Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-21 / 42. szám

1 SZEQBD 1925 február 21. turoa ellen beadott petíció alapját az képezi, vessék, egységespárti körökben azonban ugy bogy a két siavazalszedö küldöttség elnöke ; számítják, bogy a választás érvénytelenítésire nem látta el kézjegyével a szavazótoritékokat és lapokat. Ez a mulasztás csak az akpválasz­táson történt, a pótválaiztás alkalmával már vigyáztak, hogy a szabálytalanlágot el ne kö­ez is elegendő és a debreceni harmadik kerü­letben már egységespárti jelöltet is vettek kon* binációba. „At kultusztárca tulajdonkép honvédelmi tárca." Elfogadták a közoktatási költségvetést. Budapest, február 20. A nemzetgyűlés mai ülé­sét 11 óra után nyitotta meg Scitovszky Béla el­nök. Felszólítja a képviselőket, hogy a jegyzőnél iratkozzanak fel felszólalásra, mert kizárólag a feliratkozás sorrendjében beszélhetnek. Ezután Walkó Lajos miniszter beterjeszti jelen­tését a vámtarifáról szóló törvényjavaslat alapján tett intézkedésekről, továbbá beterjeszti az Ausztriá­val 1924 aug. 25-ről a légiforgalom szabályozása tárgyában kötött ideiglenes szerződések becikke­lyezéséről szóló törvényjavaslatot. | A nemzetgyűlés a jelentést a pénzügyi és a I közgazdasági, a javaslatot pedig a közlekedésügyi > bizottsághoz utalja át. A kultuszminiszter beszéde. Ezután áttértek a kultusztárca folytatólagos tár­gyalására. Klebelsberg Kunó miniszter szólalt fel. — Szeretném bevinni a köztudatba — mondja a miniszter —, hogy a trianoni béke következté­ben a kultusztárca tulajdonkép honvédelemügyi tárca, mert most elsősorban a szellemi és a mű­velődés fegyvereivel kell megvédeni hazánkat és bebizonyítani a világ előtt, hogy Magyarország a második ezer évben is erős és életképes. A költ­ségvetés összegei nem kielégitőek, de a magyar kultura munkásaiban olyan kötelességtudás és hazaszeretet van, hogy ezzel pótolni tudjuk a ren­delkezésre nem álló anyagi eszközöket. Rámutat arra, hogy a kultuszminisztérium a köz­oktatásügyek mellett vallásügyi minisztérium is oly értelemben, hogy alkotmányjogunk szerint a történeti egyházak kiegészítő részét képezik az egész magyar állami szervezetnek és lényeges funkciót töltenek be, mint szervezetek is Magyar­országon. Örömmel tölti el az, hogy a felszólalók a felekezeti békét hangsúlyozták. Közvetlen tapasz­talatból tudja, hogy a katholikus egyház irányadó tényezőiben békés szándék van és ismeretes, hogy a bíboros hercegprímás mennyire tudatában van annak, hogv ö nemcsak az egyháznak, hanem az egész magyar nemzetnek főpapja és ezen állam­férfiúi bölcsességével vezeti a magyar katholikus egyház hajóját, amely a magyar hercegprímásokat mindig jellemezte. Egy teljesen elhibázott akció volna, hogyha a történeti egyházak egymás ellen akarnának Küzdeni, mert a legjobb esetben a hivők százait nyernék meg, de elvesztenék a hivők százezreit. Ez csak a radikálisták, az Istent és hazát megtámadó erőknek válnék a javára, ame­lyek szemben találják magukat nemcsak a kor­mánnyal, de a nemzettel is. A papi munkát akarta a kormány megbecsülni azzal, amikor a lelkészi kongruát 100 százalékkal felemelte, az autonom egyházak segítségével pedig ezek számára is tűrhető állapotot teremtett. A művészeti célok támogatására szánt költsé­gek tekintélyes részét a művészeti tanintézetek dotálására fordították. Rámutat ezek közt a Zene­akadémia nagyon eredményes