Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-08 / 31. szám

1925 február 8. {j » « ,-V. 9 RADIO. ROVATVEZETŐ: SZÖLLŐS KAROLY. A nagyközönség és a rádió. Főkép politikai és gazdasági okokra vezethető vissza, hogy a rádió telefon, legalább gyakorlatiág, mind a mai napig még mint eléggé ismeretien dolog él a magyar nagyközönség előtt, hogy még mindig nincs meg a magyar- kroad- casting és nogy a magyar rádió-amatőrök tevékenysége még nincs hivatalosan engedélyezve és szabad útjára bocsátva. Elérkeztünk azonban végre azon időponthoz, nogy rövidesen meg fog jelenni a magyar : .dióforgalmat szabályozó miniszteri rendeld és hogy ez, a jelek szerint, közmegelégedésre f"gja a ma már egy kissé kényes igényeket kielégíteni ugy a nagyközönség, mint az amatőr társadalom rétegeiben. . E rovat célja, amint azt már egy szakember ki 18 fejtette, a rádió-telefon gondolatát, életrevalóságé hirdetni, terjeszteni és minél nagyobb körben hozzáférhetővé tenni. Hiszen azt már látjuk, tudlak, hogy a rádió szinte egyedül álló oly műszaki jelenség, mely néhány év alatt hihetetlen mértékűén keltette fel a nagyközönség érdeklődését, szinte mohó kíváncsisággal veti rá magát e pomPás, korszakot alkotó, életet átalakító, átformáló technikai alkotás megismerésére és már komoly hajlandóság mutatkozik benne az iránt is, hogy a dolog lényegét, az alaofogalmakat is megismerje, megtanulja, megértse. Érzi, hogy ez nem közönséges játékszer, hanem egy komoly, tudományos sport, melynek mélyére hatolni érdemes, kezelése, használata szempontjából pedig okvetlenül szükséges. Külföldön ez már régen igy van, konstatálni kell azonban, hogy nálunk is igy indul. És igy is van jól. A magyar közönség hamar felfogta, átnézte, hogy a rádió oly életjelenség, oly életszükséglet, amely az élet minden mozzanatában kellettünk áll, az embereket közelebb hozza egymáshoz, kisebbé teszi a világot, a távolságokat, emberi szolidaritás fenkölt érzését, a világoké, a nyugalom, a megértés örök gondolatát, fz emberi művelődés nagy eszméit van hivatva ^fejleszteni, ápolni és terjeszteni. És nagyrahiva'°tt nemzetekben, melyek a kultura és haladás Eszméjét hirdetik minden ténykedésükben, egész természetes, hogy egy ily nagyszerű tértiméi alkotás nem is válthat ki más gondolatot. Örömmel áliapifhatjuk meg, hogy a magyar közönség a rádió'rendelet megjelenését követő rádió-ipari termékek megjelenését, forgalomba ke'Qlését nagy érdeklődéssel, mohó kíváncsisággal, ^t bizonyos mérvű elméleti felkészültséggel is ^árja és a legnagyobb megértéssel, megbecsüléssel bizalommal fordul már eleve a szakképzett, arra "ivatott emberekhez felvilágosításokért, utbaiga2"ásokért. , A magyar közönségnek e nemes vonását meg őriznie a jövőben is. Ha megjelenik a miJ'szten rendelet a közeli napokban és végre lesz p'alma és módja arra, hogy akár kész készüléket szerezzen be, akár pedig alkatrészeket vásárion, mindig a kellő körültekintéssel járjon el. ^ rádió-ipar ugyanis bőséges terrénum arra, hogy I 'egnagyobbmérvü visszaélések melegágya is ér- : eiödjék rajta a lelkiismeretlen üzleti hajsza jósltából. Külföldön is kezdetben igen sok selejtes Raggal árasztották el a piacot, ma azonban már ? megszűnt. A lázas érdeklődés nyugodt mederbe födött és például Németországban selejtes áru i'án már egyáltalában nincs, az ipar annyira j,n®gállapodott és kialakult, kiforrott rendszerekkel °'8ozik. Igy lesz ez nálunk is, annál is inkább, JJJei a külföldi példákon sokat okulhattunk, a bölcsőkorát túléltük, az úgynevezett gyerekbetegségét „megusztuk". Igy, mintegy kiforrva, Ip^kulva fog a magyar rádióipar és kereskedemegindulni és iparos, kereskedő, szakember -amatőr, az egész nagyközönség vállvetett mun„: fog múlni, hogy a külföldhöz, a müveit Jugati államokhoz hasonlóan egy nagy, tartaltepK intenziv kulturélet fejlődjék ki e nagyszerű nn^ikai találmány közkinccsé tételében és hasznában. hoo ged város e téren is be fogja bizonyítani, s^ a kultura és haladás minden megmozduláSrdpM és