Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-01 / 1. szám

8 SZEGED 1925 január 1. — A posta- és telefondijszabás változása. A postai díjszabás január 1-én a következőkép változott: Belföldi távolsági forgalomban a levél dija 20 gr.-ig 2000, minden további 20 gr. 1000 K, a nyomtatványok d ja a belföldön ugy a helyi, mint a távolsági forgalomban 50 gr.kint 400, 10 gr. alól 200 K. az üzleti papíroknál 2000, az árumintánál 800 K dij fizetendő. Az ajínlási dij belföldi távolsági forgalomban 2500 K. — A távolsági távbeszélő (forgalmi) dijak a következők: a 0 diiövben 15.000, az I. díjövben (25 km.) 20.000. II. díjövben (50 km.) 24.000, III. díjövben (100 km.) 28.000, IV. díjövben (150 km.) 32.000, V. dijövben (200 km.) 35.000, a VI. di övben (250 km ) 38.000 és a VII. dijövben (250 km. felül) 40.000 korona. — A szorzószám a külfölddel v?ló távíró és távbeszélő forgalomban ezután 17.000 K. Január 6-ig a régi tarifa szerint bérmentesített leveleket nem bírságolják meg. — Szabolcsba Mihályt akarja meghívni a gyomai református egyház. Karcagról jejntik: A gvotmi református hivek lelkészválasztás előtt áiinak, mert eddigi papjukat, Harsányi CLörgy esperest a hódmezővásárhelyi egyház hívta meg. Oyomán most az a terv merült fii, hogy Szaboícska Mihílyl kérik neg papnak. Szabolcuka Mihály jelenleg a emesvári református egyház élén áll, ami mindeoesetíe előkelőbb állás, mint a gyomai | elkészség, de Gyosnáa abban reménykednek, logy a neves költő megunta a románok ural•nát s nem fogja elszalasztani ezt a kedvező alkíhiat a Bíabaduláara. Eljegyzés. Kovács Ferenc keresk. ügynökség és bizományi raktér cégtulajdonosa dec. 25-án eljegyezte Domonkos LászlS M. Á. K. hajóparancsnok leányát, Margitot — Jótékonyság. Katona Manci, Tábit Margit és Kardos Janka 100.000 koronát adtak át a Szeged szerkesztősegében azzal, hogy juttassuk a pénzt a polgármesteri gyorssegélyalap javára. MEajELBNT JUHÁSZ GYULA UJ VERSESKÖNYVE A TESTAMENTOM * AMATÓR-KIADÁS. ÁRA IOO OOO KORONA. MEGRENDELHETŐ A .SZEGED" KIADÓHIVATALABAN (TELEFON 13-33) ÉS A DÉLMAGYARORSZÁG-NYOMDÁBAN TELEFON 16-34 Eisenberger Severin január 20-án tartja ZONGORAEST-jét. Jegyek: Harmóniáiul. játék. Ó szavakkal való szent szűzi játék ma halkan ringatgass el engemet, becsukom a szemem és mintha látnék, jelek vonulnak étetem felett. Ó zenével való nagy néma mélység a kék egen s ti liszts csihagok, a fényetektől az örök sötétség biztos bizonnyal égön felragyog. 0 fénnyel való szent tavaszkodasom kék kergetödzés, céltalan halál tünt életemről szóló vallomásom, sok álmomat be sajnálom ma már. A tengeren be szívesen pihennék, de csönddel már magam nem áltatom, ó semmiség, ó égő végtelenség mindenkinek szóló bocsánatom. — Ataol nőül kell venni a hadiözvegyeket. Eredeti és radikális módon gondoskodik ADd el Krim marokkói főikelővezér, Primo di Rivera tábornok félelmetes ellenfele a hadiözvegyekről. Abd el Krim ugyanis megsokallta a hadiözvegyek panaszát és elhatározta, hogy férjhez adja őket. Elrendelte, hogy minden házasulandó korban levő alattvalójának nőül kell vennie egy hadiözvegyet és ha még mindig marad hadiözvegy, akkor a nős embereknek is kell egy második feleséget Bzerezniök a hadiözvegyek közül. Ezzel az án Abd el Krim elvetette a gondját a hadiözvegyek eltartásának. Hogy az Igen tisztelt közönség a mai nehéz viszonyok menett is jól öltözethesse gyermekét, januír hóra ugy rendezkedtem be. hogy eddigi faconáraimból 20—257, engedményt birok adni. A nálam bevezetett elsőrendű kidolj gozásban készítek: fiu- és leánykaruhákat, köpenyekei, remek tiroli nadrág, 111. ruhákat. Reichelné gyermekdivatterme, Valéria-tér 10.370 — A SzAK 10-iki nagy bálja iránt általános nagy az érdeklődés. A páholyok nagyrészét már előjegyezték, további előjegyzéseket a földszinten építendő páholyokra szombatig fogad el 6—8 óra között a SzAK titkári hivatala. Meghivók iránti kérelmek is oda intézendők. aranykoronák, F O G H U § Szeged, Kigyó-utca 1. sz. ^ Iliifogak, levehető és rögzített fogsorok, aranyhidak legjobban és legjutányosabban készülnek &ARTA ÁGOSTON M fogmütermében £ F 0 Q T O Szépkuli Miklós. — A vizsgálóbíró szabadonbocsátotta a Divat és Textil Rt. két igazgatóját. Budapestről jelentik: A Divat és Textil Részvénytársaság két igazgatóját, Vidor Dezsőt és Kovács Ákost, mint megírtuk, a rendőrség letartóztatta, mert a hitelbe vett árukat állítólag elzálogosították és ezzel hitelezőiket horribilis Összegekkel károsították meg. A rendőrség a letartóztatott igazgatókat átkísérte az ügyészség fogházába. A budapesti büntetőtörvényszék vizsgálúbirája, Enyedi Róbert szerdán hallgatta ki ugy Vidort, mint Kovácsot és kihallgatásuk után rögtön meghozta végzését, amely szerint az ügyben nem csalást, hanem hitelezési csalást lát fennforogni és emiatt elrendeli a két fogvalevő igazgató azonnali szabadonbocsátását. Ügyvédi Iroda megnyitás. Dr. Grosser Sándor, néhai dr. Qrojser Albert ügyvéd fia, ügyvédi irodáját Löw Lipót-utca 2. szám alatt megnyitotta. Újévi nagyvásár keretében legolcsóbb árban eladatnak női modell felöltők, velour posztóés fzőrir.ek&bátok, boák, nelyem trikójemperek, blúzok, gyapjúszövetek, selyemtrikók stb. Felöltök mérték szerint legfinomabb kivitelben készülnek. Reményiné divatáruháza. Szeged, Széchenyi-tér, főposta melleit. iw A hoaazu tél folyamán minden jobb csalidban zsurok és estélyek elkészítése a legnagyobb gondja a ház úrnőjének, mely azonnal megszűnik, ha teát, kávét, likőrt, süteményeket, szép prágai sonkát papírvékonyon fel, szelve, valamint legfinomabb sajtok, Konzervek, déligyümölcsök és pecsenyeborokat Gliick Lipót cégnél v sárolji (telefon 901). Nevezeit cég elismert jó hírneve a legnagyobb meseégedéssíl találkozik, mert remcsak kiváló minőségű árukat tart, hanem szolidsága és előzékenysége által, a város minden részéből szívesen keresik fel. Tisztviselőknek részletfizetésre is készit • köppenyeket, kosztümöket és ruhákat elsőrangú } kivitelben Turcsányi Béla női divat terme, Tisra 1 Lajos-körut 74. ^ Szatócsüzlet, kaszárnyával szemben, hozzáértő egyénnek biztos megélhetést nyúlt, betegség miatt bérbeadó, esetlee eladú. Ajánlatokat .Komoly retlektáns" jeligére a kiadóba. Tb. 39 II Attila siáíSáea és eirja. Hun-majíyiir temetkezés. Irta : dr, Czimer Károly. Az Attila szállását követelő hét magyar városnak tehát csak annyi igaza van, hogy Attila mindenik határában tartózkodott ideig-óráig, de sehol sem állandóan és szállásainak semmi nyoma se maradt, mert nem lakott állandó épületben és legelésző nyájai után vándorolt sáto ozó lörnyezetével. Attiláról rengeteg keresztény és pogány, római, germán és szláv eredetű monda és hagyomány szól, 3melyek a legellen étesebb módon, rokonszenves és gyűlöletes, bámuló és kisebbítő, magasztaló és elítélő színben rajzolják alakját és egyéniségé. E mondaözönből kétségtelenül megálapi ható, hogy nem közönséges emberi és királyi erényei voltak. Legfőképan jellemének az akkori görög-római erkö'csökkel ellenkező vonásai kel ette* feltűnést. A piperkőc római patríciusok egyszerűségét és mégis imponáló