Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-19 / 40. szám

1 SZEQBD 1925 február 360. semmiféle felvilágosítást nem tudtak adni arról, hogy hogyan is miért vesztették el egyszerre kenyerüket. A kis községben ezután megindult a suttogás és a lanitónők arról értesültek igy, hogy el­bocsátásukat Fungács Béla iskolaigazgató szor­galmazta, aki jelentős szerepet tölt be a kis­teleki ébredő mozgalomban, valamint a kisteleki MOVE egyik vezetője. Később kiderült azután, hogy a B-listára helyezés ugy történt, hogy Fungács igazgató valami jegyzőkönyvet szer­kesztett is ezt aláíratta kis cselédlány tanukkal. A jegyzőkönyvben pedig képtelen vádak voltak, amelyek az egyik tanítónő erkölcsi életével foglalkozott és súlyosan megvádolta a tanítónő erkölcsét. A jegyzőkönyv súlyos ki'élelei miatt hatóság előtti rágalmazás cimén pört indítóit a tanítónő Fungács igazgató ellen és ebben az ügvben a szegedi járásbíróságon dr. Ráday jarásbiró szerdán délelölt már a második tárgyalást tartotta meg. A vádlott iskolaigazgató az első tárgyaláson i azzal védekezett, hogy az inkriminált jegyző- « könyvet a szentesi tanfelügyelő utasítására szer­kesztette, ezzel szemben a tanfelügye ő semmit sem tudott a B-listára helyezés okairól és ezt mondotta a tanítónőnek is. A szerdai tárgyaláson dr. Livay Ferenc, a B listás tanítónő képviselője elsősorban kijelen­tette, hogy azért kellett megfosztani a szeren­csétlen tanítónőt állásától, mivel hely kellett Fungács igazgató leányának, aki pedig alig végezte el a preparandlát. Majd részletesen ismertette a járásbírósághoz beadott kérvényét, amelyben részletes portrét festett az ébredő igazgatóról, aki — szerinte — a képesítő vizsgán megbukott, mivel a minimális képzettséggel sem rendelkezett. Ilyen ember vétette el egy szegény tanítónőtől kenyerét, csakhogy leányának min­denáron állást biztosítson. Ezután ismertelte még az igazgató egyéb dolgait, amelyek szerinte súlyos hibákkal és foltokkal egyenlők. A járásbíróság ezután elnapolta a tárgyalást és elrendelte a szentesi két tanfelügyelő kihall­gatását, hogy hogyan is készült el az jegyző­könyv, amely su'yosan erkölcstelen élettel vádolja* meg a tani ónőt. Budapest, február 18. A bünletőtörvéi yszék ma délelőtt kezdte tárgyalni Bedő József, magán­tisztviselő és Dala József B-listás MÁV liszt­viselő bünpöréi. A királyi ügyészség mind­kettőjüket gyilkosság bűntettével, valamint rab- \ lás kísérletével, végül pedig gyilkosság elköve­tésére irányuló szövetkezés bűntettével vádolja. 1 r Bedő kihallgatása. Bedő József a mai tárgyaláson azzal kezdte vallomását, hogy nem tartja magát bűnösnek. í Elmondta, bogy 1923 márciusiban határozta el több barátjával a Cselekvő Magyarok tábo­rának a megalakítását. Az egyesület cé'Ja volt j Magyarország integritásának visszaállítása és a zsidókérdés megoldása. — Juliusban tárgyalni kezdtem Dulával, tikit t már évek <Va ismertem és megbeszéltük, hogy j cselekedni is kellene már valamit. Meg kellene atradályozni — mondtam Dalának —, hogy f Bethlen István gróf miniszterelnök tovább foly- | tassa a kormányzást, meri neki ne n célja a régi Magyarország visszaállítása. Meg akartuk buktatni Bethlen István miniszterelnököt, ezt azonban rendszeresen akartuk végrehajtani. 1923 július 27-én Dulával együtt felmentünk a Varba, hogy széjjelnézzünk a miniszterein*ki palota előtt. Meg ak rtuk nézni, hogy milyen erős őrség teljesít ott szolgálatot és akkor meg­bes?