kifejlesztésében elől jár. Közönsége nagy kial L. éssel megértéssel figyeli az események inté ását " ui műszaki vivmány kérdésében, keményei hasonlóan, vállvetve sietnek segéd'om fámogatást nyújtani a magyar rádió mozgaA ó to'nél erőteljesebb és biztos megindításához, rovasd megnyitotta Rádió rovatát, mely kiváló »-»eddiei közlései révén is, nagy népszerüségmár is, alkalmat ad továbbá arra is, fogadja ez előzetes bejelentést, mert igy rövidesen alkalma lesz a nagyobb külföldi városokban programszerűen rendezett koncertekben, kiváló művészek előadásában gyönyörködni, arai bizonyára a rádió széleskörben való elterjedését és népszerűvé télelét hathatósan fogja előmozdítani. A rádió telefonnak a mindennapi élettel, a modern kulturtörekvések minden mozzanatával való szoros kapcsolatát, a modern életben való nagyfokú jelentőségét az egész müveit világ magáévá tette. Fejlődése állandóan tart és az egész emberiség közös vállvetett munkájára van szükség, hogy uagy jelentőségéhez mért magas fejlődési fokát, megérdemelt helyét a többi nagy, emberi alkotások sorában elfoglalhassa. Újhelyi János, oki. mérnök. A rádió-telefon ismertetése. A térbe kisugárzott elektromos hullámok, illetve rezgések oly elenyészően gyengék, hogy felvevésükre különös érzékeny műszerekről kellett a technikának gondoskodni. Branly l89C-ben egy üvegcsőbe két fémlapot helye zett, ezek közé pedig fémreszeléket szórt. Ezt a készüléket Lodge koherernek nevezte el és ennek köszönheti Marconi, hogy első kísérletei mindjárt eredménynyel jártak. Ugyanis a kohererben lévő fémlapok egyikét antennájával, mástkát a földdel kötötte össze, mig ehhez a rendszerhez párhuzamosan egy közönséges villamos csengőt, kis áramforrással, kapcsolt sorba. A koherer jellegzetes tulajdonsága, hogy a két fémlap között lévő fémreszelék nagy ellenállásánál fogva ára mot nem bocsát magán keresztül, ha azonban elektromos hullámok érik: vezetővé válik. Igy tehát, ha a leadóállomásból kisugárzott elektromos hullámok antennánk utján a koherert érik, akkor a benne lévő fémreszelék vezetővé válik, zárja az áramforrásból és csengőből álló áramkört és a csengő megszólal. Ez azonban most folyton szólni fog s szól mindaddig, amig az üvegcsövet gyengén meg nem rázzuk. Ezáltal a fémrészecskék más helyzetet vesznek fel és igy ellenállásuk ismét megnő annyira, hogy ezt kis áramforrásunk legyőzni már képtelen. Marconi ezt ugy oldotta meg, hogy csengőjének ütőgombja a rázást is elvégezte. Ráütött az áram zárása után az üvegcsőre. A leadóállomás áramkörébe Marconi egy egyszerű kikapcsolót szerelt (Morse-kulcs), amivel az áramkört hosszabb-rövidebb ideig zárni tudta. Kézenfekvő, hogy a fel vevőállomás ugyanilyen időközökben vette fel a jeleket, megvolt tehát a lehetőség az első drótnélküli t érintkezésre. A felvevőállomáson a csengő helyett egy oly készüléket szere.t fel, ahol egy papirszatlag futott állandóan egy tü előtt (Morse-irógép), amely hosszabbrövidebb vonalakat karcolt a papirszallagra (Morsejelek). Igy vetette meg 1897-ben Marconi a drótnélküli táviratozás alapjait, amit természetesen csak nagyon nagy vonásokban tárgyaltunk. Az ő rendszeréből kibocsátót! hullámok csillapítottak voltak s e/t a ládiótelefonhoz nem lehet felhasználni. Hogy a csillapított, illetve csillapítatlan hullámok fogalmával tisztában legyünk, ismét visszatérünk a vizbedobott kő által keletkezett hullámokhoz.. Ha ugyanis vizbe követ dobunk, hullámgyürük keletkeznek, amelye* egyre kisebbedve, lassankint teljesen eltűnnek. Ha ezt a követ m >st zsinegre kötjük és egyforma időközben a vízben le fel huzgáljuk, a hullámot egyenletesekké válnak, csiUapi. tatlan hullámok képződnek. Egy hullám hullámhegyből és hullámvölgyből áll. Egy hullámhossz tehát egyenlő egy hullámhegy és egy hullámvölgy összhosszuságával. Amig a hullámok a vízben köralakban, addig az elektromos hullámok gömbalakban terjednek szét, ezért vehetők fel bárhol és bárki által. Kétféle hullám van tehát: csillapodó, amely lökés- « szerűen keletkezik