáról 17.000 koronára esett. Felsorolja ezután azokat a terheket, amelyek a paprika forgalmát annyira megnehezitik. Minden kilogram édesnemes paprika után — mert Szegeden jobbára édesnemes paprika készül — 300 korona vegyvizsgálati dijat kell fizetni. Ha Szeged ezidei termelését 220 vagonra becsülöm és supponálom azt, hogy ennek 70 százalékából édesnemes paprika készül, ugy 170 vagon édesnemes paprika után 462,000.000 korona bevétel mutatkozik vegyvizsgálati dij cimén, ezenkívül 66 vagonból másod- és harmadrendű paprika készül, ennek vegyvizsgálati dija kilónként 170 koronával 112,200.000 korona, ugy hogy összesen 574,200.000 korona bevétel mutatkozik vegyvizsgálati dij cimén. A vegyvizsgáló állomás fontosságát Szegeden senkisem vitatja, azonban hogy a Gyógy- és Ipari Növényforgalmi Iroda, ameiy a vegyvizsgálati dij 70 százalékát kapja és amely a kötött forgalom idején a magyar paprika elhelyezését végezte, még ma is ilyen illetékeket szedjen, amikora kötött forgalom megszűnt, azt a végpusztulás előtt álló szegedi paprikaérdekeltség semmiképen sem tartja Indokoltnak. Kéri tehát a Gyógy- és Ipari Növényforgalmi Irodának járó illeték sürgős törlését. További terhe a paprikakivitelnek, hogy, ha a kereskedő a termelőtől vásárolt paprikát összehajtja, ugy minden kiló után összehjjtási dij cimén 200 koronát szed a fent jelzett iroda. Ezenkívül, ha Magyarország határain kivülre küidödik a paprika, ugy vegyvizsgálati dij cimén újólag bc3zed 340 koronát (első izben 300-at), vámilletékben fél százalékot, ami 85 koronát jelent, egyéb pótlék cimén 1 százalékot, ami 20 koronát jelent, ugy Szeged, március 24. (Saját tadósitónktól.) A szegedi piprikaérdekeltségek — mint ismereteg _ valamilyen uton-módon tudomást szereztek azokról a tárgyalásokról, amelyeket a magyar kormány folytat a spanyol kormány megbizottaival bizonyos rekompenzációs kereskedelmi szerződések megkötése céljából. Az elterjedt, de eddig még meg nem cáfolt hirek szerint az alku akörül folyik, hogy Magyarország minimumra redukálja a magyar paprika halálos ellenségére, az úgynevezett spanyol paprikára kitéteti védővámot, cserébe Spanjolország hajlandó leszállítani a magyar gazdasági gépekre és motorokra kivetett beviteli vámokat. A spanyol kormány kívánságának teljesítése azt jelentené, bogy a spanyolok paprikának nevezett ételszinesitője, amely egyébként nagyon távoli és csak formai rokonságban van a magyar paprikával, mert nélkülözi annak legfonosabb hatóanyagát, korlátlan mennyiségben zudulbatna az országba és a magyar paprikát a külföldi piacok után a hazai piacoktól is kiszoríthatná. Hogy ennek mi lenne az elháríthatatlan következménye, arról Szegeden, ahol több mint tizezer család ekzisztenciája függ a paprikától, a szegedi paprikától, fölösleges beszelni, hiszen az a körülmény, bogy — minden bizonnyal a kormány közönye miatt — a külföldi piacokat a magyar paprika nagyrészben már elveszítette, mérhetetlen károsat okozott éppen ugy az országnak, mint közvetlenül az érdekeltségeknek: a termelőknek, feldolgozóknak és kereskedőknek egyaránt. A bojkottált magyar paprika itlreked néhány év óta as országban és igy hihetetlen túltermelés mutatkozik. Ez az oka a paprika abnormális, söt kfalasztrófális olcaósigának és annak is, hogy a paprikapiac ma körülbelül ugyanazt a szomorú kepét rt utalj*, mint néhány évvel ezelőtt a magyar borpiac. A szegedi paprikások körében ai áldatlan helyzet biheteilenül nagy elkeseredést váltott ki. Sokan a paprikatermelés megszüntetésének gondolatával foglalkoznak és ba sürgős változás nem történik, rövidesen tönkrejut a magyar mezőgazdaság j és a mezőgazdasági ipar egyik legfontosabb ága. A szegedi paprikásokra nézve nagyon gyönge vigasz az a bír, hogy a miniszterelnök a Népszövetség genfi ülésén előterjesztést tet védelmükre. Arra kérte a Népszövetségei, hogy tiltsa el Spanyolországot a spanyol ételszineaitö •paprika" névvel való meghatározásától, mert a prprka