Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-15 / 37. szám

1 SZEQBD 1925 február 8. /

Szinház./* / Maihészeiű A szinház heti mflsora. Vasárnap délután: Postás Katica, operett. Vasárnap, 7 órai kezdettel: Peer Gynt, drámai költemény. Bérletszünet. Vasárnap, fél 11 órai kezdetlel, éjszakai előadásul: Fügefalevél, operett. Hétfő: Peer Gynt, drámai költemény. Bérletszünet. Kedd: Peer Gynt, drámai költemény. Bérletszünet. Szerda: Jókai-ünnepély. I. A Dugonics-Társaság dlszülése. II. A Filharmonikus Társaság hangversenye. III. Cigánybáró operett II. lel vonása. Zabler Magda felléptével. Bérletszünet. Csütörtök: Peer Gynt, drámii költemény. Bérletszünet. Péntek: Peer Gynt, drámai költemény. Bérletszünet. Szombat, 7 órai kezdettel: Környei Béla, a m. kir. Operaház művészének vendégfelléptével, felemelt helyárakkal: Tosca, opera. Operabérlet 10. Szombat, fél 11 órai kezdettel éjszakai előadásul, először: Nem csalom meg az uramat, bohózat. Vasárnap délután: Peer Gynt, drámai költemény, rendes helyárakkal. Vasárnap este, 7 órai kezdettel: Postás Katica, operett. Bérletszünet. Vasárnap este, fél 11 órai kezdettel éjszakai előadásul: Nem csalom meg az uramat, bohózat. * Szende Ferenc és Bihóy Zóra, a budapesti Operaház művészei február 17-én adják ária és áalestélyüket gyönyörű és változatos műsorral. Jegyek 15-60.000 korona. (Harmónia.) * Bartók Béla, a magyar zeneélet ragyogó büszkesége február 25 én zongoraestet ad, melynek műsorán Liszt, Beethoven, Chopin, Debussy és Bartók-művek. Jegyek Harmóniánál. * Rendkívüli Filharmonikus hangverseny február 22 én fél 11 órakor. Műsoron: Beethoven I. szimfónia. Közkívánatra Debussy óriási sikert aratott Suitéje és Tsaikovszky szimfonikus költeménye. Népszerű helyárak 10-35.000 korona. * Földessy Arnold világhírű gordonkaművész hangversenye március 4. Jegyek Harmóniánál. ' Vasárnap e>te Peer Gynt előadása 7 órakor kezdődik. - Fél II órai kezdettel kerül szinre éjjeli előadásul a szombaton este nagy sikerrel bemutatott Fügefalevél operett, mely az évad egyetlen éjszakai operettelőadása lesz. * Körnvel Béla Sceseden. Szombaton lép fel Környei Béla, Operaházunk világhírű hősteaorja Tosca : Cavaradossi szerepében. Az ío százalékkal felemelt jegyek már kaphatók. VASÁRNAP DÉLUTÁN: Poatáa Katica. Operett 3 felvonásban. Irta: Htrmath Imre. Zenéjét szerzette: Zerkovitz Béla. Rendező: Rátkai Sáodor. Karnagy: Bethlen László. Személyek: ld. Aghy János — — — — — Herczeg Vilmos Mária, a felesége— — — — — Herczegné Janika, a fiuk — — — — — Fenyves Sándor Katica, postáskisasszony — — — Kovács Kató özv. Csele Kristófné - — - — A. Faith Giza Málika, a leánya — — — — — Gábor Mara Csillag Péter, patikus— — — — Virágh Ferenc Réthy Laci, állatorvos — — — Delly Ferenc Kuka Marci, cigányprímás— — — Berki József Tanító — — — — — — Ardai Árpád Tanitónő —— — — — — — Scarry Margit Wajsz, boltos — — — — — Berengh József Wajszné — — — — — — — Kurusa Margit öreg plébános — — — — — Rátkai Sándor Dengeleghy, színigazgató — — — Polgár Gyula Partaghy, jellemszinész — — — Molnár Rezső Boháthy. hősszerelmes — — — Csordás György Virágh Micike, primadonna — — Baán Klári Z«uz6u, cseléd — — — — — Salvó Éva VASÁRNAP ESTE: Paer Gynt. Ibsen Henrik drámai