Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-21 / 42. szám

1 SZEQBD 1925 február 21. turoa ellen beadott petíció alapját az képezi, vessék, egységespárti körökben azonban ugy bogy a két siavazalszedö küldöttség elnöke ; számítják, bogy a választás érvénytelenítésire nem látta el kézjegyével a szavazótoritékokat és lapokat. Ez a mulasztás csak az akpválasztáson történt, a pótválaiztás alkalmával már vigyáztak, hogy a szabálytalanlágot el ne köez is elegendő és a debreceni harmadik kerületben már egységespárti jelöltet is vettek kon* binációba. „At kultusztárca tulajdonkép honvédelmi tárca." Elfogadták a közoktatási költségvetést. Budapest, február 20. A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Felszólítja a képviselőket, hogy a jegyzőnél iratkozzanak fel felszólalásra, mert kizárólag a feliratkozás sorrendjében beszélhetnek. Ezután Walkó Lajos miniszter beterjeszti jelentését a vámtarifáról szóló törvényjavaslat alapján tett intézkedésekről, továbbá beterjeszti az Ausztriával 1924 aug. 25-ről a légiforgalom szabályozása tárgyában kötött ideiglenes szerződések becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. | A nemzetgyűlés a jelentést a pénzügyi és a I közgazdasági, a javaslatot pedig a közlekedésügyi > bizottsághoz utalja át. A kultuszminiszter beszéde. Ezután áttértek a kultusztárca folytatólagos tárgyalására. Klebelsberg Kunó miniszter szólalt fel. — Szeretném bevinni a köztudatba — mondja a miniszter —, hogy a trianoni béke következtében a kultusztárca tulajdonkép honvédelemügyi tárca, mert most elsősorban a szellemi és a művelődés fegyvereivel kell megvédeni hazánkat és bebizonyítani a világ előtt, hogy Magyarország a második ezer évben is erős és életképes. A költségvetés összegei nem kielégitőek, de a magyar kultura munkásaiban olyan kötelességtudás és hazaszeretet van, hogy ezzel pótolni tudjuk a rendelkezésre nem álló anyagi eszközöket. Rámutat arra, hogy a kultuszminisztérium a közoktatásügyek mellett vallásügyi minisztérium is oly értelemben, hogy alkotmányjogunk szerint a történeti egyházak kiegészítő részét képezik az egész magyar állami szervezetnek és lényeges funkciót töltenek be, mint szervezetek is Magyarországon. Örömmel tölti el az, hogy a felszólalók a felekezeti békét hangsúlyozták. Közvetlen tapasztalatból tudja, hogy a katholikus egyház irányadó tényezőiben békés szándék van és ismeretes, hogy a bíboros hercegprímás mennyire tudatában van annak, hogv ö nemcsak az egyháznak, hanem az egész magyar nemzetnek főpapja és ezen államférfiúi bölcsességével vezeti a magyar katholikus egyház hajóját, amely a magyar hercegprímásokat mindig jellemezte. Egy teljesen elhibázott akció volna, hogyha a történeti egyházak egymás ellen akarnának Küzdeni, mert a legjobb esetben a hivők százait nyernék meg, de elvesztenék a hivők százezreit. Ez csak a radikálisták, az Istent és hazát megtámadó erőknek válnék a javára, amelyek szemben találják magukat nemcsak a kormánnyal, de a nemzettel is. A papi munkát akarta a kormány megbecsülni azzal, amikor a lelkészi kongruát 100 százalékkal felemelte, az autonom egyházak segítségével pedig ezek számára is tűrhető állapotot teremtett. A művészeti célok támogatására szánt költségek tekintélyes részét a művészeti tanintézetek dotálására fordították. Rámutat ezek közt a Zeneakadémia nagyon