Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-24 / 44. szám

SZB08D 1925 február 24. A szinház heti műsora. Kedd: Postás Katica, operett. Bérletszünet. Szerda : Nótás kapitány, operett. Bérletszünet. (25-ik előadás.) Csütörtök: Rózsahegyi Kálmán, a Nemzeti Szinház művészének vendégfelléptével A vén gazember, szín­játék. B-bérlet 14. Péntek: Rózsahegyi Kálmán, a Nemzeti Szinház művészének vendégfelléptével A cigány, népszínmű. A-bérlet 14. Szombat, 7 órai kezdettel: Aranyvirág, operett. A-bérlet IS. Szombat, fél U órai kezdettel, éjszakai előadásul: Nem csalom meg az uramat I Bohózat. Vasárnap délután, rendes helyárakkal: Postás Ka­tica, operett. Vasárnap este, 7 órai kezdettel: Aranyvirág, operett. B-bérlet 15. Vasárnap este, fél 11 órai kezdettel, éjszakai elő­adásul : Nem csalom meg az uramat I Bohózat. Filharmonikus hangverseny. A filharmonikusoknak vasárnap délelőtt a Bel­városi Moziban megtartott rendkívüli hangversenye, a nagyon is méltányos helyárak és az igazán szép program dacára, megdöbbentően üres terem­ben folyt le. A közönség érdeklődésének hiánya sok okra vezethető vissza és máskor, más kultur­alkalmakkor is súlyosan érezhetővé vált, de ez esetben egy olyan egyesületet ért a közöny, amely a szegedi közönség részéről, még a mai nehéz körülmények között is, más elbánást érdemelt volna. Már többször rámutattunk arra és most se tehetünk egyebet, minthogy hangsúlyozzuk: a Fil­harmonikusok mégis csak az egyetlen nagy célo­kat szolgáló erkölcsi testület, amely elsősorban vezetőségének és működő tagjainak lelkes ügy­szeretete és áldozatkészsége folytán tud fennmaradni és működni és amely Szegeden, túlzás nélkül állithatjuk, a klasszikus muzsikát a nagyközönség körében megismertette és népszerűsítette. A Fil­harmonikusok lelkesedése zenei életet teremtett és ha egy város kulturfokát meg akarjuk mérni, ter­mészetesen azt nézzük, milyen a művészi élete, mit alkot, mi érdekli. Aki a vasárnapi hangver­senyt végignézte, annak szomorú megállapításra kellett jutnia. Hisszük azonban, hogy már a leg­közelebbi alkalmakkor módunkban lesz ezt a meg­állapítást revizió alá venni. A vasárnapi műsoron szerepelt Gluck: Alceste nyitánya, Beethoven I. szimfóniája, Debussy Kis szüitje és Tsaikovszky Fátum cimü szimfonikus költeménye. Minden egyes szám teljes készültsé­S ;et, elmélyedést mutatott. Ezekkel a zenészekkel ehet szépet alkotni magasabb értelemben is, csak a fúvósok technikájába kell még több finomságot és érzékenységet belenevelni és időszerű lenne uj fuvóshangszerek beszerzése is. Nagy hatást keltettek a Beethoven-szimfónia és Debussy egyes tételei. A Fátumban| még nem jutottak el addig, hogy differenciáltan érzékeltetni tudták volna, amit a zene ki akar fejezni: az emberi lélekben, a tudat­talanban megbúvó ellentéteket, a sejtéseket, félel­meket, botorkáló reményeket, amelyek elvisznek az élet vigságától az elkerülhetetlen végzetig. Az a néhány ember, aki jelen volt, pótolni akarta az elmaradottakat és hangos tapssal töl­tötte be azt a teret, amelyben vak széksorok között süket nemtörődömség ütötte fel a tanyáját. A zenekart Fichtner Sándor dirigálta ugyanolyan lelkesen, mintha kétezer hallgatónak játszottak volna. /. Carmen KÖrnyeivel és Havas Gyöngyikevei. Hétfőn este a színházban két kiváló fővárosi vendég, Környei és Havas Gyöngyike közre­működésével adták elő Bizet hatásos