Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-01 / 26. szám

Egyes szám ára 3CT0 korona fiwtraztteég te kiadöhrva>al: Deák Ferenc-utca 2. (F6ftüiskoláTal szembenJ Teletni B-33. A .Szeged* megjeleaik hétfő kivételével minden Hp. Egyes szám ára 2000 korona. EKHizetési árak: Egy Moapri helyben 40000, Buda•esten ét vidéken 45C00 kor. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 500, 1 hasábon II00 kor. Szövegkflzt 50 százalékkal drágább. Apróhirdetés tíz szóig 2000, jeligés 3000 kor Szövegközti közlemények soronként 10.000,;családi értesítés 50.000. Nyilttér és gyász jelentés 100*/(-al drágább. VI. évfolyam. Szeged, 1925 február 1, VASÁRNAP. 26-ik szám. A mongoloidok. A Földrajzi Közlemények legfrissebb száma Ismertetést közöl a legelterjedtebb olasz tankönyvről. Szakkönyvről szaklapban szakkritika: ex rendén való dolog, — de hogy lesz ebből vezércikk egy palitlkai napilapban, amely előfizetőinek táborában elenyésző csekély percentben tisztelhet tankönyirőkat általában és földrajzszakosakat speciálisan ? A kérdésre két felelet van. Az egyik az, hogyha ez a lap nem politikai lap volna, akkor nyilván nem pedagógiai témáról vezércikkezne. De mivel politikai lap vagyunk s az a demokratikus és liberális politika, amelyet szolgálunk, nem dicsekedhetik kormányunk szimpátiáival, sőt több ízben a neheztelését is kiérdemelte, — kénytelenek vagyunk levonni a konzekvenciát. A helyzet ma az, hogy a nem politikai lapoknak, a mindenféle társadalmi, hitbuzgalmi folyóiratoknak, sőt a szaklapoknak is szabad nyiltan, vagy burkoltan a legnyilvánvalóbb politizálás is, csak az a politika ne legyen demokratikus és ne legyen liberális. Tudósoknak, akik tudomány örve alatt a katbedráról a hordó-politika útszéli frázisaival bujtogatnak, híjuk szála se görbül, sőt mindenféle elismerésekben részesittetnek. Ellenben politikai napilapok, amelyek a Kossuth Lajos igazságait hirdetik és emberi és magyar kötelesiégflknek érzik szembeszállni a gyütölethirdetőkkel: azok a lapok országpusztitók gyanánt kbzeltetnek. És mivel nincsen olyan irás, bele* értve a Szentírást is mindakét Testamentumával, amelyikbe bele ne lehetne kötni, a liberális politika orgánumainak létérdekük parancsolja, hogy minél kevesebbet foglalkozzanak politikával és engedjék azt át az Uborkatenyésztők Heti Értesítőjének és a Konstruktív CipöfényesitCk Társadalmi Szemléiének. Igy állván a bál, a Szeged olvasói is el lehetnek rá készülve, hogy addig, mig a bajuszos Párkák lapjuk élete fonalát el nem vágják, időnként igen szép cikkekkel fognak találkozni e helyen a balkáni rózsatenyésztésről, vagy a belső-ausztráliai górugványak kacsintió izmairól, vagy a kaméleonok színeváltozásáról. Ezek mindenesetre nagyon tanulságos cikkek lesznek és bizonyosan minden fórumot kielégítenek. Hát ha ugy tetszik, tessék ezt a mai cikkünket is ilyen ismeretterjesztő közlemény gyanánt felfogni és tudomásul venni, hogy Mussolini országának legelterjedtebb földrajzi tankönyve a magyarokat mongoloidok-nak nevezi és erre a tankönyv magyar ismertetője azt jegyzi meg, hogy az olasz földrajz ezt m íróiunk nagyon szárazon állapiija meg. Holott például finn testvéreinkről is konstatálja ugyan, hogy mongoliodok, de enyhítő körülményül utána teszi, hogy ,nagyon kevés köztük az analfabéta." Nagyon helvesen veszi észre a magyar professzor, hc^ ránk nézve nem közömbös az, milyen beá'Vitásban ismer meg bennünket a serdülő oUuz generáció s jó lenne rá módot találni, hogy a külföldi