Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-14 / 60. szám

14 SZEGED 1925 március 15. ség soraiból, ami érthető és indokolt volt. A műsor utolsó számi Beethoven hatalmas szimfóniája, az Eroica volt. Tiitel szinte bölcsességtől áteszményesitve dirigálta.Beethovennek ezt a szenvedélytől kxó zenekari munkáját. A gyászinduló döbbenetes fájdalma, az erő és a lendület diadala olt zúgott, morajlott és beFekanotl a lelkekbe. Még egyszer fölzúgott a taps. És vége volt a sokáig emlékezetes hangversenynek. /. v. Marica grófnő. Kálmán Imre, Brammer-Grünwald-Harsányi Zsolt operetteje. A gróf természetesen huszárfőhadnagy is és mint ahogy szokásos, a kaszinóban elúszott hatalmas vagyona és igy — természetes — szegényebb a templom egerénél is. A gróf ezért leveti csillogó dolmányát és a kaszinó zöld asztala mellől egy uradalomba megy — tiszttartónak. Egy grófnő birtokára megy tiszttartónak; Marica grófnő birtokára. A gróf álnevet használ a birtokon és mindez azért van, hogy kis húgának vagyont szerezzen. Ebből (fölváltva) hatalmas és sovány bonyodalmak keletkeznek; de a vége — a sok cigányon keresztül — még is csak az, hogy minden kiderül és a gróf-főhadnagy-tiszttartó karjába zárja a grófnőt, Marica grófnőt. A gróf húgát pedig szivére szorítja — kivételesen — egy báró, aki fehér frakkot és fekete zsebkendőt hord. Ez volna a mese. Kálmán Imre onverturje a Csárdáskirálynő akkordjaival kezdődik és ezek az akkordok sokszor feltűnnek a felvonások alatt. Néhány kedves, könnyű dallam is elvonul, egy-egy valcer, egy-egy pattogó ritmusu tánc, de a dallambőség már nem a Csárdáskirálynőból való. A dallamvezetés most is kiválóan sikerült, a fölépítés még mindig a régi Kálmán, de — hiába — valami — hiányzik. Van néhány szép ária és sok-sok-sok cigány múlatás, sok pezsgő é3 sok frakk. Néha a dallamok magukkal visznek, néha percekig tart a mosoly, aztán elfáradunk és sokáig tart, mig újra mosolyra indulunk. Az orkesztert a régi Kálmán építette föl, sok tudással, izhássel és temperamentummal, de néhány dallammal adós maradt. Nem elégszünk meg azzal, amit egyszer már — ha régen is — hallottunk. Körülbelül ezzel már készen is volna a kritika. A bécsi szerzők meséje most sem több, mint annyiszor máskor. És ha nem csillogna ki olykor a régi Kálmán Imre; az egész operett sem lenne más, mint annyi más operette. Harsányi Zsolt a fordításnál néhány kedves, egyéni mosolygó vonást húzott a sovány bécsi szinek mellé és igyekezett mindent és mindenkit kielégíteni. Andor Zsigmond színháza látszólag is sokáig, gonddal és kedvvel készült erre az operettere, amely végigjárja a világot. Az egyes szinek szépek, elevenek, szinesek voltak. Az uj díszletek kellemesen hatottak, csak mintha a második felvonásban volna egy kis ferde csillogás. Sok uj, finom ruha készült és vigyáztak végre mindenre, csak a dermesztő hidegre és a félórás pauzákra nem. Rátkai stílusosan rendezte össze az egész darabot és az előadás egységes, igyekvő, összetanult volt. Kovács Katónak szép szárnyaló hangja még ragyogó ruháinál is jobban érvényesült, csak a szive es a kedve maradt megint más hol. Gábor Mara vidám kedvének egész melegével önzetlenül mindent, megjátszott, megénekeli és megmutatott. Még alakot is formált Liza grófkisasszonyból és sokszor vezette a hangulatot. Fenyves Sándor melegen csengő baritonja pompásan érvényesült, elfogulatlanul játszolt és színészi