költeménye 3 felvonásban, 12 képben. Dietrich Eckart szabad átdolgozását dr. Sebestyén Károly fordításának felhasználásával mtgyar szinre alkalmazta : Andor Zsigmond. Zenéjét szerzette : E. Grieg. Rendező: Baróthy József. Karnagy : Andor Zs. Személyek: Aase, özvegy parasztasszony — — Uti Giza Peer Gynt, a fia — — — — — Baróthy József Solveig — — — — — — — Véghelyi Iza m.v. Ingrid — — — — — — — Veér Judith Olat, a vőlegény — — — — — Falus István Anitra, egy beduin törzsfő leánya — Zabler Magda mv Dovre véne — — — — — — Herczeg Vilmos A zöldruhás leány — — — — Lengyel Gizi Az idegen utas — — — — — Harsányi Miklós Dr. Begnffenfeldt, az örültek háza igazgatója — — — — — — Virágh Ferenc Gomböntő — — — — — — Oláh Ferenc A sovány — — — — — — Szabó István A nagy sánta — — — — — Molnár Rezső 1 t-ső » — — — — Kendtcsi Aranka j 2-ik } pásztorleány — — — — Eöry Erzsébet ( 3-ik I — — — — Zilta Emma Kari, takarítónő — — — — — Tarján Nóra A délutáni előadás fél 4, az esti 7 órakor kezdődik. ' * Peer Gynt. Ibsen és Grieg remekmüve hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken, azonkívül vasárnap délután kerül szinre, mindannyiszor rendes helyérak* kai. A közönség áhítattal figyeli a gyönyörű jeleneteket és elragadtatással tapsol a kiváló szereplőknek. A darab, emelve a gyönyörű kiállítás és zene által, bizton tartja magát a műsoron. * Jókai ünnep a színházban. 18 án, szerdán városunk három leghatalmasabb kulturlestülete, a DugonicsTársaság, a Filharmonikus Egyesület és színházunk tartja együttes ünnepét Jókai halhatatlan emlékének szentelve. A Dugonics-Társaság diszgyülést nyitja meg az ünnepélyt, utána a filharmonikusok adják elő Fichtner Sándor: 1648 cimü szimfonikus költeményét a szerző személyes vezetése alatt. Az est befejezéséül a színház testülete adja elö a Cigánybáró II ik felvonását Szász Edith, Kendecsy Aranka, Kertész, Fenyves, Herczeg és Berkyvel a főszerepekben. Színházunk jelenleg itt időző vendége, Zahler Magda egy gyönyörű magyar tánccal vesz részt az ünnepélyen, amelyet Brahms zenéjére táncol. Egy gyönyörű palotás tánc is szerepel a műsoron Szabó Gizi. Kendecsy Aranka, Salvb Éva, Rajz Irén, Delly, Kristóf és Gruber előadásában. Az előadást végignézi a Vöröskereszt előadására lejövő Albrecht főherceg kíséretével és Petri Pál közoktatásügyi államtitkár is, akik ez ünnepély megtekintése miatt egy nappal előbb érkeznek szegedre. IMMMMMMMMMMMMMWMAMMMVli RÁDIÓ. ROVATVEZETŐ: SZÖLLÓ8 KÁROLY. Antenna-épités. 2 A szoba antenna. A srabad-antenna és a keret-antenna között a középút az úgynevezett sziba antenna. Előnye a szabad-antennával szemben, hogy légköri zavarokra nem reagál, hátránya természetesen kisebb érzékenysége. Kiviteli médja nagyon sokféle lehet, használhatjuk földvezetékkel és anélkül. Németországban eddig legjobban elterjedt forna az úgynevezett legyező-antenna, amelyet néhány szál szigetelt drótból, szobánk mennyezetétől 20—25 centiméter távolságban legyezőalakban f szilünk ki. Ott, ahol a drótok összt futnak, a végeket összeforrasztjuk és innen vezetjük le készülékünk szorító-kapcsához. Földdel is használhatjuk. Egy másik nagyon elterjedt antenna forma, amikor egy ajtóra erősítjük meg csigavonalban a szigetelt dróto*. A készülékből