iskolás gyerekek szimpatikusabbaknak lássanak bennünket a könyveikben, mert az iskolában nyert benyomás megmarad az egész életre. Vtdeant consulest — végzi cikkét a magyar professzor és mi feltétlenül igazat adunk neki: az ismeretterjesztő célon kivül ezért is választottuk ezt az esetet cikktémának. Videant consules, tegyenek róla az illetékesek, hogy a mi mongolsílgunkra is találjanak a külfö.di tankönyvírók valami mentséget. Tessék nekik kezükre járni és tenni róla, hogy nekünk se legyen több analfabétánk, mint finn testvéreinknek, — tehát nálunk is minden száz emberből kilencvenkilenc tudjon olvasni. Mert bizony mi e tekintetben nem nagyon tartjuk a rokonságot a finnekkel. Mi az analfabéta statisztikának a derekán képviseljük a mongoloid elemet, a 25-40 százalékos analfabéta régióban, — ott, ahol Mussolini nemzete. Minálunk hátrább, illetve analfabétaságban előbb csak Spanyolország, Oroszország és a Balkán jár. Bizonyára véletlen, de nagyon érdekes véletlen, hogy analfabetizmus és politikai reakció összeesnek Európa térképén, amiből azonban mi óvakodunk bármiféle következtetést levonni Szabad legyen azonban végezetül csodálkozásunkat kifejezni azon, hogy a Földrajzi Közlemények kritikusa zokon veszi, hogy az olaszok lemongoloidoznak bennünket. Mit szól ehhez a magyar földrajz-tudomány reprezentánsa, Cbolnoky Jenő, úgyis mint turáni nagyvezér? Hogyan? Hát ha mi éveken keresztül büszkén hangoztatjuk, hogy mi nem tartozunk a bűnös nyugathoz, mert mi igenis tatárok és mongolok vagyunk, csupa mirzák és kánok, akkor van nekünk jogunk felfortyanni rajta, ha az európai iskolás tudomány is mongoloidoknak kezel bennünket ? Ezen nem kell felháborodni, sőt a mtgyar tudomány diadalát kell benne látnunk: a külföld végre respektálja azoknak a nagynevű luránológuBoknak a véleményét, akik minden alkalmat fölhasználnak arra, hogy a nyugattal szemben kidomborítsák a mi kalmük és kamcsadál atyafiságunkat. MMMWMWMMM^^ A miniszterelnök kedden indul Genfbe. életben változás nem válható. Két hét alatt a nemzetgyűlés nem is fog mással foglalkozni, mint apróbb folyőügyekkeU A miniszterelnök elutazása miati Rakovszky belügyminiszter a választójogi törvényjavaslatot nem is viszi a minisztertanács elé, hanem megvárja vele Bethlen visszatértét, akit távollétében VŰSS József fog helyettesíteni. Az el'enzéki képviselők Bethlen estélyén nem vetlek részt, távolmaradásukat levélben mentetfék ki. (Budopesti tudósítónk tilffonjelcntése.) Eeihltn miniszterelnök végleg megállapított terv szerint kedden utazik Gerfbe. Qtnfi útjára az eddigi hírekkel ellentétben nem Bud Jái os, hanem Szatóky pénzügyi államtitkár togja elkísérni. Beihlen grófot ma felkereste Hadik gríf, Lufács László és Teleszky, akikkel i miniszterelnök az aktuális gazdasági kérdést fcröl és a mezőgazdaságnak nyújtandó külföldi kölcsönről tárgyalt. Bethlen gróf külföldi utja alalt a politikai | aaMMmMMMMMfMMVMMVMMimM Békéscsabán betiltották a demokratikus ellenzék népgyülését. (üvd prsti tudösitönk telefonjelentése.) Békéscsabára nyolc órakor érkeztek Szilágyi, Nagy Vince, Sztder Ferenc, Kéthly Anna, Esztergályos János és Szabó Imre, akiket a pályaudvaron a polgárok és munkások együttes küldöttsége vtri. A képviselők a város diszfogatan hajtattak szállásukra, a Nádor-szállodába. A demokratikus ellenzék vasárnap délelőttre a Nádor-szálló téli kertjében népgyűlést hirde<ett, anelyen a vendég képvise'ők az aktuális gazdasági és politikai kérdéseket tárgyalták volna. Ezt a