Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-28 / 48. szám

1925 febrnár 28 SZEQBD 3 50 napja van kitiltva az utcáról a Szeged! Andor Zsiga szerződését hat évvel meghosszabbította a város. Színre kerül a „Nikoláj8. — A szinügyi bizottság ülése. Szeged, február 27. (Saját tudósítónktól.) A pénzögyi bizottság pénteken tartotta dr. Gaál Endre kullurszenátor elnökletével februári ülé­sét, amelynek napirendjén néhány egészen ér­dekes kérdés szerepelt, ami azt oizonyitj*, hegy közeledik a szinhizi szezon vége. A szeionvégek ugyanis mindig morgilmasak, mindig megtermik a mágus szenzációit, ha nyugalmasnak Is látszott a szezon. A pénteki ülés legérdekesebb eseménye kétségtelenül az volt, bogy a bizottság Andor Zsiga színigaz­gató kérelmére elhstározta, miszerint javaslatot terjeszt a tanács elé Andor Zsiga szerződé­sinek hat esztendővel való meghosszabbítása végett. Az ülést, amelyen Bick Bernát, Buócz Ká­roly, Csergery János, Dobay Gyula, Rózsa Béia, Szeless József és Wimmer Fülöp vettek részt, öt órabor nyitotta rwg dr. Gaál Endre kulturtinácsnok. Andor Zsiga bemutatta a leg­közelebbi helek müsorlervezetét, amely szerint a kővetkező darabok kerülnek a műsorra. Már­cius 1-én: Nótás kapitány, 2—3.: Aranjvirág, 4-8 : (Kiss Ferenc vendégfelléptével) Süt a nap, Narancshölgy, Árvácska és Falurossza, március 7-éa: Tivedisek vigjátika, március 9—10.: (Darvas Lilivel) Dilibáb, vagy Water­looi csata, 11.: Álarcos bál, 12-töl — amíg benne tart — Marica grófnő, 23.: Romeo és fulla, 25, 26, 28.: Likmé. Előkészületben vannak: a Lohengrin, a Farsangi lakodalom, az Elsülyedt harang és a háborúban eleseit szinészek emléktáblája javára rendezendő dísz­előadás keretében Dobay Gyula közismert da­rabja a — Nlkoláj. A szinügyi bizottság észrevétel nélkül vette tudomásul a müsortervezefet. Andor Zsiga be­jelentette ezután, hogy Pietro Mascagni szegedi vendigszereplise elmarad. A dolog ugy történt, hogy Mascagni elhalasztotta budapesti szerep­lését és közölte Andor Zifglval, bogy emiatt Szegeden sem léphet fel márcus elsején és másodikán, amikorra leszerződött. Andor Zsiga szabbildsát. Kérelmét többek körött azzal in­dokolta, hogy a szinéizek szerződtetése alkal­mával nagy kényelmetlenséget okoz számára az, bogy jövőre lejár a szerződése. Ha nem fQggne feje fölött Damokles kardjaként a bi­zonytalan jövő veszedelme, akkor a színészek hosszabb időre fényegesen kedvezőbb feltételek mellett szerződnélek. Gaál Endre elmondotta, hogy ilyen szerző* désmeghosszsbbilási ügyekben mindig a bi­zottság mondja ki az első szót és a tanács a bizottság javaslatának meghallgatása után hatá­roz. Andor Zsiga jelenlegi szerződése az a szerződés, amelyet öt év előtt kötött a város Palágyi Lajossal és két év előtt járult hoziá Andorra való átruházásához. Igaz ugyan, bogy a közgyűlés méltányosságból már több rést ütött rajta, magára vállalta a szinház fűfélét, elengedte a haszonrészesedést és kimondotta, hogy a vigalmi adót is a színházra forditji az utolsó fillérig, de azért a direktor és a város közti jogviszonyt mégis az eredeti szerződés szabályozza. A bizottság javasolha ja Andor dés három évvel való meghosszabbítását is. Nagyobb idővel való meghosszabbítás azért nem ajánlitor, mert három év múlva esetleg annyira megjavulnak a színházi viszonyok, hogy a direktornak nem lesz szüksége a jelen­legi szubvencióira. A bizottság már majdnem egyhangúlag hoz­zájárult Gaál Endre javaslatához, amikor fel­szólalt Andor Zsiga és azt kérte, hogy hat évvel hosszabbítsa meg a város a szerző­dését, de három év múlva kössön uj szerző­déit, addig azonban legyen a mai szerződés érvényes. A bizottság Andor Zsiga javaslatát fogadta igy el egyhangúlag és kimondta, hogy ilyen értelmű