Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-03 / 50. szám

1925 március 3. SZEGED 3 53 napja van kitiltva az utcáról a Szeged! A Somogyi-telepi Ifjúsági Egyesület törölte elméből a „keresztény" szót. Az egyesület pártpolitikai cél latot látott a régi cimben. Szeged, március 2. (Saját tudósítónktól.) A Somogyi-telepi Keresztény Ifjúsági Egyesület vasárnap délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a választmány javaslatára 34 szavazattal négy ellenében elhatározta, hogy címéből elhagyja a keresztény szót. A vasárnapi határozatnak rendkívül izgalmas előzményei vannak, amelyek teljesen feldúlták a csendes munkástelep békéjét, de amelyek olyan egységes és erős táborba tömöritették a Somogyi-telep lakosságát, hogy a jövőben teljes sikerrel védekezhet minden felforgató és békebontó törekvések ellen. Az ifjúsági egyesület választmánya február 5-én ülést tartott és 16 szavazattal kettő ellenében el határozta, hogy rendkívüli közgyűlést hiv össze és azon javasolni fogja az egyesület cimének megváltoztatását. A választmányi ülésen Tarr József tanár, ügyvezető elnök éles ellentétbe került Boros József elnökkel a „keresztény" szó miatt. Boros ugyanis azt az álláspontot képviselte, hogy az ifjúsági egyesületnek csupán közművelődési célja lehet és egyesítenie kell kebelében a telep egész ifjúságát felekezetre, foglalkozásra, társadalmi állásra és politikai meggyőződésre való tekintet nélkül. Az egyesület nem lehet eszköze senki politikai ambícióinak és nem foglalkozhat sohasem politikával. Mivel a „keresztény" meghatározást az elmúlt öt esztendő alatt politikai jelszónak sajátították ki, igy ez a szó az egyesület címében is politikai tendenciát jelentene és csak arra lenne jó, hogy egyesek vele támogassák egyéni cél* jaikat. Tarr József tanár, a Somogyi-telep polgármesteriig kinevezett esküdtje, aki a Somogyi-telepen a fajvédő agitáció exponált képviselője is, élesen szembehelyezkedett elnöktársával. Az egyesület által rendezett első műkedvelő szinielőadáson ő tartotta a megnyitó beszédet, amely ébredő programbeszédnek is beillett volna és megütközést keltett a hallgatóság körében. A február 5 i választmányi ülésen kijelentette Boros József, hogy a „keresztény" szót, amelyet annak idején valósággal ráerőszakoltak az egyesületre, a többség az egyesület politikamentes működésének biztosítása érdekében törölni óhajtja az egyesület címéből. Tarr József erre kijelentette, hogy a Somogyitelep csak addig számithat az anyaváros jóindulatára és támogatására, amig hü marad a keresztény gondolathoz. Ha azonban az egyesület törli ciméből a „keresztény" szót, ezt Szeged város hatósága feltétlenül kihívásnak veszi és a jövőben egyetlen téglát sem ad. Boros József ezután kijelentette, hogy a Somogyi-telep lakosságának legalább 80 százaléka munkásember és nagyon távol áll a fajvédő politikától, az egyesületet pedig nem a város kedvéért alakították, hanem azért, hogy a lakosság kulturális érdekeit vigyék vele előbbre. A választmány ezután szavazással döntött és 16 szótöbbséggel kettő ellenében ugy határozott, hogy javasolni fogja a közgyűlésnek az egyesületi cim megváltoztatását. A rendkívüli közgyűlést március elsejére hivta össze az elnökség. A telep egész lakossága feszült izgalommal várta a közgyűlést és az izgalmat erősen fokozták bizonyos nyíltan és burkoltan elhangzó fenyegetések. Mivel a telep hangulatából holtbizonyosan lehetett következtetni arra, hogy a közgyűlésen Boros József álláspontja diadalmaskodik, Tarr József mindent elkövetett,. hogy a hangulatot megváltoztassa. A szegedi kurzus-újság vasárnapi száma, amely a nyomdászok sztrájkja miatt csak két oldalon jelent meg, ebből a két oldalból is két hasébot szentelt arra, hogy a Somogyi-telep lakosságát más véleményre terrorizálja. Éles támadást intézett Kaferna Vilmos, az iparoskör elnöke ellen, akit azzal vádolt, hogy a szociáldemokrata szakszervezetekkel szövetkezve, megszervezte a Somogyi-telepen a keresztény gondolat elleni terrort. A kurzus-újság cikke a következő atrocitásra való felbujtással végződik: „Épp azért, ha azt látnók, hogy a Somogyitelepi harcban Jurik Kaferna Vilmos kerülne ki győztesen, ha azt látnók, hogy a szakszervezeti terrornak nagyobb az ereje, mint azoknak a tényezőknek, akiktől ennek a terrornak az elgáncsolását várjuk, akkor aligha hisszük, hogy ne akadjon felelőtlen ököl, amely végső elkeseredésében s a nemzet nyugalmáért való aggódásában arcába ne sújtson annak a társaságnak, amely piszkos kezét ismét felemeli a kereszt ellen, hogy eldöntse végre azt a kérdést, hogy szabad-e Szegeden kereszténynek lenni, vagy nem!" A kurzuslap vasárnapi „Interpellációja" a Somogyi-telepen meglehetős izgalmat okozott. Az izgalmat fokozta még az is, hogy az ifjúsági egyesület közgyűlésére szokatlanul nagy rendőrség vonult ki. Egyenruhás rendőrök és detektívek szállták meg a gyűlés színhelyét, cirkáltak az utcákon és álltak őrt a vámháznál. Az egyesület tagjai közül sokan atrocitástól félve — nem jelentek meg a közgyűlésen. A gyűlést Tarr József ügyvezető-elnök nyitotta meg. Ahelyett, hogy kommentár nélkül előterjesztette volna a választmány javaslatát, figyelmeztette a tagokat, hogy gondolják meg jól, mit határoznak, mert ők lesznek felelősek, ha a város hatósága hátat fordit a telepnek és minden további segítséget megtagad. Boros József szólalt fel ezután. — Erkölcsi kötelessége az egyesületnek — mondotta —, hogy az egyesület cimét változtassák meg. Hivatkozott a választmány többségének álláspontjára és kérte a szavazás elrendelését. Ha az egyesület ugy látná, hogy kulturális programjának megvédésével gazdasági kárt okozna a telepnek, visszavonja javaslatát, azonban 17 választmányi tagtársával együtt lemond tisztjéről és kilép az egyesületből. A közgyűlés erre a kijelentésre lelkesen tünlelett Boros József mellett, az ügyvezető elnök pedig névszerinti szavazást rendelt el és a tagok neveit egy olyan listáról olvasta fel, amelyen az ujabb tagok nem szerepeltek. A közgyűlés névszerinti nyilt szavazással, 34 szavazattal 4 ellenében elhatározta, hogy az A szegedi viliamosvasutat a budapesti Tröszt hétfőn megvásárolta A magyar egyesület ciméből elhagyja a „keresztény" szót. Tarr József ügyvezető-elnök az eredmény kihirdetése után bejelentette, hogy lemond tisztségéről, de az uj ügyvezető-elnök megválasztásáig helyén marad. Boros József a lemondást elfogadta, azonban tiltakozott az ellen, hogy Tarr továbbra is helyén maradjon, mert a történtek után nem hajlandó vele tovább együttműködni. A közgyűlés ezután foglalkozott a szegedi kurzusujság minősíthetetlen támadásával és elhatározta, hogy törvényes uton szerez magának elégtételt. Itt emiitjük meg, hogy a fajvédő lap cikke a Somogyi-telepen éppen ellenkező hatást váltott ki, mint amire számítottak. A lakosság, mint egy ember áll a megtámadott Kaferna Vilmos mellett, aki megindította a sajtópört a rágalmazó és fenyegető cikk szerzője ellen. A fajvédők Somogyi-telepi kudarca általános megnyugvást és örömet keltett a telepen, de a szegedi kurzusberkekben annál nagyobb konsternáció támadt miatta. Hétfőn délelőtt Balogh Lajos és fajvédő vezérkara deputációval jelent meg dr. Aigner Károly főispánnál és dr. Somogyi Szilveszter polgármesternél. A deputáció felháborodva közölte a Somogyi-telepen történt bukás részleteit a hatósággal. A főispán válaszát nem ismerjük, mert dr. Aigner Károlynak a küldöttség távozása után nem vjlt közölni valója a nyilvánosság számára, a polgármester pedig, a küldöttségnek adott válaszáról csupán annyit mondott, hogy „a bejelentéseket tudomásul vette". Magyar László. Tizenhét év után magyar kezekbe került a szegedi villamos. — társaság megnyitja a felsőtiszaparti vonalat. Szeged, március 2. (Saját tudósítónktól.) A legutolsó időkben egyre sűrűbben és egyre suyosabb panaszok hangzottak ei a szegedi villamosvasút ellen, amely tizenhét éven át egy brüsszeli belga társaságnak volt tulajdona. A hétfőt napon a szegedi villamostdrsaság teljes egészében és mtnden hiány nélkül átment egy magyar társaság kezébe és ezután remélheiő, hogy a szegedi villamos életében egy egészen uj és megjavult rendszer