Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-04 / 27. szám

1925 februdr 4. S Z B 08D 3 A Szegedet még mindig nem árusíthatják az utcán, a polgárság és munkásság fizessen elő rá! Az egyetemi épületek elhelyezése. Értekezlet dr. Tóth Lajos államtitkár elnöklésével. Szeged, február 3. (Saját tudósítónktól,) Az egyetemi építkezések megkezdése ügyében szombaton reggel Szegedre érkezett dr. Tóth Lajos államtitkár, a kultuszminiszter kiküldöttje, aki vasárnap délelőtt 11 órára a városháza közgyűlési termébe értekezletet hivott egybe, amelyen az egyetemi épületek elhelyezését vitatták meg. Az értekezleten az épületek elhelyezéséről nem történt döntés, mert a tanácskozásnak csak informatív jellege volt és egyelőre abban állapodtak meg, hogy egy előadás keretében világítják meg az összes számbajöbető helyek ló és rossz oldalait és a végleges döntést a közönségre bízzák. Az értekezlet lefolyásáról a következőkben számolunk be: Vasárnap délelőtt 11 órakor a városháza tanácstermében megjelentek az egyetemi építkező bizottság tagjai: dr. Algner Károly főispán. dr. Somogyi Szilveszter polgármester, dr. Gaál Endre kultuitjnécsrok, Berzenczey Domokos főtanácsos, dr. Csengery János rektor, Korb Fíoris műépítész, azonkívül a kereskedelmi és iparkamara, valamint az ipartestület kiküldöttjei t& a törvényhatósági bizottság néhány tagja. Dr. Tóth Lajos áll ím titkár nyitotta meg az értekezést, előadta, hogy csak informálódni akar az épitkezési terü'etek viszonyairól és átadta a szót a főispánnak, aki kijelentette, bogy szerinte az egyetem elhelyezésére legalkalmasabb terület a Mars-tér lenne. A főispán szerint a Mars-tér beépitése után sor kerülhetne a Mars- téri laktanyának az államtól való visszaszerzésére és igy elérhető lenne az, hogy a Kálvária-tértől a Kossuth Lajos-sugárutig az összes egyetemi épületek elhelyezhetők lennének. Ezután felvetődött a másik terv, amely szerint at egyetemi épületeket a fogadalmi templom körül hegyeznék el ugv, bogy a templom, a Tiszapart és a városi gimnázium közti házhelyeket kisajátítanák és a lebontott épületek helyébe építenék fel a klinikákat. Ed a tervei különösen az egyetemi tanárok részéről pártfogolták, mert központi fekvésénél fogva a város bármely részéről könnyen hozzáférhető. Végül a számításba jöhető harmadik helyet, az ujszegedl főfasor végének beépítését vita'ta meg az értekezlet. Erre a helye vonatkozólag szintén erősen megoszlottak a vélemények, mert részben a távolság, részben pedig a városrész kevésbé fejlettsége miatt erős ellenzék támadt, ugy hogy az ertekezlet felhatalmazta Berzenczey Domokos főtanácsost, tartson előadást mind a három számbajöbető területről és az előadás után részben a sej ó utján megnyilvánuló, részben pedig a közvetlenül megnyilatkozó vé'eménytk meghallgatása után a kultuszminiszter fog dönteni. Az értekez'et teljesen elejtette ez első régebbi tervet, amely szerint az eeyetemi épületek a I

' Kálvária-téren helyeztetnének el, miután a helyszíni vizsgálat ezt a terü'e et kicsinek tartotta. MMMMMMÍIMIMM MWMWMMIWMMM A saját tőke hiánya okozta a Gazdasági Bank összeomlását. A *'«erab?rek kosztpénzéből kötöttek nagyarányú áruüzleteket. — Körülveti! másfélmilliárd a bank passzívája. — Hűtlen kezelés miatt feljelentették Moravek István vezérigazgatót. Szeged, fetruár 3. (Saját tudósttónktól.) Vasárnapi számunkban részletesen beszámoltunk arról a nagyarányú bankválságról, amelynek középpontjában a milliárdos passzívával rendelkező Szegedi Gazdasági Bank áll. Részletes tudósításunk feltűnést keltett Szeged társadalmának