Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-14 / 10. szám

SZBOED 1915 január 14. is juttatták előttem, hogy az ezen gyfllésen való izereplésem — különös tekintettel arra, hogy a kamara az ott általam telt Ígéreteknek azután minden tekintetben eleget tett, — telje­sen megfelelő volt, sőt elismerést érdeme't ugy, hogy az, hogy a köiüzemek dolgában nagyobb eredmény nem éretett el, legkevésbé az én hibám, akit az engem most támadó urak a de­cemberi közgyűlésen, az iparosoknak telt Ígé­retem szerint előterjesztett indítványommal tel­jesen magamra hagytak. A második szemrehányás az, hogy az utolsó teljes ülésen, amelyen a kamara jövő évi köl'­ségvetése terjesztetett elő, sz ülés tagjii álitó­lag nem juthattak szóhoz. Talán mondanom sem kell, hogy itt is a min­denáron való kifogásolás szándéka evidensen kiviláglik, mert talán bizonyitásre sem szorul, hogy iki ezen, vagy más, általam vezetett gyű­lésen felszólalni kiván, azt nyugodtan megte­heti, mig éppen éi voltam az, aki — láva, hogy a 11 órakor kezdődő pyüléten a tagok már fél 1 órakor kiszállingózni kezdtek, — ott rögtön proponáltam, hogy jövőre a teljes ülé­seket már 10 órakor kezdjük, hogy a délutáni vonatokkal elutazók a gyűlés végét nyugod an bevárhassák. E gyűlés előkészilése pedig ugy történt, hogy hétfőn délután tarfolfuk a szokásos „közös ülést" az összes ipuos és kereskedő beltagok meghívásával, ahol a tá'gysorozatot kimerítően letárgyaltuk, mig e gyűlés után csak harmad­nsp. csütörtökön volt a teljes ülés, ugy, hogy a kamhrai tagok mindegyikének elég ideje volt arra, hogy a teljes ülésen való felszólalásra készüljön és az a panaszolt körülmény, hogy a főtitkár ur a költségvetést nem elég részié esen referálta, sem változtathat ezen. Szükségesnek tartoltam mind árt ezen els5 támadás után, amelyet t)i;onyára a választásig még egynéhány követni fog, városunk iparosai és kereskedői előtt ezen támadások eredetére rámutatni és azok értékét kellő mérvre le­szállítani, nem tartva és félve attól, hogy ezen pro domo eljárást valaki rossz néven vegye, mert hisz ezen kérdések, tulnagy része tulaj­donképen közérdekű. Március 11-én tárgyalják a táb­lán Nagy Sándor és Kopornyik Mária bűnügyét. Szeged, január 13 (Sóját tudósttónktól.) Em­lékezetes még az a nagy pori felvert hódmező­vásárhelyi gyilkosság ügye, amelynek közép­pontjábin a tekintélyes vagyonú Kopornyik Mária és Nagy Sándor állanai. Kovács Qás­pár vásárhelyi gazdálkodót ugyanis az egyik reggelen hol an találták tanyáján! k istállójában. A nyomozás első psiceiben Kopotnyikés ki­jelente ték, hogy Kovács Gáspárt loval lugták agyon. A rendőrségi nyomozásnak azonban az volt az eredménye, hogy Kovács Gáspárt Ko­pornyik Mária felbujtdsára Nagy Sándor foj­totta meg, majd a lovak közi dobta. Ebben a gyilkossági bünpörb:n már négy­sser tartottak főtárgyalás!. Első izben ugyanis Kopornyik Máriát 15 évi, Nagy Sárdort pedig 8 evi le^yhárra ítélte a törvényszék. A tábla Nagy Sándor büntetését is tizenöt évre emelte tel, majd a Kúria elégtelennek mondotta a bi­zonyítékokat is megsemmisítette az első bírósá­gok Ítéleteit. Az uj törvényszéki főtárgyaláson, amely öt napig tartott és amelyet az elmúlt év őszén tartott meg a szegedi törvényszék Pókay­tanácsi részben Vásárhelyen, részben pedig Szegeden, mind a két vádlottat 15—15 évi jegyházra ítélték. Kopornyik Máriát bűnösnek mondották ki mint felbujtót, Nagy Sándort pe­dig mint tettest a szándékos emberölés bűn­tettében. Ujabb felebbezés miatt azonban még ezzel sem ért véget ez ax ügy. A táblához nem­régen kerültek át az iratok és igy most március tizenegyedikére tűzték ki a felebbviteli főtár­gyalást, amely immár ebben az ügyben az ötödik tárgyalás les?. fíTíl^tflkTd fényképészeti műterme W SS W I Karás -u ca 7 A legszebb ; Ív te Q