Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-05 / 28. szám

2 SZE OBD 1925 február 8. 'ebet pontosan megfelelni. Előreláthatóan hossza időt vesz -igénybe, amig • konferencia Cred•nényeképen megköthetjük a kereskedelmi szerződéit Csehországgal. A szakkörök megítélése szerint hónapokig tartó tárgyalásik szükségesek ehhez. Szakkörökben utalnak arra, bogy az osztrák-cieh gazdasági tárgyalások báromnegyed esztendőt vettek igénybe, amig végleges megállapodás létesült a delegátusok köIIWMMMMIMMM^ Általánosságban elfogadták a költségvetést. zOtt. Remélhetően azonban a migyar-cieh konferencia nem vesz ennyi időt igénybe és hamarabb sikerül megegyezni A gazdatársadalom, valamint a kereskedők és iparosok, de az egész magyar gazdisági közvélemény igen nagy érdeklődéssel kiséri a magyar-cseh gazdasági konferencia menetét és várhaló eredményeit. Budapest, január 4. A nemzetgyűlés mai Qlését háromnegyed tizenegykor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Napirend szerint következik a költségvetés tárgyalásának folytatása. öt szónok Maitlot Nándor báró a szőlőtermelés kérdésével foglalkozik. Kereskedelmi szerződések hiánya miatt úgyszólván teljesen elvesztette a magyar bor külföldi piacát. Bizalommal van a kormány és főképpen a miniszterelnök iránt és a költségvetést elfogadja. A következő felszólaló Farkas Tibor: Súlyos aggályai vannak a költségvetési tervezet ellen, amelynek legmarkánsabb, legkiemelkedőbb tulajdonsága: a nagyzás. Komikusnak tartja azt, hogy az állam egyes külföldi képviselői többet kapjanak, mint az állam feje. A kormányzóság egyes irodáinál azonban igenis eszközölhetök csökkentések. Továbbá, mig a 22000 főnyi francia csendőrségnek tiszti létszáma 635, addig nálunk a 11 700 főre rugó csendőrség tiszti létszáma 558. Ezután a szanálással kapcsolatban megemlíti, hogy Ausztriában sem sikerült teljesen a szanálás. A tekintélyeknek legnagyobb ellensége a nyilt, vagy a burkolt panama. A takarékossággal kapcsolatban nemcsak az adminisztrációt kell egyszerűsíteni, hanem a törvényhozók számát is le kell szállítani. Lehetetlen, hogy egyes kerületekben 900—1100 választó legyen, más kerületekben pedig 15—18 000. A javaslatot nem fogadja el. Következő szónok Mándy Samu: Közérdekűnek tartja, hogy a képviselők ne a költségvetésből állapítsák meg, hogy az állami üzemek, erdőgazdaságok, a mezőhegyesi birtok és egyéb állami üzemek milyen gazdálkodást folytatnak. Éppen az ellenkezője áll fenn annak, amit itt a képviselő urak hangoztatnak. Azzal a kijelentéssel kapcsolatban, hogy a főiskolákban nálunk túltengés van, nagyrészt egyetért és ha nem is helyesli a főiskolák számának leszállítását, azonban helyesnek tartja, hogy az egyetemeken egyes fakultásokon szorítsák össze a tanítást. Hitel nélkül nem várható a termelés javulása. Ha Csonka-Magyarországnak csak annyi hitel állana rendelkezésre és olyan kamatozással, mint 1914 ben, akkor a mezőgazdaság normális időjárás mellett szanálva lehetne. A választójog kérdésében az az álláspontja, hogy csak a nyilvánosság ellenőrzése alatt lehet végrehajtani a választásokat. A költségvetést elfogadja. Neubauer Ferenc az elmúlt évek költségvetéseivel foglalkozik. Majd hosszasan foglalkozik a szanálás sikerével és megállapítja, hogy a külföidi kölcsön összegéből kereken 40 millió aranykoronát takarítottunk meg. A lehető leghatározottabban állást foglal az ellen, hogy az ország további külföldi kölcsönt vegyen fel. A költségvetést elfogadja. Bárány Sándor a következő felszólaló. A költségvetést elfogadja. Az elnök ezután sorba olvassa fel a következő szónokokat, akik azonban nincsenek jelen és miután több szónok nem jelentkezik, a vitát bezárja, majd az ülést öt percre felfüggeszti. Bud min szter válasza a felszólalásokra. Szünet után Buá János pénzügyminiszter válaszol a vita során elhangzott felszólalásokra. Örömmel állapítja meg, hogy az első aranyköltségvetés, amelyet oly hosszú idő után nyújthattak be, azt a komoly és alapos munkát váltotta ki, amelyet* megérdemel. Ha az ellenzék részt vett volna a vitában, mindenesetre sokkal nagyobb eredménye lett volna. A jövőbeni fogyatékosságokért, vagy mulasztásokért a felelősség az ellenzéket