Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-18 / 39. szám

SZBOBD 1928 február 18. Hegymegi Kiss Pált kérték föl. el, bogy felelőssége lehessen vonni a gyiikos­Elhitározta továbbá a blokk intézőbizottsága, tág elkövetőit. ­hogy a blokk hivatalos beadványt intéz a mi- Elhatározták még, hogy tilOoiásukat fejezik niiztereinökhöz a Somogyi—Bacsó-gyilkosság ki a Kossuth-párt szentesi gyűlésének betUtáia ügyiben. A blokk felhívja a miniszterelnököt arra, hogy Beniczky Ödönt mentse fel a hiva­talos titoktartás alól, minden akadályt hárítson miatt. Megállapították, hogy amikor az ellen­zéki gyűléseket egymásután iiltják be, ugyan­akkor az ébredők vigan gyűlésezhetnek. Részleteiben is elfogadták a földmivelési köttségvetést. Budapest, február 17. A nemzetgyűlés mai ülé­sét II órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az első szónok Mayer János földmivelésűgyi miniszter. Csik József kijelentette: a mezőgazda­sági munkások soha ilyen nehéz helyzetben nem voltak, mint most. Teljesen igaza van, de minden társadalmi osztály helyzete nehéz most, minden társadalmi osztályban lejjebb kellett szállítani az életstandardot, nemcsak a mezőgazdasági munká­soknak. A minisztérium mindent meg fog tenni, ha hozzá juttatják el a panaszokat és minden esetben szociális védelmet fog nyújtani s enyhí­teni igyekszik a nyomorúságot. Az u| házhelytulajdonosok megszervezése uj fá­zishoz jutott, amennyiben a kislakásakció kétmil­liárd alaptőkével átalakul szövetkezetté. Gaál Gaszton beszédével foglalkozik ezután. Ahhoz, hogy vámkereskedelmi szerződéseket kös­sünk, két félre van szükség. Ausztriával, Cseh­országgal és Lengyelországgal folynak ily tárgya­lások, amelyek jó mederben haladnak. A termelés érdekében tőle telhetőleg mindent megtesz. A mezőgazdasági kamarákat nem fogja a kor­mány megszüntetni. A kormány mindent megtesz, hogy a jelzálogkölcsönök útjából elhárítsa az aka­dályokat. „A nemzetgyűlés félre van vezetve." Strausz István: A törvény kötelezi a minisztert, hogy az összes kiadásokat a legnagyobb pontos­sággal tűntesse fel, a számok pedig nem egyeznek a központi igazgatáshoz fűzött kimutatásban fel­tüntetett állásokkal. Négy államtitkári állás van, a költségvetésben pedig csak kettő van feltün­tetve. Ezért kell olyan erős kifejezést használnia, hogy a nemzetgyűlés félre van vezetve. A személyzeti kiadásoknak a végsőkig való re­dukálását kívánja, mert a személyzeti kiadások­ban nagy a túltengés. A minisztérium 16.5 mil­liós költségvetéséből 15 millió megy adminisztrá­cióra és csak másfélmillió a tulajdonképeni termé­keny kiadásokra. Mayer János földmivelésűgyi miniszter vissza­utasítja Strausz István állítását, hogy hamis az egész költségvetés. Nem tartja helyesnek és szük­ségesnek a további tétszámapasztást. A földmivelésűgyi tárca költségvetésének rész­letes vitája során Strausz István kifogásolja, hogy a gazdasági szakoktatás még mindig a földmive­lésűgyi minisztérium hatáskörében van, holott a valóságban a közoktatásügyi minisztériumhoz tartozik. Schandl Károly: Ez a kérdés sem hiúsági, sem presztízskérdés, egyszerű célszerűségi kérdés. Szabó Sándor: A mezőgazdasági szakoktatás feltétlenül maradjon a földmivelésűgyi minisztérium hatáskörében. Erdélyi Aladár előadó: Gyakorlati szempontból feltétlenül