Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-22 / 43. szám

1925 február 21. SZEQBD 385 A Szegednek még mindég nincs kolportázsjoga ! A Cselekvő Magyarokat gyilkosság és rablás kísérlete miatt elitélték, Bedö Józsefet életfogytiglan tartó fegyházra, Dula Józsefet tizenkét évi fegyházra. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A buda­pesti királyi büntetőtörvényszéken dr. Langer Jenő kúriai biró, a büntetőtörvényszék elnöké­nek tanácsa ma délben 12 órakor hirdette ki az itéietet Ottó ékszerész gyilkosainak bűn­ügyében. A büntetőtörvényszék bűnösnek mondotta ki Bedő Józsefet, mint tettest gyilkosság bűntetté­ben és rablás kísérletének büntetében. Dula Józsefet pedig mint bünsegédi bűnrészest gyil­kosság bűntettében és rablás kísérletének bűn­tettében és ezért Bedő Józsefet életfogytig tartó fegyházra és tiz évi hivatalvesztésre, Dula Jó­zsefet 12 évi fegyházra és tiz évi hivatalvesz­tésre itétte el. Az itélet indokolása szerint a . vádlottak a rendőrség e!őtt telies beismerő I »>-•« ­vonó vallomásukat semmivel sem tudták meg­indokolni. A kiszabott büntetésből a törvény­szék mindkét vádlottnál az elszenvedett vizs­gálati fogsággal 15—15 hónapot kitöltöttnek vett. Az itélet ellen ugy az ügyész, mint a védők felebbezést jelentettek be. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülmény­nek vette a biróság Bedő Józsefnél a fiatal kort, mindkettőnél pedig a büntetlen előéletet és hogy mindketttn bizonyos mértékig rossz viszo­nyok között éltek. Súlyosbító körülménynek tudta be ezzel szettben a biróság a bűnhal­mazatot. Az itélet ellen ártatlanságának hangoztatá­A vizsgálat! 0 teljes beismerő [ sával mindkét vádlott fölebbezett, állomást tettek és a főtárgyaláson tett vissza- I fogságot továbbra is fenntarják Nem találták még meg Leirer Amália gyilkosát. Több irányban folytatják a nyomozást, hogy ismerte Leirer Amáliá', barálságban voll vele, de beigazolta — és az egész község mellette volt —, hogy december 16-án egy napra volt csak Budapesten s akkor utoljara látta Leirer Amáliát. A gyilkosság később tör­tént. A volt parkettáncos tehát nem bűnös. A leány apját ia gyanúsítják. A detektívek tegnap különösen abban az irányban nyomoztak, hogy Leirer Amália ap­jára, Leirer Lőrincre nézve szedjenek össze mi­nél több adatot. Ennek az embernek a szerep­lése és a leányához való viszonya ugyanis módfelett gyanúsnak iünlk fel a rendőrség előtt. Kétségtelen megállapítás, hogy Leirer Lőrinc 20—21 évig nem is látta a leányát, mert édes­anyjánál nevelkedett. Valószínű tehát, hogy sió sem volt köztük olyanféle bensőséges csa­ládi viszonyról, aminő rendes családokban apa és leánya között szokott lenni. Leirer Lőrinc ismerősei szerint a zsugoriságig fösvény öreg ember volt, a legkisebb összeget is csak nehéz meggondolás utan adta ki bármire. Leányához nagyon gyakran járt, tőle rendesen kisebb cso­magokkal távozott, a házbeliek előadása sze­rint élelmiszerekkel és apróbb ajándékokkal. Ma újból kihallgatták a főkapitányságon, miért szakította meg a gyilkosság utáni idő­tartamban heti, vagy még gyakoribb látogatá­sait, mikor azelőtt minden héten ebédre is hi­vatalos volt a leányához? Leirer Lőrinc megle­hetősen zavaros valaszokat ad ezekre a kérdé­sekre, réveteg tekintete idegesen ugrál jobbra­balra. Feltűnően gyanús viselkedéséből a rend*. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Azt hitték, hogy szombat estére már biztos nyo­mában lesznek Leirer Amália gyilkosának. Ez bonban nem következett be. A nyomozás ter­mészetesed nagy eréllyel folyik tovább. A boncolás. Ma reggel kilenc órakor dr. Kenyeres Balázs Mintch Károly orvosprofesszorok a vizsgáló­dó és rendőrtisztviselők jelenlétében meg­kezdték Leirer Amália holttestének felboncolá­sát. A nyolchetes holttest felboncolásánál ,ermészetetesen igen nagy gonddal jártak e> a boncolást végtő orvosok. A boncolás dalmával újból megállapították, hogy a Wlkos őt síurással végzett áldozatával, azt Jonban nem sikerült kideríteni, hogy késsel '?Hént-e, vagy egyéb izurószerszámmal. Nem •'került a boncolás alkalmával megállapítani Jj sem, hogy dulakodás közben történt-e a Wifcosság, vagy sem. A holttest ugyanis telje­megvolt már feketedve és igy ütés, vagy yakodás nyomait nem lehetett megtalálni rajta. J1 orvotok megállapították a gyilkosság idejét *> ami az eddigi feltevésekkel megegyezik. A parkettáncos nem bQnős. [Tudvalevő, hogy a nyomozás során sokat féltek egy jóképű parkettánkról, aki az­'ott rendőrdijnok volt. A rendőrség kinyomozta j Parkettáncost Kntg Marcell