éliük, hogy hogyan lehetne Bethlen István minisz erelnököt amúgy Friedrich-puccsszerüen eltávolítani. Ezu án egy vendéglőoe mentünk és ott néhány pohár bort ittunk. Itt mesélték, hogy valami gyilkosság történt a szomszédban. — Menjünk el innen — mondtam Dulá­nak —, mert mi itt idegenek vagyunk és ben­nünket néznek a gyilkosoknak. Ezután elmondja, hogy vallomásra a rend­őrség kény szeritette. Az elnök ezután felolvassa Bedőnek a rend­őrségen és a vizsgálóbíró előtt tett vallomásait. Ezek szerint elérkezettnek látták az időt arra, hogy a Cselesvő Magyarok tábora akcióba lép­ien és ehatároz-ák, hogy több gazdag ember­nél _ természetesen zsidónál — rabolni fog­nak, hogy az intéger Magyarország propagan­dájához szükséges anyagi eszközöket megte­remtsék. Ezen vallomások szerint arra is el­szánták magukat, hogy h« ellenállásra találnak, legyilkolják az ellenszegülőket. Bedő ezu'án elmondja, hogy Dula ezután elvezette a Tárnok-utcai Oltó ékszerészhez, ahol ő kapta meg az ékszerész torkát és mivel az ékszerész kiabálni kezdett, átvágta a torkát, hogy ne kiabálhasson. A vallomís szerint ez­után Otó ékszerész mellől hazafulottik. A vizsgálóbíró előtt Bedő előbb fenntartotta, ké­sőbb visszavonta vallomását. Most pedig fönntarja azt az állítását, bogy nem volt gyilkos. Mikor eléje mutatják véres keztvűjét, azt irondjs, hogy az orra vére folyt, Cselekvő Magyarok. 2 Rablógyilkosság „az intéger Magyarországért". — Brdő József és Dula József bünpöre. — A vádlottak tagadják a rendőrségen tett vallomásukat. attól vérződött be a keztyü. Fönntsrtjs, hogy ceak kényszerítésre félelemből vallotta magát gyilkosnak a rendörségen. Most Dala József kihallgatása következett. Az elnök felolvassa Dula eddigi beismerő val­lomásait. Arra a kérdésre, bogy mire kellett neki a revolver, Dua a következőképen vála­szolt : — 1933 juniusában a Lehner-Lendvat vá­lasztására szereztem be a revolvert, hogy mi­kor a zsidók szavazni mennek, a levegőbe lőjjek vele és megijesszem őket. Augusztus 7-én Dula a vizsgálóbíró előtt összes rendőrségen teít vallomásait viasza­vonta és csak annjii volt hajlandó beismerni, hogy kétszer jért a Várban és bflzbombát akart elhelyezni a miniszterelnökség kapujában. Az elnök ezután összefoglalja az eddigi val­lomásukat és Dula elé tárja, hogy hogy történt a gyilkosság. Duh: HÜ mis jegyzőkönyveket (erjesztettek elém. Hsllolttm, hogy bogy kínozzák a detek­tívek a vádlottakat és ezért iriam alá a jegyző­könyvet. Az elnök: Bántották magát a deteklivek? Dula izgatottan ugrik fel a helyéről és kia­bálva mondja: „Még csak az kellett volna, hogy hozzám nyujanakl Áthsraptam volna a torkát annak, aki nozzám nyul. Engem ugyan nem üt m g soha senki." Langer elnök tzu án egy levelet vesz elő az iratok közül, amelyet a jegyzfikönyevezető olvas fel. A levelet Dula a borbély utján akarta Bedöhöz juttatni és közli Bedővel eddigi vallo­másainak tartalmát. Dula beismeri, hogy a levelet ő irta. Langer elnök ezután Bedől is a terembe | sióiitta; ja, majd így szólt Bedőhöz: 1 — ön hatósági tanuk előtt augusztus 6 án beismerő vallomást tett, majd másnap ezt a va'lomáíát a vi's?álóbiró előtt megerősítette. Ha Dula beismerte a dolgot, miért Kellett ön­nek is beismerni? Bedő: Különben agyonütöttek volna. Brutális emberek közt voltunk és ugy éreztem, hogy rettenetesen megvernek, ha nem írom alá és nem vallok. puba és látta, hogy ott fekszik arcára borulva, nigy vértócsában az ékszerész. Az elnök szembesítette a tanút Dala Jó­zseffel és Bedő Józseffel, az Öregasszony azon­ban kijelentette, hogy egyiket sem ismeri fel, mivel szemei nigyon gyengék és a kapualj már nagyon sötét voM akkor. Az elnök ezután még több kérdést intéz hozzá arra vonatkozó­lag, bogy milyen viszonyban volt Szantner Ferenc napszámossal, akit a rendőrség eleinte a tett elkövetésével gyanusitot'. Scherenbsrger Jozefin elmondotta, hogy régi ismeretség fflzi nozzá, a gyilkosság mpján azonban egyáltalán nem láttr. Szantner Ferenc 6-1 éves nspizámor, a Sze­gényház-utcii szegényház lakója a következő tanu, akitől az elnök azt