szük> ígt3i.ek tartja, hogy a iöldmive­lésügyi minisztérium hatáskörében maradjon a gazdasági szakoktatás. Léietilettek egy intézményt, amely arra lett volna hivatott, hogy a magyar ifjúságot a többtermelésre megtanítsa. Ez az in­tézmény a közgazdasági egyetem. Bár igen tehet­séges emberek állanak az élén, nem felelhet meg hivatásának éppen azért, mert távol áll a gyakor­lati élettől. A vízépítési munkálatok a miniszterelnöki tárcánál. Strausz István nem tudja megérteni, hogy a vizépitészeti munkálatok mikép kerülnek a mi­niszterelnöki tárcához, amelynek nincs is szak­embere. A kikötő építészeti munkálatokat bérbe­adták és a munkálatok ugy haladnak, mint a rák, mert a miniszterelnök urnák nincs annyi ideje, hogy ezzel is foglalkozhassék. Bethlen István gróf miniszterelnök: Dehogy! Strausz István: Csak az alkotmányosság sérel­mére lehet egy tárcából munkaköröket kiragadni. Óvást emel ez ellen. Bethlen István gróf miniszterelnök nyomban vá­laszol a felszólalásra. A képviselő ur méltatlan­kodik, hogy 600.000 aranykoronát a földművelési minisztériumtól áttettünk a miniszterelnöki tárca keretébe, a kikötöépitéssel kapcsolatosan. Ennek az az oka, hogy évtizedeken keresztül nem lehetett a kikötő építését nyélbeütni, mert súrlódások vol­tak az egyes minisztérium jk, másrészt a főváros között E dolog nem törvénytelen. Erődi Harrach Tihamér: A tiszaföldvári part­szakadás és a vezsenyi Tisza-szabályozás kérdésé­vel foglalkozik. Mayer János földmüvelésügyi miniszter: Ami a tiszaföldvári partszakadást illeti, a munkálatok már megkezdődtek. A vezsenyi átvágás munkálatai anyagi eszközök hiányában nem indulhattak meg. A Ház ezután a beruházások tételét elfogadja. Következik a bevételek tárgyalása. Ezt a részt a nemzetgyűlés hozzászólás nélkül elfogadja. A rendkívüli kiadások tételelének tárgyalásakor felszólalt Schandl Károly és kijelentette, hogy a jövő költségvetési évben jobban fogják dotálni a kísérleti, valamint a földtani intézetet is. Strausz István: A földreform végrehajtását a földművelésügyi minisztérium nehezíti. Innen az ellenzéki padokról is hangsúlyozza, hogy a föld­reform végrehajtásának ügyében össze akar fogni a miniszterrel. A miniszter válasza után a nemzetgyűlés elfo­gadta a rendkívüli kiadások ötödik rovatát. A ha­todik szakaszt is elfogadták. A hetediknél Strausz István szólalt fel, akinek felszólalása után a föld­művelésügyi tárca többi címeit is változatlanul el­fogadta a nemzetgyűlés. A népjóléti tárca költségvetésének tárgyalása. Ernszt Sándor előadó ismerteti a költségvetést. Előrelátható, hogy a népjóléti minisztériumnak egy­két éven belül szociális minisztériummá kell át­alakulnia. (Helyeslés a Ház minden oldalán.) Óriási közegészségügyi problémák vannak előttünk, de tudjuk, hogy nem tudunk annyit áldozni, mint amennyit kellene. — Az utolsó esztendőben a születések száma Magyarországon erősen apad. A gyermeknyaral ­tatás kérdésével foglalkozik, amelyet igen fontos­nak tart. A magyar gyermeket mindenütt szeretik és ez többet jelent, mint nagyon sok propaganda. — A magyar társadalomhoz van azonbr i sza a, Láttuk az idén a nagy farsangolást. Nem ugy mulattak az emberek, mint a múltban, kétszer­háromszor annyit költöttek el, mint kellene. Lát­tuk a farrangon a nagy luxust és