Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-21 / 66. szám

Egyes szám ára 2000 korona Szerkesztőség: Oeák Ferenc utca 2 (Főreáliskola val szemben). Teleion 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és Jegyiroda: Dugonics-tér 11. Teleion 306. Nyomda: Petőfi Sándor - sugárut 1. Telefon 16-34. Előfizetési árak: Egy b Int őrt helyben 4U00G, Budaprsten tt vidéken 4S P0 kor. H.rdetési árak: Félhasábon I an. 500, I hasábon 1000 kor. Szövegközt 50 százalékkal drágább. Apróhirdetés tii szóig 2000, Jeligés 3000 kor. Saöv.gközti közlemények soronként 10.000, családi értesítés 50.000. Nyilttér és gyásx jelentés 100*/0-al drágább. VI. évfolyam. Szeged, 1925 március 21, SZOMBAT. 66-ik szám. Ismét nagy botrány volt a francia kamara ülésén. Páris, március 20 A kamara mai ülésén, amelynek napirendjén Cosalsnak a frtncia bíborosok és püspökök nyila kozata tárgyában előterjesztett interpellációja szerepelt, Herriot tiltakozott a pápának február 10-én mondott beszéde ellen, amelyben kijelentette, hogy a francia kormáiiy olyan politikát követ, anely tenem nagylelkű, se nem francia. A francia biborcsok -— mondja Herriot —- nyilatkozatukban azt mondták el, amit a francia azenináristák Rómában tanultak. Amikor Herriot idézetekkel igyekszik állításait bizonyítani, rettenetes lárma támadt. A kormánypártiak felállnak és éljenzik a miniszterelnököt, mire az ellenzék a padok csapkodásával felel. Az elnök képtelen a nyugalmat helyreállít ni. A szónoki emelvény előtt, amelyet Herriot még nem hagyott el, végül dulakodás támadt. Az elnck erre megszakitji az ülést s kiüri teli a karzatokat. A dulakodás, amelyben mintegy 60—60 képviselő vett részt, általánossá válik. Vádirat Radics és társai ellen. Belgrád, március 20. Az államügyészség összeállította Radics és társai ellen a vadiratot. A vádirat Radicsot hűtlenséggel vádolja azon az alapon, hogy csatlakozott a parasztinternacionáléhoz, romboló munkát fejtett ki a katonaság körében és felségsértést követett e', ovábba kapcsolatot larlott fenn a macedón felkelő szervezetekkel. Cseh erőszakosságok Szlovenszkóban. Prága, március 20. A tót néppárt fel van bőszűive a cseh kormánynak az ellen a terve ellen, hogy Szlovenszkót cseh parasztokkal akrrja gyarmatosítani A párt népgyflléseket rendez ts tiltakozik amiatt, bogy a földreform végrehajtásánál a lótokat mindmáig mellőzték, aminek következtében a kivándorlás nöltön-nö. Párhuzamosan t2zel az igitációval a szociáldemokraták mozgalmat indítottak magyar nagybirtokok ellen. Támadásaik a magyar nemesség tót felvidéki uradalmai ellen irányulnak, főleg a Palffy grót-file hatalmas birtok ellen és követelik a kormánytól, hogy ezt soronkivül sajátítsa ki. A Narodny Usti ezzel kapcsolatban azt jelenti, hogy a kormány elrendelte Frigyes volt főherceg egész szlovenszkói birtokának felbecsülését s egyben a fundus instruktusét s a leljárét is. A TÉBE szükségesnek tartja az aranyértéken alapuló uj pénzrendszer megállapítását. Budapest, március 20. A TÉBE vezérigazgaíóí értekezletet tartottak. Az értekezlet a mérleg valódhágának mielőbbi helyreállítását szokségeintk találta. A véglegessé? szempontjából szükségeinek tekinti az értekezlet, bogy az irányértéken alapuló uj pénzrendszer is mielőbb állopitiasiék