Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-18 / 63. szám

1926 március 22. SZEGED 3 68 napja van kitiltva az utcáról a Szeged! Elnapolták a Kroó-bank biinügyének főtárgyalását és azonnal szabadlábra helyezték a két Kroó-fivért. Szeged, március 17. (Saját tudósítónktól.) A 240 millió korona passzivávil összeomlott Krtó-bank bOnflgye főiárgyalásának második napján még fokozódott az érdeklődés, ugy bogy a nagy eskCdUzéki terem padsorai már a korai órásban megteltek. A második tárgya­lási nap — amely ebben a ciklusban azu'ohó is lett — korántiem volf olyan érdekes és izgalmas, mint az ehő; a szakértők vallomása ulán a védők kérdéseire különbözö tényeket állap lottak meg, majd ismét izgalmas perek következtek: befejeződött ezen a napon hosszú idire ez a főtárgyalás. Kedden reggel elöször Szllber Sándor könyv­szakértő tetíe meg jelentését. Jobbára ugyan­azokat állapította meg, mint a tegnap kihall­gatott PJl Sándor szakértő Kijelentene, hogy hihetetlenül felületes ügykezelés vtll a bankban, le'kiisxereilenai vezettek a könyvese'. Az adó­sokat kelő időben föl sem azóliották és az egyes papírvásárlásoknál több milliárdnyi diffe­rencia rou'átkozott. A bank összeomlását a hir­telen beállttt nagy bessz okozta. Dr. Eisner védő ezután több dolog meg­állapítását kéri az elnöklői. Elsősorban azt, aogy a Kroó-bankkal összeköttetésben állott Szacelláry-bank mikor adta el a Kroó bank papirjainak egy részét, talán már a bünügyl zárlat foganatosítása után. Vtld Károly elnök megállapítja, hogy a b3n­flgyi zárlatot 1924 január 12 én délelőtt 11-kor foganatosították és ezen a napon Szacelláry még eszközölt exekutiv eladásokat. A további kérdések során kiderQI, bogy psp rok még mindig vannak a banknál. Egy egész ciomó részvényt adtik át a vagyonfelügyelőnek. Igy megállapítják, hogy sok tétel, ami a vádirat­ban sikkasztás cimin van kezelve, megvan és igy sikkasztás nem áll meg. Ezután hosstu szünet következik, amely alatt a védők tárgyalásra ültek össze. Szünet után dr. Eisner indítványt tesz. Kéri a tárgyalás elnapolását és ezzel egyidejűleg a vizsgálat kiegészítését, mert enélkül nen lehet tisztázni az ügyeket. Kijelenti, hogy a vádlottakat a sikkasztá­sokra — amelyeket a vádirat föiemlit — soha­sem hallgatták ki. Sohasem mutatták meg nekik az üzleti könyveket, valamint a szakértők véleményét, hogy ezután védekezhettek volna. A Szacelláry-féle dolgokat sem lehet tisztán látni, mivel nem szerezték be a hiteles ki­mutatásokat. Ezeket a dolgokat csak a ki­egészítendő vizsgálat során lehel tisztázni és igy kéri a tárgy»iás elnapolását. Dr. Basch Ferenc, Kroó György védője ugyancsak kéri a tárgyalás elnapolását. A vizs­galat során meg kell allapitani, hogy a Kroó­banknak a Szacelláry-banknál mennyi papírja van és ki kell hallgatni Szacelláry Györgyöt és Sass Lajost. Horánszky ügyész ellenzi a tárgyalás elnapolását, szerinte arra szükség nincs és még korai. A biróság hosszas tanácskozás után kihir­dette végzését, amely szerint elnapolja a tár­gyalást és elrendelt a vizsgálat kiegészítését. Elrendeli elöször, hogy a vizsgálóbíró hallgassa meg a vádlottakat a sikkasztásokra vonatko zóan, másodszor, állapítsa meg, hogy az egyes üzletkötések mikor történtek, harmadszor, hall gassa ki az összes sértetteket tanuként, negyed­szer, állapi sa meg, hogy a bank mikor és ki­ket exekutált, ötödször, hallgassa ki Szacelláry Györgyöt és Sass Lajost és szerezze be Kroó Lipót budapesti jegyzeteit és hatodszor, álla­pítsa meg, hogy a Szacelláry- bank mikor foga­natosított a bűnügyi zárlat napján eladásokat. Ezért az iratokat a vizsgálóbíróhoz teszik át. Izgatott hangulat van a tárgyalóteremben, valamint a folyosón is, ahol összegyűl ek azok a kisemberek, akik a Kroó-bankban helyezték el pénzeiket. Dr. Eisner áll f:l ezután ismét. — A biróság — mondotta — vizsgálati stá­d'u'mba u'al'a vissz* ezt az ügyet és ez a vizsgálat hosrzu hónapokat, majd egy évet fog igénybe venni. Ezért kérem védencem jszabad­lábrahelyezését, mivel szökésitől tartani nem kell. Dr. Basch védő is kéri Kroó György sza­badlábrahelyezését. Előadja, hogy védence súlyos idegbe'eg, aki kü önben sohasem szö kött meg. Az egész ház tudta, hogy anyjának lakásában tartózkodott majd egy évig. A törvényszék ezután elrendelte mindkit vád­lott szabadldbrahelyezésit, de Szegedet a biró sdg engedelme nélkül el nem hagyhatják és ezt közlik a rendőrséggel is. Az indokolásban kimondták, kogy a vizsgálat oly hosszú időt fog igénybe venni, hogy az az idő esetleg túl­haladná a kiszabandó büntetisi is. Az elnök figyelmezteti a vádlottakat, hogy mindennap kell jelentkezniük a rendörségen. A két fiatalember örömmel, mosolygó arccal veszi tudomásul. Az ügyész még próbál, felfolyamodást jelent be és kéri, hogy a tábla végzéséig ne enged­jék szabadon őket. A törvényszék azonban a két vádlottat azonnal szabadlábra helyezi. Kroó György délután már el is h3gyta a fogházat, mig Kroó Lipót valószínűleg cs?k öt nap múlva szabadul, mivel régebben engedély nélkül tartott mogánál fegyvert és ezért ötnapi fogházra ítélték — az öt napot pedig most akarják kitöltetni vele, mikor már 14 hónapi vizsgálati fogság után szabadlíbrahelyezték. Szegedi birák és ügyészek a katolikus egyházközség adókivetéseit törvénytelennek tartják. A tanács beszüntette a kivetett adók végrehajtását.* Szeged, mátcius 17. (Saját tudósítónktól) Néhány nap előtt részletesen beszámolt a Sze­ged arról a bonyodalomról, amely a szegedi rómti katolikus egyházközségek adókivető és adószedő joga körül keletkezett. Dr, Márton József nyugalmazott ítélőtáblai biró, mint isme­re es, beadványt intézett a város tanácsához, hogy tiltakozzon az adóhivatal által ellene foga­natosított egyházi adóvégrehajtás ellen. Beadvá­nyában kifejtette, hogy a szegedi katolikus egy­házközsigek minden törvény, vagy törvinyes rendelet nilkül veinek ki a katolikus hívekre egyházi adót is az általuk kivetett adót a városi adóhivatal közadók módjára hajtja be, pedig ehhez törvényes joga nincsen. A katolikus egy­házközségeket dr. Márton József privát társasá­goknak tartja és nem ismer olyan törvényt, amely arra kötelezné a szegedi katolikusokat, bogy tagjai legyenek az egyházközségnek és megfizessék a rájuk kivetett egyházi adót. Dr. Márton József arra kérte a város taná­csát, hogy függesztesse fel az ellene inditott adóvégrehajtási eljárást és torolja meg a rajta elkövetett sérelmet. A tanács az „sudiatur et alléra pars" elve alapján véleményt kért a ké­nyes kérdésben a belvárosi egyházközség veze­tőségétől, ahonnan terjedelmes válasziratot ka­pott. Az egyházközség vezetősége dr. Márton József jogi felfogásával szemben azt bizonyí­totta, hogy a katolikus egyházközségeket ugyan­azok a jogok illetik meg, amelyekkel más fele­kezeti egyházközségeket felruházott a törvény­hozás. A tanács, mielőtt döntött volna a vitás ügy­ben, azt a kérdést tartotta tisztáiandónak, vájjon a szegedi katolikus egyházközségek öt eszten­dővel ezelőtt történt megalakulása szabályos megalakulásnak tekinthető-e, mert csak szabá­lyos megalakulás esetén Itbef valamilyen joga az egyházközségnek. Ezért a tanács az ügyet véleményezés végett kiadta dr. Turóczy Mihály tiszti főügyésznek. A kérdésben most ujabb mozzanat követke­zelt be. A szegedi törvényszék magatrangu bírái é3 ügyészei közül többen közös beadványt in­téztek a fanácshoz és állást foglaltak volt kolli­gájuk, dr. Márton József álláspontja mellett. A neadványt Pókay Elek tanácselnökön és dr. Zombory Jenőn, az ügyészség elnökén kivül körülbelül husz ismertnevü biró is ügyisz irta alá. A besdvány szövege nem hosszú, mind­össze öt gépírásos sor és röviden azt mondja, hogy az