Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)
1925-02-24 / 44. szám
Egyes szám ára 2000 k (xerkesztóség és kiadóhivakli Deák Peieiic-utca 2. (F6reáliskolával szemben.) TeleS B-83. A .Szeged" megjelehéttö kivételéve! minden Mp. Egyes szám ára 2000 borona. Előfizetési árak: Egy tompra helyben 40000, Budafutam é« vidéken 45(00 kor. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 500, I hasábon IG00 kor. Szövegk&zt 50 százalékkal drágább. Apróhirdetés tii szóig 2000, jeligés 3000 kor SzOvegközti közlemények soronként 10.000, családi értesítés 50.000. Nyilttér és gyász jelentés 100« -al drágább. VI. évfolyam. Szeged, 1925 február 24, KEDD. 44-ik szám. Maszka-bál. Mikor 1913 telén Károlyi Mihály meginterpellálta a kormányt, van-e tudomása róla, hogy Szerbia és Románia véd-és dacszövetséget kötöttek ellenünk, amelyben Szerbia odaígéri Romániának Erdélyt, Románia pedig odaígéri Szerbiának a Bánátot és Bácskát, akkor Berchtbold kijelentette, hogy ez ijedt emberek rémlátása, Tisza István pedig — bolondnak mondta Károlyi Mibályt és az ellenzéket. — Még nincs is itt a farsang — üzente az országnak a félhivatalos utján — és az ellenzék máris a fejére tette a csörgősapkát. Nem naivságból, banem rosszhiszeműségből, mert ezzel a rémhírrel akar a kormánynak kellemetiensé! [et okozni, amennyiben a szomszédainkkal való óviszonyt akarja megzavarni. Ez történt alig egy évvel a világháború kitörése előtt, amikor az orosz bivatalos lap, a Novoje Vremja közölte is annak a titkos szerződésnek a szövegét, amelyet aztán két derék szomszédunk a trianoni békében bajtott végre. Ez az egykori újságokkal igazolható szenzáció már rég elavult, nem besiél róla senki, talán azért, mert akkor nem lehetne az októberi forradalmat tenni felelőssé az ország elvesztéseért, de azt is föl lebet tenni, hogy az események őrült zuhatagában csakugyan feledésbe ment ez az epizód. Nekünk azonban minden farsang eszünkbe juttatja a magyar politikai élet csörgősapkáját, amelyet mindig azok hordanak, akik hatalmon vannak 8 mindig oly mélyen lehúznak a szemükre, bogy semmit se látnak abból, ami körülöttük történik. Abban a nem nagyon nívós, noha igen zártkörű álarcos bálban, amelyet magyar politikának hivnak, a Népszava farsang vasárnapián leleplezett egy rejtélyes dominót: a választójogi reformot, amelynek arca titok volt még a saját családjabéliek előtt is. Pár neppal ezelőtt még az egységespárti képviselőket is kiküldték a válasxtójogi bizottság üléséről, mert az országnak nem szabad volt tudni róla, hogy milyen választójogot kap. Tetszik tudn1, a választójog tulajdcnkep nem is jog, sz csak olyan vásárfia, amivel a kormány meglepi az országot, ha jól viseli magát, de ha a kormánynak rossz kedve van, akkor azt mondja az ország nevezetű rossz fiúnak, hogy „menj a pokolba, most nincs ktdvem választójogosdit játszani". Mert azt is tetszik tudni, hogy cseh, rác, oláb, kirgiz, sziu-indián, eszkimó, »z mind megérett a választójog titkosságára, csak a magyar nem érett meg r*. De hogy ne mondhassa a világ, hogy csak Magyarországon nincs titkosság, hát legalább a nyit választójogot akarta titokban tartani a kormány, amely csak a ne űzet et tartja éretlennek a titkosságra. Ő maga azonban igen érett rá s mint azt több példával is tudnánk illusztrálni, ha fölösleges nem volna, igen kedveli a titkokat. Nos, a Népszava most letépte az álarcát az egyik szemérmes titoknak s csupaszon áll a nemzet előtt az uj választójog, amelyet nem vallana magáénak