munkát végzett. Nem ő tehet róla, hogy sokszor kellett mulatnia és ez a sok múlatás nem jelent mindig mulató nézőteret is. Derekas munkáját nyiltszinen is sokszor tapsolták. Virág Ferencnek nem kellene mindig minden sze repében modoros ugatásokat kreálnia, mert ez nem mindig sikerül. Most nem sikerölt. Delly mégmindig jól táncol és határozott sikert éri el hónaaljáig kivágott zakköjával és fehér frakkjával. Eöry Erzsi, Zitta Emma, Uti Giza kedvesek voltak és hozzájárultak a sikerhez. Táblás ház tapsolta és fagyoskodta végig a premiert. Mindenki örült a gondos, készült előadásnak, a néhány könnyű, kedves melódiának; de mindenkinek ott volt a szája szögletén: hol van a régi Kálmán Imre. Azért Marica grófnő legalább huszonötször fog megjelenni a rivatdák előt\ % " ^ (vér.) * Marica grófnő van mindennapra kitűzve. Jegyek már a jövő hétre is előre válttiatóu. * Déry Róisl vendégfeliéptével szombaton ifjúsági és nepelőadásul a Falu rossza kerül szinre. * Vaaárnap délután mérsékelt helyárakkal ismét a Falu rossza kerül w.inre Déry Rózsi, L. Hollós Juci, Eöry Erzsi, Fenyves Sándor, Herczeg Vilmos, Oláh Ferenc, Lengyel Vilmos, Ratkai Sándor, De' y Ferenc és Polgár Q>ula főszereplőkkel. * A SZEGED jegyirodájában telefonon is megrendelheti színházjegyét Telefonszám 306. SZOMBAT ESTE: Marica grófnő. Operett 3 felvonásban. írták: Julius Brammer és Alfréd Grünwald. Fordilotta: Harsányi Zsolt. Zenéjét szerzette: Kálmán Imre. Rendező: Rátkai. Karnagy: Beck. Személyek: Populescu Dragomir Móric herceg — Virágh Ferenc Marica grófnő — — — — — Kovács Kató Báró Zsupán Kálmán — - — — Delly Ferenc Endrődy-Wittenberg Liza grófkisaszszony — — — —_—_ Gábor Mara Cuddenstein- Chlumelz Cecília hercegnő — — — — — — — Uti Giza Liebenberg István báró — — — Rátkai Sándor Török Béla tiszttartó - — ' — 1 •,„„„„„„ c, . Endrődy-Wittenberg Tasziló gróf j Fenyves Sándor Dombos8y Ilma — — — — — Eöry Erzsébet Kudelka, főkomornyik — — — Polgár Gyula Grosavescu — — — — — — Sándor Lajos Mihály, öreg huszár — — — — Csordás György Lidi, cigányleány — — — — — Zitta Emma Lajcsi, cigány — — — — — Csonka Antal Az előadás fél 8 órakor kezdődik. ^ KélerTasziI;o zongoraestje; 99 (Endrényi)' Borzalmas ez a fogfájás! Enyhül -st hoznak Aspirín r/fe • iv.íf/S t»it!»<».c: tablettái. Ügyeljünk a zöld papirssallagral LéJÍ FEHERNEMUEKET megrendelésre készit Pollák Testvérek Széchenyi-tér 17. 872 Csekonics-utca 6. Bérautó 6 személyes megrendelhető telefon 15-45. 99 Kossuth Lajos-sugárut 52. Legfinomabb lakberendezések keményfa hálószobák, irodaberendezéBek, bőrbutorok és mindennemű kárpitosmunkák elsőrendűen, olcsón és kedvező fizetési feltételek mellett kaphatók. Vidékre csomagolva és vasútig szállítva. Wiesner-butorgyár |rzaedi?ue £ fej-láb legolcsóbb áron kaphaló 820 a CINNER szalámigyárban JS tSZ a világhírű Schihf-Huttei* „Kulcs", „Szarvas" és .Házi" minőségben a legolcsóbb Széc^i Iz&ó lisztkereskedőnél 88 Kárász-ulca 14 sz. Esett a használt könyvek árai! Szépirodalmi könyvek legjobb íróktól 2—1 -6 ezertől. Győződjön meg tr. la, óriási választék. 