Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-04 / 27. szám

t SZEGED 1925 február 4. SZERDA ESTE: Makrancos hölgy. Vígjáték 5 felvonásban, elö- és utójátékkal. Irta: Shakespeare. Forditotla: Lévay J. Rendező: Baróthy J. Személyek: A gróf -----Ravaszdi Kristóf, üstfoltozó — Baptista, gazdag páduai nemes — Katalin ) • — — — Bianka j leányai Vicentio, pisai agg nemes — Petruccio, veronai nemes — — Lucentio, Vicentio fia— — Qremio Hortensio Fenyves Sándor Herczeg Vilmos Harsinyi Miklós Veér Judith L. Hollós Juci Molnár Rezsó Oláh Ferenc Szabó István Virágh Ferenc Lengyel Vilmos Falus István Polgár Gyula Berki József Sándor Lajos Apród — — — — — — — • Kristóf Ferenc Szabó — — — — — — — Berengh József Az előadás fél 8 ómkor kezdődik. Bianka kérői Tranfo"° | ^centio szolgái Z Kurta'0 1 Pe,rucci0 8z0,gái I Kjjeli előadásnak is beillik , ZIQOTO SIKAMLÓS filmje a Belvárosiban Több mint EZER ifjúsági kötettel nyílik meg a SZEGED kölcsönkönyvtár. CIPŐK Férfi box, gumitalpas Férfi box, francia Gyermek box 30—39-ig Női lack, divat . Női lack, kivágott Női antilop, divat Női antilop, kivágott. Női sevró, divat Női sevró, kivágott . Fiu tornacipő, 32-34. számig Fiu tornacipő, 35-39. számig CS1PE1 -nél, Iskola-utca IS. Royhl NhgyszíUíodh BUDAPEST Szobáink VÁROSI ÉS 1NTERURBRN TEIEFONBERENDEZÉSE elkészült. •t* Fürdőszobás, hideg-melegvizes és szerényebb olcsóbb szobák. Mi9 Köszönetnyilvánítás! Mindazon rokonok, jóbarátok, ismerősök, kik felejthetetlen jó édes Anyánk, őzv. )ENfIl MlHÁLYNÉ, SZ. Kunszabó Mária elhunyta alkalmából részvétükkel, nehéz fájdalmunkat enyhiteiték, fogadják ezúton hálás köszönetünket. A gyászoló család. készen és mérték után Kiváló minőség! Olcsó árak! 320.ooo K 2E0.ooo K UO.ooo—220.ooo K 28Ű.ooo K 250 ooo K 25í .ooo K 22P.OOO K 22\ooo K 2( 0. ooo K lf'O.ooo K UO.ooo K 651 RADIO. ROVATVEZETŐ: SZÖLLŐS KÁROLY. A rádió-telefon ismertetése. 1889 ben a nagy német tudósok gyűlésén egy fiatal tudós, Hertz jelentette ki először, hogy a fény elektromos jelenség. „Emeljétek ki a világból a fényt hordó étert és az elektromos és mágneses erők nem tudnak többé áthatolni végtelen világűrön." Hertz tétele a következő: Éppen ugy, mint a vizet egy bedobott kővel, a mindent betöltő étert is hullámzó mozgásba hozhatjuk. A vizbe dobott követ itt egy meglehetősen egyszerű készülék helyettesíti. Mindenki ismeri a villamozógépet. Ha egy ilyen villarnozógép két sarkához egymástól néhány milliméterre két rézgömböcskét kapcsolunk s a villamozógépet működésbe hozzuk, azt látjuk, hogy a két gömböcske között szikrák ugranak keresztül. Ha most fémdrótból egy olyan karikát hajtunk, melynek két végét szintén egymástól néhány milliméterre álló rézgömb képezi és ezzel — az úgynevezett Hertz-féle rezonátorral, a felvevő készülék ősével — villamozógépünktől néhány méterre állunk, azt a meglepő felfedezést tehetjük, hogy dacára minden vezetői összeköttetés hiányának, a drótkarika gömbjei között szintén szikrák ugrálnak át. Ez a szikraképződés azonban nem lesz folytonos. Hogy ezt elélhessük, szükséges lesz vii'amozógépünk áramkörébe egy oly készüléket iktatnunk, ameiy' az elektromosságot magába raktározza. Ennek a készüléknek a neve kondenzátor ( eirás később). Ez a kondenzátor gyűjti magába a szikraképzéshez szükséges elektromosmennyiség fölöslegét, hogy azután, mint egy elektromos rezervoár a szikraképződés folytonosságát biztosítsa. Ha ezt a villamozógépből és kondenzátorból álió készülékünket kibővítjük, egy rézdrótból képzett pár csavarulatból álló tekerccsel (önindukciós tekercs), melynek egyik végét földdel kötjük össze, a másik végét pedig meghosszabbítva kivezetjük házunk tetejére, két léc között kifeszítjük, megkapjuk egy rádió-leadó állomás legkezdetlegesebb