kezdődik meg. A Szeged munkatársa illetékes helyről azt az inlormációt kapta ebben a föltűnést keltő Agyben, hogy a belga Les Tramvay de Bruxelles társaság — amelynek tulajdonában volt a szegedi villamos — már január elején tárgyalásokit kezdett a bud»pesti Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok számára, amelyet a tőzudén, mint Trősz-töl ismernek. A hossiura elnyúlt tárgyalások hétfőn délben végre befejeződtek, amelynek kapcsán Zerkovitz Rudolf és Tolnay Kornél már át is vették a vállalatot. A szegedi villamost a Les Tramvay de Bruxelles társaság — mint ismeretes — 1908 ban építette, mintegy ötmillióhétsiázezer aranykorona költséggel. Ez a vállalat vezette a szegedi villamost minden zavaró körülmény nélkül a háború keidetéig, amikor is a rendeletek szerint a belga társaság osztalékot nem kaphatott, mivel hazai számlát irt elő az idegen vállalatokra a kormányrendelet. A francia megszállás idején pedig szin e elképzelhetetlenül lehasználták a vállalitot. Igy azután 1920 ban, amikor a belga társaság ismét kapott osztalékot, már nem volt fujtandó ujabb pénzeket a szegedi villamos rendelkezésére bocsájtani. 1920-ban a belga cég kérelmére a budapesti Tröszt vette bizalmi kezelésbe a vállalatot, de a viszonyok igy sem javultak, hiszen a Tröszt nem rendelkezett lulajdonképen a szegedi villamossal. A villamos leromlása azonban egyre tsrtott, a belga társaság hallani sem akart lekonstiukciós munkálatokról, mivel pedig ebben a helyzetben leöetetíen volt tovább vezetni a szegedi villamost, megindullak a tárgyalások a Tröszttel. Zerkovitz Rudolf «!s Tolnoy Kornél az eímult héten fokozott > rgával dolgoztak a tranzakción, mire u t ' rgyezés szombaton, illetve a hétfői nap&n mén lírlént. Az egész vállalat az össze ? ier< tkk»i és jogokkal átment a „Részvénytársa. 4 ViUomos is Közlekedési Vállak.ok S?' iu ujdonába, amelynek egész Migyirof?z$*on számos köziekedéli vállalata van. A megegyeíést már hétfőn délben bejelentették a vároei hatóságoknak, amelyekörömmel vették tudomásul, hogy végre magyar tulajdonba került a szegedi villamos. A Szeged munkatársának alkalma volt beszélni Zerkovitz Rudolffal, aki tulajdonképen lebonyolította a nagyjelentőségű tranzakciót. Zerkovitz a következőket mordotta: — Vállalatunk a megegyezés megtörténtével ngyszabásu rekonstrukciós munkálatokat tervez. Programunk sarkalatos pontja a pályatest javítása, a testek kikövezise, a kocsik rendbehozatala, a menetrend reformja, ami a sürübb jaratokat jelenti. Mindehhez azonban bizonyos idő kell, hogy a rekonstrukciós munkálatok után a szegedi villamos valóban megfeleljen rendeltetisinek. — A meake dődő uj korszakban gyakrabban fogok Szegedre jönni, hogy a teljes modernizálási munkálatok minil gyorsabúan befejeződhessenek. Terveizflk a rekonstrukciói munkálatok során az ártizt kut—felsőtiszaparti vonal újbóli megnyitását. Tisztában vagyunk azzii, hogy ez az uj vonal sokat jelentene a Somogyi-telepieknek, valamint a tápéiaknak is. Az ujszegedi vonal megnyitása csupán a hid rendbehozatalától függ. Ha a város megfelelően rendbehozatja a hidat, a mi részünkről semmi akadálya sincs az ujszegedi vonal megnyitásának. Eddig ezekről a munkálatokról nem lehetett szó, mert hiszen mi tulajdonképen nem gazdálkodtunk, a belgák pedig anyagi esiközoket nem adtak. Zerkovitz Rudolf nyilatkozata után remélhető, hogy a szegedi villamos uj korában a villamos tényleg meg fog felelni rendeltetésének. — Az öngyilkos Kiss Ferenc kevéssé jobban van. Budapestről jelentik: Vasárnapi számunkban részletesen megírtuk, hogy Kiss Ferenc, az erzsébetvárosi bombamerénylet bűnügyének koronatanuja revolverrel mellbelőtte magát, mert vérbíróság üldözte és nem bírta tovább az izgalmakat. Az orvosok eleinte teljesen reménytelennek tartották állapotát, tegnap délután azonban Kiss Ferenc rövid időre visszanyerte eszméletét, majd újból elalélt é3 csak ma délelőtt tért eszméletre. A kórházból hétfén délelőtt azt jelentették a rendőrségre, hogy ki lehet hallgatni Kiss Ferencet, ez a kihallgatás a késő esti órákig nem történhetett meg.