meg. Az érteke* e: ugy találja, hogy az uj pénz rendszer megállapításának semmi komoly akadálya nincs s kivánatosnik tekinli, bogy az uj pénzegység éremsulya akként halároztassék meg, bogy a papirkoronára való átmenetnél 10 000 korona Ügyen egyenlő az uj pénzegységgel. Az átértékeit méreggel zárandó üxieti év és a vonatkozó megnyitó leltár kezdő időpontjának meghatározása szempontjából kívánatosnak taraja az értekezlet, hogy kötelező kezdőpontul 1926 január 1, illetőleg oly vállalatoknál, amelyeknél az üzleti év a naptári évvel nem eiik össze, az 1926. évi január 1 utáni üzleti év eltő napja állapittasiék meg. Ami a részvénynévérték minimumának megállapítását illeti, az értekezlet a módosított osztrák aranymérlegjavaslat rendelkezésének megfelelően azt a megoldást tartja célravezetőnek, ho&y a legkisebb névérték, amelyre a részvények szólhatnak, az uj pénzegysig tízszerese levyen. SS"' n* — Szilágyi és Vázsonyi vitája miniszterelnökkel a választójog felett. Budapest, március 20. A nemzelgyülés választójogi bizottságának ülését fél 12 órakor nyitotta meg Platthy György helyettes elnök. A kormány részétől Bethlen István gr f miniszterelnök es Rakovszky Iván belügyminiszter voltak jelen. Az első felszólaló Meskó Zol ár. őszinte hive a választójog legmesszebbmenő kiterjesztésének, azonban a választójogot ugy kelt megalkotni, hogy a nemzeti érdekek és a magyarság szupiemáciája biztosítva legyen. Nyiltan be kell vallania, hogy a magyar nemzetet és a magyar fajt egyedül a nemzetközi szociáldemokratáktól félti. Elmondja, hogy nagyatádi Szabó István a halála előtt néhiny nappal a titkosság hívének vallotta magát és azt mondott*, hogy kisgazdJdrsai ebben a kérdésben cse'benhogyták őt. Kötelességének vallj", hogy küzdjön a ii kosságér', amelyet mint kiugazdBképvíselő nngyon fontosnak tart, mert a falut meg akarja védeni a nemzetközi irányzattól. A javasla ot az előadotuk alapján nem fogadja el. Szilágyi Lajos nevét említette beszédében Meskó s Szilágyi erre szemé'yes kérdésben válaszol. Nem áll, amit Meskó mond, hogy 1922 februárban az ellenzék volt okozója — az ö, Szilágyi és Andrássy vezetésével — a titkosság megakadályozásának. A sokat beszélő kormánypárti szónokok voltak a titkosság megakadályozd. Bethlen István gróf kijelenti, hogy az ellenzéknek nincs joga azt kifogásolni, ha a kormánypárti szónokok hosszasabban beszélnek. Ezt a kormánynak megakadályozni nincs módjában. Rassay Károly szólal fel ezután. Az akkori kormány egyik tagja, Tomcsányi Vilmos Pál tényleg biztatta a kormánypárti képviselőket, hogy szólaljanak fel tömegesen. Az ellenzék részétől hiba volt a kormányról való az a vélemény, hogy nem mer rendeletet kiadni a választójogról, hanem a Friedr eh-féle választó jogot továbbra is érvényben hagyja. A kormány mert rendeleti uton választatni. * Ezután Erdélyi Aladár beszélt. A nyilt szavazás mellett beszél az is n ert frázissal: A nyilt nzavazás azért helyes, mert kell, hogy mindenki nyilten és becsületesen bev&Ilja politikai hí;vallását. (Vázsonyi Vilmos közbeszól: Nem lehet hősökre és esetleges mártirokra alapítani a vá>rsztó;ogot.) Szilágyi Lvjos személyes kérdésben szólalva fel, reflektál azokra a vadikra, amelyek öt és a passzivitásban lévő ellenzék többi tagjait