formáját. Van tehát egy zárt áramkörünk, amelyben egymás után van kapcsolva a két gömbből álló szikraköz, kondenzátor és önindukciós tekercs. Ez utóbbi két sarkához, tehát az egész rendszerhez párhuzamosan van kapcsolva a háztetőre vezető drót, az antenna, illetőleg a vízvezetéki csaphoz kötött drót, a föld. Ha ezt az igy összeállított készüléket üzembe hozzuk, a következő érdekes dolgokra jövünk rá: A villarnozógép feltölti elektromossággal a kondenzátort. A kondenzátor kisül, rezgésbe hozva az önindukcióból és antennából átló áramkört. Ez a töltés-kisülés azonban folytonos, mert hiszen villamozógépünk állandóan szállítja az elektromosságot kondenzátorunknak, ugy, hogy az önindukciós tekercsből és antennából álló áram- I körben egy állandóan ide-oda hullámzó elektromos rezgés keletkezik, melyet az antenna kisugároz, átad a levegőnek, illetve az éternek. (A rádió telefon ismertetését vasárnapi számunkban folytatjuk.) Antenna-épités. I. A statikus-, vagy szabad-antenna. Magyarországon maholnap kikerül a rádiórendelet és már előre látják azt, hogy mindazok, akik alig várják, hogy felvevőállomásukat felállíthassák, mindjárt a legfontosabb kérdésnél, az antennánál meg fognak akadni. Nagy általánosságban háromféle antennatipust különböztetünk meg. Statikus-, vagy szabad-antenna, szobaantenna és keret-antenna. Legelőször a szabadantennát tárgyaljuk. Egy jó és használható szabad antenna felállítása nem olyan egyszerű dolog, mint sokan képzelik. Nehéz a helyzet különösen Szegeden, ahol az épületek teteje ugy üt van szőve telefondrótokkal, hogy azok káros hatását kikerülni nagyon nehéz. A jó antennától megkívánjuk, hogy minél kisebb helyen minél nagyobb kapacitása legyen. Erinek névelése azonban nem mehet a végletekig. looo cm.-nél nagyobb kapacitású antennát nem ajánlunk, mert a nagyon sürün hasznait kis hullámhosszakhoz kisebb kapacitású antenna is szükséges, mely kapacitáscsökkentést egyszerű forgókondenzátor közbeiktatásával már nem érhetünk el. Ezért amatőrcélokra csak looo cm.-nél nem nagyobb kapacitású szabad-antennát ajánlunk. Szükséges, hogy az ar.tennák a főidtől jól el legyenek szigetelve és ami szintén nem utotsó követelmény, a legelső nagyobb szél ne döntse az egészet az esetleg alatta húzódó teleton , vagy villamosvezetékekre. Az antennától a készülik szoritókapcsához szolgáló vezeték a lehető legrövidebb uton, minél kevesebb kanyargással kerüljön. Ott, ahol ezt a vezetéket falon kell okvetlenül végigvezetni, vigyázzunk a leggondosabb szigete lésre, mert ez nagyon sok későbbi kellemetlenségtől fog megóvni bennünket. Ajánlatos ezt a vezetéket szigetelt drótból a faltól legalább 2o—25 cm.-re vezetni, ahol pedig falon, vagy ablakon vezetjük a urótot karesztül, ez csak porcellán, vagy gummi, de semmiesetre se a nedvességet magába szivó úgynevezett Bergmann-csőben történjék. Az antenna formája a helyi viszonyokhoz alkalmazkodjon. Legfontos-ibb követelmény, hogy a kifeszített huzalok a háztetőtől, illetve a telefondrótoktól legalább 25 m. távolságra legyenek és hogy az antenna iránya a telefondrótokkal lehetőleg de'ekszőget képezzen. Leg- ' praktikusabb megoldás az az antenna, mely több viz- ' szintes, párhuzamos drótból áll. A huzalt távolsága egymástól 1—15 m, hossza 2e So méter között. Anyaga sziliciura bronz, vagy rézdrót (kábel), átmérőjük két mm. Ugyanilyen vastag a levezetőhuzal is. Ott, ahol kémény, vagy egyéb építmény nem áll rendelkezésünkre, az antenna megerősítéséhez egy, illetőleg két megfelelően szilárd oszlopot (lehetőleg erősebb vascső) erősítünk meg a tetőn. Az antenna huzalait porce lán szigetelők közbeiktatásával kereszttartók között feszítjük ki, melyeknek hossza az antennahuzalok számától fü*g. Ezt a kereszt* tartót szintén szigetelő porcellánok közbeiktatásával erősítjük meg az oszlopokon. A levezetés vagy az antenna valamelyik végéről, vagy pedig pontosan annak közepéről történjék. Előbbi esetben „L", utóbbiban „T* antennát kapunk. Az összekötéseket és leágazásokat szorítócsavarokkal, de még jobb forrasztással eszközölni. Forrasztásnál kerüljük a sósav használatát. Gondoskodnunk kell egy megfele'ő átkapcsoióröl is, hogy antennánkat egyenesen a földdel rövidre zárhassuk, meri ha ezt az átkapcsolást például egy nyári zivatar alkalmával megtenni elfelejtenénk, drága készülékünk egy erősebb légköri kisülésnél nagyon könnyen összeéghet. A szabad-antennának megvárnák az előnyei, de a hátrányai is. Előnye, hogy kevesebb erősítéssel érünk el egy bizonyos hangerősuéget, mint a szoba- antennakital, amivel azután felvevőkészülékünk árát és azok üzemköltségeit tetemesen csökkenthejük. Hátránya sokszor elég körülményes és költséges felállítása és a légköri zavarokra való nagy reagálása. Ezért alkalmasabb nyáron a izoba-, vagy keret antenna felállítása. A nagyobb leadóállomások műsora. Berlin: Hullámhossz: 430 és 505. — 10 óra élelmiszer árak, 10M5 napihírek, 11 óra hangverseny, 12 15 tőzsde, 12.55 időjelzés, délután 105 hírek, 2 15 tőzsde, 3 15 árutőzsde, 4 30-6-ig zene,, 8'30 hangverseny, napihírek, 1030-11-30-ig (kedd, csütörtök, szombaton) tánczene. Bruxelles: Hullámhossz: 265. — Délután 6 óra hangverseny, 7 óra napihírek, 9 óra felolvasás, 9 15 hangverseny, 11 óra hírek. London: Hullámhossz: 365. — 2—3 ig időjelzés, kedd, csütörtök és pénteken zene és ének, 415— 4 45 ig előadások, 5—6 ig hangverseny és ének, 6-30—715-ig gyermekmesék, 830 előadás, vagy hangverseny, 1030 hírek, 11 óra hangverseny. Madrid: Hullámhossz: 395. — Eáte 7 óra hírek és rövid zene, 1030 hangverseny, 12 30 tánczene. Páris: Hullámhossz: 1780. — 145 óra hangverseny, 2 45 tőzsde, 5 45 hangverseny, 645 hírek, 10 hangverseny, vagy előadás, 11 óra tánczene. Eiffeltorony: Hullámhossz: 2600. Este 6 órakor hangverseny. Petit Párisién: Hullámhossz: 345. Hangversenyek. Este 1030 tói naponta, 1130-12 óráig kedd. csütörtök, szombat és vasárnap. Prága: Hullámhossz : 1160. — Délután 5 órakor hangverseny, 8 30 hangverseny, előadás, sporthírek, meteorológiai jelentés, mesék, 8 — 10 óráig sporthírek, hangverseny, előadás. Róma: Hullámhossz: 425. — Délután 5 óra zene és tőzsde, 8*35 hirek, 8*40 hangverseny és sport, 930 hangverseny, 10-10 tánczene, 1020 hirek és idő. Wien: Hullámhossz: 530. — 9 óra piaci árak, 11-12 30 ig hangverseny, délután 1*20 időjelzés, 330 tőzsde, 4 óra hirek, keddtől 410 6 óráig hangverseny, 7 45 sporthírek, 8 esti műsor, 10 óra zene. Zürich: Hullámhossz: 515. — Szerdán,csütörtökön este 815 hangverseny, pénteken dalestély. A legutóbbi napfogyatkozás alkalmával érdekes megfigyeléseket tettek Londonban. Azt tapasztalták ugyanis, hogy a felvétel sokkal erősebben és tisztábban sikerült a napfogyatkozás ideje alatt, mint egyébként, ami igazolja azt a már régen megállapított tényt, hogy a nap sugarai iónozzák a teret és ez az iónozás károsan hat az elektromos hullámokra. Rádiofon által megtalált barát. A „Magyai Rádió Újság" irja: A Magyar Esperanto Intézet Hírszolgálatának jelentik Newyorból: J. D. Sayers újságíró, a newyorki rádiófon állomásról esperanto előadást tartott, melyet régi barátja, W Grav Brewer, ki évek óta elveszettnek hitte őt, Texasban meghallott készülékén. Megismerte 3000 kilo-méter távolságból a hangját, bár készüléke csak 360 méteres és azonnal irt neki. Csakugyan elveszett barátja volt az újságíró. Az érdekes esetről a newyorki lapok hosszú cikkeket írtak. Rádió-tőzsde nyilik meg Bécsben február 2-án^ A tőzsdén a rádióval kapcsolatos összes cikkeket bemutató kiállítás is van.