alulírottak a szegedi katolikus egyház­közsigek adókivetéseit és az adókívetiseknek a városi adóhivatal által törtinő behajtását tör­vinytelennek tartják. A tanács a birák és ügyészek közös bead­ványa alapján ismét foglalkozott a kérdéssel és eredeti határozatát föntartva, ismét megbízta a tisz'i főügyészt a véleményezéssel és ezenkivül utasította a városi adóhivatalt, hogy a katolikus egyházközségek által kivetett egyházi adók be­hajtását — további rendelkezésig — szüntesse be és szüntesse be a folyamatban levő adó­végrehajtásokat is és csak azoktól fogadja el az adót, akik annak befizetésére ónkint jelentkez­nek az adóhivatal pénztáránál. A tanács végleges döntését a tiszti főügyész véleményének beérkezése után hozza meg. A tanács Andor Zsiga szerződésének három évvel való meghosszabbítását javasolja. Vitaalkalmak a szerdai közgyűlésen. Szeged, március 17. (Saját tudósítónktól.) A márciusi közgyűlés tárgysorozatán mindössze 35 pont szerepel, de azért előreláthatólag egy délután nem lesz elegendő a kurta tárgysorozat letárgyalá­sára. A napirendre kerülő kérdések között akad ugyanis néhány olyan, amely hosszú vitára ad al­kalmat. A legnagyobb vita minden valószínűség szerint a tanács földbérreviziós javaslata körül keletkezik, talán éppen azért, mert a tanács ezzel a javaslattal megtalálta a két szélsőség közötti harmadik utat. A tanácsi megoldás nem elégiti majd ki azokat, akik nagyarányú bérredukcióra vártak, de nem felel meg azok álláspontjának sem, akik a földbérek redukálásáról hallani sem akar­nak, sőt állandóan a teljes békeparitás érvényesí­téséért harcolnak. A tanács kedden készítette elö a szerdai köz­ülés tárgysorozatát a polgármester szobájában, előkészítés nem tartolt sokáig, féltizenegyet mutatott a toronyóra, amikor teljes számban egybe­gyűltek a tanácstagok és nem volt még egészen féltizenkettő, amikor már elkészült a munka. A tanácsnak nem volt sok dolga, a napirendre ke­rülő ügyek legnagyobb részét már korábban, ren­des tanácsülések keretében előkészítették, az elő­adók kedden csak irásba foglalt kész javaslataikat mutatták be. A tanács nem sokat változtatott raj­tuk. Megváltoztatta azonban dr. Gaál Endre kultur­tanácsnoknak Andor Zsiga színigazgató szerző­désének meghosszabbítására vonatkozó javaslatát. Gaál Endre a szinügyi bizottság javaslata alapján azt javasolta, hogy a város hat évvel hosszabbítsa meg a színigazgató jövő évben lejáró szerződését, még pedig három évig a jelenlegi feltételek és megszavazott kedvezmények érintése nélkül, tartsa fenn magának azonban a város azt a jogot, hogy három év után, ha a színházi viszonyok lényege­sen megjavulnak, megváltoztathassa a szerződés jelenlegi feltételeit. A tanács már majdnem elfogadta a kultursze­nátor javaslatát, amikor felszólalt ellene Bokor Pál helyettes polgármester. Andor Zsiga szerződé­sének meghosszabbítása ellen nincsen kifogása, mert a direktort eddigi működése alapján alkal­masnak és megfelelőnek tartja a szegedi szinház vezetésére és továbbfejlesztésére, azonban indo­kolatlannak tartja a szerződésnek hát évvel való meghosszabbítását. Véleménye szerint három év is elegendő, három év elteltével ismét lehet majd be­8-élni a szerződés további meghosszabbításáról. Három év alatt ugyanis sok minden történhet a szinház körül. A tanács Bokor Pál indítványára ugy határo­zott, hogy a közgyűlésen Andor Zsiga szerző­désének három esztendővel való meghosszabbítá­sát javasolja azzal, hogy azok a segélyek és ked­vezmények, amelye': jelenleg megilletik a szín­igazgatót, három évig változatlanul maradja­nak meg. A s^nház úgyis olyan természetű, hogy köny­ryen támad vita kö ülöfte Nem valószínű, hogy a szerdai közgyűlésen clc.arad a vita. A tar'cs á' 1 etőkés-Jtett k'sehb jelentőségű ügyek KÖZŰ! j_ot éidemel a rokkantak bódébér-

Next

/
Thumbnails
Contents