működésére. Színházak, iskolák. Az állami színházakat illetőleg kijelenti, hogy eredeti terve az volt, hogy a Nemzeti Szinház élére Hevessy Sándort, az Operaházéra pe­dig Tangó Egisztot hívja meg, de az utóbbival szemben alaptalanul politikai kifogásokat emeltek. Így csak az első tervét valósíthatta meg, de konstatálja, hogy Hevessy a mai nehéz viszonyok közt a rábízott feladatoknak teljesen megfelel. Az Operaháznál differenciák mutatkoznak és ezek tekintetében már folyamatban vannak a tárgyalá­sok. A végleges szanálást azzal fogjuk elérni, ha az Operaház művészi színvonala is visszatér oda, amely minden oldalról jövő kívánságoknak meg­felel. Idevonatkozólag a jövő héten véglegesen határozni is fog és az Operaházat megint olyan Vita a vallás- és Farkas Tibor: A vallás- és tanulmányi alappal oglalkozik. Ennek az alapnak a birtokában van a Nemzeti Hitelintézet részvénytöbbsége, az ellen­őrzöbizottság már megszűnt, mert hatáskörének időtartama 1919 október 1 én lejárt. Aggályosnak tartja, hogy a Nemzeti Hitelintézet részvénytöbb­sége a vallás és tanulmányi alap birtokában van. Kölcsönt közalapokból adni nem szabad, tehát az alapnak nem az a célja, hogy kereskedelmi és pénzügyi vállalkozás legyen. Az alapok költség­vetését régen a király elé kellett terjeszteni, ma a miniszter hagyja jóvá. — Lehetetlen, hogy a minisztérium csináljon költségvetést és a miniszter hagyja jóvá. Igy a kultuszminiszter felelőtlenül kezeli az alapokat. A kultuszminiszter az alsóbbfoku kultura rovására fejleszti a felsóbbfoku kulturát, ezért nem fogadja el ezt a költségvetést. Klebelsberg Kunó gréf kultuszminiszter áll fel szólásra: A tanulmányi alapot ellenőrző bizottság mandátuma lejárt, de nem volt mód ezt meguji­nivóra emeli, amely az összes kívánságokat e te­kintetben kielégíti. Az egyetemekkel kapcsolatban visszautasítja az őt ért támadásokat; nem ő indítványozta az uj egyetemek felállítását, neki csak a már meghozott törvény végrehajtása volt a kötelessége. A maga részéről egyik, vagy másik egyetemet egyesitette volna, de amikor a törvény már megvolt, erről nem lehetett szó. Rámutat azonban arra, hogy a debreceni klinikák te'epe a legszebb egész Euró­pában és azt a külföldi szakemberek is több iz­ben tanulmányozták. Szeged városa is sokat tett az egyetem felállításáért és most is óriási áldozat­készség mutatkozik részükről. Alig készült el a fogadalmi templom és máris óriási összegeket ajánlottak fel erre a célra, ugy hogy az egyetem fenntartása elől a kultuszminiszter igazán nem zárkózhatik el. Majd a gyüjteményegyetemről szól és megálla­pítja, hogy a gyüjteményegyetem koncepciója bevált. Elő kivánja mozdítani a mezőgazdasági szakok­j tatást is. Lehetővé kivánja tenni, hogy minden { faluban két-három gazda magasfoku iskolákat lá­| togasson és visszatérve a faluba, magasabb mezö­j gazdasági kulturának legyen a terjesztője. Majd a ] középiskolai reformra tér át. Örömmel állapítja I meg, hogy a reform végrehajtása sikerrel járt. Majd a nőnevelés kérdésével foglalkozik. Európa­szerte nagy baj az, ítogy a nőnevelés terén nem számolnak a nők sajátos lelkületével. A ma érvényben lévő női tanrendszer nem megfelelő, mert a természettudományokra helyezi a fősúlyt. Az uj rendszernek a női lélek harmonizálására kell törekedni. Oly női iskolatípust kiván létesí­teni, amely az esztétikára és a modern nyelvekre [ helyezi a fősúlyt. Ennek az iskolának leányreál- I gimnázium lenne a neve. A magyar tudományos­ságtól és a magyar kullurától várja az ország fel­támadását és ehhez a hatalmas reorganizációs munkához kér támogatást. Kéri a költségvetés el­fogadását. (Hosszantartó általános helyeslés) A numerus clausus. Haller József szólal fel ezután. A numerus clausus kérdésével foglalkozik. Sokan támadják a numerus clausus-törvényt, akik tagjai voltak az első nemzetgyűlésnek. Azt állítják, hogy valami í általános presszió hatása alatt hozták meg ezt a j törvényt. Ez nem felel meg a valóságnak, mert a numerus clausus törvény lényegét jelentő módo­sító indítvány t, amely kimondja, hogy a Magyar­országon levő nemzetiségek és fajok számarányát is figyelembe kell venni, az akkori nemzetgyűlés­nek számos tagja aláirta. Felolvassa az aláírók neveit, akik között Rissay Károly, Cserty József és az egységes párt igen sok tagja szerepei. A kultusztárca költségvetését nem fogadja el. ) Vasadi Balogh György az oktatószemélyzet öt J éves korpótlékának megvonását teszi szóvá, ame­! lyet sérelmesnek tart. A költségvetést elfogadja. tanulmányi alapról. tani. Azt hiszem, ha a képviselő ur tájékozódott ­volna katolikus körökben, hogy óhajtanak-e vál- • tozást e tekintetben, aligha kapott volna igenlő választ. A római katolikus egyház törvényei sze- \ rint ilyen gyökeres rendszerváltozáshoz a pápa < őszentségének hozzájárulása szükséges és alig hi- . szem, hogy ez megtörtént volna. Nem vagyok haj­landó a képviselő ur kedvéért a Szentszékkel konfliktusba keveredni. Ha az alapok vagyonát idegen pénzintézetekben helyeztem volna el, jog­gal vádolhatnának, hogy nemzeti ajándékokat aka­rok adni. (Zajos helyeslés.) Barabás Samu: A felsőbb ezreknek nagyobb áldozatkészséget kellene tanusitaniok. Megint a numerus clausus. Meskó Zoltán a következő felszólaló: A költség­vetést nem fogadja el, mert bizalmatlan a kor­mánnyal szemben és nem ért egyet a kultúrpoli­tikájával. A kultuszminiszter nem fordít kellő gon­dot az alsófoku népoktatásra, holott az ország jövője szempontjából éppen erre kellene a fő­súlyt helyezni. Sürgeti a tanítóképzés reformját. A numerus claususról szeretné, ha a miniszter nyi­latkoznék. Véleménye szerint a hadviselt zsidókat nem volna szabad kizárni az egyetemről. Erre vonatkozólag határozati javaslatot terjeszt elő. Sürgeti a mozik ellenőrzését olyan irányban, hogy fiatalkorúak ne nézhessék meg a nekik nem való filmekét. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter: Az ellenzéki képviselők — mondotta nevetve — ugy képzelik el a minisztereket, mint a régi csoko­ládé automaták voltak, amelyek szájába bedobtak egy pénzdarabot és akkor kaptak egy csokoládé darabkát. Azt hiszik, hogy ha felszólítják a mi­nisztereket, mindig meg kell kapniok a maguk nyilatkozat darabkáját. A numerus clausus kérdé­sében már sokszor válaszo't. Visszautasítja azt az állítást, mintha összebeszélt volna képviselőtársai­val, hogy azok a numerus clausus ellen szólal­janak fel. Ebben a tekintetben az az álláspontja, hogy a numerus clausus rendkívüli rendszabály, amely normális viszonyok között, ha Nagymagyar­ország volna, nem maradhatna meg. Ma azonban nem lehet elzárkózni bizonyos szociálpolitikai megfontolások elöl, nevezetesen, hogy az ors-.