próbálja kivenni, hogy volt-e tudomása egyáltalán a gyilkosságról. Szantner kijelenti, hogy akkorib in nem is járt Scherenberger Jozefinnél és csak később hal* lotta, bogy Ottó ékszerészí meggvilkolták. Angyal László delektivfelügyelő elmondotta, hogy először Szantnerre irányult a gyano, később bizalmas jelentés alapján került Dula és Bedő a rendőrség kezére, az előbbi bs is vallott mindent, mire Bedő is beismerő valló* mást tett, sőt a detektiveknek részletesen el* mondotta a gyilkosság lefolyását. Bedő ma a szembesítés uián is megmaradt tagadási mellett. Lengyel János detektivfflfellügyelő hasonló1 értelemben tett vallomást. Mindkettőt meg­eskették vallomására. Rosenberg József kő­műves nem ismerte föl Dulában azt a magas embert, aki a gyilkosság délelőttjén nála érdeklődött, bogy meddig szoktak ott dol­gozni. Gál L^jos deiekiiv szerint a vád ottak önként ismerték be a gyilkosságot. Baral RÓZH tsz'viselőnő a szemközt levő lakása ab­lakából hallotta a két ember beszélgetését Oltó ékszerésszel, mikor Schmidi nevü ember után érdeklődtek. Később újból kinézett a tanu az ablakon és látta, hogy két ember szalad ki a kapuból. Most már nem ismerné fel őket. I azt azonban biztosan álithatja, bogy Szantner | nem volt közlük. A t«nut vallomására meg-; esketik. Baral Auguszta tanúvallomásában elmondja, hogy a gyilkosság esiéjín már szürkületkor egy magas bajuszos ember sétálgatott az utcában. Többs ör benézett az ő ablakukon is, ugy hagy végül is betet'e az ablakot. Később lement a Bauer-féle vendéglőbe, akkor még ott állt az illető­Mikor azonban visszaélt onnét, már nagycső­düel volt az Anna-uci 2 számú ház előtt & hallotta, bogy meggyilkolták az énszeréizt. Mi' vei sötét vo t, már nem ismerné fai azt a férfit* akit aan.-p este látott. A birótág a tanút v&Jlf mására mígesketi. Az elnök ezután a tárgyalás folytatását pit' leken délelőtt 9 órára halasztja, amikor Ű mii hátralévő tanukat hallgatják ki. A PRAMCIA BABA M Idény lenszebb, legvidámabb ülmjg> Tanúkihallgatások. A szünet után a biróság Scherenberger Jozefin 74 éves asszonyt hallgatja ki, akihez az elnök németül intéz kérdéseket, mivel magyarul egy­általán nem tud. Az asszony elmondja, hogy bárom évig volt Olló ékszerész gazdasszonya. A gyilkosság estéjén egy magu, bajuszos férfi jött be az udvarra és kérdezősködött, hogv nem lakik-e ott egy Schmidt nevű ember, ö kijelentette, hogy nem, mire az illető eltávo­zott. Ebben a p llanitbin jött ki Ottó ékszerész is a boltból és beküldte a tanút a konyhába. Kétóbb az egyik szomszéd figyelmeztette öt, bogy valami kiáltást hallott, ö kiment • ka­Politikai gyilkosságok Bu'gáriában­Szófia, február 18 Strasimírov Tódor kotr munista képviselőt kedden este 10 órakor nyí" utcán ismeretien tettes lelőtte. A képviselő nytf1' ban meghall, a gyilkos elmenekült. Filippap0" liszban is politikai gyilkosság történt tegJi*P' Az utcán lelőtték Likomanov rendőrfőnököt kisérőjit, egy rendőrtisztviselőt. A tettei :kfle* sikerűit elmenekülniok. A gyilkosok mind^ valcszinJség szerint kommunisták voltak, a*1' bosszút állottak a rendőrfőnökön, mert tí\ kommunista-összeesküvést fedezett fel, ameV' nek főfészke Filippopolisz volt. Szófia, február 18. Filippopoliszban merénf letei köveitek el a rendőrfőnök és a kíséretét^ lévő városi titkár ellen. A rendőrfőnök sebesült a titkár meghalt. Szófiában a köw, ponti kaszárnya őrszemét tegnap este meggy" kották. Ugyanekkor Strasimírov Tódor ko® munista képviselő is merénylet áldozata Az ismeretlen tettesnek sikerült elmenekülj' Menekülésközben megsebesítette azt a tisztet»' aki üldözte. ftfi lesznek | i íf A. fmnt-ín bllb*^ Bohn-óttermekben (Knappé, Vár-u^7) mindennap harcsás halá s rántott hal-; Hódi Mae Mtirray Itrt

Next

/
Thumbnails
Contents