Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-18 / 63. szám

Egyes siám ára 2000 korona Hirdetési árak: Félhasábon I mm. 500, 1 hasábon 1100 kor. Szövegközi 50 százalékkal drágább. Apróhirdetés tti szóig 2000, jeligés 3000J kor. Szövegközti közlemények soronként 10.000, családi értesítés 50.000. Nyilttér és gyász jelentés 100o/o-al drágább. Szeged, 1925 március 18, SZERDA. 63-ik szám. Szerkesztőség: Deák Perencntca 2 (FöreáUtkoUral szemben). Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és jegyiroda: Ougonics-tér 11. Teleion 306. Nyomda: Petőfi Sándor- sugárut 1. Telefon 16-34. Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 40000, Budap isten te vidéken 45100 kor. VI. évfolyam. A demokráciá egységes frontja. A szegedi főispán, legalább ami a nyilvánosságot illeti, kezdettől fogva a legteljesebb politikai visszavonuliságbsn élt. Nagyon ritkán volt mondanivalója a nyilvánosság számára s arra, hogy osztja a kormánynak politikai kérdésekben kifejezésre juttatott magatartását, kizárólag abból következtettünk, hogy viseli a kormánytól kapott dupla főispáni tisztséget. Hosizu idők multával most azonban megszólalt a főispán. A márciusi flnnepségeket használta fel arra, hogy visszhingot adjon a miniszterelnök ismert álpróféciájának a liberális polgárság és a munkásság szövet keléséről. A szegedi főispánt, amennyire bele tudunk látni működésébe, a körülményekhez képest türelmes és jóhitzemü embernek tartjuk. Tudjuk, hogy ezek a szavak az elismerés gyönge és kétes árnyalalával adóznak edd gi közhiva talnoki működésének. De ba több illetné meg a jóból, mint amennyit ezennel szállítunk neki, ezeken a hasábokon akkor is illenék vele szemben nagyon tartózkodónak lenni. Az illemtan szabályai mellett kívülről tudjuk ugyanis a politikai ujságirás tízparancsolatát, amely szerint főispánt öl az az ellenzéki Isp, amelyik dicséri a — főispánt. Minthogy pedig mi jónak a legnagyobb feledékenység mellett stm nevezhető nemrégi időkben is eme ötödik paragrafus eredeti szövegezésének is föltétlen betartása mellett prédikáltunk, óvakodunk nagyon is kétes értékű szívességet lenni a derék szegedi főispánnak. Ehelyett annak a politikai álláspont szerint nem kommentálható ténynek kijelentésére szorítkozunk, bogy Aigner Károly egyik márciusi beszédében a kormánypolitika jeles helyi helytartójának bhonyult. Emellett aztán igazán nem jön számításba, hogy isteneknek való grotesik látvány, amikor a liberálizmus ellen a vészharangot azon a márciusi flnnepen kondilják meg, amely a liberálizmus elsö legnagyszerűbb vívmányaival ajándékozta meg a nemzetet. Az a csapda ugyanis, amely a szociáldemokrata párttal kötött szövetség felbontására csábítgatja a liberális polgárságot, messzire visszavetne a közéleti harcvonal azon sáncainak birtokbavételéből ir, amelyeknek legalább egy részén föltétlenül megvetheti a lábát a szabadeivüség és a demokrácia, hi a most siövetséges társak kitartanak a fegyverbarátság mellett. Fülünkbe cseng még a riadó az rgysíges polgári front mellett. Politikailag sokkal iskolázottabb a miniszterelnök, semhogy ne tudta volna és ne tudná, bogy sem vele, lem a polgári front egyéb jobboldali ele meivel nem fognak együtt menni, mert nem mehetnek, a szabadelvűek. Az egységes polgári front szivárványának a politikai horizontra való színpadmesteri fölvonása mégis megtörtént, mert ha sikerül a politikai fronton szembeállítani egymással azokat, akiket gazdasági kérdésekben tagadhatatlanul gyakran választanak el mélyreható és lényegbevágó