legkülönbözőbb köreiben annál is inkább, mivel kCztudomásu, hogy a válságba jutott bankhoz erős kapcsolatok fűznek olyan egyéniségeket, akik vezető pozíciókat töltenek be és akik csak a kurzus konjunktúrájának idején kezdtek banküzletekkel foglalkozni, annak ellenérr, hogy jelentős magánvagyonnal rendelkeztek már régebben is. A válságba jutott bank ügye az elmúlt két ünnepnap alatt némiképen tisztázódott. Szakértő körök már teljesen tisztában vannak azzal, hogy a bank romlását három körülmény idézte elő elsősorban. Először a hivatalosnál jóval magasabb kosztkamat, másodszor azok a búzabetétek, amelyeket az aratás idején 400 000 koronával fogadtak el, ma pedig hatszázhuizezerrel követelik a betevők, harmadszor pedig azok az áruüzletek, amelyeket kellő szaktudás és alapos számítás nélkül eszközöltek. Szombaton a késő esti órákban egyébként mcg|elcnt a rendőrségen dr. Bokor Pál, a ban* ügyésze és feljelentést tett hűtlen kezelés büntette miatt Moravek István vezérigazgató ellen. A vezérigazgatót, akit már napokkal előbb elbocsátottak állásából, azonnal előállították a rendőrségre és megkezdték kihallgatását. Moravek kihallgatása elsősorban arra a báron pontra szorítkozott, amelyek a följelentésben főként szerepeltek. A volt vezérigazgató szerint az igazgatóság, valamint a felügyelő-bizottság minden lépéséről és intézkedéséről tudott. Moravek előadta, hogy nem tett anélkül semmit, hogy az igazgatóság nem járult volna hozzá. A följelentés i azt is felsorolta, hogy Moravek olyan üzleteket | kötött, amelyek túlhaladták a bank kereteit, f valamint, hogy mintegy hárommilliárd betét * állománnyal dolgozott. Moravek István előadta, hogy mindenben karöltve járt az igazgatósággal, tehát csak együttesen érheti őket a felelösségrevonás. Állandó ülések voltak, amelyeken a legapróbb részletekig megbeszélték az egyes üzleteket. | Ezekről az üzletekről megvannak a jegyzökönyvek. Moravek azt is kijelentette, hogy pontosan voltak vezetve a könyvek és igy az igazgatóságnak módjában állott mindenkor betekinteni a vagyoni státusba. Moravek szerint ő sürgette a Pénzintéze i Központ revizorának lekéreiését is, aki már novemberben kijelentette, hogy a rendkívül csekély saját tőkével nem lehet nagy üzleteket kötni és ilyen üzletmenetei mellett a katasztrófa be fog következni. A kosztpinzekből nem lehet áruüzleteket kötni, hanem nagyobb mennyiségű saját tőkével kell dolgozni. Dr. Popp Menyhért rendőrkapitány a kihallgatás után már vasárnap délelölt szabadlábra helyezte Moravek Istvánt. A rendőrségen a nyomozást csak akkor tudják folytatni, ha elkészülnek a pontos mérlegek és a rendőrség rendelkezésére bocsátják a szükséges könyveket és iratokat. Papp rendőrkapitány egyébként csütörtökön délelőtt kezdi meg az igazgatóság tagjainak kihallgatását. A Szeged munkatársának információja szerint Hirling Gyűli, a Pénzintéze i Központ főrevizora kedden éjszaka már elkészült a reviviziós munkálatokkal, amikor is kiderült, hogy a bank passzívája másfélmilliárd körül mozog. A bank vá ságához lényegesen hozzá játszódott fcz a körülmény, hogy kamatmentesen nagymennyiségű fát adtak ki részletre olcsón és nem számítottak azzal, hogy a két százalékos kosztpénzekből kell kifizetni a nagy tételeket és igy a fa lényegesen megdrágul. Értesülésünk szerir4 a bank igazgatósága csütörtökön ülést tart, amelyre mar beérkezik a Pénzintézeti Központ határoza'a is és ezen az ülésen fognak dönteni, hogy mi történjék a bankkal. Az igazgatósági tagok egyik része már is felajánlott háromszáz-háromszáz millió koronát, hogy a kisember-hitelezők ne