javaslatot terjeszt a tanács elé. Szó került az ülésen még az ifjúsági elő­adásokról is. A bizottság egyik tagja észre­vételezte ugyanis, hogy az ifjúsági előadásokon alig látni ifjúságot, a nézőteret, a páholyokat felnőtt közönség tölti meg. Andor Zsiga ki­jelentetne, hogy az ifjúság is szép számban jelenik meg ezeken az előadásokon, a felnőtt közönség pedig abból a társadalmi osztályból kerül ki, amelynek tagjai a rendes helyárakat nem tudják megfizetni és igy az olcsó ifjúsági előadásokat látogatják. — Mindegy, bogy hol veszi valaki a kultu­Ziiga kérelmének elutasítását — ebben az rát, csak vegye valahol — mondotta Csengery esetben a város jövőre pályázatot hirdetne a ! János — és felfogását osztotta a bizottság it. szinigazgatóságra —, de javasolhatja a szerző- | Ezzel az ülés véget ért. A kereskedelmi és iparkamarai választások előkészítése. Szeged, február 27. (Saját tudósítónktól.) Megiriuk, hogy a kamarai titkárok szerdai ér­tekezletén Walkó Lajos kereskedelemügyi mi­niszter azt a kijelentést tette, hogy a legköze­lebbi napok folyamán megteszi az első intéz­kedéseket a kamarai választások elrendelésére. Az erre vonatkozó leirat ma érkezett meg a kereskedelmi és iparkamarához. A minisz'er a leiratában felszólítja a kam rát, hogy a válasz­tások elrendelése céljából gondoskodjék az il­leték-lajstromok alapján a kamarai választói nivjegyzikek minél sürgősebb összeállításáról. Ezt követni fogja a miniszter másik rendelete, azonban nem járult hozzá a Mascagni-esték 1 amely a választások tinyleges elrendeliséről elhalasztásához, mert a Kis Marat dirigálásá- < intézkedik. hoz szükséges és szerződésileg kikötötf hatvan tagu kórust éa zenekart később nem tudná beailitani, közölte tehát Mascagni impresszá­riójával, hogy ragaszkodik az eredeti szerző­déshez, ellenkező esetben azt felbontottnak tekinti. — Nígyon helyes — Jegyezte meg Wimmer Fülöp —, legalább igy zsebében marad sz a negyvenkétmillió korona, amit a szerződés ér­telmében Mascigni kapott volna két esti sze­repléséért. Hir szerint Pietro Mascagni kárléritési pört indit Andor Zsiga ellen, akinek azonban az a jogilag is helytálló álláspontja, bogy a szerző­dést Mascagni szegte meg, kártérítésért tehát ellene lehetne pört inditam. A szinügyi bizottság foglalkozott ezután azzal a hírrel, amely szerint a város hatósága egy állandó jellegű várost zenekar felállításának gondolatával foglalkozna. A bir kevés hitelre talált a bizottság előtt, a tagok ugyanis nem bíznak abban, hogy — ha szó is lenne ilyen zenekar alakításáról —, sikerüljön a terv, hiszen a belügyminiszter a szanálási törvény alapján megtiltotta uj állások szervezését. A városi zenekar tsgjai pedig szervezett és nyug­díjra is jogosult városi alkalmazottak lennének. — A városi zenekar nem sokat érne a gyakorlatban — állapította meg Gaál Endre —, mert bizanyot idő múlva a zenekar minden tagja — öreg lenne, de nem annyira öreg, hogy nyugdijba lehelne küldeni. A bizottság ezután mégis elhatározta, hogy a kérdést tárgyalás alá veszi és megbizia An­dor Zsigát a városi zenekar tervezetének el­készítésével, mert a szinház jelenlegi zenekari viizonyai egyál'alában nem kielégítők. Az ülés legérdekesebb tárgyát isméi telte ez­után az elnök. Közölte a bizottsággal, hogy Andor Zsiga beadványt intézett a város taná­csához és kérte szerződésének, ameiy jövőre járna le, pályázat mellőziséiel való meghosz­A választási eljárás lebonyolításának módját illetőleg kérdést intéztünk Tonelli Sándor ka­marai főtitkárhoz, aki a következő felvilágosí­tást nyújtotta: — Minthogy már tudtuk, hogy a kamarai választások e rendelése be fog következni, sőt éppen a szegedi kamara volt az, amely a vá­lasztások elrendelését Hegyeshalmy miniszter­ségének