eredményes működésére. Színházak, iskolák. Az állami színházakat illetőleg kijelenti, hogy eredeti terve az volt, hogy a Nemzeti Szinház élére Hevessy Sándort, az Operaházéra pedig Tangó Egisztot hívja meg, de az utóbbival szemben alaptalanul politikai kifogásokat emeltek. Így csak az első tervét valósíthatta meg, de konstatálja, hogy Hevessy a mai nehéz viszonyok közt a rábízott feladatoknak teljesen megfelel. Az Operaháznál differenciák mutatkoznak és ezek tekintetében már folyamatban vannak a tárgyalások. A végleges szanálást azzal fogjuk elérni, ha az Operaház művészi színvonala is visszatér oda, amely minden oldalról jövő kívánságoknak megfelel. Idevonatkozólag a jövő héten véglegesen határozni is fog és az Operaházat megint olyan Vita a vallás- és Farkas Tibor: A vallás- és tanulmányi alappal oglalkozik. Ennek az alapnak a birtokában van a Nemzeti Hitelintézet részvénytöbbsége, az ellenőrzöbizottság már megszűnt, mert hatáskörének időtartama 1919 október 1 én lejárt. Aggályosnak tartja, hogy a Nemzeti Hitelintézet részvénytöbbsége a vallás és tanulmányi alap birtokában van. Kölcsönt közalapokból adni nem szabad, tehát az alapnak nem az a célja, hogy kereskedelmi és pénzügyi vállalkozás legyen. Az alapok költségvetését régen a király elé kellett terjeszteni, ma a miniszter hagyja jóvá. — Lehetetlen, hogy a minisztérium csináljon költségvetést és a miniszter hagyja jóvá. Igy a kultuszminiszter felelőtlenül kezeli az alapokat. A kultuszminiszter az alsóbbfoku kultura rovására fejleszti a felsóbbfoku kulturát, ezért nem fogadja el ezt a költségvetést. Klebelsberg Kunó gréf kultuszminiszter áll fel szólásra: A tanulmányi alapot ellenőrző bizottság mandátuma lejárt, de nem volt mód ezt megujinivóra emeli, amely az összes kívánságokat e tekintetben kielégíti. Az egyetemekkel kapcsolatban visszautasítja az őt ért támadásokat; nem ő indítványozta az uj egyetemek felállítását, neki csak a már meghozott törvény végrehajtása volt a kötelessége. A maga részéről egyik, vagy másik egyetemet egyesitette volna, de amikor a törvény már megvolt, erről nem lehetett szó. Rámutat azonban arra, hogy a debreceni klinikák te'epe a legszebb egész Európában és azt a külföldi szakemberek is több izben tanulmányozták. Szeged városa is sokat tett az egyetem felállításáért és most is óriási áldozatkészség mutatkozik részükről. Alig készült el a fogadalmi templom és máris óriási összegeket ajánlottak fel erre a célra, ugy hogy az egyetem fenntartása elől a kultuszminiszter igazán nem zárkózhatik el. Majd a gyüjteményegyetemről szól és megállapítja, hogy a gyüjteményegyetem koncepciója bevált. Elő kivánja mozdítani a mezőgazdasági szakokj tatást is. Lehetővé kivánja tenni, hogy minden { faluban két-három gazda magasfoku iskolákat lá| togasson és visszatérve a faluba, magasabb mezöj gazdasági kulturának legyen a terjesztője. Majd a ] középiskolai reformra tér át. Örömmel állapítja I meg, hogy a reform végrehajtása sikerrel járt. Majd a nőnevelés kérdésével foglalkozik. Európaszerte nagy baj az, ítogy a nőnevelés terén nem számolnak a nők sajátos lelkületével. A ma érvényben lévő női tanrendszer nem megfelelő, mert a természettudományokra helyezi a fősúlyt. Az uj rendszernek a női lélek harmonizálására kell törekedni. Oly női iskolatípust kiván létesíteni, amely az esztétikára és a modern nyelvekre [ helyezi a fősúlyt. Ennek az iskolának leányreál- I gimnázium lenne a neve. A magyar tudományosságtól és a magyar kullurától várja az ország feltámadását és ehhez a hatalmas reorganizációs munkához kér támogatást. Kéri a költségvetés elfogadását. (Hosszantartó általános helyeslés) A numerus clausus. Haller József szólal fel ezután. A numerus clausus kérdésével foglalkozik. Sokan támadják a numerus clausus-törvényt, akik tagjai voltak az első nemzetgyűlésnek. Azt állítják, hogy valami í általános presszió hatása alatt hozták meg ezt a j törvényt. Ez nem felel meg a valóságnak, mert a numerus clausus törvény lényegét jelentő módosító indítvány t, amely kimondja, hogy a Magyarországon levő nemzetiségek és fajok számarányát is figyelembe kell venni, az akkori nemzetgyűlésnek számos tagja aláirta. Felolvassa az aláírók neveit, akik között Rissay Károly, Cserty József és az egységes párt igen sok tagja szerepei. A kultusztárca költségvetését nem fogadja el. ) Vasadi Balogh György az oktatószemélyzet öt J éves korpótlékának megvonását teszi szóvá, ame! lyet sérelmesnek tart. A költségvetést elfogadja. tanulmányi alapról. tani. Azt hiszem, ha a képviselő ur tájékozódott volna katolikus körökben, hogy óhajtanak-e vál- • tozást e tekintetben, aligha kapott volna igenlő választ. A római katolikus egyház törvényei sze- \ rint ilyen gyökeres rendszerváltozáshoz a pápa < őszentségének hozzájárulása szükséges és alig hi- . szem, hogy ez megtörtént volna. Nem vagyok hajlandó a képviselő ur kedvéért a Szentszékkel konfliktusba keveredni. Ha az alapok vagyonát idegen pénzintézetekben helyeztem volna el, joggal vádolhatnának, hogy nemzeti ajándékokat akarok adni. (Zajos helyeslés.) Barabás Samu: A felsőbb ezreknek nagyobb áldozatkészséget kellene tanusitaniok. Megint a numerus clausus. Meskó Zoltán a következő felszólaló: A költségvetést nem fogadja el, mert bizalmatlan a kormánnyal szemben és nem ért egyet a kultúrpolitikájával. A kultuszminiszter nem fordít kellő gondot az alsófoku népoktatásra, holott az ország jövője szempontjából éppen erre kellene a fősúlyt helyezni. Sürgeti a tanítóképzés reformját. A numerus claususról szeretné, ha a miniszter nyilatkoznék. Véleménye szerint a hadviselt zsidókat nem volna szabad kizárni az egyetemről. Erre vonatkozólag határozati javaslatot terjeszt elő. Sürgeti a mozik ellenőrzését olyan irányban, hogy fiatalkorúak ne nézhessék meg a nekik nem való filmekét. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter: Az ellenzéki képviselők — mondotta nevetve — ugy képzelik el a minisztereket, mint a régi csokoládé automaták voltak, amelyek szájába bedobtak egy pénzdarabot és akkor kaptak egy csokoládé darabkát. Azt hiszik, hogy ha felszólítják a minisztereket, mindig meg kell kapniok a maguk nyilatkozat darabkáját. A numerus clausus kérdésében már sokszor válaszo't. Visszautasítja azt az állítást, mintha összebeszélt volna képviselőtársaival, hogy azok a numerus clausus ellen szólaljanak fel. Ebben a tekintetben az az álláspontja, hogy a numerus clausus rendkívüli rendszabály, amely normális viszonyok között, ha Nagymagyarország volna, nem maradhatna meg. Ma azonban nem lehet elzárkózni bizonyos szociálpolitikai megfontolások elöl, nevezetesen, hogy az ors-.