és nem csillapodó, azaz csillapítót- ' lan, amelyet állandóan fenn kell tartanunk. Az által, hogy bizonyos hosszúságii hullámot küldünk, elérhetjük azt, hogy csak a velünk összhangban levő, tehát ugyanolyan hullámhosszra beállított vevőállomás veheti fel jeleinket. A rádió telefonnál magas és alacsony frekvenciáról (rezgésszám) beszélünk. Ezt a rezgést képletesen megint csak a vizzel, a zsinóron le-fel húzgált kő gyorsaságával magyarázhatjuk. A leadóállomások rezgésszama azonban oly nagy, hogy emberi fül felfogni képtelen. Hogy tehát a leadóállomás által kibocsátott magas frekvenciájú hullámokat a telefonkagylóban hallani, érzékeltetni tudjuk, alacsony frekvenciájuakká kell átváltoztatnunk. Ezt a munkát a detektor végzi. Nagy frekvenciájú hullámot azért használunk, mert a nagy távolságok legyőzésére erős hullámkellő gépre i- van szükségünk, ami azután technikailag magával hozza a magas rezgésszámot is. Miior Marconi belátta, hogy a két állomás egymástól való távolságának határát elérte, kezdett a rádió-telefonra gondolni. Ez nagyon egyszerűnek látszott, hiszen csak a leadóállomás Morse-kulcsa helyébe kellett volna a közönséges telefonból ismert mikrofont kapcsolni, a felvevőbe pedig a csengő, illetve Moree-gép helyébe egy telefonkagylót. Nagyon hamar rájött azonban arra, hogy ennek a keresztülvitele ilyen formában lehetetlen. Ha az úgynevezett szikraközök által előállított hullámokat továbbítani is tu ita volna ilyen egyszerű módon, felvételre épp az előbb emiitett oknál fogva — tehát a hullámok csillapított volta miatt — nem kerülhetett sor, mert ezek a hangot ugy eltorzították, hogy az teljesen érthetetlenné és értéktelenné vált. Tekintetbe kellett azonkívül még azt is vennie, hogy a beszéd és zenei hangok másodpercenkint 2ooo—4ooo rezgésszám között váltakoznak, míg Marconi ?.oo—35oo méterig terjedő hullámainak rezgésszáma loo.ooo — l.ooo.ooo között váltakozik. Igy tehát a dróltalan uton való közvetlen lehallgatást csak a csillapítatlan hullámok utján remélhette elérni. A csillapítatlan hullámok keltésére csakhamar egymással párhuzamosan többen is rájöttek, ezek közül csak a Poulsen ivlámpás rendszerét emiitjük fel, amelylyel a hangolás már 2oo métertől 2oooo méterig, sőt sokszor azon tul is a lehető legpontosabban volt elvégezhető. (Folytatjuk.) Veszek teljes JÓKAIT klasszikus regénytárt, más magyar és külföldi klasszikusokat. Cim a kiadóhivatalban. KÖNYVEK A rádiótelefon áll ma az érdeklődés kőz* pontjában, világszerte már üzembe van helyezve és nálunk is kezd az aktualitás stád urnába lépni. At érdeklődés iránta — természetszerűen — a legszélesebb körben nyilvánul meg. Annak lényege és technikai előállítására nézve ad kimerítő felvilágosítást Molnár János gépészmérnök „A Rádiótelefon" cimü elméleti és gyakorlati kézikönyve. Kaphaló Traub B. és Társa könyvkereskedésében. eddigi x müszaki ismeretekben jártas, lelkes amannak kivá!ó szakemberek egyaránt szóhoz jusrv* és tájékoztassák a nagy nyilvánosságot. Jpséret és elismerés illeti a szegedi Belvárosi jö* igazgatóságát is. amely tervbevette a közel^UtaMn ,artandó külföldi rádió hangversenyek békását. A nagyközönség bizonyára örömmel Sok pénzt megtakarít, ha ruhasztlkségletét Nlülhoffer Nővéreknél ^lagl; mert a varratás árából a legfinomabb anyagból készüli divatos szövetruhákat, aljakat, pongyolákat és fehérnemiieket vásárolhat. Irányárak: Finom kazánruha (Baby fazon) 475 eier. I Maroceau rikóselyem tánc- «« Nehéz marocíau és selyem trikó jemper 195 ezer. I ruhák minden színben 525 ezer. Csíkos szövetalj . . .185 eier. | Divat liberti pongyolák 280ezertffl Hz Hltal&nos Gizlzzólénq és Villamossági R.-T. Budapest, szegedi vezérképviselete SZUKDUSIHMROW elektrotechnum és ív szeged, Széchenyi tér a MŰSZAKImiALAja. 'W., TELEFON: " 1 -w<TÍ Accumulátor töltési 676 Szerelési munkák í Villamos csillárok, vasaló, főző- és fűtőkészülékek. Mótor tekercselés és javitás, galvanizálás, villamos orvosi és mérő-műszerek szakszerű javítása. Radio cikkek.