Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-15 / 61. szám

101­SZEGED 1925 március 15. Pesti szinház! viszonyok. (Körséta a színházak és mozik tájékán.) Olvasóm, ha b;léps< valamelyik szinházjegy­iroda ajtaján és válogatsz a pssti szórakozó­helyek reklámkinálta műélvezetei között, cso­dálkozva fogod tapasztalni, hogy az előadás nap­ján még csaknem mindenhova kaphatsz jegyet. A nehéz gazdasági viszonyokat ugyancsak megsínylik a fővárosi szórakozóhelyek s a fé­ligtelt hízak sivárságában csak a Fővárosi Operettszínház amerikai revüje, s a Belvárosi Színházban Fodor László pompás vígjátéka (A nagyságos asszonyt láttam már vdahal) kel ett nagyobb érdeklődést. A mozik terén más a helyzet. Valóságos Lilllan Glsh láz uralkodik ma Pesten, mely a Corvin Színház legújabb Orion világs'ágerének, A Jehér apácának fikerétöl keletkezett. Három hete já szák egyfolytában, több mint 50.000 ember nézte végig eddig és napokra előre csak pro ekcióval lehet jegyhez jutni. A szín­padi résszel kitővilett előadás valóban szenzá­ciós. Megérdemli a sikert. A Royal Apolló. Kamara stb mllsordarabja, a Niebelungok, Genius-filmnél kár, hogy két részből áll. A közönség ma már nem szereti a kétrészes filmeket, mert nem szereti a folytatás iránti kíváncsiságát a jövő hétre elraktározni. A fiim egyébként nagyon szép és biztos nagyobb tömeg nézőt vonzott volna, ha premierje nem esett volna egybe A fehér apáca példátlan sikerével. * Pásztor Zoltán dalai. Három csinos kiálli­ásu dalfiizet fekszik előttünk, amelyek címlapju­kon Pásztor Zoltán nevét viselik. Nem nagy igényű, de hangulatos magyar dalok vannak ezek­ben a füzetekben. Abba a sabl.mba, amely á ma­gyar műdalok költését jellemzi, a szerző tudott néhány érzésteljes uj variációt is belevinni ugy a ritmusváltozatosság, mint a harmonizálás tekin­tetében. Egy poétikus lélek invencióiról és szines érzéseiről tanúskodnak ezek a dalok, amelyek kö­zül a legsikerültebbek: a „Szeretném, há szár­nyam nőne" és az „Adjatok egy koldusbotot" kezdetüek különösen alkalmasak arra, hogy a cigány hegedűjén rövidesen népszerűek legyenek. VASÁRNAP DÉLUTÁN: Falurossza. Népszínmű 3 felvonásban. Irta: Tóth Ede. Személyek; Feledi Gáspár, gazdag falusi föld­mivelö — — — — — — Kka | ^ermekei - ~ = Bátkl Tercsi, árva, Feledi Gáspár gyámsága alatt — — — — — Göndör Sándor, szolgalegény — — Finum Ruzsi, menyecske — — — Csapó, gazdaember — — — — Megyei csendbiztos — — — — Gonosz Pista, bakter — — — — Gonoszné — — —___ Czene, cigányprímás — — — — Adus, vén cimbalmos — — — — Makkhetes, korcsmáros — — — Jóska, béres — — — — — — Kantor — — — — — — — VASÁRNAP ESTE: Marica grófnő. Operett 3 felvonásban. írták: Julius Brammer és Alfréd Grünwald. Fordította: Harsányi Zsolt. Zenéjét szer­zette : Kálmán Imre. Rendező: Rátkai. Karnagy: Beck. Virégh Ferenc Kovács Kató Delly Ferenc Gábor Mara Uti Giza Rátkri Sándor Fenyves Sándor Eöry Erzsébet Polgár Gyula Sándor Lajos Csordás György Zitta Emma Csonka Antal A délutáni előadás fél 4, az esti fél 8 árikor kezdődik. Olcsón megszállhat Pesten ASIMPLON-SZÁLLODÁBAN Barátságos meleg Központi fűtés tiszta szobák egész nap Budapest, VIII. Kenyérmező-utca 4. Rákóczy-utnál, TABARIN MELLETT E hirdetés felmutatója 20 százalék engedményben réizeslil. H83 Harsányi Miklós Lengyel Vilmos Eöry Erzsébet L. Hollós Juci Fenyves Sándor Déry Rózsi m. v. Csonka Antal Molnár Re^ső Herczeg Vilmos Egyed Lenke Virágh Ferenc Polgár Gyula R. Nagy Gyula Kristót Ferenc Csordás György Személyek: Populescu Dragomir Móric herceg — Marica grófnő — — — — — Báró Zsupán Kálmán — - — — Endrödy Wittenberg Liza grótkisasz­szony — — — — - — — Cuddenstein Chlumetz Cecilia her­cegnő — — — — — — — Liebenberg István báró — — — Török Béla tiszttartó — — — j Endrődy-Wittenberg Tasziló gróf j Dombossv Ilma — — — — Kudelka, főkomornyik — — — Grosavescu — — — — — Mihály, öreg huszár — — — — Lidi, cigányleány — — — — — Lajcsi, cigány — — — — Köz-és magánalkalmazottak tavaszi