Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-15 / 61. szám

1925 március 15 65 napja van kitiltva az utcáról a Szeged! Március nagy napja. Ábrányi Emil nevezte igy el egyik föllengő ódájában e<t a dicsőséges napot, március idusá', amelyen meghalt Cézár (<ki azóta föltámadt Rómában) és amelyen megszületett a magyar szabadság. (Akit azóta alaposan kivégeztek) Ábrányi Emil esztendőről esztendőre meg­énekelte ezt a szép, ezt az emlékezetes napot, amelyen eső eselt az égből, termékeny, áldott permeteg és könny hul ott a szemekből, az öröm és az elragadtatás könnye. Áorányi Emil­nek nem volt nehéz szárnyas szavakkal, lün döklő igékkel fölidézni és ünnepelni március idusát. Ábrányi Emil annak a boldog és gond talan korszaknak népszerű keltője volt, amely a magyar szabadelvűig verőfényében fürdőt, amelyik még közel érezte magát a márciusi ifjak ibolyaillatos és pacsirtadalos idejéhez és amelyik még a márciusi nagy eszmék levegőjé­ben növekedett. De mit mondjon ma a dalnok, aki nem akar hazudni, nem akar jelszavakon lovagolni, nem akarja olcsó frázisok békarakétáit puffogtatni, mit mondjon ma a dalnok, akinek a magyar demokrácia szívbeli ügye, szentséges hite és egyetlen reménysége? A régi március olyan messze van tőlünk, egy vérözön és egy vízözön válasz ja el ettől az uj nemzedéktől, amely koravénnek született, ideálok nél&ül nevelkedett és annyit csalódott, amennyi egy egész szá­zadra elegendő. Azon a régi márciusi napon azt hirdette a huszonöt éves költö, hogy: Talpra magyari Minden magyarnak szólt ez a fölhívás, kor, rang, vagyon, felekezet és faj külömbsége nélkül. A mai szónok a magyart a magyar e len tüzeli és kenetes ál alánosságo­kat és üres bombasztokat hömpölyögtetve, végül is cda lyukad ki, hogy de bizony csak vesze­delmes destrukció az a nagy szabadság és ártalmas bacillus az a nagy demokrácia 1 A ho dó kong, a gyér taps verdesi a levegőt és ezzel szépen, hazafiasan elintéződik megint egy keserves esztendőre a márciusi események sorsa. Azon a régi márcusi napon a huszonhárom éves mesemondó valósággá proklamálta a tizen­két pontot, amit a magyar nemzet kívánt. Ma nem tanácsos és nem érdemes ilyeneket kí­vánni, ha az ember nyugodtan és békén óhajt élni és kivált, ha kormányfőtanácsoB is sze­retne lenni. Manapság Táncsics Mihályt nem sietnek ki­szabadítani, ellenben Somogyit és Bacsót meg­ölték eddig ismeretlen (legalább a nyilvános­ság tlött még mindig ismeretlen) gyilkosok és ami a sajtószabadságot illeti, hát hiszen a sajtó szabad, csak éppen a sajló munkásai számára nincsen sokszor köszönet benne. Fanyar tavaíz ez, a lelkűt kön dermesz ően fígyos fuvalmak járnak keresztül és reményünk ege olyan ború?, mint a novemberi mennybolt. Jó volna ünnepelni, de az ünneprontók miatt még nem Ithet. Szép volna Petőfi, Jókai, Vas­vári, Tánciics tiszta, lelkes, nemes, derék, lángeszű és nagysiifü alakját és szellemét, igéit és tetteit idézni, de aifól tarlunk, hogy ezt nem jó néven veszik tőlünk azok, akik most kisajátították a maguk számára a régi függetlenség zászlaját és e lobogó rudjával végig akarnak vágni minden szabad jövőt akaró, bátor és gerinces törekvésen. A perc-emberkik dáridó ja mig tart és mi egyelőre átengedjük nekik a fehér és zöld asztalokat. Lesz még egyszer ünnep a világon és Ma­gyarországon is lesz. Addig p.dig csöndesen, komolyan, fájdalmasan és mégis bízva-bízón — emlékezzünk riglekrölt Jarres birodalmi elnöksége. Berlinből je­lenlik: A dr. Jarres jelölését támogató pártok és szövetségek, mint több lap jelenti, birodalmi blokkot alakítottak, amely kezébe veszi a vá­lasztási mozgalom veze;ését. Dr. Jarres a biro­dalmi elnöki tisztségre való jelölést nemcsak az elsö, hanem a második választási menetre is eilogedta, amennyiben ez szükségessé válnék. Európa sorsát a legközelebbi hónapok­ban . világkonferencia dönti el. Londonból jelentik: Európa sorsa a legközelebbi hónapok­oan eldől, nem ugyan közvetlenül a Népszövet­ség utján, hanem azon a vil*gkonfet encián, amely felöleli ugy az Egyesüli-Államokat, mint Németországot. Amiről a kisgazdák megfeledkeztek. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A demokrata körben szombat este márciusi ünne­pély volt, amelyen Pakots József, Bródy Ernő, majd Vázsonyi Vilmos szólaltak fel. Vázsonyi rámutatott arra, hogy a kisgazdák megfeled­keznek arról, hogy 1848 elölt a deresen feküd­tek és éppen ugy el voltak nyomva, mint a városi polgárság. Szomorú márciusi ünnepet ülünk most. Az egységes párt, ébredők és faj­védők odamerészkednek Peőfi szobrához. A demokrata pártoknak nem engedték • Petőfi szobránál való ünnepséget, de ők ott lesznek Legjobb volna, ha mindjárt tetiltanák Petőfi verseinek olvasását, Deák, Kossulb, Jrtkai ne­vének említését £s megtiltanák 1848 emlé­kezésé'. Wolffék készülődése a fővárosi választásokra. (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) Wolffér, az egységeB keresztény tözségi párt a leg­nagyobb erCfeszitéssel próbálja már most az ajánlások gyűjtéséi. A legkülönbözőbb módon igyekeznek rábírni Wolffék kortesei a választó­polgárokat és családtagjaikat az ajánlási ivek aláírásához. Elegánsan öltözött hölgyek jó­tékonyság cimén kopogtatnak be a lakásokba és ilyen módon akarnak aláírásokat gyűjteni Azzal a trükkel is próbálkoznak — főleg nők­nél —, hogy ez a katolikus hivők nyilvántartá­sára szogá. Miért tiltották be a diósgyőri munkásság tervezett márciusi ünnepét? (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) A diós­győri vasgyár vas- ét fámmunkáa csoportja március 15-én ünnepélyt akart rendezni. Eit a szándékukat be is jelentették a rendőrségnek, f ahol azonban az ünnepély megtartását nem en­gedélyezték. A rendőrség e lépését'azzal indo­kolja, hogy nem engedélyezheti az ünnepély megtartásat akkor, amikor ez az erkölcsi testü­let a március 15. hivatalos megünneplése alól kivonta magát. A március 15 ének ezek után ilyen módon való ünneplése — mondja tovább az indokolás — a mai viszonyok között olyan kirobbanásra ve elhet, amelynek megakadályo­zásáról a rendőrségnek már eleve tiltakozni kell. Ezzel szemben a munkásság részéről ki­jelentették, hogy őket hívatslo* uton semmiféle I ünnepségre nem hívták meg. Éppen ezért akar­I tfv ő'i külön ünnepséget tartani. Győrben azt hitték, hogy ott Pötőr Gyulát sikerült elfogni. A „monoklis" fiatalember Pötör volt. — Bolla József tovább tagadj?, hogy részes Leirer Amália meggyilkolásának bűnében. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) A fő­kapitányságon tegnap délután folytatták a Leirer Amália meggy iliolásával gyanúsító.t Saguly Ferenc és Bolla József kihallgalásá'. Angyal László detektivföfeiügyelő fölvezetette szobájába Bolla Józsefet, bogy a még tisztázatlan kérdé­sekre nézve újból Kihallgassák. Bolla e kihall­gatás alkalmával olyan részleteket mondott el, amelyek a rendőrséget mind köztlebb hozzák a Teréz-köruli rejtély felderiiéséher, amelyen a nyomozó hatóságok egy hónap óta hiába fá­radozfar. Bolla elmondotta, hogy ugy Sagulyt, mint Pötört elszánt embereknek ismerte, akik ha pénzűk fogytán volt, nem riadtak vissza semmiféle bűncselekmény elkövetésétől. A rendőrségen »z a vélemény alakult ki, hegy Bolla feltétlenül részes a gyilkosságban és azt Pötörrel együtt követte el. Saguly ellen kevés olyan bizonyíték van még a rendőrség kezébtn, amelyből arra lehetne következtetni, hogy ö is részi vett a gyilkosságban. Saguly rgész viselkedése is azt a benyomást kelti, pszichológiai momentumok is siólntk emellett, a többi közt az, hogy Saguly minden külö­nösebb kényszerítő ok nélkül önként jelent­kezett