nagyitások a • l9 iegjutányoaabb árban készfltneV. Friedrich kihallgatása a Roboz-testvérek biinpörében. Budapest, január 13. A Roboz-testvérek ügyé­ben ma a tanúkihallgatásokat kezdték meg. Gsil­léri András arról beszél, hogy Robozék erősza­koskodtak a kormánnyal szemben. A rendőrség előtt még azt is elmondta, hogy tudomása van arról is, hogy Robozék a románokkal is összeköt­tetésben állottak. Erre már nem emlékszik ma. Beck Oszkár védő a következőket kérdi Csilléd­től: — Ön és Friedrich a románok segítségével puccsszerűen távolították el a Peidl kormányt ? Miskolczy ügyész tiltakozik a kérdés ellen. Az ügyész és a védő közötti vitát Denk elnök azzal szakítja félbe, hogy a törvényszék már részben állást foglalt a Friedrich kormány törvényessége tekintetében és ezért olyan kérdéseket, amelyek azt akarják bizonyítani, hogy a Friedrich-kormány nem volt törvényes, nem enged meg. A védő utal arra, hogy a biróság egy másik pör­ben kimondotta, hogy a Friedrich-kormány akkor még nem volt törvényes. Az elnök azzal válaszol a védőnek, hogy egy­szerűen eltiltja a kérdés újból való feltevésétől. A védő ezulán egy sereg kérdést tesz arra vonatko­zóan, hogy mi volt az oka Friedrichék és a romá­nok közti jóviszony megszűnésének, mi volt az a bizonyos csepeli összetűzés, miért tartóztatták le Balla Aladárt. A kérdésre azonban az elnök nem enged válaszolni. Csilléri után Váry Albert koronaügyészhelyettest, a budapesti ügyészség akkori vezetőjét hallgatták ki. Váry részletes vallonásában arról beszélt, hogy a románok legalább 200 esetben megjelentek egy­szerűen a fogházban és elvitték a kommunizmus gyanúja alatt álló foglyokat. A Pesti Élet jellem­zésére azt vallja a koronaügyészhelyettes, hogy a lapban igazán hazafiatlan, mélyen bántó cikkek jelentek meg. Fehér terrorról akkor még szó sem volt Budapesten. Voltak pofozások, verekedések, de még nem volt az a fehér terror, amely később a vidéken lábrakapott. Ezután Friedrich István tesz tanúvallomást. Val­lomásában elmondotta, hogy az ellenük irányuló j népgyűlést a Népszava és a Pesti Élet hivta össze. } Robozék lapjukban állandóan lázítottak a kor- j mány, a hadsereg és a karhatalom ellen. A romá­nok mindenkép megvédelmezték Robozékat. Eltö- • kélt szándéka volt — vallja Friedrich —, hogy Robozékat elrettentő módon megbünteti. A románokat ugy jellemzi Friedrich, hogy azok eleinte kommunista- és zsidóüldözők voltak, ké­sőbb azok védelmezőivé váltak. — Az volt a legnagyobb baj, hogy minden bal­oldali politikusnak összeköttetése volt a románok­kal és félő volt, hogy az ország politikáját balfelé csúsztatják. A Friedrich-kormány nem puccs-kor­mány volt — mondja Friedrich —, mert a törvé­nyes jogfolytonosságtól, a homo regiustól és a leg­magasabb rangú katonától, József főhercegtől kapta a megbízást. — A proletárdiktatúra után — folytatja vallo­mását Friedrich — abszolút pogromhajlam és düh mutatkozott Budapesten. Részletesen beszél még Friedrich Lovászy kül­ügyminiszterségéről. Lovaszy nem önként távozott a külügyi tárca éléről, hanem rendörökkel én tá­volítottam el. A szocialisták ellen a Clark-féle paktum miatt nem indíthattam lázadás címén eljárást. Dr. Kohlmann Dezső védő érdekes kérdéseket ad fel Friedrich Istvánnak. Többek között azt kér­dezi, hogy tud-e arról, hogy a kommün után fe­hér terror dühöngött ? Denk tanácselnök ekkor közbeszól, hogy ez a kérdés felesleges, mert a biróság valónak fogadja el, hogy a kommün után az emberek csoportjait végezték ki birói ítélet nélkül. Dr. Kohlmann védő megkérdezi Friedrichet, hogy miért tartotta magát jogforrásnak? Friedrich: Nem tartottam magam jogforrásnak, hanem a túloldalról neveztek iróniával annak. Azért, mert őt és kormányát támadták Robozék, nem haragszik, de azt, hegy a nemzeti hadsereg érdekeit