Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-10 / 32. szám

t SZEGED 1925 február 10. tűmet kapott az eddigi 107 belyeti, a Pribicae­vicB-párt 21-et iz eddigi 15 helyett, a Davido­vics-párli demokraták 38-at az eddigi 35 he­lyett, a földmivesek 4-et az eddigi 11 helyett, a szlovén néppárt 19 et az eddigi 22 mandá­tummal szemben. A Radics pártiak is a hor­vát egységes pártok 89-et, vjgyis ugyanannyit, mint a múltban, a montenegrói föderalistát 3-at a régi 2 helyett, a bosnyák muzulmánok 4 et az eddigi 18 hslyett, a németek 5-öt 8 helyet', a dzse.ujetek l et az eddig volt 11 he­lyett. A ki< pártok ezek szerint teljesen meg­semmisültek. A magyar pirt egy jelöltje se tu dott bejutni a skupttndba, bár a szabidkai ha­todik mandátum kérdése még vitás a szocialis­ták és a msgyar párt közt. A választás halottai. Belgrád, február 9. A választás során a hor­vátországi Jezserina községben három földmives halt meg, Siveti-Ivánon és Zsabnon p?dig egy­egy csendőr is egy-egy földmives. Puscsa­B strán egy paraszt sebesült meg halálosan. ModruB- Fiume megyében kit helyen is össze­ütköztek a szavazók a csendőrökkel, aminek következtében a szavazd it fel kellett függesz­teni. Kriseváczon, Stveti- Ivánon és még több helyen összeütközések voltak. Paslos u]ból választat. Belgrád, február 9. A ma közzétett választási A tanács válaszol a szakszervezeti bizottság beadványára A munkanélküliség ügye a hétfői tanácsülésen. eredményeket, amelyek szerint a kormány­koalíció 162, az ellenzék 153 mandátumot ka­pott, a még némely helyen folyamatban levő szavazatszámlálások még némi'eg m;g fogják változtatni. Öt mandítumnak a sorsa még is­meretlen, ez azonban mem változtat azon a tényen, hogy a kormány többséget kapott, mert ha mind az öt még hátralevő mandátum az ellenzéké, akkor is megmarad a kormány szá­mára néhány szavazatnyi többség. Hogy kilenc mandátummal, vagy négy mandá­tummal erősebb-e a kormánypárt, mint az ellenzék, nem lényeges. Igy is, ugy is gyenge ez a többség a kormányzásra. Ha pedig a kormány mind » öt még ismeretlen man­dátumot kapta, akkor is csak 14 többsége van, ami ugyancsak gyenge többség. Lehetséges, hogy a kormánykoalíciót ki fogják bővíteni, talán a kormány rekonstrukciója utján. De erősen tartja magát az a hir is, hogy a kor­mány még ebben az évben tgf u] választójogi törvény segítségével választatni fog. Ellenzéki körökben egyébként azt állítják, hogy a kor­mány állal közzétett választási eredmények nem felelnek meg a valóságnak és hogy a kormány kisebbségben maradt. Ezzel szemben a kor­mány azzal fenyegetődzi*, hogy az állam vá­delméről szóló tö vé iy alapján meg fogja sem­! mislteni a Radics párti mandátumokat, ami azután a kormánynak biztos többséget biz ­to itana. Szeged, február 9. (Saját tudósítónktól.) A város tanácsi a hétfői ülésen v-gre foglalko­zott azzal a beadvánnyal, amelyet a szakszer­vezeti bizottság nyújtott be a veszedelmes mér­téket öltő munkanélkü iség leküzdése érdekében. A hé'fői ülésen derült ki az is, hogy hol buj­kált közel két hétig ez a meglehetősen fontos és sürgős akta. Január harmincadikán a mérnöki hivatalba került — javaslattétel végett. A tanácsülésen Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos referál a a szakszervezeti bizottság kívánságát. Elmondotla, hogy a beadvány pontos statisztikával mutatja ki a szegedi munka­nélküli szakmunkások számát, amely megha­ladja már a kétezret is. A szakszervezeti bi­zottság elismeri, hogy a város hatósága külön­böző építkezéseivel és városrendezési munká­lataival sokat tett már, azonban még több munksatka'omra van szükség, mert a munka­nélküliség katasztrófális méretű. A tanács néhány tagja eleinte türelmetlenül hallgatta a műszaki főtanácsos ref .rádáját. O'yan megjegyzések is h ngzottak el, amelyek