láttuk, hogy olyan emberek, akikre a rend van rábízva és akik­nek sziklaszilárdan kellene állniok, azok részérői olyan mulatozások történtek... Egy hang a középen: Kibérelték a Párisién Grillt és ott mulattak. Ernszt Sándor:... Olyan mulatozások tört én­tek, amelyek arra alkalmasak, hogy a nemzet ér­dekeivel ellentétes érzelmű emberek ujjal mutassa­nak rá. Figyelmezteti ezért a magyar társadalom­nak ezt a még mindig tehetős részét, hogy nem való az, hog/ a magyar .gyermeket Európa másik végére kell küldeni, tessék gondoskodni itthon róluk, tessék többet áldozni. Egész sereg szociális probléma vár megoldásra. Bizik a népjóléti mi­niszter erős egyéniségében, hogy mélyen bele fog nyúlni a szociális életbe és igyekezni fog meg­U V.VWV VU 'gr-"—111 "'-h 1 találni a megoldást. Szociálpolitikai téren a kor- I mindig megtérítette. Megdöbbentő a csecsemők halálozása. mánynak kényszeríteni kellene a segítésre a nagy­üzemeket. A költségvetést elfogadásra ajánlja. A népjóléti miniszter személyes Ggye. Vass József népjóléti miniszter szóialt fei ez­után. Engedelmet kér, hogy beszéde elején kény­telenségből személyes kérdéssel foglalkozik. A költségvetési vita során többen szóvátették az ál­lami autók ügyét. Ezzel kapcsolatban őrgróf Pal­lavicini György cikket irt és cikkében egy esetet mesélt el, amelyen — szerinte — mulatott egész Pest. Az eset az volt, hogy egy miniszteri autó éppen akkor ütött el egy kocsit, amikor az autón sem a miniszter felesége, sem az anyósa nem ült. Mivel a kormány tagjai közül egyedül neki nincsenek ilyen rokonai, joggal következtetett arra, hogy Pallavicini rá céloz. A rendőrség jelen­téséből megalapította, hogy az ő autója csak­ugyan összeütközött egyszer egy kocsival, de semmi baj nem történt és az autón akkor titká­rán és sofförön kivül más nem ült. Ez az eset tehát nem azonos a Pallavicini féle esettel, igy fel kellett tennie azt, hogy a sofförje, aki ellen fegyelmit is indított, vakfuvart csinált, ami, ha' igaz, a sofför elbc:sátását vonja maga után. Kéri tehát Pallavicínit, hogy ha vannak adatai, közölje, de ha nincs, azt is közölje és igy adjon elégtételt a sofförnek, hogy megszüntethesse ellene a fe­gyelmit. Kiss Menyhért vádjára kijelenti, hogy valóban utazott néhányszor a miniszteri autón Kalocsára, de nem mint kalocsai nagyprépost, ha­nem mint budapesti miniszter és kettővel keve­sebbszer utazott, mint ahányszor ezt az ügyet szóvátette Kiss Menyhért. A költségeket egyébként — Áttérve a tárca költségvetésére, az egészség­ügy helyzetéről ki kell jelentenie, hogy az a há­ború előtti állapotokhoz viszonyítva általában rosszabbodást mutat, ami annak tulajdonitható, hogy a csonkán maradt nemzet életereje csök­kent. Egyik legsúlyosabb jelenség a születések apadása. A háború előtt minden ezer főre 35 élve születés esett évenkint, 1920-ban már csak 31, 1923-ban 29 és 1924-ben már csak 27 volt az élve születtek arányszáma, de megdöbbentő az egy éven aluli csecsemők elhalálozása, amely a háború előtti két százalékról 20 százalékra emel­kedett. — A teteg. gi s> atisztika is jelentékenyen emel­kedett. A fertííiöbetegségek elterjedésének legfon­tosabb oka a táplálkozás csökkenése és a lakás­hiány. Mindenben oda kell törekedni, hogy minél előbb megbüntessük ezeket a viszonyokat. Kitűnt, hogy