erre a dön ő vallomástélelre, amelynek alapján a rendőrség reméli, hogy iövidesen most már valóban kideríti a gyilkosságnak minden részletét. A főkapitányság a fősúlyt most már nem is Saguly vallomására, hanem Bolla kihallgatására fekteti, amelyekben mqjU már a végső földerí­tés felé az eredmény reményében elindulhat­nak. Ebben az irányban szakadatlanul folynak it a tárgyalások és most már minkenkit teljes részletességgel kihallgatnak, még olyan jelent­kezőket is, akiknek vallomasa teljesen lényeg­telennek, vagy valószínűtlennek is látszik. Tegnap intézkedés történt, hogy két detektív utazzék le Ceglédre, mert a rendőrségen azt sem tartják lehetetlennek, hogy Leirer Amália gyilkosai ot', ahol az értéktárgyak egytészét elásták, esetleg hagyhatlak egyet-mást, ami még további nyomot adhat a rendőrség kezébr. Az eddí|i tanúvallomásokból máris meg­áll? pi ható, hogy Pötör Gyula minden valószí­nűség szerint cseh területre szökött s azt is kinyomoz á* már, bogy Csehszlovákiában több betöiő- és tolvajbarátja van, akikkel már ko­rábban is szorosabb összeköttetésben állott. Uj nyom. A nyomozást vezetők több adat alapján való­színűnek tartják, hogy a gyilkos a fővárosban tartózkodik és a legszélestbb körben megindi tolták a nyomozást felkutatására. Ma délben megjelent a főkapitányságon egy napszámos, aki 'egnap délután a köru'on szembetalálkozott a rablógyilkossal, azonban csak a találkozás után jutott eszébe, hogy ki volt, aki szembe jöit vele. Mire észbekapott volna, a fiatalember ettünt a körút forgatagában. Sióit a Rákóczi­téren a rendőrőrszem nek is, asonban a rend­őrök sem lud ák előkeríteni. Két ujabb tanu is jelent meg a főkapitányságon, akik azt állítot­ták, hogy a Lehel téren újságot olvastak, ami­kor a szembenlévő padon megpillantottak egy fiatalembert, akinek személyleirása teljesen hasonlított Pötör Gyuláéhoz, amikor észrevette, hogy figyelik, zsebkendőt szorított az arcához és villámgyorsan felugrott helyétől, a villamos­perron fele igyekezett, az ott álló uti sokat szét­lökte. Kinyitotta a villamos ajtaját, .majd a perronról a leggyorsabb menet közben lengrolt, állandóan zsebkendőt szorítva orrához, hogy ne ismerjék fel. A két fia'alember köveini akar a, ök is leugrottak a villamosról, azo .ban egy melléku cában már nyoma veszett. A fő­kapitányság most elrendelte a legújabb nyo­mozást az uj adatok alapján. Bollát szembesítették a Teréz körúti ház lakóival. Bollát ma délelőtt elvitték szembesítésre a Teréz-köruii házba. A ház lakói és a cselédség közül senki sem ismert rá. Fel ünt, hogy a II. emeleten járva, Bolla könnyezni kezde t, mialatt Angyal detektivföfeiügyelő aj lelkére beszélt, itt már nyugalma is tűnőben volt. A ház emeletét bejárva, a detektívek azonnal magukkal vitték Bollát, miután a szembesítés eredménytelenül végződött. Felmutatták Pötör fényképét a ház lakéinak, azonban nem ismertek rá Pötör Gyulára. Megírtuk, hogy Leirer Lőrinc védője, dr. Sándor László egy milliárd korona erejéig kár- * térítési pöit indított a magyar kincstár ellen. A keresetben azzal indoko'ja a kártérítési pör megindokolásál a védő, hogy az 1921. é<i XXIX. tc. 5. szakasza szer nt, ha az ügyész elrendeli az elöze es letartóztatást a gyanúsított ellen és az felfolyamodással él, akkor a fel­folyamodás kérdésében csak a vádtanács hatá­rozhat. Mikor Leirer ellen az előzetes letartóz­tatást az ügyészség elrendelte, a vizsgálóbíró határozott a letartóztatás kérdésében, ez pedig tönénysérlés volt. E re a törvénysértésre h vat­kozva, kéri Leirer Lőrinc a magyar kincstártól az egymilliárd korona kár megtétitését. A „monoklis" monoklija. Emlékezetes, hogy följelentések történtek a nyomozás során, amelyei szerint a gyilkosság ekjén egy monoklis fiatalembert láttak föl s A. A

Next

/
Thumbnails
Contents