92 HUNQ4R1A ANTIQUARIUM Szegeu, Batthyány JUM 2. sz. Foltok a szivárványon. (Regény.) (12jf Irta: Sz. Szigethy Vilmos. — Ez a Lenci bácsinak kijáró adó, ál apitotta meg mindenki, de eszébe se jutott bükinek, hogy nehez elien érte. fii A másnások egyébként nem igen hozták el az asszonyaikat a megyeszékhely eseményeire, azok állandóan migrénben feküdtek. Elég, ha az urak ereszkedtek le a kisemberekhez. Akomteszek épp ugy nem látogattak el Erdélybe sem, ahol Erzsébetvároson, vagy Marosvásárhelyen élt még egy-egy Öreg Gergucz bácsi, ízarvasbőíz'cskóba gyűjtötte az aranyakat, megmaradt (valamelyik oldalágból) szimpla Örménynek 8 igen gyanakodva fogadta a rokont. Hát te mi jót hoztál? — Épp dolgom volt errefelé, gondol am hát, megnézem, hogy szolgál a kedves bácsi egészsége. — Jól vagyok, fiam, kutya jól, elélek éti száz évig is. Na, bökd ki csak hamar, hogy mennyi kell s milyen biztosítékot tudsz adni ? Átves/ed mindjárt, vagy én vigyem fel Pestre a kaszinóba? Gyönyöikcdött a zavaron, hogy milyen képet vágnak erre. Ő a finom kaszinóban, ahol Pistinek, meg Karcsinak hívják egymást a nagy urak s az ő. szerelmetes Cccse száz teritékes vacsorákat ad arany tálakon. — Az én pénzemből, hehe, amit keserveseit kuporgattam össze. Na, de parcellázáshoz segítelek én a kama'okkal 1 A parcellázás gyakori jelenség volt, nem annyira a szociális érzés lette szükségessé, mint a muszáj. De a sok összeházasodás mindig járt valami ötökséggel s a termést előre el lehetett adni, jó időkben tebb esztendőre is. Addig bizonyosan meghal valaki. A mágnások ulán azok következtek, akik egyenrangúaknak tartották magukat velük s szeretlek volna legalább is a kamarási ku cshoz jutni. Vagyonszerzésben és udvarok megkörnyezésében kevésbé élelmes családok leszármazóL A pesti kaszinókban éllek, néha mandátumot erőszakoltak ki, de predikátumot mindnyájan szereztek. — Tudjátok-e, ki a legrégibb remes a vármegyében? — kellemetlenkedett Bakó Lőrinc. Hát a Bükkyék erdőkerülője. Annak a dédapja még megboioztatta a Bükky dédapját, mikor az erdőjéből csent gallyal rakott tüzet az esett bürgéje alá. Szé folyt, e enyészett itt minden ő:iség, hajdani jó családok fiai irodákban dolgoztak, letagadták a származásukat, vagy csizmadiaműhelyt vezettek, sokszor elfeledve, hogy ur volt vaamelyik elejük. De ha a bérlő megtollasodott, a fiából huszárönkéntest csinált, monoklit dugott a szemébe s aizal biztatta. — Ne sajnáld a pénzt, de csak urakkal barátkozz. Mkor aztán az úrfi mulatozásközben tükiöket vert be pezsgőspalackokkal, a másik bérlőivadók elragadtatva állapította meg: — Hiába, csak a gentry tud ilyen szépen mulatni. A bérlet mindig könnyel ír ü urat rövidített meg, a bérlő gazdagodott, később beüli a birtokba, kinyitotta háza ajtait s szinte hirdette,, — Aki enni-inni akar, az idejöjjön. Jó cigány van kéznél, a szobalányaim csinosak. Tiz évbe se tellett, már beérkezet s ő kritizálta a polgár rövidáru-kereskedő fát, aki egy kissé elkOnnyelmüsödve s merev elleniéiben a szolid patrícius hagyományokkal, játszani kezdte a gen ryt. — Hihetetlen, mennyire megy ez a tolakodás I A pozícióba jutott tisztviselő akárhányszor szerény, egyszetü ember volt, az is maradt végig. De már a fia, #pp ugy, mint a képviselő csemetéje, abban a 'udatban nőtt fel, hogy a vármegye hitbizomány, amely az ő nagyzolásának köteles keretet adni. Egyik se mondta ugy néhány holdas földjére, hogy debeljácssi kis birtokunk, ohó, ez szörnyen egyszetü, jelentőségnélküli lett volna, amit sokkal kü önben lehet k fejezni. (Folytatjuk.) LegoResébb és legjobb porosz szí.n inélermázsánként 9S.ooo K. poros/. k< ksz , " 120.ooo K Kapható a SÍOI/ETSLG R.-T -nál I^sME; Ugyanott ipari célokra különféle fÁ. HIW