érték. Mrgállspitj*, hogy a jelenleg pssszivításbtn lévő 42 ellenzéki képviselő a legszorgalmasabb látogatója volt az üléseknek és a passzivitás oka az, hogy a szigorított házszabályok a komoly ellenzéki munkát teljesen és tökéletesen lehetetlenné teszik. Bethlen István gróf miniszterelnök válaszolva a Szilágyi Lajos által hangoz atott diktaturavádra, kijelenti, hogy a passzivitásban lévő ellenzék, jóllehet kisebbségben van, mégis di* aiurát akar gyakorolni az egész parlament fölött. A szoc ali8<ákkal kötött szövetkezés vádját, mint a tényeknek meg nem felelőt, szintén visszautasítja. Vázsonyi Vilmos személyes kérdésben hangsúlyozza, hogy az a paktum, amelyet a miniszterelnök a szocialistákkal kötött, trra vonatkozott, hogy poliiiaai koncessziókat tettek a szociáldemokrata pártnak, abból a célból, hogy hagyjanak fel a passziv táesai. Azt hiszi, hogy a polgári társadalon érdekében történik, mikor a szociáldemokrata párot igyekeznek ráoirni arra, hogy az egyenlő jogokért, a közszabadságokért és a területi integritásért küzdjön. Bethlen István grCf: Nem all, hogy a szocialista párt polgári célokat támogat. Még most sen lökte ki magából a bolsevistákat, támogatja az emigránsokat. Abban igaza van Váf zsonyinak, hogy a paktumot annak idején azért kötötte a szocialistákkal, bogy a passzivitást feladják, de azért legktvésbé Vázsonyi tehet szemrehányást. Károsnak tartotta az otszágra, bogy a nigy munkáspárt ne vehessen részt a parlamenti éleiben. A paktumnak azonban semmi köze sincs a kerületi beosztáshoz. Ertöl tárgyaiások sem folytak. Vázsonyi Vilmoa tiltakozik a miniszterelnöknek aira cél-ó állításai ellen, mintha ö versenyzett volna 1918-ban a szociáldemokrata párttal. Vusziu'asitja azt a vádat, mintha az országot kockáztatni akarná. Sohasem kereste a népszerűségei s azért ment el innak idején az országból, mert a listán második volt és vele szemben is ugyanazt akarták elkövetni, mint Tisza Istvánnal szemben. Bethlen István gróf miniszterelnök kijelenti, hogy Vázsonyi személyére nézve semmiféle szemrehányást nem lett. Azt állítja, hogy ha a polgári párt szövetkezik a szociáldemokrata párttal, abból végeredményben a szociáldemokrata párt huz hasznot és odatereli a polgári pártokat, hogy szélsőségekbe menjenek bele. Azt elismeri, hogy Vázsonyi nem is ment szélsőségekbe. Akkor ebben a tekintetoen egyedül álló volt. Az elnök javaslatára ezután elhatározták, hogy a bizottság, tekintetlel a közbeeső ünnepeire, legközelebüí ülését csütörtökön délelőtt 11 órakor tartja. Az ülés egynegyed 3-kor ért véget. Vámbéry Rusztem jeWtetéae Győrölt. (Budapesti tudósitónk telefonjelentése.) A győri első választókerületbe.!, ahol Vámbiry Rusztem fellépését egyöntetű lelkesedéssel foglár-, holnap este a Lloyd nagytermében Rupert Rezső mond beszédet. Vámoéiy programbeszédét vasárnap délután két órakor fog|a elmondani. Ujyancsak a Lloyd nagytermében Vámbéry Rtmtemen kívül ismét beszélni fog Rupert Rezső, Horváth Zoltán, Huska Vilmos, Benedek János, Pakots József, Matasics Oéza és Varnai Dániel. Vámbéryt a polgárság, a demokraták és a siociftldemokraták teljes erővel támogatják s igy nagy remény van arra, hogy Vámbiry győzelemre jut annál is inkább, mivel megállapították, heg/ ellenjelöltje, Németh