nem a nyugati demokráciának egyik országa se, de nem lehetne elfogadtatni azok közül a nációk közül sem egyikkel sem, ame'yekkel szemben mi mindig a kulturfölényünket hangoztatjuk. Nehogv azonban ismét az a vád érjen bennünket, hogy mi tiszteletlenül biráljuk a kormánynak egy javaslatát, amelyet tulajdonkép még ismerni se szabad, mi nem foglalkozunk ma a választójogi tervezet bírálatával. Ellenben elvárjuk annak olyan bírálatát sz ellenzéktől, amely egyedül méltó hozzá. A passzív ellenzéknek most már aktiv politikát kell kezdenir, amely nagyon határozott és nagyon rövid legyen: az ellenzéki képviselőknek le kell tenniök a mandátumot és ezzel dokumentálni az egész világ előtt, hogy a magyar liberalizmus a magyar reakciónak ezzel a merényletével semmi közösséget nem vállal. A kormány és pártja azián hadd járja maskarabálat egyedül, addig, még bírja. A török kormány nem válaszol a görög jegyzékre. Angóra, február 23. A küíCgyi költségvetés vitája során SBkii basa külügyminiszter hosszabb beszédet mondott. A török külpolitika történelmével foglalkozva azt hangoztatta, bogy az ottomán birodalomban az utóbbi időben angol, francia, vagy orosz politika érvényesült, de ma az ország politikája kizárólag törik és a következő bárom ponton épül fel: 1. Megvédik Törökország határait és jogait. 2. Fer tartják a békét. 3. Nem engednek semmiféle Idegen beavatkozást az ország belső ügyeibe. Időszerű kérdés i görögökkel támadt vita, MAMMMMMAMMMMMMMMMMAMMMMl ezerszámra utasították ki a Görögországban lévő törököket és senkisem kérdezte, nincs-e közöl ük egyházi fétfíu, a görög pátriárkát viszont a török kormány határozott tiltakozási ellenére választolták meg. Maga a választás szerződésszegést jelentett és Görögország fellépése arra vall, bogy minden balsorsa ellenére ma is bizonyos titkos álmokat táplál. A világbéke megóvása érdekében kötelessége a török kormánynak a görögöket kijózanítani, épp ezért ( Jeleslegesnek látták, hogy a legutóbbi jegyzékre ne válaszoljanak. A kormánypárt bizottsága csütörtökön kezdi meg a választójogi javaslat tárgyalását. A javaslat szövegét egyes lapok közzétették és lehet, hogy emiatt eljárás Indul meg ellenük. — A szövetkezett ellenzéki pártok mind reakciósnak tartják a javaslatot. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A Népszava vasárnapi számában leközölte az uj választójogi javaslatot, holott annak szövegét, mint közöltük, a kormány szigorúan titokban tartotta. Azt hiszik, bogy ebben az ügyben eljárás indul meg. Erről egyébként Rakovszky Iván belügyminiszter az egyik estilapnak igy nyilatkozott: — Ami a tiltott közlést illeti, hogy a köteles diszkréció mrgsértésével nyilvánosságra került a javaslat er vezet szövege, — még nem történt döntés abban az irányban, hogy az eljárást meginditjuk-e, vagy nem. A miniszterelnök egyébként több mint másfél óráig tanácskozott a belügyminiszterrel a választójogról. A belügyminiszter erről a következőlet mondotta: — A miniszterelnök úrral a választójog ügyében folytattam tanácskozásokat. Az egységes párt bizottsága csütörtökön kezdi meg a javaslat tárgyalását és remélem, hogy két-három ülés után a végleges szöveg íregállapitható lesz. Ekkor azután nyilvánosságra kerül a javaslat szövege. Meg kell állapítani, hogy a politikai köiöket — az egységespárt reakciós csoportjától eltekintve — szinte konsternálta a nyilvánosságra jutott választójogi javasjat. A passzivitásban levő ellenzék további magatartására döntő hatást gyakorolt ez a