megsértették, nem nézhette tétlenül. Vallomására megesketik. Rakittay Géza magántisztviselő, volt katonai nyomozó elmondja, hogy a Roboz-testvérek áru­lasa folytán az oláhok elfogták és a Mária Teré­zia laktanyában elverték. Tanút vallomására meg­esketik. A tárgyalást holnap reggel kilenc órakor foly­tatják a bűnügyi törvényszék esküdtszéki ter­mében. tatkoznának, az állatorvosnak az a föltevése, hogy a legelőterület is meg lehet fertőzve. A veszede­lem nagyságát csökkenti azonban az a körül­mény, hogy a takonykór bacillusai a hidegben rövidesen elpusztulnak. Az alsótanyai tiszti orvos még nem terjesztette be jelentését a város hatóságához és igy nem tudhatjuk, vájjon a fertőzés egyedüli áldozatai e a klinikára szállított Tanács-testvérek. A klinikáról szerzett értesülésünk szerint a fiatalabb Tanács­fiu, Tanács Vince állapotában örvendetes javulás mutatkozik és remény van arra, hogy a veszedel­mes betegségből még is csak felépül. A klinikán : Salvarsan-oltásokkal kísérleteznek a betegekkel és Tanács Vince javulása arra enged következtetni, hogy — eredménnyel. Juhász Gyula: Nefelejcs. Juhász Gyula: Testamentom. A költő e két legújabb verskötete együtt 42.ooo koronáért kapható a Hungária könyvkereskedésben. ! A csorvai Tanács-tanya állatállománya takonykórral fertőzött. A fiatalabb Tanács-fiu állapotában javulás mutatkozik. Szeged, január 13. (Saját tudósítónktól.) Né­hány nappal ezelőtt beszámoltunk arról a nem mindennapi megbetegedésről, amely élénken fog­lalkoztatja az orvosi köröket és meglehelősen sú­lyos probléma elé állította a szegedi egyetem bel­gyógyászali klinikáját. Alsótanya két lehetős gaz­dájának, Tanács Andrásnak és Tanács Vincének szerencsétlen esetéről van sző. Mindketten az egyik legveszedelmesebb állati betegségben, a takonykórban betegedtek meg, amelynek szérumát még nem fedezte fel az orvosi tudomány és amely a lehető legszigorúbb óvintézkedések és a hatósá­gok állandó gondoskodása következtében a leg­ritkább állati megbetegedések közé tartozik és különösen ritka emberi megbetegedés. A belgyó­gyászati klinika csak napokig tartó tanulmányozás és vizsgálat után tudta csak megállapítani a Ta­nács testvérek azonos betegségét és a testükön támadt fekélyek mikroskóp alatt történt megvizs­gálása alkalmával derült ki, hogy a betegséget a takonykór bacillusai okozták. A klinika vezetősége azonnal értesítette felfede­zéséről a város hatóságát, a szükséges óvintézke­dések haladéktalan elrendelését kérve. Az elől­járósági ügyosztály ügyvezetőjének utasítására az alsótanyai tiszti orvos és az állategészségügyi fel­ügyelő tüzetes vizsgálatot tartott az alsótanyai Csórva kapitányság 176. szám alatt levő Tanács­tanyán. A vizsgálat eredményéről — amely tel­jes mértékben beigazolta a klinika föltevését — Somló Jenő állatorvos már rövid uton meg is tette jelentését. A jelentés szerint az állatorvos a a Tanács tanyán egy takonykóros lovat, három betegségre gyanúsat és két fertőzésre gyanúsat talált. Az előljárósági ügyosztály a jelentés alap­ján elrendelte a beteg ló kiirtását. A intézkedést csütörtökön hajtják végre. Elrendelte az előljáró­sági ügyosztály a gyanús állatok malleinozását is, ami abból áll, hogy valamilyen szérummal beolt­ják a gyanús állatokat és az oltás reakciójából megállapítják, fertőzött-e a beoltott állat. Ha az oliás pozitív reakciót eredményez, akkor a meg­vizsgált állatot haladéktalanul kiirtják. Az állategészségügyi vizsgálat során megállapi­i tották azt is, hogy a beteg állatok az elmuit nyá­> ron kint voltak a közlegelőn. Mivel a betegség • hónapokig lappanghat a fertőzött állatokban anélkül, hogy a betegségnek észrevehető jelei mu­I Fővárosi festők tárlata megnyiiik f. hó 15-én Jisza Lajos-körut 69. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents