Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-03 / 50. szám

1925 március 3. SZEGED 3 53 napja van kitiltva az utcáról a Szeged! A Somogyi-telepi Ifjúsági Egyesület törölte elméből a „keresztény" szót. Az egyesület pártpolitikai cél latot látott a régi cimben. Szeged, március 2. (Saját tudósítónktól.) A Somogyi-telepi Keresztény Ifjúsági Egyesület va­sárnap délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott, ame­lyen a választmány javaslatára 34 szavazattal négy ellenében elhatározta, hogy címéből elhagyja a keresztény szót. A vasárnapi határozatnak rend­kívül izgalmas előzményei vannak, amelyek telje­sen feldúlták a csendes munkástelep békéjét, de amelyek olyan egységes és erős táborba tömöri­tették a Somogyi-telep lakosságát, hogy a jövőben teljes sikerrel védekezhet minden felforgató és békebontó törekvések ellen. Az ifjúsági egyesület választmánya február 5-én ülést tartott és 16 szavazattal kettő ellenében el határozta, hogy rendkívüli közgyűlést hiv össze és azon javasolni fogja az egyesület cimének meg­változtatását. A választmányi ülésen Tarr József tanár, ügyvezető elnök éles ellentétbe került Boros József elnökkel a „keresztény" szó miatt. Boros ugyanis azt az álláspontot képviselte, hogy az ifjúsági egyesületnek csupán közművelődési célja lehet és egyesítenie kell kebelében a telep egész ifjúságát felekezetre, foglalkozásra, társadalmi ál­lásra és politikai meggyőződésre való tekintet nél­kül. Az egyesület nem lehet eszköze senki politi­kai ambícióinak és nem foglalkozhat sohasem po­litikával. Mivel a „keresztény" meghatározást az elmúlt öt esztendő alatt politikai jelszónak sajá­tították ki, igy ez a szó az egyesület címében is politikai tendenciát jelentene és csak arra lenne jó, hogy egyesek vele támogassák egyéni cél­* jaikat. Tarr József tanár, a Somogyi-telep polgármeste­riig kinevezett esküdtje, aki a Somogyi-telepen a fajvédő agitáció exponált képviselője is, élesen szembehelyezkedett elnöktársával. Az egyesület által rendezett első műkedvelő szinielőadáson ő tartotta a megnyitó beszédet, amely ébredő prog­rambeszédnek is beillett volna és megütközést keltett a hallgatóság körében. A február 5 i választmányi ülésen kijelentette Boros József, hogy a „keresztény" szót, amelyet annak idején valósággal ráerőszakoltak az egye­sületre, a többség az egyesület politikamentes működésének biztosítása érdekében törölni óhajtja az egyesület címéből. Tarr József erre kijelentette, hogy a Somogyi­telep csak addig számithat az anyaváros jóindu­latára és támogatására, amig hü marad a keresz­tény gondolathoz. Ha azonban az egyesület törli ciméből a „keresztény" szót, ezt Szeged város ha­tósága feltétlenül kihívásnak veszi és a jövőben egyetlen téglát sem ad. Boros József ezután kijelentette, hogy a So­mogyi-telep lakosságának legalább 80 százaléka munkásember és nagyon távol áll a fajvédő poli­tikától, az egyesületet pedig nem a város ked­véért alakították, hanem azért, hogy a lakosság kulturális érdekeit vigyék vele előbbre. A választmány ezután szavazással döntött és 16 szótöbbséggel kettő ellenében ugy határozott, hogy javasolni fogja a közgyűlésnek az egyesületi cim megváltoztatását. A rendkívüli közgyűlést március elsejére hivta össze az elnökség. A telep egész lakossága feszült izgalommal várta a közgyűlést és az izgalmat erősen fokozták bizonyos nyíltan és burkoltan el­hangzó fenyegetések. Mivel a telep hangulatából holtbizonyosan lehetett következtetni arra, hogy a közgyűlésen Boros József álláspontja diadal­maskodik, Tarr József mindent elkövetett,. hogy a hangulatot megváltoztassa. A szegedi kurzus-új­ság vasárnapi száma, amely a nyomdászok sztrájkja miatt csak két oldalon jelent meg, ebből a két oldalból is két hasébot szentelt arra, hogy a Somogyi-telep lakosságát más véleményre ter­rorizálja. Éles támadást intézett Kaferna Vilmos, az iparoskör elnöke ellen, akit azzal vádolt, hogy a szociáldemokrata szakszervezetekkel szövet­kezve, megszervezte a Somogyi-telepen a keresz­tény gondolat elleni terrort. A kurzus-újság cikke a következő atrocitásra való felbujtással végződik: „Épp azért, ha azt látnók, hogy a Somogyi­telepi harcban Jurik Kaferna Vilmos kerülne ki győztesen, ha azt látnók, hogy a szakszervezeti terrornak nagyobb az ereje, mint azoknak a té­nyezőknek, akiktől ennek a terrornak az elgán­csolását várjuk, akkor aligha hisszük, hogy ne akadjon felelőtlen ököl, amely végső elkeseredésé­ben s a nemzet nyugalmáért való aggódásában arcába ne sújtson annak a társaságnak, amely piszkos kezét ismét felemeli a kereszt ellen, hogy eldöntse végre azt a kérdést, hogy szabad-e Sze­geden kereszténynek lenni, vagy nem!" A kurzuslap vasárnapi „Interpellációja" a So­mogyi-telepen meglehetős izgalmat okozott. Az izgalmat fokozta még az is, hogy az ifjúsági egyesület közgyűlésére szokatlanul nagy rendőr­ség vonult ki. Egyenruhás rendőrök és detektívek szállták meg a gyűlés színhelyét, cirkáltak az utcákon és álltak őrt a vámháznál. Az egyesület tagjai közül sokan atrocitástól félve — nem jelentek meg a közgyűlésen. A gyűlést Tarr József ügyvezető-elnök nyitotta meg. Ahelyett, hogy kommentár nélkül előterjesztette volna a választmány javaslatát, figyelmeztette a tagokat, hogy gondolják meg jól, mit határoznak, mert ők lesznek felelősek, ha a város hatósága hátat fordit a telepnek és minden további segítsé­get megtagad. Boros József szólalt fel ezután. — Erkölcsi kötelessége az egyesületnek — mon­dotta —, hogy az egyesület cimét változtassák meg. Hivatkozott a választmány többségének állás­pontjára és kérte a szavazás elrendelését. Ha az egyesület ugy látná, hogy kulturális programjának megvédésével gazdasági kárt okozna a telepnek, visszavonja javaslatát, azonban 17 választmányi tagtársával együtt lemond tisztjéről és kilép az egyesületből. A közgyűlés erre a kijelentésre lelkesen tünle­lett Boros József mellett, az ügyvezető elnök pe­dig névszerinti szavazást rendelt el és a tagok neveit egy olyan listáról olvasta fel, amelyen az ujabb tagok nem szerepeltek. A közgyűlés névszerinti nyilt szavazással, 34 szavazattal 4 ellenében elhatározta, hogy az A szegedi viliamosvasutat a budapesti Tröszt hétfőn megvásárolta A magyar egyesület ciméből elhagyja a „keresztény" szót. Tarr József ügyvezető-elnök az eredmény ki­hirdetése után bejelentette, hogy lemond tisztsé­géről, de az uj ügyvezető-elnök megválasztásáig helyén marad. Boros József a lemondást elfogadta, azonban tiltakozott az ellen, hogy Tarr továbbra is helyén maradjon, mert a történtek után nem hajlandó vele tovább együttműködni. A közgyűlés ezután foglalkozott a szegedi kur­zusujság minősíthetetlen támadásával és elhatá­rozta, hogy törvényes uton szerez magának elég­tételt. Itt emiitjük meg, hogy a fajvédő lap cikke a Somogyi-telepen éppen ellenkező hatást váltott ki, mint amire számítottak. A lakosság, mint egy ember áll a megtámadott Kaferna Vilmos mellett, aki megindította a sajtópört a rágalmazó és fe­nyegető cikk szerzője ellen. A fajvédők Somogyi-telepi kudarca általános megnyugvást és örömet keltett a telepen, de a szegedi kurzusberkekben annál nagyobb konster­náció támadt miatta. Hétfőn délelőtt Balogh La­jos és fajvédő vezérkara deputációval jelent meg dr. Aigner Károly főispánnál és dr. Somogyi Szil­veszter polgármesternél. A deputáció felháborodva közölte a Somogyi-telepen történt bukás részleteit a hatósággal. A főispán válaszát nem ismerjük, mert dr. Aigner Károlynak a küldöttség távozása után nem vjlt közölni valója a nyilvánosság szá­mára, a polgármester pedig, a küldöttségnek adott válaszáról csupán annyit mondott, hogy „a be­jelentéseket tudomásul vette". Magyar László. Tizenhét év után magyar kezekbe került a szegedi villamos. — társaság megnyitja a felsőtiszaparti vonalat. Szeged, március 2. (Saját tudósítónktól.) A legutolsó időkben egyre sűrűbben és egyre suyosabb panaszok hangzottak ei a szegedi villamosvasút ellen, amely tizenhét éven át egy brüsszeli belga társaságnak volt tulajdona. A hétfőt napon a szegedi villamostdrsaság teljes egészében és mtnden hiány nélkül átment egy magyar társaság kezébe és ezután remélheiő, hogy a szegedi villamos életében egy egészen uj és megjavult rendszer kezdődik meg. A