terheli. Strausz István beszédére, hogy a pénzügyminiszter nem azonosítja magát a költségvetéssel, kijelenti, hogy ő kötelességből azonosítja magát a költségvetéssel abban a határozott reményben, hogy ez a költségvetés az egész szanálási idő alatt irányadó lesz. Abból, hogy a szanálás ellen egyetlen beszéd sem hangzott el, azt következteti, hogy ma már az egész közvéleménybe átment az a tudat, hogy ez az egyetlen helyes ut az ország pénzügyi helyreállítására. — A népszövetségi főbiztos jelentéséből csak azt az adatot emeli ki, hogy az állam kiadásait mináen tekintetben saját bevételeiből fedezték. Ha összehasonlítja Magyarországot bármely állammal, kitűnik, hogy a tisztviselők fizetése nálunk a legrosszabb. A kormány kötelessége ennek az osztálynak a helyzetén segíteni. Azt tarlja, hogy a legrövidebb időn belül, már a jövő évi költségvetésben ez megvalósítható lesz. A létszámcsökkentést a kormány természetes uton kivánja végrehajtatni a megüresedett állások be nem töltésével. Helyesebb államháztartás a takarékosság, nem pedig a bevételek fokozása által érhető el. A mai eredményt nagyjából annak köszönheti, hogy sikerült a politikát kikapcsolni a pénzügyi politikából. Ezt a jövőben ts teljes mértékben fenn kívánja tartani. A jövedelmi és vagyonadó terén igen nagy nehézségekkel kellett megküzdeni, mig megtalálták a megfelelő kivetési alapot. Nem mondja, hogy ez már ideális, de nem szabad szélsőségéket állítani egymással szemben. A hibát eliminálni kivánja. Nagy súlyt helyez arra, hogy az adóbefizetések a kellő időben történjenek. Amit e tekintetben költségvetési beszédében igért, már beváltotta. Már megjelent a rendelet s ez által el fogják érni, hogy az adókivetés kellő időben megtörténik s mindenki megfelelően beoszthatja magának az adófizetést. — Félmunkát végeznénk — mondotta —, ha csak az államháztartás egyensúlyát biztosítanánk s nem tudnánk elérni, hogy a gazdasági éleiben olyan legyen a helyzet, amely bázisul szolgáljon az egész államháztartásnak. Itt meg kell emlékezni a forgalmi adóról. Legkésőbb három nap alatt — ez már befejezett tény — a jutalékok megfognak szűnni. (Helyeslés és éljenzés.) Azt azonban megállapítja, hogy ha a jutalékrendszer nem lett volna, akkor a forgalmi adók terén nem értünk volna el eredményt. Ha azonban a jutalék megszüntetése adóeltitkolásra vezetne és a legtávolabbi veszélyben is volna az államháztartás egyensúlya, nem fog késlekedni, hogy a jutalékrendszert visszaállítsa. — A szanálás eredménye, hogy sikerült állandó pénzt teremteni. Leghelyesebb a valutareformra térni át. E tekintetben azonban nincs egy véleményen Kállay Tiborral. Várjuk meg minden téren a gazdasági helyzet kialakulását, mert a valutareform feltétlenül csak 100 százalékos biztosíték mellett vihető keresztül. Szükségesnek tartja, hogy a valorizáció kérdése egyszerre kerüljön megoldásra az aranymérleggel. A törvényjavaslat jórésze elkészült s rövid időn belül a nemzetgyűlés elé kerül. A vámpolitika kérdéseivel a kereskedelmi miniszter fog részletesebben foglalkozni. — Beszéde végén ismételten azt hangoztatja, hogy optimista, de nem azok közé az optimisták közé tartozik, akik indokolatlanul bíznak, neki meg vannak a tárgyi okai. Az ország gazdasági állását nézve nincs oka a kétségbeesésre. Nehéz helyzetben vagyunk, sokat kell még szenvedni,, de minden remény megvan a jobb jövőre. (Éljenzés és taps.) A javaslatot elfogadták. Huszár Károly alelnök ezután szavazásra bocsátja a költségvetést, amelyet a nemzetgyűlés a részletes tárgyalás alapjául általánosságban elfogadott. Az elnök napirendi indítványában javasolja, hogy a legközelebbi ülés holnap délelőtt legyen s azon kezdjék meg a költségvetés részletes tárgyalását. Farkas Tibor a házszabályokhoz kérve szót, azt vitatja, hogy a tanácskozóképesség megállapítását a napirend letárgyalásáig is lehet kérni. Huszár Károly kijelenti, hogy az elnökség teljesen a házszabályok értelmében járt el, mikor csak a napirend megállapítása után engedte meg a házszabályokhoz való hozzászólást. Szabó József Farkas Tibor mellett foglal állást. Scitovszky Bála felszólalásában beigazolja, hogy a költségvetés tárgyalásának ülése meghosszabbított üléseknek