és mély zenei szépségekben pompázó operájá', a Carment. Az előadás nem a legjobb auspiciumok mellett kezdődött. Az elsö felvonásban a vendégek tar­tották a lélekzetet, hogy egy nagy elcsuklásban össze ne essen az egész előadás. Feltűnt, hogy az operákat vezénylő karmester, Andor Zsig­mond helyett a második karmester, Beck űlt a pulpituson, holott a fegyelmező kézre ez alka­lommal talán még nagyobb szükség lett volns, mint bármikor a műit évben. Becknek a leg­nagyobb erőfeszítéssel kellett küzdenie a ké­születlenség ellen és hol a kórus, hol pedig a zenekar siklott ki a keze alól. Ritka dolog ex mostanában, kiváltkép akkor, amikor kiváló vendé gek vannak a színpadon, akik maguk is fano­náló erővel és rendezői készségükkel segíthet­nek a könnyezet fbírálásában. Ugy látszik, ez most nem töitént meg. A kórus nagyobbsza­básu elvágódásán kivüt szóiban nigyobb baj nem esett és hi vala oire, ugy a hétf'i Carmen­előadásra mondhatjuk „Ha a vége jó, minden jó". Környei Don Jósé szerepében igazán nagy­szerű élvezetet szerzett. Hangjának lirzta fényé­vel és a színjátszás valamivel élénkebb moz­galmasságával ílluziólkeltően érvényesült. A második felvonás bires virágáriájában igazi művészt ismertük meg benne. Ebben a dal­ban van a legtöbb melegség, szenvedély, a legmélyebb költészet és ha a tenorista itt jól kiállja a tüzpróbát, akkor ügye végig nyert ügy marad. Környeit nyilt színen hatalmts taps kö­szöntötte ez uán az ária után és a lelkese­dést végleg magához kötötte. A másik vendég, Havas Gyöngyike Carment alakította. Kulturált, meleg színezetű mezzoszopránja mm rikí:ó, nem éles, hanem lágy hullámzásban tölti be a nézőteret. JStékában érezni egyéni lüktetést, amely azonban olykor beletéved a sablonba. Egész fellépésében határozottan van grácia, kellem ás külsejének vonzó ereje tért ad a fantáziának. Még nem kiforrott müvészlélek, de muzsifcu* egyéniség bontakozott ki a körvona­lakból. Környei mellett szép sikere volt, ami szegedi szokás szerint kétszeri vastapsban nyil­vánult. Az előadás helybeli szereplői közül jó alakítást nyujiott Sugár Frigyes, habár a szövegkiejtése kemény és a sok porlamento bombasztikussá teszi a hangját. Az Escamillo szerepe igen hálás feladat, mert meg tudja ragadni a hangulatot és a népszerű ária nyomán nagy siker fakad. Sugár megállta a helyét, ugy hogy az Escamillo dalát ké szer kelleit elénekelnie. Kedves jelenség volt mint Micaela Szász Edit Mindég pontos és lelkiismeretes énekesnő, aki törekvéseit hatá­rozott stílusos formában valósítja meg. Ré?zt vettek még az előadásban A. Faith Giza, Ken­decsy Aranka, Berky, Fenyves és a kisebb sze­repek stemélyesitői. Az előadás rendezése ügyes munka, uj képek tűntek elő, uj szellem érvényesült, amely friss élményt támasztott. Nem tagadhatjuk, voltak már Szegeden szebben és gazdagabban kiállí­tott Carmen-előadások is, de abbsn igazat adunk a rendezőnek, ba nincs személyzet, nem tartunk felvonulást az utolsó felvonásban, hiányzik ugyan, de még mindég jobb, mint az egy-két személlyel képviselt humoros tömeg­utánzat. Hogy ismét visszatérjünk a zenére, ez még sem megoldás egy komoly síinház szamára, bogy a zenekar nem áll a legszükségesebb ideig sem rendelkezésére és hogy ez a zene­kar, amely a filharmonikusoknál szép teljesít­ményt mutat fel, az operaelőadásoknál ujab­ban parttalanul tévelyeg. Valahol hibának kell lenni. A közönség az előadás végén azonban min­den hibát megbocsátott és sokáig ünnepelte a vendégeket. — v. Férfi és nöi divatcikkek gazdag raktára Pollák Testvéreknél Széchenyi-tér 17 . 