személyében. Je­j'eg Bonyhádon lakik, ahol apja szövőgyár­uTjldonos. ő maga most gazdálkodó. A Bony­adra leutazott rendőrtisztviselőnek bevallotta, őrség arra következtet, hogy ha nem is közvet­lenül ő követte el a gyilkosságot, de annak körülményeiről olyan dolgokat hallgat el, ame­lyekei, ha elmondana, a rendőrség sokkal köze­lebb jutna a borzalmas relytély megoldásához. Arra is kihallgatták, miért nem tünt fel neki, hogy a leánya olyan hosszú külföldi tartózko­dása alatt semmiféle értesítést nem küld neki. A házbeliek és a Leirer előadása szerint is Leirer Amália rendes távolléte alatt gyakran Irt haza levelet, vagy képeslapot. A több mint kéthónapt hallgatásnak feltétlenül gyanút kellett volna keltenie odahaza. A rendörségnek az a véleménye, hogy sz öreg Leirernek valószínű­leg lakásku csa is volt a Teréz-körúti lakás­hoz, ilyenformán könnyen félté elezhető, hogy az opa a gyilkosság után még fennt iárt a leány lakásán. Hogy ott mit csinált, azt egyelőre nem lehet kideríteni, ennek a részleteit a to­vábbi nyomozás fogja tisztázni. Leirer Lőrinc vallomásait jegyzőkönyvbe fog­lalták. Ujabb nyom. A délután Molya mán kéi önként jelentkezett tanút hallgattak ki. Az egyik Korányi Vilmos fehérnemű kereskedő, akinek Leirer Amália vásárlója volt. Azt vallot'a, hogy körülbelül a a gyilkosság idejében, karácsony előtt látta a } leányt egy férfi társaságában. 0 3 A másik jelentkező Gulyás Lajosné, aki azt i mondotta, hogy karácsony előtt körülbelül há­rom nappal jintonocsi Rézti nevű barátnőjével ment a Nagykörúton, mikor egy fiatalemberrel találkoztak, akit Antnnccsi Rózsi ismert. A fiatalember egy 30—35 cm. széles, 50—60 cm. hosszú kézitáskát vitt. A Teréz-kOrut 6. számú ház előtt, ahol tudvalévően a gyilkosság tör­tént, a fiatalember tucsut vett és bement a házba. Mind a két tanu körülbelül egyformán írja le a fiatalembert, magasnak, sovány arcúnak, borotvált képűnek. A fiatalember raccsolva beszél, állán gödröcske van. Hasonló leírást adnak az ismeretlenről Szász Julianna, aki cseléd volt Leirer Amáliánál és a meggyilkolt szomsjédrőJe, özv. Amár Mihály né. Utóbbi fürdőszobájából látta karácsony előtt pár nappal, hogy egy fiatalember ment át Leirer Amália előszobáján, majd az ajtó 'be­csapódásából következtetve, eltávozott. Amárné­nak az ismeretlen'ől adott személyleirása ha­sonló az előzőkhöz. A rendőrség ebben az irányban is nyomoz. BÉCSI KALAPUJDONSAG AIM ALAKITÁSOK MODELLEK UTÁN 831 KLEIN MARISKA KÖtCSEV-U. 7 Prófétával szembe MEGERKEZTEK Juhász Gyula verseiből* Régi szerelmes vers. főy szőke lány szép őzszemébe néztem, ts régi hegedűk sirása fájt, O kékszalagos majális-emlékem — Megint elkezdjük az örök talányt? "Szeret — nem szeret' bus boldog talánya, fedések zárt ablakok előtt, V. erkélyeknek hervatag virága. 6ták, sirások, meglátom e öt ? yany fiatalságom balgasága, J boldogság, mely siratod magad, an érezed, hogy ez az élet álma, ne'yről álmodsz majd egy é'et alatt ? Ö ke lány, ó kék szalag és kék szem,, Jp. szomorúságot adj nekem, Q&/nis má™rát s a kéklő égen lllQgot, mely csak nekem ég, nekem l A császár Lipcse előtt. Ma rézpacsirták dala száll 7, szőke levegőbe, Wa sas repül, győztes madár, ­jj-je véres lesz a csőrei Ma takarodót ver a dob És nem az alkonyat festi pirosra NapnyugatotI Ő ébred elsőnek. Siet. Még sok mező vár rája, Hogy vert csaták bibor nyomán Ragyogja glóriája I Waterloo tája közeleg. A fekete posztós, repedt dob Pereg, pereg ... Lipcse... Waterloo ... Ilona... A sors kereke fordul. Ananké bronzszárnya süvit És véresen csikordul. Robognak rontó csapatok. Szürke sereg, fehér tábornokokkal, Sötét éjbe, robogjatok! Solveiget hallgatom. Ma szőke álmok sziizi fénye, Tengerszemek derüfe, mélye, Virágmezők világos éje, Nagy tengerek szabad zenéje Száll szivembe mélyen. Ma nem pereg a homokóra, Gondot, hamut szivembe szórva, Ma szürke szerda szordinója Agyamat fájón át nem fogja, — Virág nyit az éjben. Ma mély iivegharang a lelkem, Ma csend a szívben, dal a csendben, Ma jó a sors, nem vádol engem Eredő bűn: ma újra lettem S gyermekségem érzem. Epilógus. A vágyak bágyadt hegedűjén Gyászindulót húzok neked. Fáradt ujjakkal, tört vonóval . Belesirom mély lelkemet. « Elhantolt álmaim zokognak A horpadt öblű hegedűn, És könnyeim, az eltitkoltak Hullnak a húrra keserűn. Fejem a hegedűre hajtom És szivem belétemetem, Most olvad mint a gyöngy a borban, Egy dallamba az éetem. A vágyak bágyadt hegedűjén Elhal a legszebb nóta ma, Örvénylő mély tenger-szemedbe Szédül utolsó dallama!

Next

/
Thumbnails
Contents