Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-04 / 27. szám

1925 február 4. SZBQB D 5 A Szegednek még mindég nincs kolportázsjoga ! Görög-török konfliktus a patriárka kiutasítása miatt. Pdrls, február 3. Anglia, Franciaország és Olaszország egységes közbelépésre készül, hogy elsimítsa a görög pátriárkán ik Törökországból valő kiutasítása miatt támadt görög-török konfliktust. Szó van arról, hogy a három hatalom együttes dip'omáciai lépést fog tenni Angorában. Görögországban háborús a hangulat, a kormány kél hadosztályt mozgósított. A török kormány nem érti a görögök felháborodását, mert jogosnak tartja a patriárka kiutasítását. Rövid tiz nap alatt nyolc szegedi kereskedő kért csődönkiviili kényszeregyezséget Nagy vállalatok küldenek fizetési nehézségekkel,!—Kormányzati intézkedések helyett — fokozódó munkanélküliség. Szeged, február 3. (Sajdl tudósítónktól.) A gazdasági krizs, a legteljesebb pangás első komolyabb hullámai Budapesten keresztül most érkeznek el Szegedre és ennek a hullámnak gyilkoló hatása ma már nemcsak a szóbeszédekben nyilvánul meg, hanem egyre szaporodó szomorú tények jelentkeznek lázat gyorsasággal. A kereskedelmi szerződések teljes hiánya indította meg az egyre erősbödő gazdasági krízist éa a hitelek megszorítása (olcsó hitelről nem is szólva) döntő lökést adtak a kereskedelem és ipar szomorú helyzetének. A legutolsó napokban egyre több és több kereskedelmi^ cég fizetésképtelensége kerül a nyilvánosság elé és ma már az a helyzet, hogy ez a krízis magával rántja a piacok nilkiil álló ipari vállalatokat is. A vállalatok nem tudnak hitelhez ju(n<, még mindig 45—52 százalikos kölcsönöket lehet csak kapni és ennek az a követelménye, bogy az üzemeknek a munkások százait kell elbocsátanlok. Kormányzati körökben kijelentéseket tesznek a munkanélküliség megszüntetésére és ezzel szemben a hitelek megszorítása, a tények közvetve a munkanélküliség fokozódását jelentik. Csak kormányzói kijelentések vannak — kormányzati intézkedések nélkül. A szegedi törvényszéken rövid tiz nop alatt tizenhárom cég kéri kényszeregyezséget és ehhez a számbor meg hozzátartoznak a tiz nap előtti bejelentések. Az elmúlt tiz nap alatt három hódmezővásárhelyi is három makói cég kért csődönkivüli bényszeregyezséget, mig a legutolsó napokban Szegedről a következők: Csordás Sándor bőrkabátkereskedő, Geigner Béla, Kurusa Mihály, Kréter Kálmán, Csite András, Papp Sándor, inig szombaton kényszeregyezséget kért mintegy háromszázmillió koronával Ifj. Zsemberi János Boldogasszony-sugárutl ócskavaskereskedő és mintegy ötvenmillió koronával Bárkányi István építési vállalkozó. Igen érdekes volt a Bárkányi-féle eset, ahol a cég száz százalékos egyezséget kinált fel a hitelezőknek. A cégnek nincs passzívája, mégis kénytelen volt kényszeregyezséget kérni, mivel az inmobllitás ugy állott elő, hogy az épületekbe már beépített anyagokért nem fizettek a vásárlók. Ezekhez a szomorú esetekhez tartozik Abonyi Mihály cipőkereskedő kényszeregyezsége is, aki a hitelezőknek negyvenkét százalékos egyezséget kinált fel. Ezeken kivül Szeged pénzügyi Köreibea a legkülönbözőbb fizetésképtelenrénekröl keringenek hirek, amelyek szomorú képét nyújtják annak az állapotnak, amely a buza árának rohamos emelkedésével állott elő. Hatalmas