népgyűlést azonban a 20.000-922. sz. ninszteri rendeletre hivatkozva, nem engedélyezték. A betiltó végzés a fenti számra hivatkozva, többek között a következőket mondja: — „Fenti kérdéseknek a 11 nemzetgyűlési képviselő által népgyűlésen történő tárgyalása túlhaladja a nyilvános népgyűlés kereteit, mert az ilyen kérdéseknek a nagy nyilvánosság előtt való tárgyalása a nemzetgyűlés rendjével összeütközik, minthogy ezeket a kérdéseket a paszszivitásban lévő képviselők szándékoznak a nyilvánosság előtt elmondani, a felhozott okok a népgyűlés engedélyezését kizárják." Az indokolásban azért szerepel 11 képviselő, mert eredeti terv szerint ennyien akartak lerándulni Békéscsabára. Az elmaradt népgyűlés helyett pártvacsorát rendeztek, amelyen Szilágyi Lajos hangsúlyozta, bogy az ellenzéki képviselők mind tiszta választás utján nyerték el mandátumukat. (Felkiáltások : Nem p:dig c tehenekkel!) Kérdezi, hogy mit produaált azóta a nemzetgyűlés, amióta az ellenzék passzivitásba vonult. Alakítanak házszabályokat, amelyek minket a pénzbüntetéstől kezdve egészen a börtönig sújthatnak. A passzivitás eddig határozottan eredményekkel járt. Kéthly Anna rámutatott arra, hogy a kormány sem szociálpolitikai uton, sem más politikával nem mutat fel eredményeket. Egyedüli gyümölcse a kormány munkajának a mostani adózás, arrelynél azt az evangéliumi mondást alkalmazták, hogy kedvesebbek a szegények fillérei, mint a gazdagok forintjai. Nagy Vince cáfolja azokat az állításokat, mintha ők külföldi összeköttetéseket akarnának szerezni. Esztergályos János elmondotta, hogy az ufóbbi két és fél esztendőben hiába jöttek bármilyen javaslattal, egyiket sem fogadta el a kormány. Szabó Imre a kisegzisztenciákról beszélt. Szeder Ferenc a bécsi tárgyalásokról. Cáfolta Bethlennek a szociáldemokratákra vonatkozó, a tényeknek meg nem felelő nyilatkozaiát. A miniszterelnök a munkanélküliségről. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A minisz'erelnCköt ma délben a szakszervezeti tanács küldö tsége kereste föl és memorandumot nyújtott át a munkanélküliség szomorú fokozódása dolgában. A küldöttség kérte gróf Bethlen Istvánt, hogy a munkanélküliek ügyében sürgősen intézkedjék a kormány és nyújtsa be a munkanélküliség elleni biztosításról szóló törvényjavaslatot. Amennyiben a kormány nem tudná momentán megszüntetni a munkanélküliséget, adja meg annak a módját, hogy ' a munkanélküliek Idegen országban helyezkedhessenek el. A miniszterelnök válaszában kijelentette, hogy a kormány igyekszik a nehéz problémán segíteni, azonban nemcsak a gazdasági válság, hanem a szanálási program is bizonyos határok közé szorítja ennek a segítésnek a lehetőségét. Hangsúlyozza, hogy a kormánynak első feladata most az állam pénzügyi helyzetének biztosítása. Ha ezt a kormány nem tudná elérni, hiába vállalkoznék olyan feladatokra és hiába tenne olyan Ígéreteket, amelyeket bár szive szerint készséggel és örömmel teljesítene, amire azonban a jelen helyzetben képtelen. Kertész Miklós, a Magántisztviselők Egyesületének főtitkára előadta, hogy teljes mértékben átérzik azt, hogy minden megoldás alfája a magyar korona stabilizálódása, de szeretné, ha tájékozódást kaphatnának arra nézve, hogy a főprob émát in concreto hogyan gondolja megoldhatónak a kormány. Eizel kapcsolatban rámutat arra is, hogy a szellemi munkások munkanélküliségének kérdése rendkívül nehézzé teszi a helyzetet. Bethlen István Kertész szavaira azt jegyezte meg, hogy a kormány nem azért van, hogy