ruhavására Értesítjük a nagyközönséget, hogy igen előnyös fizetési feltételek mellett és lényegesen leszállított napi árakon minden köz- és magánalkalmazottnak, valamint hitelképes szabadfoglalkozású egyéneknek készséggel szolgálunk ki mindennemű szövet és vászonárut Excelsior Textil Kereskedelmi Részvénytársaság szegedi fiókja Somogyi-utca 22. az. Zrinyi-ntca sarok. Rádió ROVATVEZETŐ: SZÖLLÓS KÁROLY. Légköri zavarok. Múltkoriban már tárgyaltuk azokat a légköri zavarokat, amelyek a hang tisztaságát befolyásol­ják, illetve a vételt megnehezítik. Ezek közül letár­gyaltuk azokat, amelyek nem tartoznak a tulaj áonképeni légköri zavarok közé s csupán azért említettük meg őket, mert kisérő jelenségeik na­gyon sokban hasonlítanak a légköri zavarok által okozott mellékzörejekhez. Amig azokat a zavaro­kat csaknem mindig technikai hibák okozzák, te­hát kiküszöbölésük megoldható, addig a légköri zavar — minden rádiófelvevő tulajdonos egyetlen réme — akaratunktól nem befolyásolható okokra vezethetők vissza. Hogy ezekkel a légköri zavarok­kal egészen tisztában legyünk, tekintettel ennek rendkívüli fontosságára és arra, hogy a rádiónak ma már szinte ez az egyetlen ellenfele, kicsit bő­vebben kell vele foglalkoznunk. Amint emiitettük is már, a légköri zavaroknak négy főbb csoportját különböztetjük meg. Először rövid, erős ütések, kopogások a fejhallgatóban. Oka nem nagyon távoli légköri kisülésre vezet­hető vissza. Fellép nyári zivataros napokon, ha azonban a vihar-központ nem nagyon közel van s ha az éppen venni szándékolt leadóállomás ki­sugárzott energiája nem nagyon kicsiny, a vételt nem befolyásolja erősen. Második csoportba soroztuk a bugyborékolást. Ez a kifejezés nem egészen helyes, de a magyar nyelv még nem talált rá helyesebb kifejezést. A német azt mondja erre, hogy Raschelgerasche. A légköri zavarnak ez a tipusa sokszor másodper­ceken keresztül lehetetlenné tesz minden vételt. Középeurópában nagyon ritkán fordul elő. Ha elő is fordul, akkor csak az igen meleg, teljesen felhőmentes erős napsütéses napokon és akkor is csak a 2—3 déli órára szorítkozik, amikor a nap­sütés a legintenzívebb. A napsütéstől felmelege­dett föld a felette levő levegőoszlopokat, illetve a levegőmolekulákat szünet nélküli áramlásba hozza. Tudvalevő, hogy a meleg levegő könnyebb a hi­deg levegőnél, tehát a föld által fölmelegített le­vegő fölfelé törekszik s helyét a fölötte levő ne­hezebb hideg levegő foglalja el, hogy ez ismét fölmelegedve, állandó áramlást idézzen elő. Útjukban a felfelé törekvő levegőmolekulák át­adják, illetve kicserélik elektromos töltésüket a le­felé szálló hidegebb levegővel. Szerencsénk, hogy a légköri zavaroknak ez a formája ritka, mert a trópusok vidékén oly erős mértékben is fellép, hogy „tulbeszéli" a legerősebb hangosan beszélőt is. Amint már emlitettém, a mi szélességi fokun­kon csak a legmelegebb kánikulai napokon kell ettől tartanunk. Harmadszor a zizegés és olyan hang, mintha pléhlapra lassan esőcsöppek hullanának. Egész csendes, nem rosszindulalu légköri zavar, — bajt csak ott okoz, ahol a felvevő gép hangerősségét helytelen méretezéssel és túlságosan erőszakolva érjük el. Ilyenkor természetesen az egyébként ár­tatlan zavar is kellemetlenné válik. Ö.yan termé­szetű zavar, amely nincsen évszakhoz kötve, épp ugy szerencséltet bennünket nyáron, mint a leg­hidegebb téli napokon. Orta az elektromossággal töltött felhők, köd, de különösen a hofelhők. Ha ezek a feihők, lecsapódások antennánkhoz egész közel vannal;, söt arra esetleg le is csapódnak, zavaró hatásuk sokszorosan megnő. Negyediknek és utolsónak jeleztük sz állandó recsegést és ropogást a hallgatónkban. A mi szé­lességi fokunkon e? is ritkán fordul elő és csak akkor, ha egy igen magas szabad antenna felett elektromossággal erősen töltött felhő húzódik el. Mindennaposak e?ek a zavarok exponált helyen álló hegyi állomásoknál s annál ritkább mélyebb völgyben vagy alföldön épü't állomásoknál, ha az antenna magassága nincs 40—50 méterrel maga­sabban környezeténél. Eddig a légköri zavarok kérdését csak általános­ságban tárgyaltuk. Minden igényt kielégíteni la­punk kerekein belül nem nyílik lehetősig. Ez olyan téma, amelynek füzetesebb megvitatása csak egy technikailag kellően képzett ember részére válna értékessé, a mi colunk pedig nem az, hogy ter­minus techn,, nsokkal rakjuk tele egy napilap ha­sábjait, hanem, ha nagy vonásokban is, a rádió irár. érdek Mő nagyközönség számára nyujtsunk annyit, amennyi különösebb technikai előképzett­ség nélkül is megérthető. Ezeket a tanácsokat igazán csak akkor fogja tudni megbecsülni, ha a rádióval nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is fog foglalkozni. Ha szabad antennával dolgozunk, ugy elmélet­ben mind a négy felsorolt légköri zavar elképzel­hető. Mivel azonban egy statikus vagy szabad­antenna környezetében általánosságban csak rela­tív, kis körzetben van hatással, tulajdonképpen csak az első fs második pont alatt tárgyalt lég­köri zavarokkal kell számolnunk. Mint már tár­gyaltuk, sokkal zavarmentesebben dolgozik egy keret- vagy szoba-antenna, mivel ezek számára csak elektromágneses hullámok jöhetnek számí­tásba és ezek közül is csak az, amelynek a ter­jedés iránya a keret-antenna felvevő irányába esik. Itt a szükséges felerősítés magával hozza az egyéb zavaroknak a felerősítését is, ami szabad-antenná­val való ugyanilyen erős vétel mellett észre sem vehető. Most végül eljutottunk addig, hogy megfeleljünk arra a kérdésre, ami bizonyára mindenkit legjob­ban érdekel: van-e mód a légköri zavarok elkerü­lésére? Szigorúan csak azt felelhetem, hogy nincs. A gondosan konstruált alkatrészekből helyesen és céltudatosan összeállított felvevő készülék, különö­sen keret-antennával felszerelve mégis a mini­mumra csökkenti a légköri zavarok hatását. Na­gyon jó védőszer két tekercsből álló áramkört, az úgynevezett szűrőt beépíteni, amelyek különösen laza kapcsolásnál csak azokat a hangokat bocsát­ják magukon keresztül, amelyekre hangolva van­nak. Ilyen szűrök közbeiktatásával lényegesen emelhetjük a zavarmentességet. A németországi Lindenberg obszervatóriumba^ hangyaszorgalommal folyik a munka. Értékesebb­nél értékesebb megállapítások kerülnek innen nap­ról-napra a légköri zavarok iránya, periódusuk sűrűségéről, stb. Az itt nyert adatokat a Linden­berg obszervatóriummal együtt működő német postaminisztérium által szubvencionált kísérleti állomás feldolgozza. A nagyobb német rádiógyárak kivétel nélkül ezeknek a kísérleti állomásoknak utasításai alapján elkészített készülékeket gyárta­nak és biztosak lehetünk abban, hogy nagyon rö­vid idő alatt ki fog pattanni ezekből a laborató­riumokból egy olyan idea, amely meg fog szaba­dítani bennünket a rádiótelefon egyetlen és utolsó ellenségétől: a légköri zavaroktól is. Babnigg tanár rádiókurzusának első ciklu­sára, amely holnap, 16 án veszi kezdetét, jelent­kezés és felvilágosítás nyerhető Molnár fényké­pésznél (Széchenyi-tér 2., May-bankház mellet.) Elsökjzből bányaáron, príma fekete hazai megrendelhető vagy előjegyezhető Bottka Kereskedelmi Iroda Dugonics-tér 1?. — Telefon: 4—56. HIO6 Autó eladó Laurint Klement gyártmányú 4 llléses teljesen uj gunimikkal kifo­gástalan állapotban, Kossuth Lajos-sugárut 17. Telefon 51°. 84 ''T«,L«í! Lnni már kimérve is kapható I; :;|QKajl KJOr" 1917. évi termésű szo ;; ' I morodni 25.000 kor, 1924. évi Icrmésii 2o.ooo kor. I > és igy már mindenki megengedheti magának, hogy <; a világhírű fokoji borból igyék. 6?.'; 8CEROÓ Valéria-tér §.f egszebb lisztek, egjobb takarmánycikkek egolcsóbb napi árban ingyenes házhoz szállítással kaphatók Kardos Jakab lisztüzletében MIkstáth Kálmán.utca 4. szám. Saj&t érdeke, hogy III vásároljon. „ARANY BIKA" SÖRCSARNOK helyén a Nn&TTERCPfl, melyben jelenleg tánciskola van, f. hó 18-én kiadó. Ugyanott egy ÜO méteres hosszú pincehelyiség ie utcai bejárattal. Tudakozódni Tisza Lajos-köiut szám. 8S

Next

/
Thumbnails
Contents