gyéniségét bámulták. A római pörrendtartás u vésztőiben eligazodni nem tudó ügyvédek és jogászok sommás uton végzett bíráskodásának gyorsaságát és olcsóságát ismerték el. Az emberuereet i 'két f.lismerő római bölcselők jószivét dics x\U, nyilván azéit, hogy sz özvegyeket és £z g-ny.'ket a háborúban is segi.ette és védelemben részesitet e. Halála ufán a keresztény hi szónokok prédikációiból eredt az a Mfogás, amely őt isten ostorának és a világ pörölyének minősítette. M ivellségére nézve megállapítható, hogy római nevelésben részesült, beszélt és irt latinul. Római iródiákot tar:ott: Orestest, akinek 13 esztendős fia, Romulus Augustulus, Atiila halála után, utoljára nyerte el a római szenátustól a császári impérium jelvényeit: a bíbor tógát, aranykoszorút és a vesszőcsomóba rejtett bárdokat és ő zárta be a városalapító Romulus utódainak sorát. A római kulturát is becsülte, de csak a maga módja szerint. Az csak ráfogás, hogy a kőből épült római városokat alapjából szétnányatia volna. Csupán az őrtornyokat és határvárakat romboltatta le ka onai érdekből. A városokat nemcsak megkimelte, hanem bo'dogulásukat előmozdito ta. Az elvíselhetlen adók éi császári jövedelmeket bérlő publikánusok fosztogatása elől menekülő római iparosokat és kereskedőket befogadta és a behajthatlan adókért vagyonukkal felelős gazdag római polgároknak megengedte, hogy az uralma alá íartozó római városokba költözzenek. Azonban maga a vhvjzetékke), fürdőkkel, kövezett és csaíornáiott utcákká! kényelmessé tett római városok márványpalotáiba nem szállott b;, hsnetn rzellős sarában maradt a népe köxött, amelytől elszakadni nem akart és tmelynek primitív -örcsélete, a pörös felek lakóhelyére járó vándorló és birá&kodó i'éhezés jetenlétét eeyeneaen megkövetelte. Tragikuma abban rejle t, mint fentebb láttuk, hogy a népe és számtalan más nornád alattvalója a városi életet gyűlölt?, „i falvakat börtönöknek tek ntette". Ex pecsételte meg torsukat. Vilá*h .talma imponáló személyiségén nyugodott, sz uralkodó hunofc és az alávetett idegen törzsek közt félelmes egyéniséae tar otta fena az egyensúlyt. Halála után, 453-ban, nyomban kitöri a viszálykodás. A hunoinál nem volt az kimondva, ami a magyaroknál, hogy mindig ugyanazon törzsből legyen a fejedelem, a ti a pirioskodsit mérsékelte. A többi hun törzs is számot tartott a jól jövedelaieíő hegemóniára, amely a királyi törzset felgazdagitolta. A vajdák a hegemónián összevesztek és Attila három fia között megosilottak. A leigázott idegen népek az alkalmss pillanatot felhasználták, egyetlen csatában a hunoknak zömét levágták, a maradékot kiüz'ék a Fekete-tenger mellékéle, ahonnét egyes törzseik a római seregbe zsoldosokul járlak el. A bizánci császárok ellen támasztott palotafoiradalmak felkelőit és a cirkuszokban a vallási pártok szította lázadásokat Belizár bun zsoldossi nyilazták le „jitizva, nevetgélve, anélkül, hogy megizzadtak volna*. N;m is egy század múlva a Fekeie-tenger melléki hunok újból srervezkedtek, valamelyik népes á« erős — avar net>ü — törzs vezetése alatt visszafoglalták a Tisza—Duna rónáját és a római városok hirnö* által jelentették Rónába, hogy a „hunok vimatértek keletről PánnóniáDft*. Ezeknek a hunokrak utódait a fölöttük akkor vezérlő hatalmat gyakorló Avar-törzs után avaroknak nerezts el a történelem, akik » hunok ivadékai voltak, mert a rómaiak azt is feljegyezték, hogy az avirok azt a nyelvet beszélik, amit a hunok használtak. Ez <s azt igazolja, hogy a hunok és avarok a mai magyarság ősei közé tartoztak.