üzemi iparvállalatok küzdenek fizetési nehézségekkel, amelyek azonnal kipattannak, hi a nyugalmat bármi is megbolygatja és ba nem történnek gyökeres és gyors intézkedések Ha a legközelebbi jövőben kormányzati intézkedések helyett ismét csak kormányzati kijelentések következnek, a szegedi kétezer munkanélküli száma az ötezerhez fog rohamosan közeledni. A pénzügyminiszter rendelete az adóbevallásokról. Szeged, február 3. A pénzügyminiszter rendelete 19900—925. sz. a kereseti, jövedelmi és vagyonadóról a hivatalos lap vasárnapi számában megjelent. Az adóvallomás határideje a hivatalos lapban február 8. Ez valószinüleg téves, mert a határidő február 28. Keresett adóbevallás. Kereseti adóvallomást tartozik adni mindenki, a társulati adó alá eső vállalatok kivételével, aki önálló ipari, vagy kereskedelmi tevékenységet folytat. Idetartozik: a kereskedő, ipari árus, piaci árus, ügynök, orvos, gyógyszerész, haszonbérlő stb. Az adó alapja az előző évi tiszta haszon, amely ugy adódik, hogy a vallomásban feltüntetjük a nyers bevételt és levonjuk az üzlettel kapcsolatos kiadásokat a nyomtatványban közöltek szerint. A bevalláshoz szükséges nyomtatványok az adóhivatal épületében levő Ozsváth-féle trafikban szerezhetők be 680 korona ellenében és kitöltve annál az adókerületnél adandók be, amelyben az üzlet fekszik. A rendelet 1. §.2. bekezdése szerint a munkaadó név- és illetményjegyzéket tartozik beadni mindazon alkalmazottjáról, kinek 1924. évi összilletménye elérte a 2400 aranykoronát. Illetményhez számit a természetben kiszolgáltatott járulék is, melynek értékéül az az összeg veendő, ami a járulék forgalmi értéke a kiszolgáltatás napján volt. A 3. §. szerint kereseti adóbevallás alul mentesek a társulati adóbevallásra kötelezettek, üzlettel nem rendelkező piaci árusok, kisiparosok, ha az 1924. év folyamán egyetlenegy esetben sem volt egyszerre három alkalmazottjuk. A három alkalmazott megállapításánál figyelembe jön a tanonc és a darabszámra otthon dolgozó segéd is. Ha azonban a piaci árus, illetve kisiparosi foglalkozáson kivül más foglalkozást is folytat (pl. piaci árus és ügynök), akkor már mindkét foglalkozásról vallomást tartozik adni. Jövedelem- és vagyonadóbevallás. Jövedelemadó alapja az 1924. év folyamán elért összes jövedelem. Tehát a jövedelemadóbevallásban nemcsak azt a hasznot kell feltüntetni, amit az adózó személyes tevékenysége által szerzett meg, hanem minden néven nevezendő jövedelmet, ami a ke eihez befolyt. Igy a kereskedő, üzleti jövedelmén kivül, melyről kereseti adóvallomást ad be, tartozik bevallami a háza bérjövedelmét, a gyümölcsözésre kihelyezett pénze kamatjövedelmét, értékpapírjai osztalékát, stb. A vagyonadó alapja az 1924. év végén mutatkozó vagyon értéke, legyen az ingatlan, pénz, értékpapír, vagy egyéb vagyontárgy. Jövedelemadóbevallást tartozik adni mindenki, akinek Ö3szes jövedelme az 1924. év folyamán elérte a 800 aranykoronát. Vagyonadóbevallást tartozik adni mindenki, akinek összes vagyona az 1924. év végén elérte a 4000 aranykoronát. Tekintve, hogy más az adózónak és más a hatóságnak a véleménye arról, hogy az illető adóköteles-e, a biróság elkerülése végett legjobb, ha minden kereseti adóköteles ad jövedelemadóvallomást is és ha jövedelme alul van a 800 aranykoronán, a