kiinduló drótot a csigavonal közepére vezetjük, ehonnan mind nagyobb és nagyobb köröket irva le, ismét visszamegy a készülékbe. Az ajtóra szerelt antennánál nem használunk földet. A szoba-an'ennának egyéb számtalan módja is áll rendelkezésünkre. Igy például ágyunk vassodrony be'étje, vagy a padlásunkon kifeszített ruhaszárító drót síb. Es bár ezek a szabadantennához tartoznak, itt eml tjük meg. hogy az esövizlevezető csatorna és a villámhárító sokszor szintén jó hatással dolgozik. 3. A keret-antenna. Ha megfelelő erősi ésünk van, a keret-antennát is használhatjuk. Előnyei, mint a szoba-antennáé, hozzájá ul azonban még sz is, h gy a keret antennát irányíthatjuk is. E> ugyanis azokra a hullámokra reagál legjobban, ameyek a keret síkjába esnek. Készité-énél legyünk figyelemmel arra, hogy ez az anlennt azokat a hullámokat veszi legjobban, amelyeknek hossza körülbelül háromszor nagyobb a keretünkre csévélt drót hosszánál. A A keret-antenna számtalan más előnje mellett ki kell még emelnünk könnyű kezelhetőségét, szálli haóságát, egyszerű eszközökkel elérhető összecsukhatóságát, olcsfsigát és végül — ez különösen „visszacsatolás ana'.őr" barátainkat fogja érdekelni — a keret-antennával f lszerelt visszacsatolás gép nem zavarja, rossz, vagy ügyetlen kezelés mellett sem, a szomszédos á lomások üzemét. Amer kában és Argliában nsgyon elterjedt, — különösen rz kon a helyeken, ahol egyenáram van — még egy antenna-mód : a villamosvilágitási vezeték felhasználása antennának. A rádiótelefon ismertetése. A dróttalan telefon tulajdonképeni fejlődése a világháborúval van összekötve. Ezt az egész fejlődést az elektróncső jellemzi. Az elektróncsővet 19 6 ban ac oszlrák Lieben először telefoná'amerősitőne* használta, de igazi térfoglalása 1917-ben, a háborúban kezdődött. Lényegéber. ma sem mu'at nagy elváltozást az első telcfonerösitö csőtől. Az elektróncsőben három elektród van. L gritkitott üvegedényben egy fémszál nzik (katód), eltíl kis távolságra fémlapocska van megerősítve (anid), a kettő között egy rácsalakban kiképzett segédelektród vin. Az izzó katódból negatív töltésű elektromos részecskék indulnak ki az anód felé (ionizálás). Mivel az üvegedényben számottevő mennyiségű levegő nincs, ezeket az úgynevezett elektrónok továbbítják a katódtói az . az anóJ felé. Ez az elektrónáramlás a katód és az 1 anód közölt temészetesen csak abban at esetben fog megtörténni, ha közöttük elektromos potenciálkülönbség van és ha a katód negativ, az anód pedig pozitív töltést kap. Ha ugyanis áramforrásunk sarkait megcseréljük, áramcirkulációt aem tapasztalunk, vagyis az elektroncső egyenirányítóként is szerepel. Tudjuk, bogy elektromos áramlás csak zárt vezetőben létesül. Az e'ektróncső esetében az anód és katód között levő áramkörmegszakitás csak látszólagos, mert a katódtói az anód felé az elektrónok továbbítják az áramot. Nem kell tehát m»st tennünk, mint két elektród közé helyezett úgynevezett ráccsal ezt az elektróníramlást szabályozni, befolyásolni. Nem térhetünk ki itt a részletek tárgyalására, csupán annyit jegyzünk meg, hogy a leadóállomásnál a rács áramkörébe van beiktatva a mikrofén (természetesen nem ily egyszerű módon, mint ahogy azt itt leírjuk) és ezáttal úgyszólván kormányozni tudjuk a két eletród között áramló elektrónok mennyiségét, ezzel összefüggően pedig az antenna által kisugárzott elektromos energiát. Az elektróccsönek ugyanez a szerepe a felvevőállomásoknál is, azzal a különbséggel, bogy itt a rács áramkörét az antenna által felvett elektromos rezgések befolyásolják, illetve szabályozzák. (Folytatjuk) A fejhallgató kipróbálása. Rádió amatőrjeink nagyon sűrűn kerülhetnek abba a helyzetbe, hogy fejhallgatójukba más tekercset kell beletenni, akár azért, mert kísérletezés közben elégett, akár pedig azért, mert egy más ellenállású tekerccsel más eredményt gondolnak elérni. A tekercsek felrakásánál ügyelnünk kell azok irányára, hogy megkétszerezett hatással működjenek a mágnesre. Ezt megállapítani a legegyszerűbb mód, ha a hallgató fedelét lecsavarjuk, a membránt eltávolítjuk és az egész hallgatónak most már nyitott részével lefelé fordítva a mágnes sarkaira annyi apró vasdarabkát rakunk, amennyit csak elbírnak. Ha most a hallgató érintkező csavarjait egy kis száraz elemmel összekötjük és a tekercsek iránya helyes, a vasdarabkák eredeti helyzetükben maradnak, mig ellenkező esetben leesnek. A nau.nl leadóállomás idéjelei. Azok az időjelek, amelyek Európa legnagyobb leadóállomásából, u Naenböl érkeznek, 12-52 órakor kezdődnek (x betű) Morse-jellel, amelyet hétszer egymásután ismételnek. Utána rögtön a (o betű) következik. Az utolsó vonás elhangzásával kezdődik az 58. perc. Utána következik ötször — - (n betű), majd megint — (o betű) jön. Az utolsó vonal elhangzása után következik az 59 ik perc, ami ötször egymásután adott (g betűvel) lesz jelezve. Ezután még egyszer a (o betű) jön. Az utolsó vonás elhangzása után van pontosan 1 óra. Utána jön még egy zárójel :+)• HARMÓNIA HA M8VEH SEMTBEWPEZO VAUAtAT. JEDYPÉHZTÁR: BELVÁROSI MOZI. ISAZMTÓTELEFON 12-38. Február 17., este 8 óra, Tisza-szálló SZENDE ti BIHOY FKBINC ZÓRA ÁRIA- ÉS DALESTJE MUsor: Schubert: Der Doppelganger, der Greise Kopf. — Mozart: Ária a Varázsfuvolából és a Figaro házisságából. — Loeve: Balladák. — Puccini: Ária Pillangó kisasszonyból és Toscából. — Goldmark: Ária Sába királynőből. — Leoncavallo: Prológ Bajazzoból. — Strauss, Weingartner, Lavotta dalok. Február 22 , délelőtt fél 11, Belvárosi Mozi Rendkívüli Filharmonikus Hangverseny FICHTNER SÁNDOR karnagy vezetésével. Műsor: Gluck: Alceste nyitány. — Beethoven: I. Szimfónia. — Debussy: Kis Suite. — Tsaikovszky: Fátum, szimfonikus költemény. Február 25., este 8 óra, Kass-szálló BARTÓK BÉLA zongoraestje. Műsor: Liszt: Variációk egy Bach témára. — Beethoven: Es-dur Szonáta. — Bartók: Gyermekeknek III. és IV. füzet. — Debussy: 4 Prelűd. — Bartók: Suite, Román tánc. - Chopin: C-moll Ballada. Március 4., délután 6 óra, Tisza-szálló Földes! Arnold • Filharmonikus zenekar kíséretével FICHTNER Sénder karnagy vezetése alatt. MUsor: Mozart: Figaro lakodalma, nyitány — Haydn: Cello koncert. — Volkmann: Vonós Szerenád, d-moll. — Bruch: Kol nidré és Popper: Tarantella G-dur. földet, földbérl.tet, f fi?letet, lakást mindéikor előnyösen közvetit és alkalmi vitelhez juthat osszágos irodája álta 751 ••• • Bástya-utca 19. (Kulíurnalotánál.) FARKA8KÜTyT 6 hónnpoa pledfíl nőstény ^ * ^ ííocskay u. 6. 11. em., 12.