Szeged munkatársa illetékes helyről azt az inlormációt kapta ebben a föltűnést keltő Agy­ben, hogy a belga Les Tramvay de Bruxelles társaság — amelynek tulajdonában volt a sze­gedi villamos — már január elején tárgyaláso­kit kezdett a bud»pesti Részvénytársaság Villa­mos és Közlekedési Vállalatok számára, amelyet a tőzudén, mint Trősz-töl ismernek. A hossiura elnyúlt tárgyalások hétfőn délben végre befeje­ződtek, amelynek kapcsán Zerkovitz Rudolf és Tolnay Kornél már át is vették a vállalatot. A szegedi villamost a Les Tramvay de Bruxelles társaság — mint ismeretes — 1908 ban építette, mintegy ötmillióhétsiázezer aranykorona költséggel. Ez a vállalat vezette a szegedi vil­lamost minden zavaró körülmény nélkül a há­ború keidetéig, amikor is a rendeletek szerint a belga társaság osztalékot nem kaphatott, mi­vel hazai számlát irt elő az idegen vállalatokra a kormányrendelet. A francia megszállás idején pedig szin e elképzelhetetlenül lehasználták a vállalitot. Igy azután 1920 ban, amikor a belga társaság ismét kapott osztalékot, már nem volt fujtandó ujabb pénzeket a szegedi villamos ren­delkezésére bocsájtani. 1920-ban a belga cég kérelmére a buda­pesti Tröszt vette bizalmi kezelésbe a vállalatot, de a viszonyok igy sem javultak, hiszen a Tröszt nem rendelkezett lulajdonképen a sze­gedi villamossal. A villamos leromlása azonban egyre tsrtott, a belga társaság hallani sem akart lekonstiukciós munkálatokról, mivel pedig ebben a helyzetben leöetetíen volt tovább ve­zetni a szegedi villamost, megindullak a tár­gyalások a Tröszttel. Zerkovitz Rudolf «!s Tolnoy Kornél az eímult héten fokozott > rgával dolgoztak a tranz­akción, mire u t ' rgyezés szombaton, illetve a hétfői nap&n mén lírlént. Az egész vállalat az össze ? ier< tkk»i és jogokkal átment a „Részvénytársa. 4 ViUomos is Közlekedési Vál­lak.ok S?' iu ujdonába, amelynek egész Migyirof?z$*on számos köziekedéli vállalata van. A megegyeíést már hétfőn délben bejelen­tették a vároei hatóságoknak, amelyekörömmel vették tudomásul, hogy végre magyar tulaj­donba került a szegedi villamos. A Szeged munkatársának alkalma volt be­szélni Zerkovitz Rudolffal, aki tulajdonképen lebonyolította a nagyjelentőségű tranzakciót. Zerkovitz a következőket mordotta: — Vállalatunk a megegyezés megtörténtével ngyszabásu rekonstrukciós munkálatokat ter­vez. Programunk sarkalatos pontja a pályatest javítása, a testek kikövezise, a kocsik rendbe­hozatala, a menetrend reformja, ami a sürübb jaratokat jelenti. Mindehhez azonban bizonyos idő kell, hogy a rekonstrukciós munkálatok után a szegedi villamos valóban megfeleljen rendeltetisinek. — A meake dődő uj korszakban gyakrab­ban fogok Szegedre jönni, hogy a teljes mo­dernizálási munkálatok minil gyorsabúan be­fejeződhessenek. Terveizflk a rekonstrukciói munkálatok során az ártizt kut—felsőtiszaparti vonal újbóli megnyitását. Tisztában vagyunk azzii, hogy ez az uj vonal sokat jelentene a Somogyi-telepieknek, valamint a tápéiaknak is. Az ujszegedi vonal megnyitása csupán a hid rendbehozatalától függ. Ha a város megfele­lően rendbehozatja a hidat, a mi részünkről semmi akadálya sincs az ujszegedi vonal meg­nyitásának. Eddig ezekről a munkálatokról nem lehetett szó, mert hiszen mi tulajdonképen nem gazdálkodtunk, a belgák pedig anyagi esiközoket nem adtak. Zerkovitz Rudolf nyilatkozata után remél­hető, hogy a szegedi villamos uj korában a villamos tényleg meg fog felelni rendelteté­sének. — Az öngyilkos Kiss Ferenc kevéssé job­ban van. Budapestről jelentik: Vasárnapi szá­munkban részletesen megírtuk, hogy Kiss Ferenc, az erzsébetvárosi bombamerénylet bűnügyének koronatanuja revolverrel mellbelőtte magát, mert vérbíróság üldözte és nem bírta tovább az izgal­makat. Az orvosok eleinte teljesen reménytelennek tartották állapotát, tegnap délután azonban Kiss Ferenc rövid időre visszanyerte eszméletét, majd újból elalélt é3 csak ma délelőtt tért eszméletre. A kórházból hétfén délelőtt azt jelentették a rend­őrségre, hogy ki lehet hallgatni Kiss Ferencet, ez a kihallgatás a késő esti órákig nem történhetett meg.

Next

/
Thumbnails
Contents