eltérések, siketült volna hosszú időre elerötlenileni, színtelenné és bénává tenni minden demokratikus megmozdulátt. A liberális polgárság és a szociáldemokrata munkásság szövetkezésének célját azonban ugy a polgárság, mint a munkásság éppen Szegeden körvonalazta és szabta meg világos szabatossággal és félremagyarázást nem tűrő pontos Sággal. Ez a szőve ség véd- és dacszövetség a reakció minden tervezett ujabb téi hódítása val szemben és a demokrácia egységes harcvon la a po'gárt szabadságjogok visszavivásáért. Ezt a szövetséget itt Szegeden és ugy látszik, a fővárosban ÍF, meg mindenütt az országban fölbon hatatlannak akarják, akik megcsinálták, mindadd'g, amig a kitűzött célok, amelyeknél magunk és gyermekeink valamennyien érdekeltek vagyunk, el nem érelnek. Ennek a szövetségnek elsö nagy erőpróbáját a törvényhatósági biiottságok újjáalakításánál vívják meg. S aminek helyességét Budapesten belát'ák, attól nen fognak tágítani Szegeden sem és seho'. Ezen az országon csak a demokrácia egységes frontja segít. Herriot és Chamberlain tárgyalásai. Páris, mátcius 17. Herriot és Chamberlain között folytatott megbeszélések véget értek. A biztonság kérdésében határozott egyezség nem jött létre. Franciaország most is hajlandó hozzá járulni ahhoz, hogy Németország belépjen a Népszövetségbe, úe nem változtatja meg azt az álláspontját, hogy Németországnak köteleznie kell magát a versaillesi szerződésben foglalt valamennyi kötelezettség te jesitésére. Ennélfogva Franciaország nem egyezik bele a keletnémetországi és a lengyel határnak a németek javára való megváltoztatasába. Az amerikai terv a nemzetek leszerelési értekezletére. számítanak, hogy Japán eleget fog tenni a meghívásnak, Franciaország magatartása ezzel szemben kétséges. Ha Franciaország nem hajlandó ilyen természetű értekezleten résztvenni, ugy nem küldik szét az értekezletre szóló meghívókat. Ha a hatalmak készek lesznek a légi fegyverkezés kérdését az értekezlet tárgyai közé bevenni, ugy Washington is hajlandó ezen kérdést napirendre tűrni. London, március 17. A Daily Telegraph ntw/orki tudósítójának jelentése szerint Coolidge csas akkor kflldi szét a leszerelési értekezletre szóló meghívókat, ha már a többi hatalomnál is alaposabb puhatolódzás történt. Washington mindenekelőtt bizonyitékokat akar szerezni az iránt, hogy a népszövetségi értekezlet gondolatát feladták-e. Hivatalos körökben nem kételkednek abban, hogy Anglia elfogadja a meghívást. Arra is MWMMMMMIMMMMMMMMI^^ Rassay a választójogi javaslat ellen. A választójogi bizottság ülése. Budopest, március 17. A nemzetgyűlés választójogi bizottsága kedden délut-n Kállay Tibor elnöklésével ülést tartott, amelyen megkezdték az országgyűlési választái okról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A bizottság ülésén a kormány részéről Bethlen István króf minisztereit ök és Rakovszky Iván belügyminiszter voltak jelen. A gyűlés megnyitásakor Kállay Tibor elnök üdvözölte a bizottság tagjait, majd az elnök esetleges akadályoztatása esetére helyettes elnökül Platthy Györgyöt választották meg. A választójogi javas a hoz Gömbös Gyula szóialt fel esCnek. A jogkiterjesztés tekintetében szerinte a kormány elment addig a határig, ameddig el lehet menni. Azonban a férfiak és nők között különbséget tenni nem tartja helyesnek. Igen fon os a passziv választójog problémája. A részletes vitánál módosítást fo^ benyújtani, amely szerint azok, akiknek ősei 1867 előtt nem laktak az országban, ne legyenek választhatók. Az aránylagos képviseleti rendszer