idejétől kezdve állandóan szorgal­mazta, az elnökség már december végén ugy intézkedett, hogy a miniszter rendeletének le­érkezte előtt megkezdjük a válasz ói névjegy­zékek összeállítását. Ez a munka, amely körül­belül negyvenháromezer címnek a feldolgozását teszt szükségessé, náluik már január legelején megkezdődött és már meglehetősen messze ha­ladtunk vele. A munka abban áll, hogy községen­ként |külön kell összeállítanunk a kereskedők és iparosok névsorát és ezt viszont alkerületenklnt kell csoportosi anunk. Minden jegyzékből négy példányt kell'készitenünk, egyet a kamara, egyet a központi választmány elnöke, egyet a helyi választási bizottság és egyet a községek szá­mára. — A névjegyzékek elkészítése után követ­kezik a választási bizottságok megalakítása. Az el|árás egyszerűsítése végett és az egysé­ges Irányítás biztosítása érdekében valószínű­leg a miniszter egy központi választmány ala­kítását rendeli el minden kamarai kerület szik­helyin és ennek elnöke fog intézkedni az al­kerületek székhelyein a helyi bizottságok meg­szervezése iránt. Ezután következik a névjegy­zékeknek közszemlére való kitétele, a felszólam­lási eljárás s ha ez is megtörtént, fűzi ki a központi választmány elnöke a választás nap­ját. H?gy e tekintetben fog-e a miniszter a központi választmányok elnökeinek egységes utasítást adni, vagy pedig sz egyes központi választmányok elnökei maguk tűzik ki a vá­lasztás határnapját, ha az összes előmunkála­tok befejeződtek, nem tudom. Az erre vonat­' kozó részletes utasításon most dolgoznak a minisztériumban. — Mihelyt az uj választásra vonatkozó ren­delet megjelenik, a mai kamarai mandátum megszűnik és az elnökség az uj kamara meg­alakulásáig admini8ztrative vezeti az ügyeket. Egy tizenöt tagu társaság befőttkötöző papirosra hamisitott szerb száz dinárosokat Szombaton délelőtt folytatják Kiss István és társai pénzhamisítás! ügyének főtárgyalását. Szeged, február 27. (Saját tudósítónktól.) 1922 novemberében egy déíelőtt két parasztasszony je­lentkezett a Szegedi Leszámítoló Bank pénztárá­nál. Harminc darab száz dinárost akart beváltani, amit a bank pénztárosa a hivatalos jegyzés alap­ján teljesített is. Csak később, amikor az asszo­nyok már eltávoztak a bankból, vette észre a pénztáros, hogy mindegyik száz dináros hamis. A bank azonnal jelenfette ezt a szegedi rendőrségen, ahol széleskörű nyomozás indult meg a dinár­hamisítók kézrekeritésére. Néhánynapi munka után a rendőrség közegei teljesen tisztázták a nagyarányú hamisítás minden részletét. Megállapították, hogy a nagyarányú dinárhamisitó és forgalombahozó társaság közép­pontjában Kiss István foglalkozásnélküli egyén áll, aki évek előtt- az egyik közeli községben segédjegyző volt. A rendörségen ezután letartóz­tatták nemcsak Kiss Istvánt, hanem a társaság többi tagjait is. Kiss István alig volt egy fél évig vizsgálati fog­ságban, amikor hosszas utánjárások után százezer korona óvadékot helyezett letétbe, mire szabad­lábra helyezték. Mintegy két hónapig volt szabad­lábon Kiss István és természetesen ezen idő alatt sem talált magának foglalkozást. Két hónap alatt minden összeköttetését megmozgatta Kiss és ezen idő alatt egy ujabb társaságot toborzott össze. A társaság; ak egyes tagjai már nem egyszer vol­tak büntetve, valamint Budapesten is pénzhamisí­tással vádolják őket. A kis társaság rövidesen ki­bővült, olyan embereket szere ek, akik pénzt adtak az ujabb hamisítások megkezdéséhez. Kiss társainak segítségévet Budapesten fényi épezC gé­pet, klisét, lemezt, festhet, papírt, vegyszereket szerzett, majd amikor ' ;z°jött, Tiár kész műhely várta BekíMtözC; Bötcsök József röszkei tanyá­jába és kiszabadulása után igy ismét megkezdte

Next

/
Thumbnails
Contents