ág kétharmadát elvesztettük és idetódultak a mene­kültek ezrei és ezreket kellett B listára helyezni, nem volna tehát helyes az intelligencia termelését még fokozni. Mindig ebben az értelemben nyilat­kozott és továbbra is ez lesz az álláspontja. Hermann Miksa szólal fel ezután: Veszélyes­nek tartaná, ha az elemi oktatás javára tönkre­tennék az egyetemeket. A költségvetést elfogadja. Bárczy István: Nem akar résztvenni abban a vitában, amely a népoktatás és az egyetemi taní­tás fontosságát próbálja egymá3 elé helyezni, mert véleménye szerint mind a két irányban egy­formán fejleszteni keli a meglévő intézményeket. Noha a kultuszkormányzat működésével minden­ben egyetért, a költségvetést még sem fogadja el, mert ezt lehetetlenné teszi számára az a tény, hogy a kormány fenntartja a szerinte teljesen cél­talan numerus clausust. Bozsik Pál kifogásolja, hogy a többi tárcához viszonyítva kevés összeggel szerepel a kultusz­tárca kölségelőirányzata. A költségvetést elfo­gadja. Lendvai István szóváteszi a Beregi-ügyet. He­lyesnek tartja e tekintetben a kultuszminiszter in­tézkedését egyfelől, mert Beregit csapnivalóan rossz ripacsnak tartja, másfelől, mert a bolseviz­musban kompromittált szovjetszinész. Foglalkozva a numerus clausus kérdésével, a jogrenddel és a konszolidációval nem tartja összeegyeztethetőnek, hogy ez ellen a törvény ellen nyíltan izgathatnak. A költségvetést nem fogadja el. Elfogadják a költségvetést. Az elnök ezután a vitát bezárja. Klebelsberg Kunó gróf röviden válaszolva a fel­szólalásokra, kiemeli, hogy az elemi iskolák épí­tésének céljaira megfelelő alapot fognak létesíteni. Ezután a kultusztárca költségvetését általános­ságban elfogadja a nemzetgyűlés, majd követke­zik a határozati javaslatok feleit való döntés. El­fogadják Karaffiáth Jenő határozati javaslatát, hogy a Károlyi-vagyon jövedelme kulturális és testnevelési célokra fordittassék. Hasonlókép el­fogadják Csengődi Gyula határozati javaslatát, amely az iskolák tanitásidejének reformjáról szól. Az elnök indítványozza, hogy a Ház legközelebbi ülését e hó 25-én, szerdán délelőtt tartsa és ezen folytassa a költségvetés tárgyalását. — Elfogadják. Végül Almássy László szólal fel személyes kér­désben. Farkas Tibor legutóbbi felszólalása alkal­mával a katholikus vallás- és tanulmányi alap ke­zelését tette szóvá. Ó, mint a bizottság tagja szólal fel. Tény, hogy a mandátumok lejárása következ­tében a kérdést rendezni kellene. Ez azonban ma megoldhatatlan nehézségekbe ütközik, mert az királyi jog és épp ezért jelenlegi közjogi helyze­tünkben semmiféle megoldást eddig még a kérdés rendezésére nem találtak. Több felszólaló nem lévén, az elnök az ülést fél 7 órakor bezárja. A lengyel-csehszlovák kereskedelmi szerződést legközelebb megkötik. Budapest, Lbru&r 20. A lengyel-csehszlovák ke.eskedeimi szerződeses tárgyaljsok legna­gyobb akadálya a tranzitó kérdés volt, amely­ben most kompromisszum jö.t létre olyanfor­mán, hogy Lengyelország mérséili a tranzitó­tarifát az Ausztria és Magyarország felé irá­nyuló szénkivitelre, viszont Csehszlovákia le­szálltja az O.oszország felé exportált áruk ta­rifáját. Nehézséget okozott a tárgyalásokbin az is, bogy a lengyel kormány a lengyel nem­zeti kisebbségek jogvádelmét sürgette még a szerződés megkötése elö.t. Ezt az akadályt az­által sikerült elhárítani, hogy a gazdasági tár­gyalásokból ezt a második kérdést kiküszöböl­tél s igy a kereskedelmi szerződéi már leg­közelebb aláírásra kerül.

Next

/
Thumbnails
Contents