tekintendő s az idevonatkozó házszabály kategórikusan kimondja, hogy a házszabályokhoz csak a napirend megállapítása után lehet felszólalni. Farkas Tibor felszólalása után áttérnek az interpellációkra. Homonnay Tivadar interpellációjában elmondja, hogy a XII. választókerületben egy Weisz Lipót nevü szociáldemokrata kiküldött meghamisította a választók névjegyzékét. Rakovszky Iván belügyminiszter azonnal válaszol: A szociáldemokrata párttal szemben csalódott, mert olyan bizottsági tagot delegált a XX. kerületben, akiről később kisült, hogy fogházviselt. Ezt fel is mentette állásától. Hasonló kellemetlen eset a Weisz Lipóté. Az esetet átadta az ügyészségnek s az fogja a további intézkedéseket megtenni. A maga részéről Weisz Lipótot már a birói itélet előtt felmenti állásától. A belügyminiszter válaszát ugy az interpelláló képviselő, mint a Ház tudomásul veszi. A jegyzőkönyv hitelesítése után az ülés egynegyednyolckor véget ért A francia royalisták tüntetései. Páris, február 4. A royalisták Franciaország több városábtn tüntetőit rendeztek. Liliében Daudet képviselő mondott beszédet, amelyet a kommunisták és a szociáldemokraták ellentüntetéssel zavartak meg; kézitusára került a sor. amelynek a rendőrség beavatkozása vetett véget. Bordeauxban a royalisták zavarták meg a szocialisták és a radikálsok kongresszusát. Az összeütközés alkalmával több ember megsebesült és több royalistát letartóztattak. Nincs döntés a török-görög konfliktusban. Páris, február 4. A francia, angol és olasz külügyminisztérium között tegnap a török és görög konfliktusra vonatkozólag tárgyalás kezdődött, amelyben azonban még nem történt döntés. A Daily Telegraph arról értesült, fngy Románia és Szerbia, mint ortodox állam, ^Görögország pártjára állott és a szövetséges hatalmak it ilyen értelmű b-avatkozásra akarja késztetni. Törökország zsid<5 lakossága is a patriárka mellett foglalt állást, mert attól fél, hogy ezt a kiutasítást a konstantinápolyi f3rabbi kiutasítása fogja követni. A pitriarkátus kérdésében a francia és angol kormány álláspontja különböző. Angolország a hágai döntőbíróság elé akarja vitetni az ügyel, Franciaország ezzel szemben figyelmeztetni akarja a török kormányt, hogy tarózkodjék a szent zsinat tagltinak további kiutasításától, mert ezzel csak fokozná az ellentéteket. A volt hadifoglyok keresete a kincstár ellen. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Szibériából 1921 nyarán hazatért hadifoglyok egy része pört indított a kincstár eilen és keresetében visszakérte a hazaszáliitási költségek fejében Vladivosztokban befizetett 200-300 japán jent. Az első próbapört dr. Rodé János munkásbiztositó főpénztári igazgató a kincstár ellen végső fokon a Kúrián is megnyerte, mire a többi hadifogoly, mintegy kétszázan szintén keresetet indítottak hazaszállítási költségeiknek megtérítése iránt. A budapesti királyi törvényszéken dr. Zauzon Ernő törvényszéki biró ma hirdette ki az Ítéletet ebben az ügyben, amelyben már néhány héttel ezelőtt tartottak tárgyalást. A biróság ítéletében elutasította valamennyi hadifogoly keresetét és az indokoláshan tényállásként megállapítja, hogy a hadifoglyok, amikor a Sonku Marun hazautaztak, ezt saját költségükön tették, amennyiben még Keletszibériában átadták a hazaszállításukhoz szükséges összegeket Montadon Györgynek, a svájci keletszibériai megbízottnak. A biróság megállapítása szerint a kormány a hadifoglyok hazaszállítása ügyében Ludwig Ernő főkonzul utján valóban érintkezésbe lépett Montadonnal, de az is tény, hogy Ludwig, aki teljhatalmú megbízatást kért a magyar kormánytól, ezt a meghatalmazást nem kapta meg, mert csak azzal bizták meg, hogy egyes hajóvállalatokkal a hadifoglyok hazaszállításáról tárgyaljon. Amikor tehát Ludwig főkonzul azt táviratozta Montadonnak, hogy a kormány teljhatalmú megbízást adott neki, a főkonzul tévedett, mert ilyen meghatalmazást nem kapott és igy Montadonnak sem volt joga kötelező Ígéretek megtételére. A kormány és a magyar állam nem felelős Montadon Ígéretéért, amelyet Szibériában a hadifoglyoknak a hazaszáliitási költségek megtérítése dolgában tett. A pörvesztes hadifoglyok az itélet ellen felebbezéssel fognak élni.