van olyan falu. ahol az iskolás gyermekek 52 százaléka jött beborozott állapotban az iskolába és a leánygyermekek 92 százaléka ivott tort e'­indulás élőit. Az elmondottakban néhány olyan kérdést vet fel, amelyek leginkább közrejátszódtak abban, hogy a magyar nép egyes vonatkozások­ban p"~ztulá3nak indul. Nem szabad engednünk a szüle iek apadását, mert ez a munkáskezek el­vesztését is jelenti, A munkáskezek munkaértéke pedig milliárd és milliárd aranykoronát jelent, amelyet nem vesztenék el, ha sikerülne a köz­egészségügyi kérdéseket megoldani. A lakáskérdést illetőleg megállapítja, hogy a lakásügyek dzsunge­lében, ugy ahogy, rendet csinál. Az első lépése az volt, hogy a lakbéreket megfelelően emelte, to­vábbá egyszerűsítette a lakásügyi közigazgatást. A bajok egyedüli oivossága mindenesetre a szabad­forgalom lenne, hogy azonban ez már 1926-ban bekövetkezhetnék, szükséges, hogy a pénzügy­miniszter legalább kétmillió aranykoronát bocsás­son rendelkezésére a következő költségvetésben 2000 kislakás építésére. A rokkantügyet illető­leg megállapítja, hogy ma már a nyilvántartási és adminisztrációs része a dolognak teljesen rendben van. Visszautasítja azt a vádat, hogy a kormány és a népjóléti miniszter elhanyagolja a rokkant­ügyet. A gyermekvédelmet illetőleg rámutat arra, hogy egy esztendő alatt tizenhétezer olyan gyermeket adott vissza anyjának, akiket a menhelyben akar­tak elhelyezni. Vass József a következőkkel fejezte ke be­szédét : — h népjóléti minisztérium az állam részéről ki nem fizetett erkölcsi államadósságok miniszté­riuma és kérem a törvényhozó testületet, tegye lehetővé, hogy ezekből az erkölcsi államadóssá­gokból minél többet tudjon kifizetni. (Általános helyeslés és taps.) tíartos János kívánatosnak tartaná, hogy a köz­ségi szegényházak gondoskodnának a munkanél­küli szegények elhelyezéséről, majd a középosz­tály munkanélküliéinek háziipari foglalkoztatását és a tisztviselők betegsegélyezésének megoldását sürgeti. Sürgeti a munkásbiztositásról szóló tör­vény beterjesztését. A költségvetést elfogadja. Szabó József az idő előrehaladott voltára való tekintettel arra kéri a nemzetgyűlést, hogy beszé­dét a legközelebbi ülésen mondhassa e'. A nem­zetgyűlés ehhez hozzájárul. A legközelebbi ülés holnap 10 kor. Ezután az interpellációs könyvet olvassák fel. Homonnay Tivadar a telefonközpont­ban történt tömeges elbocsátások ügyében inter­pellál a kereskedelmi miniszterhez. A másik inter­pellációt a pénzügyminiszterhez intézi a nyugdija­sok segélye ügyében. Beck Lajos az összkormány­hoz intézi interpellációját a magyar mezőgazda­ság hiteligényeinek kielégítése ügyében. A gyűlés a jegyzőkönyv hitelesítése után 6 órakorért véget. •MMMVMMMAMMMMMMMMMMMMAMMMWWfMS* Az osztrák monarchisták proklamációja. (Budapesti tadósttónk telefonjelentése) Az osztrák monarchisták ma proklamációt adtak ki, amelyben követelik, hogy gazdasági is politikát téren az csztrák kormány haladjon együtt a magyar kormánnyal. Csillogó, szellemes, vidám francia bahn* meséje. * Az arany, ezüst és vám olcsóbbodása folytán minden hirdetett árnál olcsóbban árusítom a raktáron levő összes cikkeket. — Eladás részletfize­tésre Isi 704 Nagy javítóműhely. Tóth József órás, ékszerész Sseged, KOloey-utco 7. uAm.

Next

/
Thumbnails
Contents