károsodjanak. Eien az ülésen a Pénzintézeti Központ instrukciója alapján döntenek arról, hogy száz százalékban kielégitik-e a hitelezőket, vagy pedig kényszeregyezségi útra terelik a fizetésképtelen bank ügyét. A közeli napokban egyébként ujabb érdekes események fognak a nyilvánosságra kerülni, mivel Moravek Isiván részletesen ki fogja fejteni, hogy a bank válságát a saját tőke hiánya okozta valójában és az a tény, hogy a kisemberek hetipénzeiböl kötötték meg a nagyarányú üzleteket Moravek védelmét egyébként dr. Kertész Béls látja e'. A kurzus konjunktúrájában született bankhoz közel álló magas hivatalt vifelő személyiségek beláják már azt, hogy szaktudás nélkül még konjunktúrában sem lehet üzletet vezetni és éppen azért — vagyonuk árán is — rsjta vannak, hogy minden bírói eljárás nélkül mg örténjen a kisemberek kietegitése és aztán — a kurzusban szQletett bank fölszámolása. A Pick-szalámigyár bértárgyalásai a munkásokkal. Szeged, február 3. (Saját tudósítónktól) A Pick féle szalámigyár és a munká ok közölt az utóbbi napokban bír árgyalások voltalr. A Hétfői Rendkívüli Újság cikket közölt ezekről a tárgyalásosról és a velük kapcsolatos dolgokról. A cikkben foglaltakról két nyilatkozatot kaptunk. Az egyiket a P.ck-féle szalámt gyártól, amelynek [ tulajdonosa a következő nyilatkozatot tette: | — A Hétfőt Rendkívüli Újság február 3-iki száma „A Pick-szalámigyár leszállítja a mun| kások fizetését" cim a att egy cikket közöl, amely nem helyesen ismerteti az eseményeket. — Tudvalevő dolog, hogy a szalámiiparnak helyzete évizedek óta nem volt olyan válságos, mint ez idén és igy a magyar gyárvállalatok kevesebbet dolgoznak, egyes gyárak pedig az üzemet teljesen beszüntették. — Dacára a rossz viszonyoknak, természetes, hogy cégem a munkáitokkal kötött szerződéseket állja és a szerződés tartamára (három hónapra) megfizette a szerződéses 10.500 koronás alapbéreket. A három havi idő leteltével azonban a munka csökken és így a munkásság egy részét elküldeni vagyok kénytelen. Beszólítottam a munkások vezetőit, közöltem ezen elhatározásomat és felkértem őket arra, hogy a mai nehéz gazdasági viszonyok között nem tartanák-e helyesebbnek, ha az olasz munkásokat küldeném el és a magyarokat tovább foglalkoztatnám. Ennek természetszerű előfeltétele azonban az lenne, hogy a szegedi munkások olyan munkabérek mellett dolgoztának, mint az olaszok. Az olasz munkások havi munkabére 500 líra és teljes ellá'ás. — Sajnos, a munkásságnál megértő szavaim meghallgatásra nem találtak és igy az olasz munkások közül azokat, akik tovább akartak dolgozni: megtariottam és a helybeliek közül kü'dtem el tizenkettőt (de nem 80at, mint ahogyan a Hétfői Rendkívüli Újság írja). — A ír unkásság nem akarja megérteni, hogy az exportáló ipar (mint a szalámiipar) képtelen versenyezni az olc-óbb húsból és olcsőbb munkabérekkel dolgozó külföldi vállalatokkal és inkább a munkanélküliséget választja, mint a világpiacon kialakult munkabéreket. A szakszervezet részéről ez ügyben a következő nyilatkozat közzétételét kérték: — A szalámigyárosokkal kötött szerződés értelmében azokra a munkásokra nézve, akiket a gyárosok há^om hőn?pon tul is foglalkoztatnak, a szerződés összes határozmányai érvényesek, — Tudomásunk van arról, hogy a Pickgyár — letelvén a három hónap — el akarj» bocsátani munkásait. Ezt nem vehetjük komolyan, mert arról is tudunk, hogy tovább ts akar szalámit gyártani és erre a célra npgyobb husmennyiség áll rendelkezésére. Az a valúság, hogy a Pick-gyár a munka ok roppant nehíz helyzetéből nagyobb profitra akar szeri tenni