ág kétharmadát elvesztettük és idetódultak a menekültek ezrei és ezreket kellett B listára helyezni, nem volna tehát helyes az intelligencia termelését még fokozni. Mindig ebben az értelemben nyilatkozott és továbbra is ez lesz az álláspontja. Hermann Miksa szólal fel ezután: Veszélyesnek tartaná, ha az elemi oktatás javára tönkretennék az egyetemeket. A költségvetést elfogadja. Bárczy István: Nem akar résztvenni abban a vitában, amely a népoktatás és az egyetemi tanítás fontosságát próbálja egymá3 elé helyezni, mert véleménye szerint mind a két irányban egyformán fejleszteni keli a meglévő intézményeket. Noha a kultuszkormányzat működésével mindenben egyetért, a költségvetést még sem fogadja el, mert ezt lehetetlenné teszi számára az a tény, hogy a kormány fenntartja a szerinte teljesen céltalan numerus clausust. Bozsik Pál kifogásolja, hogy a többi tárcához viszonyítva kevés összeggel szerepel a kultusztárca kölségelőirányzata. A költségvetést elfogadja. Lendvai István szóváteszi a Beregi-ügyet. Helyesnek tartja e tekintetben a kultuszminiszter intézkedését egyfelől, mert Beregit csapnivalóan rossz ripacsnak tartja, másfelől, mert a bolsevizmusban kompromittált szovjetszinész. Foglalkozva a numerus clausus kérdésével, a jogrenddel és a konszolidációval nem tartja összeegyeztethetőnek, hogy ez ellen a törvény ellen nyíltan izgathatnak. A költségvetést nem fogadja el. Elfogadják a költségvetést. Az elnök ezután a vitát bezárja. Klebelsberg Kunó gróf röviden válaszolva a felszólalásokra, kiemeli, hogy az elemi iskolák építésének céljaira megfelelő alapot fognak létesíteni. Ezután a kultusztárca költségvetését általánosságban elfogadja a nemzetgyűlés, majd következik a határozati javaslatok feleit való döntés. Elfogadják Karaffiáth Jenő határozati javaslatát, hogy a Károlyi-vagyon jövedelme kulturális és testnevelési célokra fordittassék. Hasonlókép elfogadják Csengődi Gyula határozati javaslatát, amely az iskolák tanitásidejének reformjáról szól. Az elnök indítványozza, hogy a Ház legközelebbi ülését e hó 25-én, szerdán délelőtt tartsa és ezen folytassa a költségvetés tárgyalását. — Elfogadják. Végül Almássy László szólal fel személyes kérdésben. Farkas Tibor legutóbbi felszólalása alkalmával a katholikus vallás- és tanulmányi alap kezelését tette szóvá. Ó, mint a bizottság tagja szólal fel. Tény, hogy a mandátumok lejárása következtében a kérdést rendezni kellene. Ez azonban ma megoldhatatlan nehézségekbe ütközik, mert az királyi jog és épp ezért jelenlegi közjogi helyzetünkben semmiféle megoldást eddig még a kérdés rendezésére nem találtak. Több felszólaló nem lévén, az elnök az ülést fél 7 órakor bezárja. A lengyel-csehszlovák kereskedelmi szerződést legközelebb megkötik. Budapest, Lbru&r 20. A lengyel-csehszlovák ke.eskedeimi szerződeses tárgyaljsok legnagyobb akadálya a tranzitó kérdés volt, amelyben most kompromisszum jö.t létre olyanformán, hogy Lengyelország mérséili a tranzitótarifát az Ausztria és Magyarország felé irányuló szénkivitelre, viszont Csehszlovákia leszálltja az O.oszország felé exportált áruk tarifáját. Nehézséget okozott a tárgyalásokbin az is, bogy a lengyel kormány a lengyel nemzeti kisebbségek jogvádelmét sürgette még a szerződés megkötése elö.t. Ezt az akadályt azáltal sikerült elhárítani, hogy a gazdasági tárgyalásokból ezt a második kérdést kiküszöböltél s igy a kereskedelmi szerződéi már legközelebb aláírásra kerül.