speciálisan magyar fűszer és cuk Magyarországon terem meg. Feldolgozásához sem érienek másutt és az, amit a spanyolok Paprikának neveznek, semmi körülmények között sem minősíthető paprikának. Javasolta, hogy a „spanyol paprika" helyett a „spanyol bors" cin tv. lét re utasítsa • Ncpszöveíség a •panyolokat. hogy 1 kilogram külföldre szállított paprikát 945 korpna költség terhel. Kéri ezeknek a költségeknek is a lehetőség szerint való enyhítését, annál is inkább, mert amig a szomszédos államokkal kereskedelmi szerződést nem kötöttünk, addig például Ausztria 1 kilogram édesnemes paprika után, amely Szegeden 17.000 koronába kerül, 20.000 korona beviteli vámot szed, Németország pedig a spanyol paprika után fele akkora vámot szed, mint a magyar paprika után. Ilymódon erősen rá van utalva az exportáló kereskedelem tekintélyes vasúti tarifaengedményre és méltányos hitelre is, minélfogva arra kéri a minisztert, hogy a paprikatermelők, kikészitők és kereskedők helyzetén enyhítsen és könnyítse meg a paprikaexport lehetőségeit. Itt említjük meg, nogy arra a tiltakozó fölterjesztésre, amelyet a polgármester és az érdekeltségek küldtek a spanyol paprika behozatala ellen, még nem érkezett válasz, de a tárgyalásokról kipattint hirre cáfolat sem érkezett még. Pedig a hallgatás, beismerést jelent. A győri választás. (Budapesti tudósttónk telejonjelentése.) Győrben a választások előmunkálatai Vámbéry Rusztem mellett a leglelkesebben folynak. Tegnap megalakították a kisiparosok szervező bizottságát, amely nagy örömmel állt Vámbéry mellé. Holnap Győrbe utazik Vámbé y felesége is, akit nagy szeretetlel várnak. Dr. Vázsonyi Vilmos látogatása elé pedig nagy várakozással néznek, a hangulat a legoiztatóbb és minden remény meg van arra, hogy az egyesült liberális polgárok és munkátok Vámbéryt diadalra juttatják. ^ Az osztrák-magyar adósság felosztásának részesedési aránya. Párls, március 24. A jóvátételi bizottság közleményt adóit ki, amely szerint a bizottság az osztrák-magyar adósság felosz'ása ulán mast már súlyt helyez arra, hogy az eredményről tájékoztassa a nyilvánosságot. Ehhez képest a bizottság röpiratot ad ki erről a kérdésről. A röpiratban vázolni fogji azokat az alapelveket, amelyeket munkálataiban követett és felsorolja, hogy most már milyen résiesedfs jut az érdekelt hét államra, vagyis O aszországra, Magyarországra, Autz'riára, Lengyelországra, Csehországra, Romániára és Jugoszláviára. Stresemann nem folytathatja külpoiit kai akcióját az uj elnök megválasztásáig. Berlin, március 24. A német birodalmi kormány és a német nemzeti párt között kitört konfliktus elintézése csak ideiglenes, mert a német-nemzetiek egy része még mindig ellenzi Stresemann külügyminiszternek a biztonság kérdésében tett javaslatait. Ezt az ideiglenes elintézést is a kormánynak csak ugy sikerült elérnie, hogy Stresemannak meg kellett ígérnie, hogy az uj birodalmi elnök megválasztásáig ntm folytat külpolitikai akciót eddig követett politikájának irányában. Ennek az ígéretnek megtartása azzal a következménnyel jár, hogy az ántánt-államok is bizonyára szüneteltetik a német javaslatok érdemleges megvitatását. Pénzintueli tisztviselők országos gyűlése. Budapestről jelentik f A Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesülete keddre nagygyűlésre hivta egybe a pénzintézeti tisztviselői kart a régi parlamentbe. A nagygyűlést Erdőssy Antal elnök nyitotta meg éj küiönöten a nyugdijvaloruáció kérdésével foglalkozott. Odakonkludált, bogy a bankok igen is képesek a teljes értékű nyugdijvalorizációra. Tóth. Andor a nemzetgyűléstől kéri a létminimum védelmét a létminimum megállapítása és béregyeitetö intézmény létesítése által. Dr. Perczel Aladár hangoztatta a korszerű maglnalkalmazotti törvény sürgős szükségét. A nagygyűlés végül megbízta az egyesület vezetőségét, hogy küldöttséget vezessenek a miniszterelnökhöz és a szakminiszterekhez eien hérdAsek kedvező elintézése érdekében.