javaslat, amely után ugy a szociáldemokrata párt, mint az egyes liberális frakciók most már semmi értelmét nem látják annak, hogy visszatérjenek a Házba. A legnagyobb elkeseredéssel beszélnek erről a választójogról, Emely példátlan a parlamenlárizmus történeiében. A szociáldemokrata párt állaspontját a következőkben ismertette Farkas István: — Ez a választójogi törvényjavaslat hü képe a Bethlen-kormánynak. Ezen keresztül megnyilatkozik az a sötét reakciós szellem, amely nem is reakció már, hanem valóságos diktatúra. Ez a választójogi javaslat a magyar parlamentárizmus csődjét jelenti és minden reményt kiirt az ország lakosságából, hogy valaha is arra gondolhasson, hogy alkotmányos ufón érvényesíthesse akaratát. — A passzivitást illetíleg ez a javaslat csak megerősít bennünket abban, hogy helyesen jártunk el, amikor kivonultunk a nemzetgyűlésből. Ettől a kormányzattól semmit sem remélhet a munkásosztály, a konokságnak olyan megnyilatkozásával állunk szemben, amellyel nem lehet vitatkozni, amelyet nem lehet meggyőzni. A nyilvánosságra került választójogi törvényjavaslat nagy megdöbbenésre talált az ellenzéki fronton. Peyer Károly ez üggyel kapcsolatban nyilatkozott a Szeged budapisii munkatársának és el8Őtorban azzal a hírrel foglalkozott, hogy a napvilágot látott törvényjavaslat szövege nem azonos a hivatalos szöveggel. Ha ez tényleg igy volna — mondotta Peyer —, akkor a kormány már cáfolt volna. Minthogy azonban cáfolat nem jelent meg, ez annak a jelr, hogy a Népszavá- ban meg|elent javaslat a hiteles javaslat. Ezután azt mondja, hogy az egész javaslat azt mutatja, hogy a kormány diktatórikus alapon akar kormányozni. Az egész javaslat reakciós és munkája annak a szolgabírói elveknek, amelyek most Magyarországot szerencsétlenitik. — Nem tudja, hogy a szocialisták véglegesen mit fognak határozni, de a véleménye szerint mindenkinek az a felfogása, hogy ezek után nincs mit keresntök sem a nemzetgyűlésen, sem pedig az ezt követő országgyűlésen. Az aktivitás nem hozott semmi eredményt és most az aktivitásban lévők láthatják, hogy aktivitásukat mivel jutalmazza a kormány. Rassay Károly is nyilatkozott. A választójogi kérdésről vallott nézetem — mondotta — már régről mindenki előtt ismeretes. Eddig abban a reményben voltam, bogy a régi belyett olyan javaslat fog jönni, amely az 1923. évi javaslattal szemben haladást jelent. Ehelyett egy olyan javaslat jött, amely határozott visszaesést jelent és amely kizárólag a mostani uralom fennmaradását akarja biztosítani. Ez a javaslat nagyon reakciós, tehát érthető, hi az ellenzéki pártokat a legnagyobb mértékben lehangolta. Kötelességemnek fogom tartani, bogy ez ellen a reakciós javaslat ellen harcoljak. Azt is mondotta még Rassay, hogy abbin az esetben, ha az egységespárt és azután az egész kormány magáévá teszi ezt a javaslatot és ba nem volna nyilt tere, hogy ez ellen a javaslat ellen küzdjön, levonja a konzekvenciákat és nem vesz részt a javaslat parlamenti tárgyalásain. Rassay pártja különben csütörtökön vacsorát rendez, amelyen a többi aktuális politikai kérdésekről is vélemények fognak elhangzani. A Kossuth-párt tegnapi, Rupert Rezső elnöklete alatt tar ott ülésén a nyilvánosságra került választójogi törvényjavaslattal foglalkozott. Kétségbeesetten szól a kormányhoz, ne tegye lehetetlenné, hogy a polgárok jogaikkal élhessenek. Szálljon magába a kormány, tegyen meg mindent a belső kibékülés érdekében. Állítsa vissza az 1920. évi I. töi vénycikkben biztosított