nagyon emlékeztetnek arra az időre, amikor a munkanélküliség kiszámíthatatlan jelentőségű kérdését politikai jelszavak és hangulatok szel­lemében kezelték, helyesebben tértek fölötte napirendre. A tanács egyik tagja például eléggé gúnyos hangon azt kérdezte, hogy „tán megint munkanélküli segélyt kérnek". De aztán mégis megnyugodott a tmács, amikor kiderült, hogy a szaks tervezeti bizott­ság nem kér a munkanélkül ek számára kész­pénzszegélyt, hanem cstk uj városi munkaal­mak teremtését kivánja és azt kéri, hogy a város h tósága tegyen meg minden töle telhe­tőt a kormány hatóságoknál is uj, állami munka­alkalmak teremtése érdekében. Berzenctey fő anácsos e;után előterjesztette javaslatát, amelyre a tanács elha'ározta, hogy válaszol a szakszervezeti bizottság beadványára. Válaszában felsorolja a már folyamatban levő városi munkákat és meglelő i az eltendelt mun­kák megkezdésének időpontját. Közi a tanács azt is, hogy a munkanélküliség csökkenté se \ érdekében a lehető legsürgősebben megkezdi j az Idei városrendezési programba fölvett mun­kálatokat, az utcák és utak javitását, burkolá­sit és a csatornák rendbehozását. Minden munkanélküli szakmunkást azonban a város egymagíban nem láthat el munkaalkalommal annak ellenére, hogy eddig is egymagában több munkaalkalmat teremtett a város, mint a szegedi magánvállalatok együttvéve. — Valamit kellene azért csinálni — mon­dotta még a polgármester —, mert a munka­nélküliek száma valóban ijesztő nagy. A város köllséivetése azonban több uj munkát nem igen bir el, biszsn a bevételek nem valósulnak ugy meg, mint ahogyan azt a költségvetés összeállítása alkalmával gondoltuk. A föld­bérlők a földbérek redukálásáért harcolnak, az adózók nen igen akarják befizetni a kivetett kereseti adót, a kivetést mindenki megfeieb­beite. Ij[y csak azt tehetjük meg, hogy prote­zsáljuk a szegedi munkanélkülieket a kormány­nál. írjon fjl a tanács a kereskedelmi minisz­terhez, hogy a kormány rendeljen el állami közmunkákat, kezdje meg Szegeden is az állami építkezést és ahelyett, hogy kész ma­gánházak összevásárlásával teremt helyet hiva­talai és intézetei számára, építsen uj házakat, hiszen ezzel nemcsak a munkanélküliségen segít, hanem a lakáshiányt is csökkenti. írjunk át az ármentesitő társulatokhoz is, hogy a tervbevett csatornák és töltéseit kiépítését hala­déktalanul kezdjék meg, mert ha sok munka­alkalmat teremt a város, az az ijesztő méretű munkanélküliséghez viszonyítva annyit jelent csak, mint csepp a tengerben. A tanács a polgármester kiegészítésével egy­hangúlag elfogadta Berzenczey Domokos javas­la'át. Hogyan oldották meg Debrecenben a vízellátás kérdését. Berzenczey Domokos tanulmányútja. Szeged, február 9. (Saját tudósítónktól.) A szegedi, úgynevezett örökös cikktémák közölt egyhe a legnevezetesebbeknek a vlzkérdis, amely aktuális az év m'nden szakában, nyáron valsmivel jobban, mint télen, de tavasszal és ősszel egyformán. Hiába fúratja a város egyik uj ártézi kutat a másik után, a vízellátás csak rövid időre javul, de később, a kutak vízter­melő képességének fokozatos csökkenése ará­nyában ismét rosszabbodik, eltekintve attól, hogy közel két évtizede egyetlen négyzetméter­rel sem növekedett a városnak az a területe, amelyen magasnyomású vízvezetékből elégili ki a lakosság vízszükségletét, ha ugyan kielégit­he i. Szeged város száznegyvenezer főnyi lakos­ságából alig harmincezren részesülnek a magas­nyomású vízvezeték áldatlan áldásában, a többi kilencvenezer vízellátása alig ]obb, mint akár­melyik isten'iátamegetli falué, vagy talán roiz­szabb. Az nem szorul ma már bizonyításra, hogy a vízfogyasztás mértéke és lehetősége leg­fontosabb fokmérője i kul uráltságnak és hogy elsőrendű hatósági kötelesség ennek a lehető­ségnek a biztosítása. Szegeden