nek hive. Igazságtalannak tartja azt, hogy azok a képviselőjelöltek, akik a lajslromos választási rendszernél a listán jelölve vannak, nem jelöltethetik magukat más kerületben, mint ahogy ezt a javaslat tervezi. Igen lényeges momentun a titkosság, vagy a nyílt szavazás kérdése. Szerinte inkább a városokban és az ipari góc pontokban kellene nyilt szavazással választani. Ha pedig a törvényhozás a titkos szavazást egyes kerületekbe behozza, akkor be kell hoznia az összes kerületekben. Tekintettel arra, hogy az a benyomása, mintha ez a javaslat a jelenlegi rendszer megmentésére készült volna csupán, a javaslatot általánosságban nem fogadja el. Ezu án Rassay Károly szólalt fel. A választójog lekin'etében nem maradhatunk el a sjomszéd államoktól. Nem mozoghat a választójog ilyen siük keretek között akkor, amikor még egy második kamara is létesül, amely maga is egy bizonyos fékező erőt alkot. A Friedrich féle rendelettel szemben ez a javaslat közel 800.000 embert joszt meg a jogtól. Az elmúlt idők azt bizonyítják, hegy a választ' k összeírása terén súlyos visszaéléseket lehet elkövetni. Felveti azt a kérdést, vájjon a választók összeírását nem lehelne e közelebb hozni a néphez ? N;m lehetne e tirói vezetés alá vonni? — A négy elemi iskolai képzettség igazolása súlyos nehézségekkel jár. Épp ezért más mellékjogcimeket is fel kellene venni a javaslatba. Igy például aki igazolja, hogy önálló iparos, kereskedő, szakmunkás, azt minden további nélkül fel kellene venni a választók közé. A legnagyobb mértékbei szerelné biztosítani a választási agitáció szabadságát. Az érvénytelenítési okok közé vegyék föl azt az esetet is, amikor a jelölt, vsgy a párt agitációs szabadságát korlátozzák, vagy megakadályozzák, akár egyének, akár ha óságok. Az etetés, itatás kérdésére térve át, a javaslat idevonatkozó intézkedéseivel nincs mege'égedve. Nem érti, ho*y miért szabad vendégül látni a választókat, hiszen Igy sok visszaélés történhet. — A titkos és nyilt szavazás kérdését eldönti az az igazság, hogy a titkos szavazás az egyetlen orvossága a választást visszaéléseknek. Komikusnak tartja az indokolásnak ait a részét, mely azt mondj*, hogy a titkos szavazást az ipari munkásoknak megadják, mert ez ennek a rétegnek már régi kívánsága. Hol vannak a kisgazda!ársadalom képviselői? Miért nem kérik, hogy mentesítsék a jalu népét attól a terrortól, amelynek a nyílt szavazás esetén kiteszik őket. A kötelező szavazást, amelyet behoznak a nyílt szavazásos kerületekbe, ami sehol a világon nincs meg, nem egyéb, mint a terror intézményes előtegitése. A peticlonálási eljárással foglalkozva, a közigazgatási biróság bíráskodását nem helyesli. A Kúriában nagyobb tekintélyt lát, ami a politikai befolyátolnatóságot jobban kizárja. Kifogásolja, hogy az igazolt képviselővel szemben is fii lehessen hozni olyan választást kizáró okokat, amelyek a választásnál fennforogok. Eszel a képviselőt terror alá helyezik. Nem xabad azt hinni, hog*' csak a szociáldemokraták esetében lehet jkalmazni azt az esetet, amikor a képviselőre külső befolyás érvényesül. A parlamentnek ramak paptagjai, akiknek vannak olyan nexusaik, amelyekre tekintettel keli lenniök. Azt sem taitja helyesnek, hogy olyan képviselő, akit mandátumától megfosztottak, további öt évig ne lehessen képviselővé választható. Méllányolja a szélsőségekkel szemben való aggodalma*, azonban ennek orvoslását épp ugy, mint GOmbös Gyula, a lsjstromos arányos szavazási rendszerben Iája. Ezzel kipcrolaíban a következő indítványt terjeszti elő: