Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-22 / 67. szám

600 SZEGED 1925 mircius 18. belőle valami ragadvány, dr. Márton Józstf ugy vélte az ügyet végleg elintézhetőnek, hogy felad <a a maca elé tűzött célt és visszavonta bonyodalomszülő beadványát. Társai azonban, akik önként csatlakoztak álláspontjához és akik, úgyszólván valamenynyien. kiváló birák és jogászok és j) katolikusok, a f onton mamd'ak dr. Márton József visszavonulása ulán is és tovább folytatják a közérdekű jogi harcot, amiből mindenkinek cs k haszna leh t, ha nem is anyagi, de erkölcsi haszna föltétlenül. A város tanácsa még nem döntött ebben az ügyben. Megírtuk, hogy az iratokat vé'emtnyezés végdt a tiszti főügyésznek adta ki, egyben tudomásul vette az adóhivatal bejelentését, amely szerint az egyházi adó végrehajtását felfüggesztették és utasilotta az adóhivatalt, hogy további rendelkezésig az egyházi adó fizetésére önként jelentkező hívektől fogadja el az adót, de végrehajtást egyelőre ne foganatosítson. A tanácsnak ez a határozata, amely még nem véghatározat, teljesen korrekt és szabálysierü. A város hatósága u jy»nis addig, amíg az egyházközségek törvényes adókivető joga körül támadt kétség el nem oszlik, nen válalkozhatik az esetleg jogtalanul kivetett adók b> hajására, mert ezzel szintén törvénytelenséget követhetne el. A Szeged erről a tanácsi határozatról is be számolt ismét anélkül, bogy állást foglalt volna éi referádáját ismét félremagyarázták. A napokban felkereste a po'gár mestert a szegedi katolikusság több vezetője és beszélgetés tözbsn szóbikerült ez a tanácsi határozat is. A polgármester kijelentette, bogy tudomása szerint a tanács nem hozott olyan határozatot, mint amilyenről a Szeged beszámolt. A tanács csak az ügyésznek adta ki az iratokat véleményezés végett. A polgármester tehát a Szegedet — akaratlanul is — a plcbi sülyesztette anélkül, bogy ezzel sio'gátaiot tett volna akár a közérdeknek, akár a katolikus egy hitközségek érdikeinek. A Szeged szerencsére abban a helyzetben van, hogy n :m akadhat pácba. A kérdéses tanácsi határozat meghozatala ugyanis a következőképen történt: A tanács a polgármester szobájában ült ösize, mert a tanácsteremben az adófelszólamlási bizottság ülésezett. A po gárm:ster az ülés elején író asitalánál ü t és ott hallgatta végig dr. Giál Endre ku'lurtanácmok referádáját. Az iróasdal mellett állt a Szeged munkatárta is. Gaál Endre egyszer csak eteket mondja: — Itt v*n az egyházközség ügye. Bahoziam Írásban a határozatot: Kadjut véleményért az ügyésznek. A polgármester vigig sem várta a mondatot, aláirta az előadót ivet anilkül, hogy tudomást szerzett volna annak teljes tartalmáról. A polgármester tehát jóhiszeműen cifolhatti meg a Szeged közleményét, mert vdóban nem volt tudomása arról, hojy mi volt abban a határozatban, amelyet aláirásávil szentesitelt, de amelynek tartalmával a Szeged ottlevő munkatársa megismerkedhetett, amennyiben a polgármesteri aláírás u!án végigolvasta a határozatot. A tanácsmk ez a határozata majdnem szÓBzerint mondja ail, amit a Szeged mondott. A tanáci kiadta az iratokat az ügyésznek, tudó násu! vette, hogy az adóhivatal felfüggesitette a végrehajtási eljárást és utasította az adóhivatalt, hogy további rendelkezésig az inként fizetőktől fogadja el az ad át, de végrehajtást ne fuganatoviíson. Aki nem hiszi, kérje ki a tanács 6240—1925. szám alatt hozott határozatát, ezeket mind elolvashatja benne. Férfi és nöi esöernyök rendkívüli olcsó árakon legszebb kivitelbea Pollák Testvéreknél Széchenyi-tér 17. m Csekonics-utca 6. K"n7I<5MFRT d0,0&h°gyfinomékI\U^lOJUL-I\ 1 8zert legolcsóbban az ÉKSZERIPAR :fckk,í,llUB¥lt SZEGEDEN ülfgffi"bri,liánsGRÓF-PALOTA Takaréktár-Utca. Kérem kirakatom megteklnléséL 731 Elkeseredett hangulatban tárgyalták a szeged! közalkalmazottak a nyugdijasok szomorú helyzetét. Szeged, március 21. (Saját tudósitónktót.) Izgatott hangulatban éi mégis méltóságteljes komoly csöndben tartották meg taggyOlésdket a szegedi közalkalmazottak szombaton délután a városháza közgyűlési termében. Ezen a taggyűlésen a közalkalmazottak már évek óta nagyon is aktuális éi szomorú kérdéseiket tárgyalták meg, elkeseredett hangon beszéltek a kormánynak arról a legutolsó jellemző intézkedéséről, amellyel kapcsolatban minden segély néikOl bagyta a munkában elfáradt, megrokkant, nyomorgó, rongyos nyugdijasokat, öz vegyeket és árvákat. A gyűlésen szép számmal jelentek meg a közalkalmazottak, leginkább öreg nyugdijasok, szomorú özvegyek, de a szegedi közalkalmazottak egy lényeges része távolmaradt. Dr. Menyhárt Gáspár egyetemi lanár elnök nyitotta meg a gyűlést. —• Már régóta komoly veszedelem fenyegeti a közalkalmazottakat — kezdte megnyitóját — és ebben a veszedelemben most már alaposan benne vagyunk. A helyzet ma sem más, mint évekkel ezelőtt és még most ten teltek érdekünkben 8enmit. Ez a szomorú belyzet kiáltvi parancsol nekünk. — A mi ügyünk nem a mi saját ügyünk, hanem a nemzet ügye 1 Még azt sem teljesítették, smit kértünk, könyörögtünk, de amit tulajdonképen követelnünk kellene. Eiután rátért a nyugdijasok helyzetére, akik nem kaptak segélyt a legutolsó alkalomkor, ezért a megdöbbentő igazságtalanságért felkeli emelni minden közalkalmazottnak tiltakozó szavát. — Föl kell emelnQnk — mondotta — tiltakozó szivuíkat, ha máskép nem megy, ugy kiáltunk, hogy Genfben is meghallják t A nyugdijisok ügyét Szíjgyártó Albert ipariskolai igazgató ismertette. — Már-már a reményünket is elveszitjük, mondotta, bogy soha sem szabidulunk ki ebből a nyomasztó helyzetből. Az összeomlás után minden társadalmi osztály segített magán, ciak mi nem segítettünk magunkon. Senki sem segített rajtunk, mintha mi akartuk volna a nagy pusztulást. — Eveken keresztül reménykedtünk, vártunk és kin'ódtunk. Senki sem segített rajtunk. Amikor már kulturlgényelnkről le kellett mandanunk, sőt amikor az éhség, a nyomor kezdődött meg, akkor jutott eszünkbe, hogy mi tegyünk valamit önmagunkért. Akkor kezdtek kiemelni a nyomorból, amikor már havi fizetésűnk egy pakli gyufa arával volt egyenlő. — Jött néhány kormányintézkedés, de ezek mindig elkéstek hónapokkal, sőt évekkel. Mi tűrtünk és hallgattunk és családunkat megtanítottuk a nyomorra. Jött a stanálás, az ércvaluta. A drágasági index 20 000-el mutatott, a koroaaromlas 17.000 szeres volt és mi az aranyfizetés 30—50 százalékát kaptuk 1 Ezután a legutóbbi előlegről beszél. A kiöregedettek, akis már megharcolták életüket, a nyugdijasok, az özvegyek, az árvák nem kaptak semmit. Ezután szinte ijesztően elképesztő ét megdöbbentő adatodat olvas fel. Egy altiszt özvegye 25—30 aranykoronát kap, egy X ik fizetési osztályú tisztviselő özvegye 36—42 ko rónát, meg egy szülőtlen árva — havi 14 koronát t — Nem kell ide beszéd, hogy ebből a pénzből még a kenyeret sem lehet megvenni. Es ezeket az árvákat, özvegyeket és nyugd jasokat zárta ki a kormány a segélyből. Az bizonyos, hogy a ves»tett háborút likvidálni kell, de ne akarják azt, hogy ml viseljük egyedül az egész terhet. — Megköveteljük, hogy rendesen bánjanak velünk, hiszen mi hajtjuk az állam gépeze'é*. A nyugdijasok ügye, a mi ügyünk. De nem tudunk ugy dolgozni, ha azt látjuk, hogy már megöregszünk, kiállunk a munkából, nem vár ránk más, mint szégyen és nyomor. — Nem áll magas morál alapjin a kormány, amikor a gyengéket semmizi ki. R tvídiálni kell az összes nyugdíjazásokat. A rongyosoktól ne vonják el a garasokat. A nyugdíjasok ügyét országos üggyé kell tenni. El igy nem mehet tovább. Szíjgyártó ezután határozati jivaslatot olvas fel, amelyben a szegedi közalkalmazottak tiltakoznak a kormány kegyetlen eljárásával szemben. Ez az eljárás nem méltó az államhoz, hogy azokat, akik életüket és erejüket az államnak adták, a száraz kenyértől fosztják meg. Adjanak a drágasághoz arányos fizetést, a nyugdijisokat pedig ugyanugy bírálják el, mint az aativakat Ballá litván sióialt fel ezután, aki néhány jellemző adatot olvasott fel. Mig az ositrákok londoni követe 2500 fontot kip, a magyar követ 6500fontot élvez. Az osztrákok wishingtoni követe 10.800 dollárt kap, a magyar követ pedig 25500 dollárt. Ehhez járul még az, hogy az amerikai kivet felesége, aki Vanderbild leánya, 11.000 dollár pótlékot élvez. — Ez a demokrácia I — kiállták közbe. Billó, aki az ébredőknél is agiliian működik, ezután kijelenti, hogy csüggedni azért nem kell és nem szabad olyat elkövetni, mint legutóbb Miskolcon, ahol a választások Hkedvezőtlen eredményét* a nyugdijasok idézték elő. Waller Ottó felszólalása után dr. Dőlte Jenő a közszolgálati alkalmazóiak illetményrendezéséről beszélt. Az agyonszanál tisztviselőkről beszél, amikor még vannak olyan tisztviselők, akik egymilliónál is kevesebbet k pnak havonta. — A végső válságban vagyunk. Feleségeinket haza kell küldenüns, mert nem tudjuk e tartani őket, magunknak kell operálni, mert nincs pénzünk orvosra. Ha nem megy máskép, elmegyünk Genfbei Ezt az osztrák tisztviselők már megtették. Határozati javasltot terjeszt be. A kormány az Ígéreteket máig sem váltotta be. Megélhetési lehetőség helyett csak alamizsnát ad. A közalkalmazottak követelik, hogy az államháztartás hivonklntl feleslegét fordítsák a közalkalmazottakra. U ásítják a szegediek a kö/pontot, hogy ebben az ügyben készi sen memorandumot francia és angol nyelven es küldjék el azt a Népszövetség pénzügyi bizottságának. Ciganyek Rezső postafőellenör ezután a vidéki közalkalmazottak hatékonyabb munkásságáról beszél. Kijelenti, hogy a központ csak a fővárosiaknak járt ki kedvezményeket, a vidéknek alig jutott valami. Ennek az az oka, hogy a vidéknek nincs kellő képviselete a központban. Javas'alában ki nondja, hogy a KANSz nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Kívánják, bogy a vidék kellő számmal legyen képviselve az országos nagyválasztmányban. Néhány elkeseredett hangú fölszólalás után a gyűlés Menyhárt Gáspár szavaival ért véget. olcsón és nagtj választékban FRIEDMANN Korzó Mozi ház, Széchenvi-tér. 118 V\n brilliáns £lfC7£krt*P> ezüst, II<X és arany WIY3Z.C1 1 C, kinaezüst evőeszköz és dísztárgyakra, vagy pontosan beszabályozott Yalódi svájci gyártmányú arany-, ArA1rrn ezüst- és fém- UiaKXd van szüksége, forduljon bizalommal v er ÉKSZERÉSZ ÉS ÓRÁSHOZ (Kék csillacraal szemben,) bol ísffifssí hpUtln tanreM V Hitelképes egyéneknek előnyös részletfizetési kedvezmény! Zsoldos magántanfolijam Budapest, VII., Dohány-utca 84. Telefon: J. 124-47. Az ország legrégibb és legismertebb előkészítő intézete. A legjobb sikerrel készit elö középiskolai magánvizsgákra, érettségire vidékieket is. Részletfizetési kedvezmény. Teljes anyagi felelősség. Szegedi megbízott lakása: Hullám-utca 8. szám, I. em. 9. UT