huiz év óta nem fejlesztették a meglévő vizmüvet, amely különben nem is al­kalmas a fejlesztésre, mert teijeiitő képességé­vel jelenlegi körzeténél nagyobb körzetet nem ii láthatna el kifogástalmul. A város hatóságát azonban feltétlenül mulasztás terceli, amiért nem gondoskodott arról, hogy ujabb városré­szek is magasnyomású vízvezetékhez Jussanak uj vizmütelepsk létesítésévé. Pénze lett volna erre a célra a városnak, ha nem másod és harmadrendű szükségletek megvalósítására gon­dol elsősorban, hanem azt a pénzt, amelyet ezek emésztettek fel, az elsőrendű szükségletek kietégitésére fordítja. A város száznegyvenezer lakosa közül alig harmincezer kap vizet a jelenlegi vizmüteleptől, amely minden embernek átlag nipi kétszáz liter vizet termel. Kétszáz liter viz a legtulzottabb igényeket is kielégítené, ha meg lenne valóság­ban is, nemcsak pipiron. Azonban nincs meg. A nyári hónapok alatt az emeleti lakásokig már nem jut a vízvezeték vizéből semmi, ha csak vödörrel nem viszik fel a lakók. Hogy mi ennek a körülménynek sz oka, azt biztosan nem tudja senki, de többféleképen magyarázzák. Az egyik magyarázd szerint nagy a vízpazarlás. A vízpazarlás kérdése maga olyan kérdés, hogy Ithetne róla sokat vita kőzni. Van, aki a napon'a való fürdést is viipazar­lásnak minősiti. Debrecen valamikor arról volt nevezetes, hogy ott még súlyosabb vizmizériák vannak, mint Szegeden. A debreceni vizmizériák azo.i­ban megszűntek Szeged viros tanácsa a kü­lönös varázslat tanulmányozása céljából Deb­ncenbe kü'dte B rzenczey Domokos műszaki főtanácsost, a mérnöki hivatal vezetőjé', aki most érkezett vissza Szegedre és tanulmány­újának eredményéről érdeklődésünkre a követ­kezőket mondotta: — Tanulmányu'ra mindig érdemes menni, meri mindenhol lehet talál ii, látni, tapasztalni olyan', aminek ideh za nagyon nagy hasznát vehe jük. Debrecenben most a vízellátást tanul­mányoztam és megállapítottam, h?gy kifogás­talan. Pedig a debreceni vízmüvet csak hat ártézi kut táplálja és minden lakásba csak napi 100 li»er viz jut, nem 200, mint Szege­den. Igaz, hogy az ártézi kutak ujrendszerüek, de az ered nényt 2500 vizóra felál!i'á«ával érte el a város. Az újrend szerű ártézi kutak mind­össze 135 méter mélységüek és nem adnak felszökő vizet, de szélesebbek a szegedieknél és vertikális szivattyúkkal vannak felszerelve. A hat ku! kőiül egyszerre csak négy működik. A szegedi ár'.ézi kutak 1200-1300 méter mélyek, tehát sokkal költségesebbek, mint a debreceniek, de mégsem adnak annyi vizet. — A debreceni vizmütelep átalakiás it az tette szükségessé, hogy a kulák vizbősége hir­telen leapadt napi 7000 köbméterről 2000-re. Most napi 5500 köbméter Debrecen napi víz­termelése, de a vízórák felállítása után ez a mennyiség teljesen elegendőnek bizonyult. Elmondotta még Berzenczey Domokos, hogy a debreceni példán okulva, Szegedet is való­szinü eg rövidesen sor kerül a vízórák fel­állítására. Györgye hercsg ismét trónkövetelőnek akar fellépni. Bécsből Jelentik: Az összeomlás óta a belgrádi lapok közlése nyomán már többször felbukkant az a hír, bogy Györgye hercg, volt szerb trónörökös már megbánta, hogy a jelenlegi jugoszláv király Javára lemon­dott a trónról. A herceg most emlékiratait nyil­vánosságra hozta, amelyekben leleplezi a le­mondás örsies előzményeit. Az emlékiratot ki­nyomatta és amikor legutóbb Fianciaország­ban tartózkodott, azt a nyilvánosságra hozta és most Belgrádban is forgalomba akarja hozni. A beavatottak szerint Gyogye herceg szenzá­ciós dolgokat leplez le é< leírja, bogy Pasics a legborzasztóbb fenyegetésekkel késztette a lemondásra. E<ek könnyen politikai bonyodal­makat is előidézhetnek annál is inkább, mivel Györgye, mint jogos trónkövetelő akar fellépni. SODORJON 1ANINA Btlí PSPIRII

Next

/
Thumbnails
Contents