872 Csekonlcs-utca 6. * Holnap fél 9 órakor a Kass-szálloda dísz­termében Bartók Béla, az európaszerte ünnepel1 magyar alkotózseni és előadóművész hangversenyt ad. Műsoron Bach, Beethoven, Chopin, Liszt, De­bussy és saját nagyszerű müvei. Jegyeket Har­mónia árusítja. * Postás Katica, ez a páratlan sikerű Zerkovitz­operett, amely ma kerül szinre, még mindig telt házak előtt megy. * Nótás kapitány. Olyan szokatlan nagy érdeklő­dés mutatkozik a közönség körében a Nótás kapitány szerdai jubileuma alkalmával, ami páratlan. A közön­ség bizonyára ünnepelni fogja Kovács Katót, Gábor Marát, Fenyves Sándort és Delly Ferencet, akik annyi derűs estét szereztek a közönségnek. * Rózsahegyi Kálmán, ez a páratlan magyar művész csütörtökön kezdi meg két estére terjedő vendégjáté­kát. Első este, csütörtökön Mikszáth Kálmán bájos szinjatékában, A vén gazember-ben a tiszttartót, má­sodik este Szigligeti népszínművében, A cigány ban a címszerepet játsza. A csütörtöki előadás B-, a pénteki A-bérletben megy rendes helyárakkal. * Aranyvirág. Huszka Ferenc |és Martos Ferenc három felvonásos romantikus szép zenéjü operettjét eleveníti fel a szinház szombat este. A darab annak idején a Magyar Színházban és az összes vidéki szii^ paaokon páratlan sikert ért el, a darab felújításával bizonyára a közönség is nagyon meg lesz elégedve. * Nem csalom meg az uramat! a címe ennek a kiváló francia sikamlós újdonság bohózatnak, melyet Georges Feydeau és Renn Péter irtak. Szombat és vasárnap éjjeli előadásul lesz bemutatva. A darab annyira szellemes és vidám, hogy a közönség az egyik kacagásból ki sem jön, már a másikban van. Ajánlatos csak felnőtteknek megnézni a darabot. KEDD ESTE: Postás Katica. Operett 3 felvonásban. Irta: Harmath Imre. Zenéjét szerzette: Zerkovitz Béla. Rendező: Rátkai Sándor* Karnagy: Bethlen László. Személyek: Id. Áfchy János — — — — — Herczeg Vilmos Mária, a felesége— — — — — Herczegné Janika, a fiuk — — — — — Fenyves Sándor Katica, postáskisasszony — — — Kovács Kató özv. Csele Kristófné — — — — A. Faith Giza Málika, a leánya — — — — — Gábor Mara Csillag Péter, patikus— — — — Virágh Ferenc Réthy Laci, állatorvos — — — Delly Ferenc Kuka Marci, cigányprímás— — — Berki József Tanitó — — — — — — Ardai Árpád Tanítónő _______ Scarry Margit Wajsz, boltos _____ Berengh József Wajszné— — — — — — — Kurusa Margit Öreg plébános — — — — — Rátkai Sándor Dengeleghy, színigazgató — — — Polgár Gyula Partaghy, jellemszinész — — — Molnár Rezsó Boháthy, hősszerelmes — — — Csordás György Virágh Micike, primadonna — — Baán Klári Zsuzsu, cseléd — — — — — Salvó Év iva Az előadás fél 8 órakor kezdődik. Telefon: 11-85. KORZÓ mozi Telefon: 11-85. Február 24-én, kedden: Az utolsó tánc Románc az as-zonysuvről 7 fái onásbín. — Főszereplő: BETTY COMPSON Azonkivü : PIARJORI NÉNIKE vígjáték 5 felvonásban. Előadások kezdete 5, 7 és 9 Órakor. Hz Általános Gázlzzófónij és Villamossági R.-T. Budapest, szegedi vezérképviseleté Jk» lüsnulátor töltésE Szerelési munkák í Villamos csillárok, vasaló, főző- és fűtőkészülékek. Mótor tekercselés és javitás, galvanizálás, villamos orvosi és mérő-műszerek szakszerű javítása. Radio cikkek.

Next

/
Thumbnails
Contents