vagyjna pedig a 4000 aranykoronán, a megjegyzés rovatban kéri a jövedelem- és vagyonadókivetés mellőzését a 7500-924. P. M. rendelet alapján. Az 5. §. szerint jövedelemadóbevallást nem tartozik adni a törvény szerint is mentes természetes és jogi személy (pl. köztisztviselő, részvénytársaság) ; a kereseti ado alul mentes piaci árus és kisiparos, egyházi és magánalkalmazott, ha az összes illetménye nem haladta meg a 2400 aranykoronát és illetményén kivül más jövedelme nem volt; egyéb személyek, kiknek összes jövedelme nem haladta meg a 800 aranykoronát az 1924. év folyamán. Bevallás alul mentes a föld- és háztulajdonos, ha lakóhelyén kívül máshol nincs ingatlana, ha a föld az 50 kat. holdat meg nem haladja s a föld, vagy ház jövedelmén kivül más jövedelme nincs, eltekintve a kereseti adóbevallás alul is mentes jövedelemforrástól. (Pl. ha egy piaci árusnak 49 hold földje van Szeged város területén és más község területén nincs ingatlana, de a piaci áruláson kivül mással sem foglalkozik, bevallást nem köteles adni.) A 6. §. szerint vagyonadóbevallást nem tartozik adni a törvény szerint is mentes természetes és jogi személy, továbbá akinek vagyona az 1924. év végén nem haladta meg a 4000 aranykoronát, a jövedelemadőbevallás alul is mentes föld- és háztulajdonos, piaci árus és kisiparos, ha a föld-és házbirtokán, annak felszerelésén, ipari üzemi tőkéjén kivül más vagyona nincs. Az aranykorona átszámítási kulcsa 15.000 papírkorona. A törvényszékileg bejegyzett cégek vallomásukhoz mérleg, nyereség veszteség számlát csatolhatnak. A vallomás beadásáról elismervény kérhető. Társulati adóbevallás. Társulati adó alá esnek az 1922. évi XXIV. tc. intézkedései szerint a közkereseti társaságok, betéti társaságok, részvénytársaságok, szövetkezetek, részvényekre alakult betéti társaságok, korlátolt felelősségű társaságok, alkalmi egyesülések, biztosítási vállalatok, közúti és h. é. vasutak, takarékpénztárak, állami és községi vállalatok ha ezek mentessége a törvényben kimondottan biztosítva nincs. A társulati adó alapja az előző üzletévben elért tiszta nyereség. A bevallás határideje a zárszámadás jóváhagyását követő 30 nap, de legkésőbb az üzletév végét követő hat hónap, illetve a pénzügyigazgatóság rendeletében közölt időpont. Az 1925. évre szóló bevallás határideje január 31-ike lévén, amely vállalat eddig a zárlatát elkészíteni nem birta, a bevallás határidejének meghosszabbítását kérelmezheti a pénzügyigazgatóságtól, illetékköteles beadványával. A bevalláshoz minden esetben csatolni kell a mérleg, nyereség-veszteség számlát hitelesített alakban. A mérleg, nyereségveszteség számla hiteles akkor, ha a szabályszerű cégjegyzéssé1, a vállalat törvényes képviselőinek aláírásával van ellátva. BufelejtS, nevető esték I szerdán és csütörtökön a Belvárosiban. Mikor a lányból asszony lessz... Szombaton éjjel fél 11 órakor a Belvárosiban. Csak felnőtteknek! Két órai derö, kaeagás a Belvárosiban. Telefon irodai: 2-58. I I Zigoto bajban i BELVÁROSI MOZI Telefon pénztári: 5-82. Február 4-én és 5 én, szerdán és csütörökön: umor szanatórium! Két órai szakadatlan kacagás! Bimbula a gázember Azonkívül: a vígjátékok vígjátéka 7 felvonásban. pazar komédia 3 felvonásban. Intim Pista Amerikában. XLZl Dick burleszk. megelőzi: